Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-01 / 204. szám

1956 szeotember 1. szombat néplap a Pakisztán Izlám Köztársaság elnökének köszönő távirata Dobi Istvánhoz DOBI ISTVÁN úr őexcellenciájának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, Budapest Engedje meg, hogy a pa­kisztáni nép és a masam nevében őszinte köszönete- met fejezzem ki ejfcellen­ciádnak, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának és Magyarország népének függetlenségünk 9. évfor­dulója alkalmából küldött üdvözletükért és jókívánsá­gaikért. ISKANDER MIRZA, Pakisztán Tzlam Köztársa­ság elnöke. f£ÖVID * KÜLFÖLDI * fái R KK Belgrad, (Tanjug). A len­gyel szejm és a Jugoszláv Szövetségi Nemzetgyűlés között megállapodás jött létre a parlamenti küldött­ségek kölcsönös látogatásá­ról. A megállapodás értelmé­ben a. lengyel szejm kül­döttsége szeptember harma­dikén érkezik Jugoszláviá­ba, a Jugoszláv Szövetségi Nemzetgyűlés küldöttsége .pedig október 10-én utazik Lengyelországba, •fr Belgrad, (MTI). A Priv- redni Pregled című jugo­szláv gazdasági lap pénteki számában külön melléklet­ben foglalkozik Magyaror­szág gazdasági helyzetével és első helyen közli Bognár József külkereskedelmi mi­niszter cikkét — jelenti a belgrádi rádió. # Maribor, (Tanjug). A Lengyel Egyesült Munkás­párt küldöttsége Maribor­ban csütörtökön háromórás megbeszélést folytatott a hatósági szenek és politi­kai szervezetek vezetőivel. A küldöttség később megtekintett több maribori gyárat, majd a délután fo­lyamán elutazott Ljublja­nába. * Peking, (MTI). Az Egye­sült Államok által partra dobott két kémcsoportot fogtak el a Kínai Népköz- társaságban. Az elfogott kémeknél kü­lönféle kém-felszereléseket, fényképezőgépeket, hang­fogós pisztolyokat, nagy- mennyiségű aranyat, órá­kat és kínai jüant találtak. «• Moszkva, (TASZSZ). Csü­törtökön Moszkvába érke­zett a békevonat, amely mintegy háromszáz osztrák békeharcos turistát hozott kilenc ausztriai tartomány­ból. * Moszkva, (TASZSZ). — Augusztus 30-án Moszkvá­ba érkezeit egy görög köz­életi személyiségekből álló küldöttség Nikolaosz Kici- kisz professzor, parlamenti képviselő vezetésével. A VOKSZ meghívására a küldöttség tagjai néhány napot töltenek Moszkvába, utána folytatják útjukat eredeti céljuk, a Kínai Nép- köztársaság felé. * London, (MTI). A Tribu­ne élesen támadja az Eden kormányt és elsősorban Lennox-Boyd gyarmatügyi minisztert, a Makariosz cip­rusi érseket terhelő állító­lagos okmányok közzété­tele miatt. * Berlin, (MTI). Hodes tá­bornok az Európában állo­másozó amerikai csapatok parancsnoka, az amerikai kongresszus előtt kijelen­tette, hogy a lakossággal való viszony megjavítása érdekében a Nyugat-Né- metországba.i állomásozó amerikai csapatok legény­ségét „megrostálják“ és so­raikból eltávolítják ,.a volt gengsztereket* és a ..poten­ciális gengsztereket“­A Szuezi kérdésről Adenauer polgárháborúról beszél Berlin, (MTI). A kölni katolikus nap megnyitását Adenauer kancellár arra használta fel, hogy ismét német polgárháború meg­indítására uszítson. Adenauer felkereste azo­kat a helyeket, ahol a Né­met Demokratikus Köztár­saságból érkezett katolikus hívők tartózkodtak és kije­lentette előttük: Tartsatok ki! Mi felsza­badítunk titeket! Nem fe­ledkezünk meg a Csehszlo­vákiában és Lengyelország­ban élő testvéreinkről sem! Adenauer kijelentéseit a résztvevők felháborodással fogadták. A görög kormány tiltakozása az ENSZ-nél Athén (MTI) A görög kormány tiltakozni fog az ENSZ-nél Antimosz püspök háziőrizetbe vétele miatt — jelenti a Reuter Csütörtök est! athéni jelentés szerint Görögország úgy tekinti ezt a lépést, mint újabb be­avatkozást a görögkeleti egyház ügyébe, amely a cip­rusiakat meg akarja foszta­ni egyházi vezetőik befolyá­sától. _______ú I» Wifc rte --------------­Kairó, (MTI). Az AFP je­lentése szerint Nasszer el­nök csütörtök este magá­hoz kérette Byroadot, az Egyesült Államok kairói nagykövetét, hogy kifejtse előtte véleményét Eisenho­wer elnöknek a szuezi vál­ságról tett nyilatkozatáról A félhivatalos középkeleti hírügynökség — Nasszer el­nök közlését — az alábbiak szerint ismerteti. „Az egyiptomi kormány sajnálja Eisenhower kije­lentését, amelyben azt állí­totta, hogy a Szuezi-csator- na az 1888-as egyezmény értelmében nemzetközi vízi­ót. Valójában az egyez­ményt aláíró államok kö­tötték kifejezetten abból a célból, hogy biztosítsák a hajózás szabadságát a Szuezi-csalornán. Az egyez­mény bevezetője leszögezte, a célkitűzés az, hogy min­den államnak biztosítsák a csatorna szabad használatát annak az egyiptomi rende­letnek az értelmében, amelyben hangsúlyozottan leszögezik, hogy a csatorna társaság egyiptomi társa­ság, amely alá van vetve az ország törvényeinek és szokásainak.“ Az egyezmény azt is megszabta, hogy az elő­irányzott rendelkezések életbenmaradnak, a kon­cesszió megszűnése után is ha e koncesszió lejár, az egyiptomi kormány bizto­sítja a csatorna igazgatását. A Szuezi övezet kiüríté­sére vonatkozó 1954-es an­gol-egyiptomi egyezmény 8. cikkelye az alábbi záradé­kot tartalmazza: „A két szerződő fél elis­meri, hogy a Szuezi-csator- na, amely Egyiptom integ­ráns része, gazdaságilag, kereskedelmileg és straté­giailag nemzetközi fontos­ságú víziót és kifejezik az! az eltökélt elhatározásukat, hogy a konstantinápolyi egyezményt, amely a hajó­zás szabadságát garantálja a csatornán. tiszteletben tartják.“ Egyiptom már új­ból leszögezte, hogy tiszte­letben tartja az 1888-as egyezményt és megtartja szavát. Bonn, (MTI). Von Bren­tano szövetségi külügymi­niszter felhívását az egyip­tomi kormányhoz, melyben azt tanácsolja, hogy önként mondjon le a Szuezi-csator- nára szóló szuverenitása egy részéről, határozottan el kell vetni — jelenti ki Egyiptom bonni nagykövet­ségének tájékoztató közle­ménye. Von Brentano szerdai rá­dióüzenetében indítványoz­ta, hogy az egyiptomi kor­mány egyezzék bele a szu­verenitás némi korlátozá­saiba az európai szén- és acélközösség tagországainak példájára. Washington, (MTI). Dr. Ahmed Husszein, Egyiptom washingtoni nagykövete szóbelileg tiltakozott Dule.v- nél a keddi sajtóértekezlet során elhangzott kijclenté­A budapesti rendőrkapitányság közleménye A fővárosi rendőrség egy hét óta megfeszített erővel dolgozik a XIV. kerületben, az Erzsébet királyné úti 142-es postahivatalban tör­tént fegyveres rablás és gyilkosság ügyében, a la­kosság bejelentései alapján is számos fontos adat bir­tokába jutott a rendőrség. Az eddigi nyomozás alap­ján megállapítást nyert, hogy az ismeretlen tettes 1956. augusztus 23-án há­romnegyed kettő és kétóra között követhette el a bűn­cselekményt. A gyilkos 11.000 forintot rabolt el és cselekményét 8 lövéssel haj­totta végre. Az egyik áldo­zat: Nagy Jőzsefné 67 éves takarítónő a kórházban tör­tént kihallgatása alkalmá­val elmondotta, hogy ő lát­ta a tettest és személyleírást is tudott róla adni. Eszerint a gyilkos személyleírása a következő: körülbelül 25— 30 évesnek látszó, 175—178 centiméter magas, keskeny­arcú, sötétbarna, hátrafé­sült hajú férfi, aki a szó- banforgó időben szürke-fe- hér-fekete aprókockás pepi­taszem zakót viselt. A rendőrség a továbbiakban is számít a dolgozók jó­szándékú bejelentéseire ab­ban a vonatkozásban, hogy ki látott valakit a jelzett időben a helyszínen, vagy annak környékén, vagy tud-e valaki bármit az is­meretlen tettesre vonatko­zólag. Telefonszám: 123-45G 15-00 mellékállomás. sei ellen, amelyek szerint a Szuczi-csatornát 1888-ban nemzetközivé tették — je­lenti az AFP. Dulles hivatalából távo­zóban az egyiptomi diplo­mata kijelentette az újság­írók előtt: „Kormányom ké­relmére Dulles előtt hang­súlyoztam, minden törté­nelmi okmány és tény azt bizonyítja, hogy a Szuezi- csatorna sohasem vélt nem­zetközivé és mindig egyip­tomi területhez tartozott.“ Dr. Husszein hozzáfűzte, hogy a legutóbbi okmány „megállapítja, hogy a csa­torna Egyiptom integráns része“ az 1954-es angol­egyiptomi szerződés 8. cik­kelye. NEMZETKÖZI SZEMLE Amerika különös magatartása a szuezi ügyben Úszó kutatóállomás Az Északi Sark ti-os úszó kutatóállomás majd négy hónapja létezik. Ez alatt a jégtábla, amelyen as állo­más helyezkedik el, több mint 340 kilométeres utat tett meg. Az állomás helye: 74 fok 53 perc északi szé­lesség és körülbelül 82 fok keleti hosszúság. A képen: N. N. Brjazgin meteorológus feljegyzi a mű­szerek által mutatott meg­figyeléseket. (Fotó: F. Sipi- lov.) Több mint egy hónapja már hogy a Szuezi-esatorna ügye a világpolitika Hom­lokterébe került, s azóta is változatlanul ott áll. Min­denkinek, aki ezen idő alatt — akárcsak nagy vonalai­ban is — figyelemmel kí­sérte az eseményeket, fel­tűnhetett, hogy milyen kü­lönös, látszólag „se hideg, se meleg” álláspontot fog­lal el az Egyesült Államok. Mindjárt hozzátehetjük, hogy ezt a látszatot szán­dékosan keltik, s mögötte valójában határozottan cél­ratörő szándék húzódik meg. Különösen az keltett | figyelmet, hogy a nyugati hatalmak közül az Egye­sült Államok játszotta a „mérséklő” szerepét a har­cias Angliával és Francia- országgal szemben. Az Egyesült Államok magatartását a szüzei Kér­désben egész sor, néha egy­mással ellentétes tényező határozza meg, de ezek ösz- szetevéséből meglehetős vi­lágossággal bontakozik ki az amerikai akció képe. amely lassan már-már klasszikussá válik. A Szuezi-esatorna mint közlekedési út, nem annyi­ra létfontosságú Amerika számára mint Anglia és Franciaország számára. — Angliára nézve eddig nem­csak áruellátást jelentette, hanem azt is, hogy bizto.-f- totta az ellenőrzést közel­és középkeleti birtokai, kü­lönösen olajkutai fölött. Az Alsop-fivérek nemrégiben azt írták a New York He­rald Tribune-ban: „Ameny- nyiben Egyiptom győzedeU meskedik Anglián egy olyan kérdésben, amely tel­jes mértékben döntő fon­tosságú az angol érdekek szempontjából, úgy nem túlzás azt állítani, hogy Angliának, mint nagyhata­lomnak egyszersmindenkor. ra vége.” Angliának középkeleti po­zíciói megtartásához — és a Szuezi-esatorna visszaszer-í zéséhez — szüksége van erősebb amerikai partneré-/ nek a támogatására. És ittí találkozik a szuezi ügy az Egyesült Államoknak azzal! az évtizedes szívós törekvéJ sével, hogy befészkelje ma­gát a Közel- és Közép-! Keletre. Miközben tehát! Amerika amellett kardos-] kodik, hogy a Szuezi-csaJ tornát nemzetközi igazga-i tás alá kell helyezni, vo'-J taképpen azon fáradozik j hogy saját maga kaparintsa! meg a csatornát és innen» kiindulva, hatoljon bs .m Közép-Keletre és szorítsa kij onnan Angliát. Ehhez azon-! ban időre van szükség. —« Amerika célja tehát az, hegy miközben igyekszik fenntartani a jóviszonyt azt arab országokkal, m-iga akar döntőbíróként fellép­ni a szuezi ügyben és olyan formulát keresztülvinni, amely közvetve, vagy köz-] vétlenül döntő súlyt jut*ati neki a Szuezi-csa'.oma e',4 lenőrzésében. Egyiptomban mostanában/ sokat emlegetik Irán példa -I jót. Moszadik iráni minis?. J terelnök 1951-ben állam'-/ sította az angol-iráni olaj-! társaságot. Anglia ekkor] szintén az Egyesült Alia-j mokhoz fordult segítségért.} S az eredmény az lett. hogy! Moszadikot 1953-ban ame­rikai puccsal megbuktatták} a volt angol-iráni olajtársa-» ságot pedig amerikai-angol/ cégér alatt feltámasztották] Azóta azonban két év telt! el, s az erőviszonyok sokat változtak Ázsiában és Af-i rikában. MOZAIKOK Nyári síelés Igazi nyári „tél**, van az idén az Elbrusz lejtőin. Vad hóviharok dühöngenek, 15 fokos éjszakai fagyok van­nak, bár nappal a hőmérő higanyoszlopa gyakran plusz 5 fokig is felmegy. Ezekben a „téli“ napok­ban az Orosz Föderáció legjobb síelői edzéssel és barátságos hoki mérkőzé­sekkel töltik szabadságukat. A sportolók két különbö­ző magasságban edzenek. 1800 méteren, a zöldövezet­ben végzik az előkészítő gyakorlatokat: játszanak, különleges tornagyakorla­tokat végeznek, futnak és gyalogolnak. Ez az időszak nagyon fontos a „sarkvidé­ki“ sportolók akklimatizá­lódásához, akik egyszerre szokatlan magashegyi vi­szonyok közé kerültek. Az edzés második sza­kasza 4200—4800 méteren történik, a hótakarón. Itt a sportolók már felcsatolják léceiket. Az edzés szigorú orvosi ellenőrzés mellett történik. Kik vannak itt a sporto­lók hegyi edzőtáborában? Itt találjuk Vaszilij Bara­nov segédolvasztárt, Revda városából és földijét. And­rej Szem.ionov tűzoltótisz­tet, Mihail Galiev jarosz­lavli esztergályost és Szvet­lána Ivanova tanítónőt, a krasznojarszki határterület­ről. Vannak itt fiatal mo- lotovi munkások, tanárok, stb. A 11. sz. menedékházban 60 sportoló lakik. Edzései­ket A. Borin érdemes sportmester és más sport­mesterek vezetik. r Árleszállítás Augusztus 1-e óta leszál­lították néhány közszükség­leti cikk árát a Szovjet­unióban. A. V. Sarov, az OSZSZSZK kereskedelem­ügyi miniszterhelyettese ez­zel kapcsolatban a követ­kezőket mondotta: — Az árleszállítás egész sor árut ölel fel. Megemlí­tek néhányat közülük': KVN-49-es televizorok, Dnyeper-3 porszívók, FED-2 fényképezőgépek, „Zarja“ aranyórák, bizonyosfai ta műszálból készült szövetek, több cigarettafajta, gyer­mekjátékok, kis ébresztő­órák, hangszórók, szamová­rok, turistacsónakok. A KVN-49-es televizorok és a FED-2 fényképezőgé­pek 100 rubellel, a Zarja aranyórák 300 rubellel let­tek olcsóbbak. A műrost­szálból készült anyagok né­melyik faltáia 20 százaiék­kal, a jóminőségű cigaret­ták 30 százalékkal kerül­nek kevesebbe. Csökken, egész sor más árucikk ára is. Behring hajójának ágyúi A Behring-szigetekről visszatért Vlagyivosztokba a Csendesóceáni Flotta Hadtörténeti Múzeumának expedíciója. Ez az expedí­ció Vitus Behring és a „Szent Péter* postahajó le­génységének horgonyzóhe­lyeit kutatta a Parancs-1 nok-szigeteken. Több, mint 200 év telt el azóta, hogy ez a hajó el­pusztult. A tudományos ex-, pedició résztvevői az egyik szigeten a parti homokban felfedeztek két vasból ön­tött ágyút, valamint ágyú­golyókat, amelyek a „Szent Péter“ hajóról származnak.' Meglelték a hajó törzsbor­dájának részeit is. Vitus Behring a dan nép fia. A szovjet tengerészek tisztelik a kiváló kutató emlékét; az ő nevét viseli a Szovjetunió keleti részén lévő egyik tenger és öböl. * A Behring hajójáról szár­mazó két ágyút repülógé- pen szállítják Moszkvába; 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom