Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1956-08-02 / 179. szám
( / <VUÄ!) prolcláttal r/jr/ciiifirfrk SZABOLCSSZATMÁRI XIIL évfolyam, 119. szám ARA 5« FILLER 1936 augusztus 2, csütörtök „A fonni* szilárd valuta" Munkáimul az Országgyűlés ^4 Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének beszámolója (Tegnapi számunkban közöltük Non elvtárs beszédének első részét. Az alábbiakban folytatjuk.) Az alaptalanul elítéltek ügyük felülvizsgálatánál« befejezése után sokan már a vizsgálat alatt is szabadlábra kerültek. A Legfelsőbb Bíróság eddig 149 elitéit ügyében hozott döntést, ennek során 124 elitéltet minden vadpont alól jogerősen felmentett, 15 személy ügyében marasztaló ítéletet hozott, 10 személy bűnösségét kisebb súlyú bűncselekményben állapította meg, és ennek megfelelően lényegesen enyhébb büntetést szabott ki. Bejelenthetem, hogy azok is szabadlábon vannak, akiket a Legfelsőbb Bíróság elitéit, mert már korábban letöltöt- ték a kiszabott büntetést, illetve egyéni kegyelmet kaptak. A felülvizsgálat folyamán még 156 személy került szabadlábra, részben kegyelemmel, részben büntetés félbeszakítással, A Legfelsőbb Bíróság perújítási eljárásban olyanok ügyében is hozott felmentő ítéletet, akiket annakidején a koholt vádak alapján halálra ítéltek és kivégeztek. Felmentette a bíróság minden vádpont alól Rajk László, Szőnyi Tibor, Szalai András, Szebenyi Endre, Pálfi György, Sólyom László elvtársikat és másokat. Űk jóvátehetetlenül áldozataivá váltak a törvénysértéseknek. Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek velük szemben kötelezettségeink. Kivégzett elvtársaink rehabilitálásán túlmenően intézkedéseket tettünk és teszünk hozzátartozóik erkölcsi és anyagi támogatására. Mintegy háromszáz alaptalanul elítélt szabadult ki a börtönökből a felülvizsgálat során. Túlnyomó többségüket koholt vádak alapján tartóztatták le és ítélték el a „Rajk-ügyben”, a „Kádár-ügyben”, a „Sólyom-ügyben”, a „volt szociáldemokraták ügyében”, a „volt jugoszláv emigránsok ügyében” és más ügyekben. Nagy többségük pártunk tagjai voltak amikor letartóztatták őket, sót nem egy, mint köztudomású, évtizedes munkásmozgalmi múltra tekinthet vissza. Feladatunk továbbra is gondoskodni arról, hogy az ártatlanul elítéltek hosszú évek szenvedése ''után erkölcsi és anyagi segítség biztosítása mellett foglalják el az őket megillető helyet társadalmunkban. Pártunk és állami szerveink anyagi vonatkozásban sokat segítettek eddig is a rehabilitáltakon, de szükség van arra, hogy kártalanításukat a törvény előírta módon rendezzük. Erre az ígazságügymimszter megtette a szükséges intézkedéseket. Intézkedés történt, hogy a rehabilitálta- kat munkába helyezzék, részükre lakást biztosítsanak, a betegeket orvosi kezelésben, gyógyüdültetésben részesítsék, az idősebbeknek megfelelő nyugdíjat folyósítsanak. Intézkedés történt arra is, hogy a rehabilitáltak munkaügyi jogfolytonosságát elismerjék, kitüntetéseiket visszakapják stb. Az ügyészséghez érkezett panaszok azt mutatják, A tanácsi élet demokratizmusáról tárgyalt a megyei tanács ülése Az alkotó vita, a bátor bírálat és önbírálat szellemében tanácskoztak a megyei tanács tagjai arról: hogyan fejlesszük tovább a tanácsi élet demokratizmusát, hogyan vonjuk be az eddiginél sokkal jobban a munkába a tanácstagokat, a dolgozó nép küldötteit. A beszámoló a Miniszter- tanács Szabolcs-Szatmár megyével kapcsolatos határozatának tükrében foglalkozott a tanácsok előtt álló feladatokkal. Megállapította, hogy az államigazgatási munka megjavításának legfontosabb feltétele ma a tanácstagok aktív tevékenysége, a tanácsülések színvonalának emelése, az állandó bizottságok kielégítő munkája. A beszámoló rámutatott, hogy a végrehajtó bizottságok nem segítik kellően, ellenkezőleg sok helyen számításon kívül hagyják f tanácstagokat, irányítani akarják a választott szervek a tanácsot. Az utóbbi évek alatt jelentős fejlődés tapasztalható a tanácsi munka területén. De a tanácsoknak még vannak tennivalóik. Sok tanácsülés még ma is formális, nem elemzi alaposan a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális élet problémáit, azért, mert a tanácsülések tervezése és előkészítése nem kielégítő. A megyei tanácsülések megtartása sem történik rendszeres időközökben, s még nem a tanácsülés határozza meg a napirendi pontokat, hanem a vb terjeszti a megyei tanácsülés elé a kész napirendi pontok javaslatai);. Ez azt jelenti, hogy még a megyei tanácsnál is érvényesül: nem a tanács irányítja a végrehajtó bizottságot, hanem a végrehajtó bizottság több esetben illetéktelenül a tanács helyett és nevében intézkedik. Sok esetben viszont nem intézkedik a megyei tanács határozatainak végrehajtásában. • A beszámoló később a megyei tanács vb apparátusának, valamint a járási és községi hivatali apparátusoknak munkájáról tájékoztatta a tanácstagokat. Megállapította, hogy a tanácstagok és a hivatali apparátus között még nem kielégítő a kapcsolat, gátolják a tanácsi munka gyors fejlődését, a már ritkábban, de még mindig előforduló törvénysértések, az apparátus egyes dolgozóinak szakmai és politikai elmaradottsága s az, hogy a vb-ok és szakigazgatási szervek sem hatnak oda, hogy a tanácstagok időben megismerjék a rendeleteket, határozatokat. A beszámolót valamennyi tanácstag megkapta a tanácsülés előtt. Ezért szóltak hozzá sokan, főleg az első napirendi ponthoz. Törődni keli a dolgozók „apró“ ügyeivel is — Állami életünk demokráciája, amelyet a Központi Vezetőség legutóbbi határozata fő célkitűzéseink közé sorolt, azt jelenti, hogy elérkezett a tettek, ideje — szólalt fel Orosz Ferenc tanácstag. — A tanácsülés feladata kibővíteni a beszámolót és elemezni a hibák okait. A dolgozók még nem ismerik eléggé a tanácstagok feladatait, ezért nem vonják őket felelősségre, ha nem képviselik őket jól, vagy munkájukban hibát követnek el. De az a cél, hogy a megyei tanács minden erővel szüntesse meg az eddigi rossz gyakorlatot. A megyei vb apparátus ma már gyorsabban, lelkiismeretesebben intézi a panaszokat. Segít a tanácstagok munkájában is. Ez azonban nem elég. Arra van szükség, hogy megyénk valamennyi tanácsszerve a legapróbb panaszokat is lelkiismeretesen kezelje és oldja meg. Segítenünk kell ebben nekünk is, megyei tanács tagoknak. Legyen tekintélye a tanácsülésnek B. Mártha Sándor megyei tanácstag elmondotta, hogy két év alatt összesen egy tanácstagi beszámolót tartott. Bírálta a járást tanácsot, mert az nem segítette munkájában. Senki sem kereste fel: milyen munkát végez, hogyan dolgozik. Bírálta a megyei tanács végrehajtó bizottságát a tanácsülés gyenge előkészítéséért, szervezéséért. — Én tsz tag vagyok s mégis eljöttem a tanácsülésre, de legutóbb is fájó szívvel mentem el a megyei tanácsülésről, amely alig volt határozatképes. Erről a tanácsülésről is sok tanácstag hiányzik. Hogyan tudunk dolgozni, ha magunk sem tartjuk be a tanácstörvényt? fi szakosztályok (eleíősségéről Elsőizben fordult elő, hogy a tanácstagokból alakult Ideiglenes bizottság állította össze a napirendet, készítette el az előterjesztést. Ezzel a tanácsi élet demokráciája fejlődik. — mondotta felszólalásában Bartha Sándor, majd java-_, solta, hogy a megyei tanács ülése utasítsa az ideiglenes bizottságot, hogy: dolgozza ki a KV határozatból a megyei tanácsra háruló feladatokat. Hiányolta, hogy az Elnöki Tanácstól, a Minisztertanácstól még eddig senki nem vett részt a megyei tanács ülésein. — Rendszeresen megtartottam tanácstagi beszámolóimat és a fogadóórákat. Ezenkívül igyekszem kapcsolatot tartani a dolgozókkal A szakosztályok azonban sajnos nem sokat törődnek ezzel. Hiszen 85 beadott panaszból mindössze hatva- nat intéztek el. Ezek nagyrésze közérdekű bejelentés volt. Helyesen kell eloszlani a kádereket Kisgyőri László megyei tanácstag örömének adott kifejezést, hogy értékelik a tanácstagok munkáját. Több megbecsülést vár azonban a megyei tanács vb-tól. A megyei tanács kádermunkájával kapcsolatban a következőket mondotta: „A tanács apparátus dolgozói közül sokan még ma is megelégszenek azzal az általános műveltséggel, amit 5—6 évvel ezelőtt, esetleg annál is régebben szereztek meg. Aki mégis tanul, és kiváló eredményt ér el, azzal nem a községeket erősitik meg, hanem magasabb funkcióba viszik. Helytelennek tartom például, hogy amikor Zsurk községben bőven lenne tennivaló a tanácsmunka területén, az egyéves tanácsakadémiát végzett zsurkl vb titkárt a megyei tanács egyik kisebb képzettsége* igénylő munkakörébe helyezték,“ Használjuk fel a helyi lehetőségeket Szarvas Ernő megyei tanácstag arról beszélt, hogy többet kell foglalkozni a tanácsok tagjainak a gazdasági kérdésekkel. „Megyénkben számos lehetőség van törpe erőművek építésére, de mi nem agitálunk ezek mellett, nem beszélünk ezekről, nagy dolgokra várunk, amelyeket a párt és a kormány old majd meg, s nem vesszük észre sokszor a terméshozam emelésének, a szövetkezetek fejlesztésének, vagy a gazdasági fejlesztésnek jelenleg is rendelkezésre álló apróbb lehetőségeit. Lehet segíteni csak akarni kell, s akkor nagyon jó tanácstagi munkát végeztünk. Jó lépés előre a mai tanácsülés is, amely a KV és a Minisztertanács határozatainak szellemében vitázik.“ Kovács István a Hazafias Népfront megyei titkára üdvözölte ezután a tanácsülést. Felszólalásában elmondotta, hogy a tömegek a jövőben nagyobb figyelemmel kísérik a választott szervek munkáját. S megkövetelik a tanácstagoktól is, hogy mindenben képviseljék érdekeiket. Sípos Istvánná országgyűlési képviselő elmondotta: „Ez az első alkalom, hogy hogy nemcsak azoknak van joguk rehabilitációra, akiket a bíróságok alaptalanul elítéltek. A törvénytelen pz- rekkel egyidejűleg a bizalmatlanság egészségtelen légkörében sok elvtarsat, becsületes dolgozót alaptalanul internáltak, bocsátottak el felelős funkciókból, illetve munkahelyekről. Anélkül, hogy a munkájukat jól végző mai vezetőket, beosztottakat leváltanánk, indokolt a korábban alaptalanul leváltottakat olyan munkakörbe állítani, amit képesítésüknél fogva ellát-! hatnak. Az ártatlanul elítéltek ügyeinek felülvizsgálata azt bizonyítja, hogy népi demokratikus rendszerünknek van ereje ahhoz, hogy a visszaéléseket, a törvénysértéseket felfedje, hogy érvényt szerezzen a szocialista törvényességnek, hogy helyrehozza az elkövetett hibákat. Rendszerünk erejet bizo- nyitja az is, hogy nem állunk meg az alaptalanul elítéltek ügyeinek felülvizsgálatánál. Ennél tovább megyünk, Szabadlábra helyezzük nemcsak azokat, akiket' ártatlanul elítéltek, de azokat is, akikre valóban elkövetett bűncselekményekért a múltban túl súlyos bün- tetéseket szabtak ki. Rendszerünk megszilárdulása lehetővé teszi, hogy kegyeimet gyakoroljunk és az igazságosan kiszabott büntetés letöltése előtt helyezzünk szabadlábra olyanokat is, akiket a háború utáni években háborús és népellenes bűntettekért és más politikai bűncselekménye- kért ítéltek el a bíróságok.. Ezeknek az ügyét egyénileg bíráljuk el. Nem gyakoro-1 lünk kegyelmet olyanok1 esetében, akiknek kiszabadulása népünkre, államunkra veszélyt jelentene. Az igazságügyminiszter, a belügyminiszter és a legtöbb ügyész együttesen döntenek abban, hogy kit kell szabadlábra helyezni. Ez a munka folyamatban van. Eddig ezernégyszáznál több személyt helyeztettünk így szabadlábra. Megvizsgáltuk annak a kettőszázötven elítéltnek az ügyét is, akiket háborús bűntettekért a szovjet bíróságok ítéltek el és akiket a szovjet hatóságok átadtak a magyar szerveknek. Az 1953 júniusi Központi Vezetőségi határozat meg. követelte a pártellenőrzés megerősítését és az állami j ellenőrzés megvalósítását az állambiztonsági szervek! munkája fölött. Egyidejűleg az állam- biztonsági szerveket, az ügyészi szervezetet, (Folytatás ti ?. Maion.) meghívtak a megyei tanács ülésére, amelyet örömmel fogadtam. Azt kérem, hogy hívják meg ezután is minden tanácsülésre a képviselőket, hisz ha a tanácsok is segítik munkánkat, akkor erősödik a dolgozók bizalma' a tanácsokban, az ország- gyűlésben egyaránt.“ Borivó László elmondotta, hogy a beszámolóban túlzottan a szervezési kérdések kerültek előtérbe, a tömegkapcsolat tárgyalásának rovására, majd a tanácsi hatáskör kibővítésével kapcsolatban elmondotta, hogy sokszor aprólékos dolgokat is a jogszabályok egész sora kísér, ami nem erősíti, ellenkezőleg gyengíti a tanácsok és a tömegek kapcsolatait. Sok hasznos dolgot vitattak meg még a megyei tanács ülésén. Kevés szó esett azonban a tömegkapcsolat egyik nélkülözhetetlen és helyes formájáról, a termelőszövetkezeti fejlesztésről, amelyben pedig igen nagy szerepet kell, hogy betöltsön megyénk valamennyi tanácsa, tanácstagja és végrehajtó bizottsága. (Több fontos határozat született a tanácsülésen, amelyet lapunk más számában közlünk.) Kopka János,
