Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1956-08-19 / 194. szám

1336 augusztus 19. vasárnap NÉPLAP 3 # Elüzem a minőségi ruhagyár Nem is olyan reg volt, mikor a Nyír­egyházi Minőségi Tex­tilruházati Vállalat megkezdte működését. A vállalat dolgozói már a meginduláskor célul tűzték ki, hogy egy éven belül elnyerik az élüzem címet. Ez a második negyedévi Jó munkájuk eredménye­ként sikerült is. Ek­kor 171.8 százalékra teljesítették a tervet. Vasárnap este a tiszti klubban rendezik meg «• --- au uü. ^ A bonni kormány lel akarja számolni a Szocialista Egjscgpárt nj ugatberlini szervezeteit Németország Szocialista Egységpártjának a Német­országot megszálló négy nagyhatalom hozzájárulása alapján legális szervezetei vannak Nyugat-Berlin va­lamennyi kerületében. Nyugatnémet sajtókörök­ből származó értesülések szerint az Adenauer-kor- mány most a Német Kom­munista Párt ellen hozott betiltó ítéletét, arra akarja felhasználni, hogy : mint ,,kommunista szervezetet“ felszámolja Németország Szocialista Egységpártjának nyugat berlini szervezeteit is. '' t Bruno Baum Németor­szág Szocialista Egység­pártja nagyberlini bizottsá­gának titkára egy Rejnic- kendorfban megrendezett nagygyűlésen élesen tilta­kozott a fenti terv ellen. Rcndőrtcrror ellenére kommunista gyűlés volt Münchenben Mit láttunk a mezőgazdasági kiállítás első napján ? Szombaton már a kora délelőtti órákban sokan fel­keresték a Búza utcai me­zőgazdasági kiállítást és ér­deklődve tanulmányozták a különféle növényeket és állatokat. Déltájban egy kis izgalmat okozott mind a kiállítók, mind a látogatók körében, amikor híre ment. hogy a két bíráló bizottság befejezte a munkáját. A növénytermesztésben 25 dí­jat ítéltek oda. Sok volna valamennyit ismertetni, de egy-kettőnél érdemes meg­állni pár pillanatra. A sóstóhegyi Petőfi TSZ I. díjas búzája figyelmet érdemel. Homokon a Bán­kút! 1201-es fajta átlagosan 13.80 mázsát termett az idén. Előveteménye istálló­trágyázott dohány és bur­gonya volt. Géppel kereszl- sorosan vetették, tavasszal hengert, boronát kapott. A nyíregyházi Ságvári TSZ I. díjas burgonyája 180 mázsa átlagtermést ígér 15 holdon. Érdemes megtekinteni a paszabi Tolbuchin TSZ I. díjas igazán gyönyörű do­hányát, !a besztereci Üj Ba­rázda II. díjas kenderét, a nyírbogdányi Dózsa TSZ színpompás gyümölcseit, a nyíregyházi Ságvári, a ven- cseltöi Szabadság I. díjas zöldségféléit. Természete­sen a többi kiállított növé­nyek, különösen az állami gazdaságoké — sok tanul­ságot szolgáltatnak. Az állattenyésztésben még több díj kerül kiosz­tásra. Az állami szektorból mindenek előtt a Sernevál tehenészetére, növendékál­lataira és sertésállományá­ra figyelnek fel sokan. I. díjat kapott a vállalat Gyöngyi nevű tehene, okle­velet a Fenyves és az Ani­kó nevű üsző, I. díjat a Bi­tang nevű növendék bika,, tenyésztői oklevelet a Man­dula-családért (6 tagú sza­porulat). A Sernevál ser­tésállománya összességében véve oklevelet kapott, de kiemelkedő a Gyilkos nevű Berkt-koca 10 malacával. Különösen feltűnést kelteti az újfehértói Március 15 TSZ Comtesse nevű 1949. évi tehene, amely naponta 25 liter tejet ad. Az egyéni gazdák közül Acs Lajos Fáni nevű tehene kapta az I. díjat. Évi tejhozama 5200 liter 4.1 zsírtartalom­mal. Igen nagy érdeklődést keltett Pájer Péter ven- csellői 18 holdas mintagaz­da (I. díj) gyönyörű két ökre; (Za) Münchenben péntek es­tére kommunista tiltakozó gyűlést hirdettek meg, amelyet a Német Kommu­nista Párt betiltása után a nyugatnémet rendőrség nyomban betiltott. A rend­őrség tilalma ellenére sok­száz müncheni dolgozó gyűlt össze az utcákon és tüntetett a Német Kommu­nista Párt betiltása ellen. A tömegben két munkás vállára emelte Richard Scheringert, a bajörórszá- gi tartományi pártvezetó- ség első titkárát, aki rög­tönzött beszédet intézett a tüntetőkhöz. „Az Aden-' aucr-kormány bukását nem fogja elhárítani a párt ellen hozott terror-ítélet“ — hangsúlyozta a többi kö­zött Scheringer. Amikor nyugatnémet rendőrök a törrteg közé- nyomultak. és le akarták tartóztatni Scheringert, a munkások saját testükből vontak vé­dőfalat körülötte és segí­tették sértetlen, távozását. A rendőrök tehetetlen dü­hükben támadást intéztek a tüntetők ellen, azonban csupán másfélórás küzde­lem után tudtak a helyzet uraivá válni. A londoni értekesiet szombati ülése London (MTI) Az Asso­ciated Press jelenti, hogy a Szuezi csatorna kérdésével foglalkozó értekezlet részt­vevői szombaton, néhány perccel 16 óra előtt meg­As érdeklődés előterében kezdték negyedik ülésüket. .A tanácskozás mindössze két. óra hosszat tartott. Az -értekezletet hétfőn délután háromnegyed négykor foly­tatják. SVÁJC A genfi La Suisse azt ír­ja, hogy a két szembenié­vé tábor mindegyikében megvan a hajlandóság a kompromisszumos megoldás elősegítésére. ANGLIA A konzervatív5 párti Yorkshire Post szombat reggeli számában főleg Se- pilov pénteki : beszédével foglalkozik. Az angol lap azt' hangoz­tatja, hogy a szovjet kül­ügyminiszter által kifejtett célkitűzések „első pillan­tásra alig különböznek a nyugatiak célkitűzéseitől.“ A Yorkshire Post befeje­zésül azt írja, hogy „az ér­tekezleten legalább né­hány lépésnyivel előbbre kellene jutni,“ mert véle­ménye ! szerint, ha összetű­zésre kerülne sor a Szuezi- csatorna ügyében, akkor ez az összeütközés „nem ma­radna helyi, jellegű.“ EGYIPTOM Az Associated Press érte­sülése szerint egyiptomi hi­vatalos ‘személyiségek elve­tik 'a Szuezí-csaiórnára vo­natkozó nyugati. tprveket. A hírügynökség egyipto­mi hivatalos személyiségek kijelentéseire hivatkozva azt írja, hogy Kairóban „Dulles tervét nem tartják elfogadhatónak Egyiptom számára.“ A tudósító sze­rint egyiptomi részről első­sorban a nemzetközi ellen­őrző szerv létesítésére vo­natkozó javaslatot kifogá­solják. A londoni értekezlet első napjairól ——i A „huszonkettők“ tanács­kozása a Szuezi-kérdésről csütörtökön megkezdődött, így nevezik nyugaton a részvevő államok száma után az angol—francia— amerikai kezdeményezésre Londonban összehívott érte­kezletet. Lehetséges, hogy a fenti titulussal a nyugati sajtó ezúttal is csupán a hagyományos röviditési szenvedélyének hódol, mégis a „huszonkettők“ elneve­zés akaratlanul is arra em­lékeztet, hogy a londoni Lanchester-House tanács­terméből hiányzik további huszonkét, a Szuezi-csator- na használatában közvetle­nül érdekelt állam kép­viselője, s nincs jelen a tárgyaló asztalnál a leg­főbb. érdekelt fél — Egyip­tom. — Nem hívtak meg számos -olyan orszá­got — közöttük Magyar- országot — amelyeknek nemzetközi ' szerződéseken alapuló jogigényük van a részvételre és nem vonták be az elsősorban érdekelt Egyiptomot az értekezlet előkészítésébe. Az értekezlet megszerve­zésének ezek a körülményei is arról tanúskodnak, hogy a meghívó hatalmak tulaj­donképpen valamiféle bí­rósági tárgyalásra gondol­tak — a vádlottak padján persze Egyiptommal. Köztudott, hogy ezt a re­ménybeli „bírósági tárgya­lást“ még a gyarmatosítás diplomáciájának történeté-' ben is párját ritkító kard- csörtetés előzte meg. Az Egyiptomra zúduló rágal­mak és fenyegetések özöné- nek, a harcias nyilatkoza­toknak és a nyílt erőszakra felhívó sajtókampánynak a kelet-felé irányuló hadiha­jók és nehézbombázók szol­gáltattak drámai hátteret. A londoni értekezletet megelőző héten azonban már világossá vált, hogy a gazdasági és politikai nyo-* másnak, a zsarolásnak és a katonai fenyegetésnek ez a kombinált hadművelete összeroppan, és az Egyip­tom elleni perből nem lesz semmi. Máris látni lehet, hogy az angol és francia hivatalos körök harciassága kezd alábbhagyni, a kedélyek lassan lecsillapodnak. Történt-e előrehaladás a tárgyalások első három nap­ján? A nyugati hatalmak álláspontjában bizonyos fej­lődést mutat az a tény, hogy az értekezleten nyíltan mat fel sem vetették a felszá­molt Szuezi-csatorna Tár­saság helyreállításának kérdését. Másfelől azonban továbbra is szorgalmazzák, hogy hozzanak létre egy „nemzetközi szervet“ J Szuezi-csatorna irányításá­ra. Ez újabb kísérlet arra,' hogy a csatornát kivonják; Egyiptom szuverenitása alól és új köntösbe öltöztetve ugyan, de lényegében a volt Szuezi-csatorna Társaságot csempésszék vissza. Az eddigi tárgyalásokból is látnivaló, hogy a kibon-‘ takozás csakis az egyiptomi álláspont — amelyet sok ország támogat — figye­lembevételével történhet. Eszerint az egyiptomi nép a Szuezi-csatornát saját, el­idegeníthetetlen tulajdoná­nak tekinti, szavatolja ázom ban a 1888-as konstantiná­polyi konvenciónak megfe­lelően a csatorna használa­tának teljes szabadságát, Sepilov elvtárs, a Szovjet­unió képviselője ennek az. álláspontnak szem előtt tar-' tásával tette meg javasla­tait. Az első nyugati vissz­hangokból arra lehet követ­keztetni, hogy a nyugati hatalmak kiindulási alap­nak tekintik a szovjet ja-1 vaslatot. A most folyó londoni ér­tekezlet nem érhet el vég-', leges megoldást a Szuezi- csatorna ügyében, a hiá-' nyos képviselet és Egyip­tom távolmaradása miatt. Ha azonban a józan meg­fontolás továbbra is ural­kodó vonása marad ennek a konferenciának, akkor a mostani tanácskozás hidat verhet a végleges és minden érdekelt felet kielégítő ren­dezéshez. JLáuyők Izzó augusztusi nap perzselte végig Kállósemjént. A meleg még sem volt tűrhetetlen, mert friss szellő bujkált a fák között, a gyümölcsösben. A szőlőso­rok között lányok kapáltak. Szaporán haladlak, jó volt lépdelni a felkapált hűs homokban. Legelsőnek Bokri Verőn ha­ladt. Szőke, pirosarcú, pösze lány, rózsa­szín blúzban, kék munkás nadrágban; eztán úgy a többi. Parti Margit, majd a húga, Annus, aki ugyancsak dolgos lány, de mintha elevenebb lenne. A sor végén egy özvegy asszony, Csada Györgyné; vé­kony, izmos teremtés, akár a lányok. Úgy együtt: virágosbokréla a szőlősorok kö­zött. A fák alatt kerékpáros jön, a lányo­kat keresi, hogy nem találja, hát csön­getni kezd. Bokri Verőn felemeli a fejét és észreveszi a kerékpárost. — Auer Jani bácsi jön. — dr. Auer — mondja Parti Margit, t ezen kacagnak. Verőn a sor végéhez ér, megáll a kapával s várja Auer János fogatost, a tsz ellenőrző bizottságának elnökét. A többiek meg incselkedve kap­nak a dolgon. Csada Györgyné tempósan közeledik a gyepeshez, örül neki, hogy a lányok meg­álltak, mert nehéz velük lépést tartani. S3 évével nem olyan rugalmas már, mint ezek itt, ahol a legkisebb talán tizenhat éves sincs. A legnagyobb meg húsz. — Hány éves is vagy te Irén? — veti C mellette kapáló lánynak. — Tizenöt ■.; vagy hogyís na, már be­töltöttem — kapdos Fodor Irén, Ezen megint csak kacagnak, egészsé­gesen, hosszan, pirosán a naptól. Csada Györgyné, mire Auer János meg­jön, utolsót vág a kapával. A pillanatban az almafák fölött hozzájuk suhan a szél­lel a falubeli harang bongása. m? Ni, éjfél van mondja, a fogatot. — Egy kisértet már elő is sompolyo- dott — vágja rá Verőn. Auer János meg­vakarja bajuszát, nehéz ezekkel a lányok­kal kikötni. Pereg a nyelvük, mint az asszonyoknak, de az eszük is vág, akár a beretva. — Jól beszélsz Verőn, mán én is csak azt várom, hogy az asszony meghaljon, akkor elveszlek feleségül. Bokri Verőn elhúzza száját, a szemé­ből ezer ördög nevet huncutul. — Nem kell nekem részeges ember, most is olyan a hangja, mint aki a pin­cében hált a boroshordó tóvén. — Nem iszok én te — rebbent meg Auer János, de a hangja ugyancsak re­kedtes. — Megfáztam, na. — védekezik s ezzel elejti a fegyvert, Csada Györgyné leengedi a kapál a fű­be, s leül a fa árnyékába. Kéjesen nyúj- tóztatja ki munkában hajlott derekát, oldalról figyeli a lányokat, hogy eszik meg a fogatost, némelyike még le sem ül. Pedig jó pár órát kapáltak. Nézi a lá­nyokat, s előbukkan a gondolatai közül az a három héttel előbbi nap, amikor elő­ször jött ki velük ide a gyümölcsösbe. A húga helyett. Nem akart jönni, hiszen beteges, sokszor operálták, nem bírja ■már úgy a munkát, mint a többiek. Tsz- ben sem volt. Legutóbb Budapesten dol­gozott, ahova azért még ma is húzza a szive. A XIII. kerületi Tatarozó Vállala­tot nem tudja felejteni. Nem is hagyta volna ott, ha meg nem vonják tőle az ideiglenes tartózkodási engedélyt. Amiért a húga is ott hagyta a fővárost és haza­jött. Mennyit kesereglek akkor ezen. A. ■ húga most, hogy lehel, vissza is ment Ö, meg beállt helyette dolgozni a téeszbe, de csak ideiglenesen, hogy a húga miatt fennakadás na legyen. Félt a lányoktól, majd űzik, hajtják fiatalságukkal, erejükkel, bosszantják őt, a beteget. De nem. Hirtelen a beszélgetésre figyelt. — Fiúval? — kacagott rekedtes hangján Auer János. — Egyebet sem tudtok ti vasárnap, csak a flaszteron sétálni a fiú­val, — Hát hova menjünk — csattant fel Parti Margit. Kerek barna arcán megfe­szült az incselkedő, visszavágásra kész figyelem, — Mit vagytok olyan bambák! — vá­gott közbe az asszony. — Miért nem mondjátok meg, hogy. nincs itt más, csak kocsma a férfiaknak, meg egy mozi, ami nem mindig játszik. Bezzeg nálunk, Bu­dapesten a DISZ-szervezet egészen más volt. Hogy éltek ott a fiatalok! — Hiszen, ha lenne jó DISZ-titkárunk. — mondta Verőn. S. rögtön vágott is a szemével Aycr János felé. — Pont egy ilyen fiatal, ötven éves ember kellene nekünk! Nevettek. Az asszony jólesöen hallgatta a kibontakozó mulatságot, még enni se ■jut eszükbe, a tréfálkozástól. A fogatos se kívánkozik felállni, (nem is sok ellen­őrizni való van, ahol ezek a Iá nyolc dol­goznak); de úgy van ő is, akár az Űj Élet TSZ többutagjai, örülnek a gyümöl- . esősnek, amit csak a tavaszon kaplak. 22 hold, ebből 6 hold szőlő. Hogy-hogy nem, a' gyümölcsösre terelődik a szó. Verőn meg is jegyzi, úgy nevetés közben: Maga csak hallgasson Jani bácsi, mi tartjuk el magukat, mi fogjuk hozni, a legtöbbet a zárszámadásba. Elől a lányok, azután­megint a lányok ... — Azutt az asszonyok.. — vágta köz­be Csada Györgyné. — És csak azután a férfiak! — fejez­te be Verőn. Auér János nem sokáig állhatta már, úgy is ment el csatavesztéssel. De azért, egy kicsit büszkén, mert mégis csak az ő tsz-ének lányai ezek. Nem akármilye­nek. Az asszony hátravetette fejét a fűbe. Egy szálat tépett, foga közé vette. Jó itt? — kérdezte magától. Kényelmesebben helyezte el a fejét s nézte a mély kék égen úszó, vakítófényű felhőket. Most, hogy elengedte izmait, úgy érezte, hogy a felhőkkel száll, Budapest... Mennyi terv és mennyi vágy ... A húga ott van, felveszi újra az elejtett fonalat és gön­gyölíti tovább az életet, ott ahol abba­hagyta. Es ő, az ő fonala ott van még megszakadva. Hirtelen nyugtalan lett, hát mi lesz ezzel? Hogy is lesz ez tovább? Körülötte kacagtak a lányok s őbenne valami nagy nyugalom kezdett áradni. Szeme elé emelte két tenyerét, s már látszott rajta a kapálás nyoma. Ahogy nézte a kezét, amit az égre tartott, úgy látta, mintha azon siklana a felhő. — Tudjátok, — szólalt meg egyszerre s meglepetten figyelte magát, milyen aka­ratlanul beszél. — Azt gondolom, ma már mindenütt jó a nőnek. Akár Pesten, akár itt a szőlőben. Azt gondolom, hogy ha veletek dolgozhatok, hát én itt maradok köztelek. A lányok ezen nem kacagtak. Meg­érezték, hogy ez a pillanat igen súlyos, igen döntő annak a barna asszonynak az életében aki mellettük hever a fűben. S; s..

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom