Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)
1956-09-26 / 225. szám
1956 szeptember 26, szerda NÉPLAP így épül a móndoki iskola A vevő kér... Amikor úgy délután öl óra tájban benépesül a Fűszer és Csemege Áruház eladótere, — mert az asszonyok nagyrésze általában ebben az időben ér ra vásárolni — gyakran hallani ezeket a szavakat: milyen felvágottat kapni? Nagy Jánosné is ezekkel a szavakkal kezdte esti vásárlását. Es mint annyiszor, ezen a napon is bosszúsan állapította meg, hogy sem virslit, sem májast, sem pedig más olcsóbb felvágottat nem kap. Nincs elegendő vaj sem, pedig állandóan keresikj Mi ennek az oka? A csemege válaszol... Ezzel a kérdéssel nyitottunk be a Fűszer és Csemege Aruház irodájába. Takács Lajos főkönyvelő és Varga Imre statisztikus azonnal számokkal igazolták, hogy áruházuk mindent megtesz a kellő és nagy választék érdekében. Rendszeresen rendelnek Budapestről árut — legutóbb például 20 fajta húsféleséget — és kapcsolatban állnak a nyíregyházi Húsipari Vállalattal és a helyi Tejiparral. Mi az oka mégis annak, fcogy kevés a közkedvelt lervágott? — Még ma sem tud elesendő árut adni a nyíregyházi Húsipari Vállalat — válaszol Varga Imre. A választék és mennyiség az elmúlt év hasonló id Oszakákéval összehasonlítva, óriási mértékben megnőtt. — Azonban még mindig vannak akadályok, ami miatt nem tudjuk az igényeket kellően kielégíteni. És miért nincs elegendő vaj? — Sajnos, a nyíregyházi Tejipari Vállalat nem tud elegendő mennyiséget szállítani — adja meg a választ erre is Varga elvtárs. Napi 20 kilónál egyszer- kétszer kapunk többet, pedig elfogyna 50 kiló is. Judtunkkal az elmúlt negyedévben a budapesti szállítás tervét túlteljesítette a Tejipari Vállalat. Az volna a helyes, ha ezt a terven felüli szállítást korlátoznák és nagyobb meny- nyiséget juttatnának Nyíregyházára. Amíg a sertésből kolbász lesz Amíg a sertésből, szarvas- marhából hús, illetve felvágott lesz, nagyon sek dolguk van vele a Húsipari Vállalat dolgozóinak. Azért látogattuk meg a vállalatot, hogy a vásárlók és a csemege vezetőinek kérdésére választ adjunk. Először is azt érdeklődtük meg Sebők András eivtárstól, a vállalat igazgatójától, hogy mi az oka annak, hogy kevés az olcsóbb, keresett felvágott, töltelékáru. — Az olcsóbb áru előállítást az alapanyag diktálja — kaptuk meg a kérdésre a választ. A mindenkori anyagnorma betartása kötelező számunkra és ez szabja meg azt is, hogy egy-egy állatból mennyit dolgozhatunk fel olcsóbb töltelékárunak. Kétségtelen, hogy a mai anyagnorma mellett nem képes a megyét ellátni a vállalat húsneművel, ezért besegít megyénknek a ferencvárosi | húsfeldolgozó üzem. Most már csak az a kér- j dés, hogy hogyan lehetne rendezni, illetve a megye ellátását megjavítani a töltelékáruból. Ez nem könnyű feladat, j mind a megyének, mind a válalatnak régi fájó pontja. j Már szülöttünk arról, hegy Mándokon új iskola épül. Most képekben számolunk be erről a munkáról, az iskola munkásainak és a község dolgozóinak Ipllz-Qc m*i n Lr •£ i tá Mennyit fejlődött az utóbbi években a vállalat? Az üzemet végigjárva azt tapasztalhattuk, hogy a korszerű követelményektől elmaradt, sőt még a legelemibb tisztasági rendszabályok sincsenek megoldva. Így például a levágott állatok húsát az udvaron keresztül nyitott kocsikon tolják be a hűtőbe. Az út és az udvar nincs portalant va, így könnyen szeny- nyeződhet az anyag. És ha már a hűl őröl van | szó, érdemes megállni egy i pillanatra. Négy év ótai mindössze annyit fej!ődölt4 ez az üzemrész, hogy egykét gépet korszerűsítettek, le a kapacitása m't sem fejlődött. Még ma is mindössze 4 vagon hús tárolására, illetve hűtésére elegendő, holott legalább 10 "ágon árut kellene e'he- .yezni abban. Amin könnyen lehelne segíteni A töltelékáru készítése és annak kereslete is nagyot nőtt az utóbbi években. Ennek megfelelően azonban nem korszerűsítették és nem is nagyobbítot- ták a füstölőt. A korszerű húsüzemi füstölők ma már gázzal dolgoznak, itt még mindig fával füstölnek. — Hiába szívja két ventillátor is a füstöt, a dolgozók mégis sokat szenvednek attól. A másik hátránya ennek a korszerűtlen üzemrésznek az, hogy a minőségi áruk kontrafüstölését sem tudják elvégezni, ami a minőség rovására megy. Az elmúlt esztendőben ugyan kapott a vállalat az üzemrész! korszerűsítésére 70.000 forintot, de ez füstbe ment. Elkészítették az új füstölő tervét és amikor azt bemutatták a Húsipari Igazgatóságnak az a 70.000 forintot kiutalta — kerítésépítésre. Ügy, hogy ma már van a vállalatnak egy nagyon szép kerítése, de a dolgozók szemét marja a füst, a füstölő pedig akadálya a több és jobb termelésnek. Más ilyen fájó pontja is van az üzemnek. Ebben az esztendőben csakúgy, mint az előző években, nyáron a zsírt kénytelenek voltak Debrecenbe szállítani tárolásra, mivel itt nem áll kellő nagyságú tároló hely a vállalat rendelkezésére. Pedig állhatna. A minisztériumban, az igazgatóságon is tudnak arról, hogy a hús- és a zsírüzsm alatt 18 csempézett cella van. Ez nagyon alkalmas lenne a zsír tárolására, azonban — nincs lejárata. Mindössze 10.000 forint elegendő lenne ahhoz, hogy a vállalat saját erejéből megnyiss? ezeket a cellákat — állítja Sebők elvtárs, de mindez- ideig nem engedélyezték a megnyitást? Hogy milyen indokkal? Azt nem közölték a vállalat vezetőivel. Pedig ebben az esztendőben is több mint 20.000 forintot költöttek el a zsír ide-cda utaztatásával, ami teljesen felesleges lenne, ha megnyitnák a 18 cellát. íme ez a helyzet jelenleg. Nagyon sokat fejlődött Nyíregyháza ellátása az utóbbi években, de nőttek az igények is. Ezt pedig figyelembe kell venni. Lehet tovább is javítani az ellátást, mindössze néhány olyan problémát kell megoldani, ami a további fejlődés akadálya. (halasa) Akinek az iskola felé visz az útja mindig segít valamicskét. így van ezzel Suller János vb. elnök is. Mint a képen látható, Harsányi István iskolaigazgatóval Czapp Ferenc kőművesnek segítenek. Lőrinczi Sándor, Jeles István, Szentmártoni Irén, Fónagy Irma és a többi nevelő egyformán veszi ki r< Harsányi István igazgató--, val mindenütt lehet találkozni. ö az, aki mindig ott van, ahol tenni kell valaSzabó József ácsmester és építőtársai a munka nagyrészét társadalmi munkával végzik. (Hammel József íelv.)i péter Istvánnal a nyír- teleki faiskola fiatal kertészével sétálgatunk. Körülöttünk mindenütt mérnöki pontossággal kijelölt sorokban a fiatal oltványok. Egyidősök a kertészükkel. Péter elvtárs akkor végzett a Kertészeti Főiskolán, s került ide, amikor ezek a sudár oltványok még vadoncok voltak. Az elméletben megszerzett tudása akkor lépett frigyre a vonzó gyakorlattal, amikor a magoncokba beleoltották a nemes részt, hogy most már gyarapodjanak az emberek számára és gyönyörűségére. Ahogy dédelgeti, becézge- ti szemmel ezeket a fács- kákat, s ahogy a hangja is más lesz amikor beszél róluk, érezni a faiskola, és ő olyan elválaszthatatlanok, mintha nem két év, hanem két évtizede élne itt a fiatal fákkal együtt. Ha még nem is mestere, de szerelmese szakmájának. Mint mondja a kertészlélek teszi ezt. Csak az orvos tud ilyen szeretettel, odaadással élni a szakmájának, mint a kertész. Nap mint nap új, socA es emete erdőben ha meg nem ismétlődő arca van a természetnek, s ezt csak az veszi észre, aki az életét összekötötte ezzel a megismeréssel. — Itt van például ez a szép sudár, koronás Jonathan fa — mondja, amikor megállunk az egyik parcellánál. — A tavaszon megfigyeltem, hogy olyan gyengécske bozontos kis vadóc. Többször figyeltem és elhatároztam, első osztályú fát nevelek belőle. Itt van, sikerült. A kíváncsiság hajlott, hiszen ki győzné az idén eladásra kerülő 450 ezer fánál ezt végig megcsinálni. Nincs is rá szükség, mert nevelik ezek önmagukat. Náluk is van rend, itt is érvényesül az élet törvénye. L zen a táblán, ahol ez ^ a fa áll, és még néhányon a tél vegén nagy volt a víznyomás. A fiatalság szigonnyal, csákánnyal törte jel a jeget, s megmentettük az állományt. Most már olyan szépek a fák, mint a többi táblákban. Nagy harc eredménye az, míg az elültetett magoncból ilyen fákat nevelünk. A fagy, a viz, az aszály, a kártevők mind fenyegetnek s résen kell lennünk. Az oltványiskolában kétszer, a két millió darabból álló szulűgyökereztetőben 15- ször permeteztünk az idén. Az egymilliós csemeteiskolát megtizedelte a szárazság. Mindezek ellenére évrül- évre több fát adunk a termelőknek. Tavaly 250 ezer oltványt adtunk. Az idei 450 ezer gyümölcsfa mintegy 6 ezer hold betelepítéséhez elegendő. Jövőre pedig 100 ezerrel többet termelünk mint most. A gyümölcsfák nevelésével járó munkát 70 százalékban a fiatalság végzi. Ügyességükkel, s fürge kezük nyomán fakadó eredményeikkel a lányok tűnnek ki. Most nyugalom van itt, majd a kitermeléskor lesz ismét hangos a telep. A szemzés — mondja mikor egy nagy területhez érünk — kitűnően sikerült. Átlag 95 százalékos, de az almafáknál szinte hiánytalan. Ezt is a lányok végezték. Nem gyerekjáték ez. 30—35 fokos melegben görnyedni, finom sebészeti munkával 1200 oltást elvégezni egy nap alatt. Ezek a lányok megtették. j\agy gondot okoz, sok L ' pénzt és fáradságos munkát kíván az oltványok kiszedése. A csemetekiszedés gépesítését már megoldottuk. Újított gépünk nagy elismerést váltott ki a mezőgazdasági kiállításon. Az oltványkiszedö gép megszerkesztése még a jövő feladata, de ezt is megcsináljuk. Ezekkel az osztályozó villákkal állapítjuk meg, hogy melyik fa milyen minőségű — húz elő zsebéből egy falemezből készült „V“ alakú szerszámot, s mutatja is, hogy a 20 milliméter vastagok ha szép koronájuk van, akkor elsőosíiályúak. Ezeket piros festékkel jelöljük meg — mondja. A másodosztályút sárgával, így minden vevő tudja, hogy mit vásárol. Van választék bőven. Almából, őszibarackból 15 fajta is. Szilva, kajszi, cseresznye, meggy, dió szinten többfajta. Nagy jelentősége van az átszegélyek fásításának, ezért több mint 50 ezer Besztercei szilva oltványt állítottunk elő, hogy kielégítsük az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, községek és az egyénileg dolgozó parasztok ilyenirányú igényét. Sok-sok dologról beszélt még Péter elvtárs, míg mentünk lassan kőrútunkról az iroda felé. Elmondotta terveit, amelyekhez a ki- bontakozásf, a lehetőséget még nem látja biztosítottnak. De küzd értük, mert tudja, hogy igazi kisérlelek, s azok eredményei nem az íróasztal mellett valósulhatnak meg. Ehhez a mindennapi gyakorlati élet szükséges, sJeszélt még egyik nagy , J gondjukról a vadgyü- mölcsfák magjának a biztosításáról, ami a faiskolai gazdálkodás alapja, s mégis ezen a téren van a legnagyobb hiányosság. Vad törzstelepet kellene létrehozni,mert mint búcsúzáskor mondotta, az lenne az igazi, ha szabolcsi vadalmamagból hazai talajon nevelnénk a csemetéket, s rajtuk az oltványt, amelyik az életerős szabolcsi Jonathánt még világhírűbbé tenné. iS, Aj A vásárlótól — a húsüzemig
