Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-01 / 204. szám

NÉPLAP 1956 szeptember 1, szombat, Reális városfejlesztési terveket I Nyíregyháza dolgozói élénk figyelemmel kísérik a városi tanácsnak a vá­ros szépítésére és fejlesz­tésére irányuló törekvé­seit. Mi több: szívügyük­nek tartják, hogy azok a tervek, amelyeket a vá­rosi tanács, a végrehajtó bi­zottság maga elé tűz, meg­valósuljanak. Érthető voit tehát a lelkesedés, amely- lyel ez év tavaszán fo­gadták a városi tanács üléséről kikerült híreket. Ez a tanácsülés ugyanis a végrehajtó bizottság ha­tározati javaslatát tár­gyalta Nyáregyháza ez évi városfejlesztési tervével kapcsolatban. A tanács­ülés néhány módosítással elfogadta a vb. határozati javaslatát. A javaslat te­hát határozattá vált. A tanácsülés határozata pe­dig törvény — a város paragrafusokkal ugyan nem díszített, de minden­ki által elfogadott, jog­erőre emelt törvénye. Nem árt emlékeztetni egyeseket, mit tartalmaz nagyvonalakban ez a terv. Szerepelt abban a Lenin- tér parkosítása, a Sza- muclly-tér kövezése, a Mártírok-terének rendbe­hozása, három gyermek- játszótér megépítése, a közvilágítás megjavítása, a szabadtéri színpad to­vábbépítése, papírgyűjtők beszerzése, könyvvásárlás az ifjúsági könyvtár ré­szére, a felsősimái műve­lődési ház megépítése, a sóstóhegyi kultúrház át­alakítása, járdafelújítások a város területén, villany­órák beszerzése, vízöblí- tcses WC építése a Széna- téren, járdaépítés a Moszkva utcán, maka­dámút építés az Árok-ut­cán, vízvezeték építés a piactér locsolásához és még számos más feladat. Hónapok teltek el az­óta, hogy a városi tanács ülése mindezeket határo­zattá emelte. De a városi tanács tagjai és a város lakói alig tapasztanak olyat, ami a tervből meg­valósulásra került. A vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottsága beszámolt ugyan a legutóbbi tanácsüUsen arról: hogyan hajtotta végre a tanács megbízatá­sát, hol kezdődött meg a munka. De ez nagyon kevés. A tanácstagok szinte mindenre azt hal­lották „A beszerzésre in­tézkedés még nem tör­tént” vagy „a munkát még nem kezdték meg”. A lakosság nagyrésze már befizette a városfej­lesztési hozzájárulást. Tu­dunk arról. hogy sok esetben várták a dolgo­zók: kezdje el szervezni valaki a társadalmi mun­kát. Erre sajnos nem ke­rült sor. Nem csoda, ha ezután tehetetlenséggel, kö­zönnyel vádo’ják a város dolgozói a végrehajtó bi­zottság vezetőit. Mert azt mindenki tudja, hogy a városfejlesztési problémák megoldásához, a köztisz­tasági feladatok elvégzé­séhez nincs szükség mil­liós állami beruházásra De szükség van igenjs ar­ra, hogy a város pénzé­vel gazdálkodók reális, megvalósítható terveket készítsenek, tanulmányoz­zák a dolgozók igényeit, fogadják el javaslataikat. S arra még nagyobb a szükség, hogy szűnjön meg a városi tanácson a nemtörődöm magatar­tás. amely ma még divat a vb. egyes szakigazga­tási vezetőinél. Kopka János. A Mezőgazdasági Kiállításra belépőjegy és sorsjegy továbbra is kapható Holnap megnyílik a Me­zőgazdasági Kiállítás. Mint korábbi cikkeinkben már részletesen beszámoltunk, minden edd ginéi gazdagabb anyaggal ny.tja Kapuit a kiállítás. Amellett, hogy a kiállítás egy gazdag tanul­mányútnak felel meg, ke­reskedelmi szerveink gon­doskodtak a vásárló közön­ség igényeinek kielégítésé­ről is. Ezeket a lehetősége­ket jól ismerve megyénk dolgozói évről-évre na­gyobb számban keresik fel a kiállítást. Kedvezményes elővételi jegy 4 forintért és sorsjegy 3 forintért továbbra is kap­ható. Nyíregyházán belépő­jegy és sorsjegy kapható a városi tanács mezőgazdasági osztályán, a tanács épületé­ben lévő két dohányárudé­ban, a Csemege üzletben, a városi DISZ-bizottságon, valamint az IBUSZ, MÁV és MÁVAUT irodákban. Csoportos látogatás esetén a dolgozók a munkahelyük üzemi bizottságánál is meg­szerezhetik a jegyeket. — Sorsjegyet szeptember 9-ig. belépőjegyet psdg a kiálT- tás tartama alatt végig le­het kapni. Érdekes hírek 85.000 tyúk égett el 85.000 darab tyúk pusz­tult el, amikor a napokban Ciprus legnagyobb baromfi, farmja leégett. (Neues' Deutschland) Lezuhant egy óriáskerék Genova kolumbiai város vidám parkjában lezuhant egy óriáskerék. A szeren­csétlenségnek öt halálos és 22 sebesült áldozata volt. (Neues Deutsch'and) 3 ezer személyes havi forgalom -112 ágy Szállodai gondok Nyíregyházán A legutóbbi években, de főleg a közelmúlt hónapjai­ban ugrásszerűen nőtt Nyír­egyháza idegenforgalma. Statisztikai adatok bizonyít­ják, hogy szállodai forgal­ma ma kétszerese az 1950 évinek. Nyíregyháza, de szinte egész Szabolcs-Szat- már idegenforgalmi elszál­lásolását az egészen kicsiny befogadóképességű néhány vidéki „szálloda“ mellett a város három szállója látja el nyáron, s kettő télen. Persze a Sóstó-gyógyfürdő szállójában nyaranta közel­harc folyik egyes szobák­ért, hiszen az itt üdülő egyetemi hallgatók, sporto­lók számához mérten aránytalanul kevés a szo­bák száma. Nyíregyháza két szállója közül a Kossuth Szálló a nagyobb, az bo­nyolítja le a forgalom nagyrészét. Ezért kerestük fel számos szállodai vendég panaszának meghallgatása után éppen a Kossuth Szál­lót, hogy megnézzük, saját szemünkkel győződjünk meg arról; milyenek a nyír­egyházi szállodai viszonyok? Ügyre több a külföldi vendég — s mi úgy érezzük, hogy szállodánk nem elégíti ki az igényeket. Arról nem is beszelek — mondja Herná­di Ferencné, a szálló veze­tője — hogy a budapestiek, vagy hazánk más vidékéről érkezők sincsenek megelé­gedve. Pedig mi igyek­szünk, Portásaink többnyire érettségizettek, 5—6 éves gyakorlattal rendelkeznek. Tisztában vannak azzal, hogy megfelelő inteligencia, kellő hang, figyelem a ven­dégekhez, elengedhetetlen munkájukban. Vendégeink álltaiéban meg vannak elé­gedve a tisztasággal, a ki­szolgálással, a takarítással is. Mégis kellemetlen, ami­kor küldöttségeket kell el­helyezni, nagy nehezen ke­resünk nekik egy-két meg­felelő szobát. Legutóbb cse­hek, románok, szovjetek, finnek, nyugatnémetek jár­tak nálunk. Egyre többen jönnek. A bútorok nagyré­sze ósdi — 30—40 éves. Az ágyakat valamikor kórház­ból szedték össze, így nem nyújtanak kellemes lát­ványt. — Egyszer, körülbelül egy hónapja a debreceni Arany Bika Szállóban jár­tam. Tudjuk, hogy ez a mo­dern szálló reprezentatív igényekkel készült. Az sem megoldás viszont, hogy a miénkre szinte végképp nem fordít gondot a Belkereske­delmi Minisztérium Szállo­daipari Főigazgatósága. Pe­dig negyedévenként 130 ezer forintot forgalmazunk. S havonta 3 ezer vendég keresi fel a szállót. Vannak napok, amikor kevesebben jönnek, de sokkal többször kell elutasítanunk a vendé­geket hely hiányában. Mert a Kossuth Szálló mindössze 112 személy befogadására képes. S ha jön a Déryné színház, vagy mint most az Állami Népi Együttes, nar gyobb számú küldöttség ke­resi fel a várost, a megyét, akkor nem tudunk mit kez­deni. Cserélni hell a berendezést — Milyenek a szoba árak? — Egy kétá«vas szoba 51 forint. Ha pótágyakat te­szünk be, egy pótágy 11.50 forint. — válaszol Hernádi elvtársnő. — Véleményünk szerint a szálló a berendezéshez, a környezethez viszonyítva drága. — Hát igen. Át kellene építeni a szállodát. De ez későbbi terv. Először a be­rendezést kellene kicserél­ni, s ehhez már Ígéretet kaptunk. Őszre tíz szobabú­tort várunk, s akkor lesz 15 csinos szobánk. A vendé-' gek az ágyneműre panasz­kodtak. Most kaptunk egy 30 ezer forintos mosógépet, s így az ágynemű tisztán­tartása, kellő fehérítése is megoldást nyer. Rosszak azonban a fűtési viszonyok. ■ Nincs házifelvonó, amin a szenet az emeletre juttat­nánk. Nincs központi fű­tés, s ezért eddig kosarak­ban hordták a pincéből a fűtésre a szenet. Ezzel per­sze nem sokat érünk,, a szobák hőmérséklete általá­ban alacsonyabb a kellőnél. A címke Most pedig megkérdezzük az egyik vendéget. Sok ágyas szobába lépünk be, sarokban bőrönd, tele szállodáéi mkévei, „Firenze“, „Monaco“, „London“, stb. stb. A gazdája világjárt em­ber? — kérdezzük. Igen. — válaszol a szál­loda vezetője. — Sok cím­ke van a bőröndjén. Tőlünk is kértek ilyet, de nekünk sajnos nincs. (Pedig ehhez SOLTÉSZ ISTVÁN: Jíűbőifó Lángnak Regényes történet as utolsó boszorkányégetés idejéből — Eddig: 1715. nyarán at áruló gróf Károlyi Sándor es a megszálló nemetek uanaszkodnak a szatmári jezsuiták­nak hogy a volt kuruook most sem nyugszanak Kérik az egyház segítséget Az egyház csodát csinál Máriapo- oson s az egyszerű embereket megfélemlítve okét a csa. szar iránti húsegre inti. Ugyanakkor megkezdődik a volt kuruc katonák ellem terrorhadjárat. Elraboljak a tyukodi eabocs es Kos osalaa két fiúgyermekét. Anna rádöbben a lezsuiták egesz ármánykodására. András helyűbe lep. szervezni kezdi a kuruomozgalmat Egy éj­szaka lovas hírnök érkezett. Elmondta: Békésszentand- ráson kuruofelkelés tört ki s várják a szatmáriak, sza- bolosiak csatlakozását is, A nyíri emberek megmoz­dulnak Anna asszonycsapatot szervez. {24) Anna kora reggelre hívta össze a pacsi asszo­nyokat. Akkor szándékoz­tak tovább indulni. Reggel meg is jöttek valamennyi­en, sőt újak is csatlakoztak hozzájuk. Az asszonycsapat szede- lőzködni kezdett. Kicsit di- dergetö volt a hajnal, a pé­csi fatemplom tornya tejfe­les ködbe túrt és a frissen kihajtott levelek, remegve hajlongó fűszálak nehéz harmatcseppek alatt gör- nyedeztek. A füst is lecsa­pódott, nem szállt magasra • hirtelen felütött ágas­bográcsok alól, amelyekben reggelig rottyantottak az asszonyok gyermekeiknek. A gyerekek jóllaktak és teli hassal örömteli sivalkodás­ba kezdtek, kergetőztek — utód felett tetszett nekik ez a vándorlás. A kicsi csecse­mőket a hátukra kötözték az anyák, hogy könnyebb legyen a menetelés. A falu­beliek kíváncsian állták kö­ríti a tábort. Távolabb ott lebzselt néhány vasas kato­na is. De a németek nem szóltak semmit, nem zavar­ták a búcsúsoknak vélt asz- szony és gyerekhadat. Amikor a pócsi asszonyok megérkeztek a templom elé, Anna és társnői már indu­lásra készen várakoztak. — Hát akkor, isten nevé­ben asszonyok! — Várj még! — kiáltott közbe Lábistyákhé,. egy fe­hérhajú pócsi asszony, aki talpig feketébe öltözött és fázósan húzta össze a vál­lán, mellén a fekete daróc- kendőt. Kilépett a többiek közül és megindult a temp­lom felé. Nagy férfiléptei nyomán feszülve csattogott a szoknyája, meztelen, kér­ges talpai alatt' megiipró- doti a fű. Sovány, inas nő volt, keményszavú. ritkabe-' szédű. Tekintélynek számí­tott a pócsi asszonyok kö­zölt. — Várjatok testvé­geim — .'.szólt újra hátrafordulva a soka­ság felé és ugyanakkor ma­ga mellé intette falubeli társnőit, Mitruskánét, Boj- csiknét és a többieket. Be­léptek a nyitott templom- ajtón, majd nemsokára Má­riás-zászlókkal tértek visz- sza. A jobbágyasszonyok magasra emelték a fehér és kékselymű zászlókat, lobog­tatva vitték a többiek felé. Lábistyákné megállt Anná­nál és igy szólt hangosan, hogy valamennyien meg­halljál;. — Ügy illik, hogy Mária, a boldogságos szűzanya is velünk legyen! Letérdelt a harmatos fű­be, keresztet vetve imád!iQ- zott. Példájára igy tették valamennyien, katolikus és reformált nők. A templom felé fordulva imádkoztak a szűzanya oltalmáért. Aztán elindultak. Furcsa és szokatlan me­net volt ez. Csupa asszony ós gyer­mek haladt az úton eleven zsibajjal, énekléssel és si- valkodással templomi zász­lók alatt Nagykároly felé. Senki meg nem állította őket, senki meg nem kér­dezte: minek és hová tar­tanak. Érkezésüket messzi­ről jelezte már a kavargó porfelhő, amelyből szent énekek dallama úszott elő, aztán kibukkantak a zász­lók, s mire más utazók ész- bekaptak, az asszonyhad már cl is vonult mellettük, Délfelé megeredt az eső. Nem volt hideg, tavaszi meleget permetezett. Az asszonyok nem bújtak el az erdőbe, hanem tovább men­tek. Felsőszoknyájukat ma­gukra és gyermekeikre te­rítették, rendületlenül me­neteltek Nagykároly felé ... Ezekben a napokban a nagykárolyi kastély inkább hasonlított valami útszéli szállásra, vendégfogadóra, mint gróf Károlyi Sándor főispán rezidenciájára. A kastély vaskapujának mind­két szárnya nyitva volt, hogy a hinták, lovasfutá­rok késedelem és akadály nélkül tudjanak ki és be­vágtatni rajta. Jöttek és mentek is sűrűén a futárok, hírszerzők beteg-izzadtra verve lovaikat. A cselédség munkarendje is felborult, senki sem végezte a dolgát. A belső cselédek állandóan ott ődöngtek a tanácskozó szoba körül, ahová Károlyi bezárkózott az urakkal s lesték a híreket. Ha fel­kaptak valami esemény morzsát, futottak ki a töb­biekhez és a hír máris se­bes szárnyra kapott, nyar­galt mindenfelé különfutár, vagy hírnök nélkül túl a kastély kerítésén. Károlyi Sándor királyi hadbiztos és főispán pedig benn a teremben izzadva és kivörösödve tanácsko­zott. Ott volt vele Hedry jezsuita főnök, aki az ese­mények hírére átjött Nagy­károlyba — főleg azért, mert itt nagyobb bizton­ságban tudta magát — vele volt Lőcsei atya, két csá­szári kapitány, néhány me­gyei úr, akik a felsőbb kö­rökhöz tartoztak. Károlyi magas, faragott támlás széken ült és a mel­lé állított asztalkán serleg állt teli borral, ökleit a szék támlcarján nyugtatta, mereven maga elé nézve beszélt. Az első hallásra nyugodtnak tűnt a hangja, de a harmadik, negyedik szónál már kitűnt, hogy iz­galom. parázslik a nyugalom mögött. Vagy éledő, vagy már elfolytott izgalom. Mint kiderült a szavaiból, már elfolytott és eltemetett izgalom forrósította át a beszédét, amely olyan vplt, mint a tűzvészből menekült ember rémületre emlékező magyarázkodása. — Most már semmi baj nincsen uraim. Tisztelendő szent atyám is hazatérhet Németibe, semmi bántódása nem lesz. A szentandrási lázadókat földig verték, még idejében, az egyesülés előtt elfogták Pérót és ka­róba húzatták cimboráival együtt. Parancsot adtam a katonaságnak, hogy akadá­lyozzák meg a szabolcsi és szatmári rebellisek akcióit is. Seregünket mozgósítot­tam és a lázadók csoport­jait útközben mind lekasza­bolják. Erről szólnak a friss jelentések. A parasztok si­ránkozva futnak hazafelé. Indulat öntötte-e el Ká­rolyit, vagy az elmúlt na­pok túlfűtött izgalmai rob­banlak ki belőle — hirte­len felkapta a serleget, egy hajtásra kiitta belőle a bort, majd az aranyos edényt a földhöz csapta. Felugrott a székéből és ki- rohant a szobából, (Folytatjuk.) nem kellene állami beru­házás.) Lackó Mária, az Állami Népi Együttes táncosa a szálló első kritikusa. — Voltunk már kényel­mesebb szállóban is. Most, hogy el tudtak helyezni bennünket, — pótágyakat helyeztek el, — összezsú­folva lakunk. S hiába taka­rítják, az ilyen szobákat soha nem lehet teljesen ba­rátságossá tenni. A kórházi ágyakban nem lehet szeb­ben ágyazni — válaszol ne­vetve. S megkért bennün­ket, jutassuk el észrevéte­lét a lapon keresztül az il­letékesekhez. Gondosabb helyi munkál ! A takarítók helyesen lát­ják el munkájukat. Van azonban, amit ők sem vesz­nek észre. Egyáltalán nem felemelő látvány, hogy a szálloda bejárati forgóajtója fölött tenyérnyi vastagon áll a por. Észrevehettek volna, hogy a szobák nagy­részéből egy éve hiányzik a csengő, (minek akkor szobaasszony?) S ezt már a vendéglátó vállalatnak kell felróni, hogy a legutóbb is csak az emeleti szintig ta­taroztak. Jó lenne, ha az illetéke­sek cselekvőén gondolkod­nának el- a nyíregyházi szállodaviszonyokcn. Több mint 1209, ház égett él egy japán városban Odate északjapán város­ban tűzvész pusztított,, amelynek az óvárosban több mint Í2C6 ház esett« áldozatul. Az óvárosnak köd rülbelül egyötödé hamvadt't el teljeseri. (Neues Deutschland}]

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom