Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1956-08-14 / 189. szám

NÉPLAP 1956 augusztus 14, kedd PÁRTÉPITÉS tót Őszinte, bátor légkör, a feladatok ismerete jellemezte a vásárosnaményi járás kommunistáinak aktfvaiilését Egy kiváló vasutas A vásárosnaményi járás kommunistái nagy remé­nyeket, fűztek az aktíva- üléshez. Nem volt hiábava­ló a bizakodás. Megmond­hatjuk őszintén: a pénte­ken megtartott tanácsko­zás olyan hatással volt az elvtársakra, mint a veté- MiKre a májusi eső. A vá­rakozásnak megfelelő, iga­zi kommunista bíráló han­gú, a hibákat felvető és ostorozó, de ugyanakkor n feladatokról sem megfeled­kező tanácskozás volt ez. Jellemző, hogy az aktivis­ták közül közel negyvenen jelentkeztek felszólalásra, * törvényességnak két oldala van A beszámoló érdeme, hogy bátorítást adott a ta­nácskozásnak. Őszintén elmondták az elvtársak, milyen hibákat észleltek korábban a szocialista tör­vényesség megsértését ille­tően, de ugyanakkor el­mondták azt is, hogyan képzelik a szocialista tör­vényesség további megszi­lárdítását, a hibák kijavítá­sát. Az aktíva nagy megelé­gedéssel fogadta, hogy a járási párt-végrehaj­tó bizottság személyek­re való tekintet nélkül bírálta azokat a funk­cionáriusokat, akik meg­sértették a töményeket. Szabó elvtárs, a BM járási osztály pártszervezeti titká­rának felszólalásával nem értettek egyet, mivel ö igyekezett elmosni az egyes rendőrtiszt elvtársak által elkövetett hibákat, más esetben pedig csupán a bí­róság számlájára róni a korábbi törvénysértéseket. „Nekünk nem csak az a fel­adatunk, hogy másokkal tartassuk be a törvényein­ket, hanem az is, hogy mi magunk annak szellemében éljünk“ — vélekedett az aktíva. örvendetes az is, hogy Szabó László elvtárs, a já­rás ügyésze ezen a tanács­kozáson arról számolhatott be, hogy egyre jobban meg­szilárdul a járásban a tör­vényesség. Lakásügyekben törvénysértéssel már nem találkozni, a begyűjtés, adó­fizetés terén az adminisz­tratív behajtás 60 százalék­kal csökkent és a bűncse­lekmények száma is egyre kevesebb, A felszólalók a szocialis­ta törvényesség terén elkö­vetett hibákat nem igye­keztek csupán a felsőbb szervekre hárítani. Németh elvtárs, a járási tanács vb. elnökhelyettese is elmondotta, hogy a taná­csok munkájában elköve­tett törvénysértésekért érzi a felelősséget. Nagyon he­lyesen nemcsak a szó tulaj­donképpeni értelmében el­követett törvénysértésekről esett szó ezen az aktívaülé­sen, hanem arról is, hogy egyes vb. elnökök és titká­rok nem megengedhető hangon, durván, gorombán bánnak a dolgozókkal. Ez is törvénysértés. Az embe­rekkel, a dolgozókkal való szocialista bánásmód meg­sértése. Az aktíva az ilyen magatartást elítélte és meg­mutatta a feladatokat. Saj­nos, előfordulnak ilyen ese­tek manapság is. Orosz elvtárs, a beregsurányi ta­nács vb. titkára durván, gorombán bánik az embe­rekkel, Nem engedhető meg az sem, hogy a márokpaci vb. titkár, Birgány Gyula jogtalanul használjon több mint 9 hold földet. Az aktívaülés elítélte eze­ket az eseteket és kimond­ta: a tanácsokon belül is nagyobb érvényt kell sze­rezni a kommunisták pél­damutatásának. Akik a kommunista erkölcs ellen vétenek, felelősségre kell vonni. A járási nagyaktíva elfo­gadta a járás ügyészének azt a javaslatát, hogy tár­sadalmi bíróságokat alakít­sanak az üzemeknél, válla- .atoknáh A dolgozó parasztság felemelkedésének egyetlen útja a termelőszövetkezet A tanácskozáson nem volt talán egyetlen olyan felszólaló sem, aki ne fog­lalkozott, vagy ne érintette volna a termelőszövetkeze­ti mozgalom egyes kérdé­seit. A járási párt-végre- hajtóbizottság a beszámoló­jában Világosan leszögezte: a termelőszövetkezeti mozgalom továbbra is az egyetlen helyes út, amely a dolgozó pa­rasztság felemelkedését biztosítja. Nagy szükség volt erre, hi­szen a járás területén az ellenséges elemek, a kulá- kok azt híresztelték, hogy most már feloszlatlak a ter­melőszövetkezetek. A járá­si aktíva egyöntetűen fog­lalt állást amellett, hogy tovább folytatja a harcot a termelőszövetkezeti mozga­lom fejlesztéséért. Több felszólaló beszélt arról, hogy az osztályharc helytelen alkalmazásával aok hibát követtünk el be­csületes középparasztokkai szemben. A régi hibákat nehezen tudjuk helyrehoz­ni, s ez nehezíti a termelő­szövetkezeti agitációt a kó- zépparasztokkal szemben. T tanácskozás megmutatta, hogy sok a tennivaló a ter­melőszövetkezet,. jen a szekrans nézetek leküzdá- •év£* kapcsolatban« Az olyan nézetek, mint ami­lyent Gólya István elvtárs, a vitkai Kossuth TSZ párt­titkára is vallott, hogy: „nem lehet felvilágosítani a középparasztokat a ter­melőszövetkezeti gazdálko­dás előnyéről“ világosan megmutatta a járási párt- bizottságnak, a járás kom­munistáinak feladatait is. Érdeme volt ennek az ak­tívaülésnek, hogy a szá­mok, tények, az eredmé­nyek tükrében igyekeztek a kétkedőket meggyőzni a tsz. elnökei, párttitkárai, a kommunista vezetők arról, hogyan tegyék elevenebbe a termelőszövetkezeti agitá­ciót, hogy a szövetkezés gondolatát közelebb vigyéK a középparasztokhoz is. Na­gyon egyet lehet érteni Miski Gyula elvtárssal, az oicsvai Űj Élet TSZ elnö­kével, aki azt mondotta, hogy az a sok hiba, amit elkövettünk: az elhajlások, a törvénytelenségek vissza­tartották az egyénileg dol­gozó parasztokat a termelő­szövetkezettől. Ez nem je­lenti azonban azt, hogy most ne agitáljunk. A jö­vőben jobban kell ügyelni, s a legkisebb elhajlást, tör­vénysértést sem szabad megtűrni. Eredményeink vannak, nyugodtan __ 'oeszél­hetünk róluk a kózéppa- rasztoknak. Sok szó esett — helyesen —a megye beregi részének továbbfejlődéséről. Csorba József, a járási tanács íő- agronómusa felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a Tisza, a Szamos és a Túr mentén minden le­hetőség megvan arrj, hogy a szilva és a dió termesztését fokozzák. Szinte egyemberként száll­j tak síkra az aktíva tagjai ! azért, hogy mindazokat a ; tényezőket kihasználják, amelyek a mezőgazdaság terméshozamát tovább fo­kozzák. A legfőbb talaj'.a- vrtási eljárásról. így a rae- szezésről, a pillangós növé­nyek termesztéséről szinte valamenny, mezögozdasag- gal foglalkozó aktivista be­szélt, s megígérték, hogy erre nagy gondot f^idita nak. Gyorsabb segítséget a kisegít# üzemágak fejlesztésében A termelőszövetkezetek részéről akaratban, erőben nincs hiány, hogy gazdál­kodásukat még jövedelme­zőbbé, vonzóbbá tegyék a tagság mellett a kívülállók számára is. Nagy baj azon­ban, hogy sok a beszéd ts kevés a cselekedet egye? szervek részéről, a segéri- üzemágak segítését ille­tően. Az oicsvai Űj Élet TSZ elnöke mondotta el. hogy ők már régebben be­adták a kérelmet a megyei tanácshoz egy 20 holdas ha­lastó létesítésére. Még min­dig nem kaptak rá válas/l: Két ízben írtak már afelől is, hogy a szeszfőzést enge­délyezze a megyei tanács. Negyven-ötvenezer forint jövedelmet veszítenek el amiatt, hogy nem tudják hasznosítani a hullott szil­vát. Választ erre sem kap­tak. A pártaktíván sok szó esett arról, hogy milyen legyen a helyes pártmunka. A végrehajtó bizottság be­számolójában önbírálatot gyakorolt azért, mert nem törekedett eléggé arra, hogy a bürokratikusán végzett pártmunkát felszámolja. Ezért bírálta a járási párt­végrehajtóbizottságot a Ti- szaszalkai Gépállomás fő­mezőgazdásza. Bátran el­mondta, még mindig az a hiba, hogy egyes párttitká­rok, tanácselnökök csak ar­ról szónokolnak, hogy a ter­melési tervek teljesítéséért felelősek a mezőgazdászom, de hogy ők hogyan segíti i elő, arról hallgatnak. A pártaktíva egyetértett az­zal, hogy a 27 százalékos terméshozam emelése csak úgy biztosítható, ha ezért nemcsak a harmincegyné- hány gazdászt teszik fele­lőssé, hanem a járás vala­mennyi kommunistáját. S ehhez a munkához adjon nagyobb segítséget a párt- bizottság. Súlyos hiba, hogy a párt­titkárok, tanácselnököm nem tanulnak. Elmaradoz­tak a múlt évben is a szak­mai tanfolyamokról. A fel­szólalók közül a vásáros­naményi Vörös Csillag TSZ elnöke, Vedres András be­szélt arról, hogy mit kö­szönhet a tanulásnak. A szakmai képzettséget ken fokozni minden vezetőnek, szakembernek ahhoz, hogy a járásban is megfelelően emelkedjen a növényter­mesztés és az állattenyész­tés hozama- Többen kér­ték, hogy az egyes mező- gazdasági kérdésekről több tanácskozást, alkotó vitát indítsanak a járási szervek, melyek nagymértékben hozzájárulnak a helyes gaz­dálkodási módok kialakítá­sához, alkalmazásához. Min­den termelőszövetkezeti tag tanuljon, s ne fogadja et szolgai módon az elnök hi­bás elgondolásait. Gazdag volt ez az aktí­va javaslatokban is. A já­rási pártaktíva a tanácsko­záson javasolt kiegészíté­sekkel, határozattá emelte a járási párt-végrehajtóbl- zottság beszámolóját. Min­rattal azon lesz, hogy azt végre is hajtsa. FARKAS KALMÁR. D. Szabó Sándor, a nyíregyházi állomás rendelke­ző forgalmi szolgálattevője, Irányító gépei és a tele­fonok segítségével bonyolítja az állomás forgalmát. — Munkája nagy figyelmet és pontosságot kíván, am.t kiválóan lát el. A kisiparosok munkája a második negyedévbeu Szombati számunkban megkezdtük beszámolónkat a KIOSZ megyei választ­mányának üléséről. Kampf Sámuel beszámolójában a KlOSZ-tagiétszám alakulá­sáról, a kisipari tanu.ó.t helyzetéről, az iparengedé­lyek kiadásáról, a kontár­kodásról beszélt, majd így folytatta: .Vines lényeges javulás a* anyagellátás területén Az anyaggazdálkodás te­rületén lényeges változás a második negyedévben sem történt. A kiutalt anyago­kat általában megkapták a kisiparosok, azonban a ki­utalás változatlanul cse­kély. Különösen kevés anyagot kapnak a cipészek és érthetetlen az, hogy a kerékgyártó é$ kádár kis­iparosok már két éve sem­miféle anyagkiutalásban nem részesültek. Érdekes megjegyezni azt, hogy a második negyedévben ki­utalt anyagok összértéke fe­lülmúlja a két millió fo­rintot — tehát ilyen értékű munkát végeztek kisiparo­saink a megye dolgozóinak jobb ellátása érdekeben. Has%nos javaslatok a munka megjavítása érdekében A beszámoló elhang­zása után a választmányi tagok elmondták észrevéte­leiket és hasznos javaslato­kat tettek a munka továb­bi javítása érdekében. Többen szövátették pél­dául az ipari tanulók isko­láztatásának ügyét. Móré Ferenc, a nagyhalászt he­lyi csoport elnöke javasol­ta, hogy a vidéki ipari ta­nulók, akik Nyíregyházára járnak be iskolai oktatásra, délelőtt tanuljanak. Est azért tartja szükségesnek, mivel a délutáni oktatással egy egész napjuk elvész. Udvarlaki János azt ja­vasolta, hegy Baütalórái.t- házán létesítsenek ipari tanuióiskolat. Javaslatai a azt hozta fel indokut, h.gy jelenleg a baktalóranha-i körzetből Vasárosnamény- ba, Kis várd ára és Nyíregy­házára járnak a tanulók iskolába. Hárem olyan községük is. van, ahol nincs vasútállomás. Egy-két na­pot is elvesz a tanulóktól az iskolábajárás és ha Bak- talórántházán tudnák meg­oldani tanításukat, ezt áz időt hasznos munkára for­díthatnák. Járjanak el a törvényeknek megfelelően a tanácsok A felszólalásokban több olyan példát mondottak el a választmány, tagjai, ami- oől kitűnik, hogy a taná­csok nem segíti.; munkáju­kat és megkerülik a törvé­nyes rendelkezéseket. Nagy István elmondotta, hegy Zentai Károly, aki Nyír­császáriban váltotta ki ipar­engedélyét, már hosszú ide­je Nyírbátoiban dolgozik. A járási tanács ipari cso­port vezetőjének már több- ízben jelentették, hogy ez a kisiparos falusi adót fizet, és mivel Nyírcsászáriban kérte iparát, ezért a köz­ség nem kaphat más aszta­lost. A tanács ipari e.ő- adója ennek ellenére sem tett ezideig semmi intézke­dést. Fekete István arról be­szélt, hogy a mátészalkai járási tanács ipari csoportja fotballista elhelyező hely. A csoport vezetője nem ért a munkához, soha nem ta­lálják a helyén, így ért­hető, hogy nem megy a beiskolázás, senki nem tö­rődik ezzel a munkával. Móré Ferenc szólott ar­ról is, hogy a megyei ta­nács índOKclatlanui utasít­ja el az ipaiengede.y ki­adását. Közsjgükoen nú-z- szor annyi radio \an mmt a felszabadulás előtt, a me­gyei tanács ennek «Lenere elutasította egy rádiumu-j szerész iparengedélyének, kiadását. Többen beszéltek arról is, hogy a kisipari termelő­szövetkezetek nem minden' esetben közelednék megfe-j lelöen a kisiparosokhoz. —- Mándokon például a helyi ktsz. elnöke önkenyeskedik1 a kisiparosokkal, legutóbb olyan' határozatot hoztak,: hogy a gátter mindenkinek, végezhet bérmunkát, csak a- kisiparosoknak nem. Fe­hérgyarmaton pedig a fcd-> rász ktsz. javaslatára uta-j sították el egy fodrász kis­iparos engedély kéréséi, Általában hasznos és jó1 volt a KIOSZ választmá­nyi ülése. Több törve #ysér­tést lepleztek le cs jól képviselték a lakosság jobb ellátásának ériekét. Najj gyón hasznos és dicsérendő1 az, hogy a választmányi ülésre meghívták azoknak’ a vállalatoknak és szer-< veknek képviselőit, akik kapcsolatban vannak a kis­iparosokkal. Legközelebb azonban na-e gyobb gondot kell fordítaná' a beszámoló elkészítésére! és abban kapjon' több he­lyet a politikai munka. —j Nagyon kevés szó esett, például arról, hogy hogyan látják el munkájukat a kisiparosok a községekben.: Egyetlen olyan ügyről sem) beszéltek, ahol a kisiparo­sok ellen elhangzott pa-l naszt vizsgálták volna meg., Pedig kétségtelen, hogy, ilyen is van a megyében. A KIOSZ választmányának a- feladata most, hogy az el­hangzott javaslatok alapján' tovább javítsa munkáját ós: a kisiparosok munkájának! segítésén keresztül járuljon] hozzá a helyi szükségletek! kielégítéséhez. (halasa» «I Milyen legyen a helyes nártmunka?

Next

/
Oldalképek
Tartalom