Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1956-08-19 / 194. szám
NÉPLAP 1S56 augusztus IS, vwämao Tájékoztatjuk a nyíregyházi közvéleményt az aktuális köztisztasági és városfejlesztési kérdésekről Nagy örömet jelentett Nyíregyháza dolgozóinak a második ötéves terv irányelveinek az a része, amely megoldja a városfejlesztés kulcskérdését: Nyíregyháza fokozatos közművesítését. A közmüvek hiánya hosszú évekig visszatartotta, valósággal sorvasztotta a városfejlesztést. Természetesen hiba lenne, ha a város vezetői és a város polgárai csak arra várnának, hogy majd megépül a csatornahálózat, majd mega földes utcái érdekében? Jó ugyanis tudni, hogy a rrjult örökségeként a nyíregyházi utcáknak csak 30 százaléka kövezett.) Dunai, a Városgazdálkodási Vállalat mérnöke elmondja, hogy sokat gondolkodnak a megoldáson: „Tanácsot kértünk a budapesti Közlekedési Főigazgatóságtól: milyen beszerezhető vegyianyagot javasolnak erre a célra. Kértük, hogy tájékoztassanak bennünket a szulfidszennylúgok B parkosításról, a elmondotta: „A meglévő virágházak nem kielégítőek. Ez évre kértük, de a tanács csak jövőre tudja biztosítani egy 20 méteres virágház építését. Azonkívül regi sérelmünket orvosolják egy 30 holdas területiéi, amelyen facsemete iskolát helyezünk el. Az a tervünk, hogy ezt a területet hamarosan 100 holdra növeljük. A felsőba. duri kertészetben jelenleg 4 hold rózsánk is van, amelyet a város parkjaiba ültetünk át. Rózsákkal akarjuk szegélyezni a Széchenyi és a Kossuth utcát, beültetni a Beloiannisz, a Bessenyei és a Sztálin téri parkot. Még e hónapban hozzákezdünk a Lenin-téri park rendbehozásához. A dolgozók jogosan sérelmezik, hogy ez őszre tolódott el. De mi a városi tanács végrehajtó bizottságának szervezésére vártunk. Sokszáz épül a vízvezeték és minden megoldódik magától. — Nem, addig is sok a tennivaló. A köztisztaság és a városfejlesztés számos problémáját tudjuk megoldani, egyrészt a fokozott állami támogatással, másrészt a társadalmi erők nagyobb- arányú kibontakoztatásával. Az első kérdés amit feltettünk az illetékeseknek, mit tesznek [ portalanítása felhasználásának kísérleti állásáról, s ha ez megfelelő, bocsássák azt rendelkezésünkre. Ez az eljárás lekötné a port és szilárdabb útfelületet kapnánk. Eddig sajnos nem kaptunk erre tájékoztatást.” Ezúton is kérjük az illetékes szervet: tegye lehetővé, hogy minél előbb megoldódjon a nyíregyházi utcák portalanítása. A másik kérdésre Szász János műszaki vezető válaszolt. város fásításáról napi társadalmi munkát ígértek ugyanis. Sajnos, ebből csupán néhány napot teljesítettek. Egyidőben parkosítjuk a Mártírok terét is. A nyírségi szél ellen javasoltuk a város na- gyobbarányú füvesítését, fásítását, cserjésíté- sét. , A megyei tanács vkg. osztályának technikusa megígérte, hogy kapunk erre pénzt, sajnos ez az ügy azóta állandóan „megbeszélés” alatt áll. fl köztisztaságról Hogyan javítanak a város köztisztaságán? Dunai mérnök elmondta: „Ezután hajnalban és késő este seprik a nyíregyházi utcákat és seprés után egész éjjel üzemel a locsoló kocsi, hogy kora reggel friss levegő töltse be a nyíregyházi utcákat. Szükségünk volna még egy locsoló kocsira és seprőgépre. Mi ezek beszerzését terv- bevettük, mert Nyíregyháza jelenleg rossz köztisztasági helyzete ezt szükségessé teszi. A szeméttárolókat a földbe akarjuk sü*lyesz- teni, s kiemelhető bödör.öket akarunk azokban elhelyezni, amelyeket állandóan cserélhetnek. A piac tisztántartására fedett kocsit helyeztünk el a téren, amelybe seprés után berakják a szemetet és minden este elviszik.” Mit várhatunk? Fodor Józsefnéhez, a megyei tanács vkg. osztályának előadójához vezetett következő utunk: „Ez évben 1 milliós igényt jelentett be a Nyíregyházi Vkg. Vállalat. Az egész megye beruházási kerete 6 millió forint. Ebből természetesen nem tudunk annyit fizetni Nyíregyházának. A seprőgép importáru, amit ez évben nem kapunk meg. Mi is kértük az Országos Tervhivatalt: adjon pénzt Nyíregyházának, de ez szerintük nem lehetséges, mert a két hatalmas beruházás — a szennyvízcsatorna és vízmű a közeljövőben 35 millió forintot jelent. Persze az állam így is százezreket Falunap Lzekbcn a napokban örömmel kanyarítanak az édesanyák mosolygós gyermekeik részére a foszlósbél ű új kenyérből. Öröm ez. Nagy öröm. S a jól .egzett cs fáradságos munka után öröm az is, ha házi vagy faluünnepségen, összejövetelen tehet pontot a nagy gabonabetakaritási időszak végére. Ünnepre készül a fajú, az új kenyér ünnepére. Az ünnepség 19-én este kezdődik a társadalmi munkával épített szabadtéri színpad előtt. A fúvószenekar nyitó akkordjai után kigyullad a tábortűz, amit éneklők, táncolok vesznek körül. A határőrök rakétás tűzijátékot rendeznek. költ Nyíregyháza köztisztaságára, egészségvédelmére, de az igényeket, megközelítően is csak úgy lehet kielégíteni, ha a központi szervek másképp bírálnak ei bennnüket. Az igaz, hogy a múltban 15 év alatt sem kapott ennyit a város, mint jelenleg 1—2 év alatt. De az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság fejlődése e tekintetben már többet követel a mainál. A nyíregyháziak véleménye: „A város a felszabadulás óta valóban sokat fejlődött. Bérházak épültek, számos utcát köveztünk, rendezettebb, egészségesebb lett a város. Az országban viszont talán egyedülálló jelenség, hogy elég csak a város központjától néhány méterre elmenni, elvadult, gazos területet találunk a Nyírfa-téren, ott áll még az egészségtelen, pocsolyás Hunyadi utca és a Bujtos, megvannak az alvégesi poros utcák. Ezért jogosan kérik az Országos Tervhivataltól, a Város- és Községgazdálkodási Minisztériumtól: küldjenek szakembereket, akik megvizsgálják Nyíregyháza köztisztasági, városfejlesztési helyzetét, s tegyenek intézkedést annak mielőbbi megjavítására.” Köp ka János. Vállajon 20-án zenés ébresztő köszönti a falut. A nap nagy eseménye a délelőtt fél IX órakor kezdődő nagygyűlés lesz. Utána a fúvószenekar ad műsort. Ebéd után gazdag sportműsor lesz: kerékpárverseny, motoros bemutató, tekeverseny. röplabda és labdarúgó mérkőzés. Este 8 órakor a szabadtéri színpad kultúrműsora zárja be a falunapot. A mérki DISZ táncegyüttese, a határőrség és a vállaji DISZ tánccsoportja mellett fellép a helyi együttes, az úttörők játékcsoportja és a fúvószenekar. A műsort táncmulatság fejezi be. Suskó János igazgató. SOLTÉSZ ISTVÁN: Jlöímyó — Regényes történet az utolsó boszorkány-égetés idejéből — Eddig: 1715. nyarán z áruló gróf Károlyi Sándor ás a megszálló németek panaszkodnak a szatmári Jezsuitáknak. hogy a volt kurucok most sem nyugszanak. Kérik az egyház segítségét Az egyház csodát csinál Máriapó- cson s az egyszerű embereket megfélemlítve okét a csá. szár iránti Hűség,re inti. Ugyanakkor megkezdődik a volt kuruc katonák elleni terrorhadjárat. Elrabolják a tyukodj Babocs és Kós család két fiúgyermekét. Anna rádöbben a jezsuiták egész ármánykodására. (IS) Anna Szatmári István bácsi portáján maradt kisebbik fiával együtt. Az öreggel sokat beszélgetett. Néhány hónap múlva, amikor valamennyire magához tért már, István bácsi komoly, nagy szót váltott veto. Vacsora után volt, amikor lefekvéshez készülődtek. A fehérszakállú öreg jobbágy megvárta, amíg Istvánka elalszik, aztán ki- »zólította a ház elé Annát. Lekuporodtak a földből tapasztott küszöbre. Apó — mert igy hívták az öreget v— minden kertelés nélkül belekezdett a mondanivalóba. — Itt az ideje, hogy tegyél valamit Anna fiam. Az asszony elcsodálkozott. — Mire gondol apó? Valóban nem tudta, hogy mire gondol, fiiszen nem tétlenkedett egy percig sem, dolgozott két ember helyett a háznál épp úgy, mint kint a földön. Szántott és vetett , mint a férfiak. Most egy kicsit meg is sértődött. — Nem dolgozok eleget?.. . — Szamár vagy, nem arról van szó .., hanem arról, hogy András helyébe kell állnod. — András hely ebe? — Igen, a fejedelem katonája helyébe. Közelebb húzódott apó és halkabbra vette a hangját. — Ugye emlékszel az esküvődre? Ott megfogadtad, hogy jóban-rosszban kitar- tol a hites urad mellett. Ezt megtartottad becsülettel, jó szívvel, tiszta lélekkel. De azt is megfogadtátok mind a ketten, hogy hűséggel lesztek a bujdosó fejedelem iránt is. Emlékszel Anna? Anna emlékezett. Hogyne emlékezett volna esküvőjükre, annak minden percére! — Azt beszélik, hogy a fejedelem Törökország felöl nagy sereggel közeledik — hajolt még közelebb apó Annához — és felszabadít bennünket. Újra kibontjuk a libertás zászlókat és a németek talpára verünk. Azt is beszélik az emberek, hogy tizennégy jól felfegyverzett kuruc lovast látták Békésben csatangolni és a bitang Károlyi Sándor után érdeklődtek. Csellel akarták elfogni a gonosz árulót, hogy meglakoljon bűneiért. Egy nyirbélteki ember meg azt beszélte a minap, hogy a bélteki Tábor-dombon, ahol a kuruc tábor a szabadság idején elporolta a labancokat, minden éjszaka nagy tüzláng csap fel és a tárogató hangja hallatszik a föld mélyéből. Gyorsabbá vált a hangja. — Nem szabad tétlenkednünk Anna. Reggel vedd a kendődet, keríts magad | mellé valakit és járd újra a tanyákat, házakat, amely helyekre András bejáratos volt. Mond meg az embereknek: ne féljenek, nemsokára üt a boldog szabadság ideje, megszabadulunk a németektől,- papoktól. Anna felkészült az útra, ahogy István bácsi meghagyta neki. Természetesnek vette, hogy nemcsak az eke mellett kell helytállni Andrásért, hanem így is. Pedig régebben a férje nem sokat beszélt neki a kurucokról, meg hogy szervezkednek, meg hogy miért A Kotró és Vasútépítő Vállalat dolgozói eddig mintegy 6 kilométer hosszúságban építették meg á Tehérgyarmat környéki keskenynyomtávu vasutat. — Kelemen Lajos építésvezető helyettes tájékoztatása szerint idén Csaholcig elkészül a gazdasági vasút és már', ősszel ezen történik a cukorrépa és almatermés elszállítása. Salakágyba fektetik a vágányt. A tárolóhelyrál csillékben szállítják helyszínre a salakot. Nagy az öröm a vasútépítő munkások közölt, amikor a kis motorvonat mintegy próbaképpen végigmegy a már megépített szakaszon. A második Ötéves tervien Szatmárcsekéig húzódik el az új sínpár. (Hammel J. felvételei.) hova jár. Minden húzódo- zás nélkül vállalta a feladatot. Kemény asszony vált belőle. Nemcsak az erősebb munka tette ezt, hanem inkább a magárahagyatott- ság, a férfi nélküli árvaság. Az első idő leverő fájdalmai után belátta, hogy az élet keménységet, helytállást követel — egyetlen megmaradt fia érdekében. De különben is! Ö az asz- szony, a gazdag szívű nő nem vesztette el a fejét. A férfiaknál sokkal inkább előfordul, hogy valami nagy csapás után kétségbeesnek, ostoba és lelketlen cselekedetekre gondolnak és készek önszántukból a mindent elsöprő végzet karjaiba dobni magukat. A férfiak gyorsabban és határozottabban cselekszenek, há döntés ven rájuk bízva és nagy tettekre képesek, ám kudarc esetén a legtöbbjük összeesik lelkileg és arra sem képes, hogy talpraállítsa magát. Az asszonyoknál nem így van. ök a legnagyobb csapás idején is kevesebbet gondolnak magukra és másokért a legnagyobb áldozatokat is képesek meghozni. Éppen ezért sikerül nekik gyorsan talpraállni, meggyógyulni. Vérző szivüket eltakarják és felemelt fejjel, makacs akarattal szembeszállnak a sorssal. És a sors kénytelen meghátrálni a makacs élni akarás előtt. Ilyen makacs és kemény asszonnyá változtatták a sorscsapások Annát. Habozás nélkül vállalta hát a sok veszéllyel járó feladatot. Az első dolga az volt, hogy társat szerezzen maga mellé. Kós ' Ilonát nyerte meg magának — az elpusztult Kós család egyet-' len életbenmaradt sarját, a börtönbe hurcolt Kós Péter lány-hugát. Együtt kerekedlek fel az egyik nap hajnalán, hogy újra felkeressék azokat a jobbágyházakat, amelyek Babócs András halála óta árvábbak voltak a szülő nélkül maradt gyerek-árváknál. Minden reménységüket elvesztették. Anna volt arra hivatva, hogy ezt a reményt, o.z életet jelentő reményt visszaadja a szabadságra vágyó .embereknek. ' (Folytatjuk.) '» ' «TJ* A s ötéves terv a megvalósulás útján r Épül a fehérgvarmati kisvasát