Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1956-08-09 / 185. szám

Í2SÍ s*g*!8*hi& S, asttíórfrik NEPL.U 9 Sxuca Jcnöi HUNYADI JÁNOS* I, Abban a tiszteletben, mellyel kései Nemzedékek adóznak múlt vagy régmúlt ■ korok nagy történeti személyiségeinek, 'egyszersmind az utókor jellege tárul fel. Abban a módban, ahogy a jellemek ío 'vonásait híven vagy hamisan interpre­tálják, a tettek motívumait jól vagy rosszul kibontják, meghatározó szerepet játszik az, hogy a kései utódoknak, az adott kornak valóban van-e köze — a történelem rejtett, lényeges összefüggé­seinek vonalán — tisztelete tárgyához, van-e joga mély, belső rokonságra. A töiténelmi tények egyre bővülő ismerete önmagában még csak nyers matéria; e századokat is összekötő affinitás hiányá­ban a nagy elődökről tovább élő kép hamis szírieket kap, konkrét tartalmát elveszti, a jellegtelenség, vagy pedig ép­pen valami elvont monumentalitás irá­lyában torzul el. Félévezred múlt el ama döbbenetesen gyászos nap óta, Wmikor Hunyadi János — nem egészen három héttel legnagyobb diadala után — elhunyt; az utókor azóta sem tudta ki­vonni magát emberi nagyságának bűvö­lete alól. A tovább élő Hunyadi-képek azonban aszerint álltak a hitelességhez közelebb, vagy távolabb, hogy milyenek voltak a rá emlékező korszakok, nem­zedékek, osztályok, milyen mértékben voltak a nemzet igazi érdekeire hangol­va, vagy mennyire estek attól távol. — Kortársai az „egyetlen férfit” látták benne, aki megmentette Magyarországot, hívei a legnagyobb emberi, erkölcsi pél­daképpé avatták. A humanisták „a ró­maiak lelki nagyságát, bölcsességét” is­merték fel benne, ellenségei is kényte­lenek voltak meghajolni a „törökök egyetlen félelme”, a „hadak villáma” előtt. Közben az egyház már igyekezett kisajátítani, az „egyház kardját” láttatni benne, a nagybirtokosok és a Jagelló­kor werbőcziánus köznemessége lassan elfeledte. Tettekre buzdító példáját iga­zán csak azok a parasztok (a nándorfe­hérvári harcosok unokái) hordozták Fél— iőn-aggódón szívükben, akik 1514-ben ■Rákos; mezején gyülekeztek, hogy meg­mentsék a hazát — mindenfajta ellen- eeggel szemben. Űj erőre kap aztán a nagy vezer emléke a 16. században a vé­geken, az évszázados ellenséggel való elet-halál harcokban -— miközben a dél­szláv népek körében hősmondák száll­nak apáról fiúra, hogy Hunyadi nevével .buzdítsák reményre, küzdelemre a szer­ibeket, horvátokat, szlovénokat megkín­zott hazájuk szabadságáért. S új életre keltik ismét a közös problémák, helyze­tek a XVII. század függetlenségi harcai­ban A következő évszázad uralkodó közvéleményének, a „Regnum Ma- rianum” hamis szemléletének légkörében iszületik meg az a köd, amely lassan el­borítja Hunyadi alakját és még csak to­vább'sűrűsödik a XIX. század utolsó év­tizedeitől, a történetírásban, köztudatban •— ha egy-egy időszakra ismét meg is tisztül, mint a reformkor vagy 48 nem­zedéke tudatában. Üjabb és újabb nap­világra került tények, összefüggések hasz­nosan világították meg a részleteket, de a szemlélet, a lényeget illetően egyre tá­volabb siklott az igazságtól, vagy akár a XVI—XVII. század közös problémákban fogant ösztönös valóságérzetétől. A vi­tathatatlan nagyság előtti hódolat meg­maradt, de lassan átlényegült, egyre tartalmatlanabbá silányult, illetve hamis tartalommal telítődött meg. Hunyadival is valami hasonló történt, mint a Kos- suth-kultusszal a múlt század vége óta: Konkrét vetületeit elvesztve, alakja szo- bórszerűvé, vagy éppen elvont., valósze­rűtlenül fennkölt nagysággá merevü it. Ez a megfoghatatlan, lenyűgöző, de ak­tualitását vesztett, időtlen nagyság nem sok mondanivalót tartogatott népellenes korszakok köztudatának. Hunyadi nagyságának magyarázatát, életének legmélyebb értelmét valahol ott kell keresni — ott kereste egy Zrínyi, egy Kölcsey is —, hogy hol és hogyan ismerte fel az ország, a nemzet igazi, aktuális érdekeit az adott viszonyok közt; milyen módszerek, eszközök se­gítségével védte azokat, milyen módon találta meg a társadalmi erők közt a nagy ügyért íelhasználhatókat, s hogyan küzdött az ártalmasak ellen. Az ilyen felismerés persze soha sem egy-két év­tizedre vonatkozik. Egy nép történelme szerves egész, évszázadai burkolt, elsza­kíthatatlan kapcsokkal illeszkednek egy­másba. Gyakran századokon át újra és újra egymásra utaló problémák merül­nek felszínre, ha a társadalomfejlődés sodra új vonatkozásokat is tapaszt hoz­zájuk, alakjukat sok tekintetben át is formálja. Ez magyarázza a magyar nép kimagasló alakjainak oly meglepő er­kölcsi, alkatbeli, magatartásbeli hasonla­tosságát Hunyaditól Rákócziig, és to­vább, Kossuthig. Ez indokolja felismeré­seik, válaszadásaik, cselekedeteik rokon­voltát. Futó pillantás meggyőzhet erről. Történelmünk „alaphelyzete” hosszú szá­zadokon át nagy mértékben hasonló; idegén hódítás veszélye vagy idegen el­nyomás; török, német veszély (külön- külön, vagy mindkettő együtt); a nép szenvedése kettős elnyomás alatt; a ve­zető rétegek, uralkodó osztályok bizony­talansága, ingatagsága, vagy árulása a nemzeti ügyben. Mindennek alapján pe­dig keleteurópai típusú társadalomfejlő­désünk, mely konzerválta a feudalizmust, erőtlenségre kárhoztatta a városi fejlő­dést, késleltette a nemzet kialakulását minden elemében. Osztály elnyomás és nemzeti elnyomás együtt, úrgyűlölet, és a haza iránti ösztönös szeretet, a kettő közti mély összefüggés sokszor ködös, de egyre tisztuló megsejtése adta évszáza­dokon át a nép: a parasztság, majd ké­sőbb a munkásság kezébe a fegyvert. Végső soron — közvetlenül vagy köz- verte — ezekből a népi indítékokból szü­lettek meg a magyar történelem nagy harcai, nemzeti életének kimagasló csú­csán A nemzet feladatainak, érdekeinek megpillantása,, képviselete a magyar tör­ténelemben sokkal bonyolultabb, össze­tettebb feladat volt, mint a biztonságo­sabban, ökonomikusabban nemzetté váló nyugati népeknél. A külső veszély idő előtt szülte-vajudta ki a nemzeti tudat elemeit — mielőtt ennek belső feltételei minden vonatkozásban adva lettek vol­na —, s éppen ezért koraszülött vonáso­kat viselt hosszú ideig. Az újból és új­ból fellángoló függetlenségi harcokba a nemesség ezzel a felemás, bizonytalan nemzeti érzéssel kapcsolódott be a XIX. század előtt, rendi sérelmein felhábo­rodva, s még csak éppen a küszöbéig — vagy addig sem — jutva a megsejtés­nek: a születő nemzetbe nemes és pór egyaránt beletartozik. A nagybirtokos osztály egy részét érdekei szembe fordí­tották a küzdelmekkel, a jobbágyság előbb-utóbb háttérbe szorult, a polgárság gyenge, erőtlen volt, nagy részben nem magyar. A küzdelmek élére álló vezé­rekben itt pillanthatjuk meg azt, ami — a helyzetek, alakok egyedi vonásaitól eltekintve — mindnyájukban közös. S ez a közös felismerés, törekvés: a nép- . tői ösztönzést kapva, támogatást keresve, a nemességet, ahogy lehet — engedmé­nyek árán is — megnyerve, az ellentétek helyébe a nagy közös érdeket állítva, harcolni az ellenség ellen, de harcolni egyben belső megalkuvás, önző parti­kuláris érdekek, közöny, árulás ellen is. Az előbbi vonatkozásban fegyverrel, az utóbbiban főleg ügyes politikával, ke­mény kézzel, vagy átmeneti .engedmé­nyekkel — ahogy éppen az alkalom kí­vánta. (Folytatjuk.) * Megjelent az Üj Hang 1956 augusz­tusi számában. délalrihai unió a Szuezi-csatorna államosításáról Johannesburg, (MTI). — k>uw délafrikai kulügymi- riszter, mint az AFP írja, ;edd este tárgyalt Szeif \hrhed Hamdival, Egyip- om délafrikai követével. A Megbeszélés után kiadott cözlemény szerint a Dél- ifrikai Unió a Szuezi Csa- ema Társaság államosítá-­sát „Egyiptom belügyének tekinti”. Ugyanakkor azon­ban hangoztatja, hogy „a nemzetközi megállapodáso kát tiszteletben kell tar­tani.” fl Szuezi kérdés sajtóvisszhangja Tünietcs Kalkuttában az egyiptomi kormány határozata mellet New York (TASZSZ). Az Associated Press jelentése szerint augusztus 7-én Kal­kuttában tüntetést rendez­tek a Szuezi-csatoma kér­désében folytatott angol és francia politika ellen, Loudou, (MTI). Az angol sajtó a szuezi ügyben Lon­donban tartandó nemzetkö­zi értekezlet meghívóinak sorsán tűnődik. A meghí­vott 24 nemzet közül eddig 11 közölte, hogy elfogadja a meghívást. A Manchester Guardian parlamenti tudósítója sze­rint Eden szerdai rádióbe­szédében az eddig kapott igenlő válaszokat fogja kommentálni és valószínű­leg igyekszik majd kima­gyarázni Irak kormányá­nak nyilatkozatát, amely szerint Irak támogatja Nasszer államosítási eljá­rását. A Times delhi tudósítója kiemeli, hogy az elmúlt hat hónapban India és Egyip­tom mind szorosabbra fűz­te kapcsolatát a bagdadi egyezményei szemben ta­núsított közös ellenállás során. A lap a továbbiak­ban hangsúlyozza: arról szó sem lehet, hogy India hozzájárulna a három nyu­gati hatalom bárminő lépé­séhez, amely kifejezetten elítélné Egyiptom eljárását, vagy igyekezne ráerősza­kolni a Nyugat által vá­lasztott megoldást. A Daily Telegraph wash­ingtoni tudsítója szerint az Egyesült Államokban álta­lános meggyőződés, hogy az ország ellenez bárminő eljárást, amely Amerikát katonai intézkedésekbe ke­verné. A három hatalom katonai eljárását csupán Macarthy szenátor támo­gatja. A tudósító hozzáte­szi, hogy a Washington News és a Scripps Ho- ward-csoport többi lapja vezércikkeiben bírálja a nyugati hatalmak között dúló ellentéteket s hangoz­tatja, az értekezlet, ha ugyan egyáltalán megtart­ják, még kibővítheti a sza­kadékot. A háború óta nem volt egységes politikájuk a nyugati hatalmaknak a Közép-Keleten, ami telje­sen lehetetlen helyzetbe hozza a Nyugatot. Ha en­gednek Nasszernek, ezzel megnyitják a zsilipeket ha­sonló eljárások özöne előtt, az olajengedmények, a cső­vezetékek és más víziutak ügyében, ha pedig ellenáll­nak Nasszernek, háborút kockáztatnak meg, sőt ha nem is lesz háború, de a világ többi része azt fogja tartani, hogy visszatértek a XIX. századbeli imperializ­mushoz — mondja a Wash­ington News. és több más lap. Tizenkét munkáspárti képviselő Brockway és Sil- werman vezetésével nyilat­kozatot szövegezett meg, amely bírálja a kormány szuezi politikáját. A Daily Mirror politikai tudósítója szerint e nyilat­kozat azért fontos, mert sek munkáspárti képviselő aggodalmát tükrözi. 2 ay veit munkáspárti pénzügyminiszter és Hesley a munkáspárt nemzetközi osztályának volt főtitkára a Timesben közölt hosszú nyíltlevélben kiemeli, hogy Nasszer nem sértett meg semmiféle nemzetközi szer­ződést — mint a Times hasrói tudósítója is elismeri — a csatorna vállalat álla­mosításából nem követke­zik, hogy Nasszer bezárás­sal fenyegetné a csatornát. A Manchester Guardian vezércikke utal India köz­vetítésének lehetőségere, hangoztatva másrészt, hogy Ind’a kétségkívül rendíthe­tetlenül ellenezni fog min­den Egyiptom elleni basás- kodást, fenyegetőzést, vagy azt a kísérletet, hogy erő­szakkal rákényszeritsék a Nyugat akaratát. A Daily Herald vezércik­kében a többi között a kö­vetkezőket írja; Ha Nasszer nem cselek­szik meggondolatlanul — !és a jelek azt mutatják, íhogy óvatos — akkor a (Nyugat végzetes hatású I jogtalanságot követne el, ha hallgatna a mi hisztéri­kus, kardcsörtető sovinisz- táinkra, akik akciót sürget­nek esetleges további szó nélkül. fr Párizs, (TASZSZ). Az A! Álam című marokkói lap. az Isztiklal Párt sajtószer­ve, legutóbbi cikkében hangsúlyozza, hogy a Szue- zi-csatörna államosítása Egyiptom belső ügye. „Egyiptom — írja a lap — nagy árat fizetett ezért, a csatornáért, fiai áldozták érte életüket, munkájukat és javaikat.“ A lap rámutat, hogy .,* nyugati országoknak tiszte­letben kell tartaniok Egyip­tom érdekeit.“ Iz Egyesült Államok leállított több Egviptemta irányított szállítmányt Washington, (MTI) Az AFP jelenti, hogy az Egye­sült Államok elhatározta több, Egyiptomba irányuló szállítmány — mozdonyok, nehézipari gépek stb. leál­lítását, amíg „a Szuezi- ,helyzet nem rendeződik.”. Ezeket a szállítmányokat az Egyiptomnak nyújtandó külföldi segély keretében küldenék. A szállítmányok leállítását azzal indokolják: az amerikai kormány nem akarja, hogy az ilyen szál­lítmányok elküldését „úgy magyarázzák”, mintha az Egyesült Államok a Szuezi ügyben támogatna az egyiptomi kormányt, Katasztrofális diliamit robbanás Colombiában Bogota, (MTI). Az AFP jelenti, hogy a colombiai Cali városkában kedden India elfogadta a meghívás! a londoni értekezletre Ílj-Delhi, (MTI) Nehru bejelentette, hogy India elfogadta a meghívást a Szuezi-kérdéssel foglalkozó londoni értekezletre — közli az AFP. ISassscr fogadta Libanon kairói, nagyköveiéi Kairó, (MTI). A Kairói Rádió jelentése szerint Nasszer elnök kedden a kora délutáni órákban fo­gadta Libanon kairói nagy­követét. A nagykövet hangoztatta, hogy Libanon elnöke, kor­mánya és népe feltétlenül támogatni fogja Egyipto­mot és hogy a nyugatiak erőpolitikájuk miatt elvesz­tik a Közép-Kelet barátsá­gát és rokonszenvét. felrobbant hat, dinamitot szállító katonai tehergép­kocsi, A robbanás követ­keztében mintegy három négyzetkilométernyi terü­leten rombadöltek a házak, i A mentési munkák meg- j indultak. A kormány meg 1 kedden rendkívüli mínisz- I tertanácsot tartott. Kedd esti jelentések sze- J rint a szerencsétlenség ál- i dozatainak száma eddig nyolcszáz halott és több mint ezeregyszáz sebesült. Az anyagi kárt 20 millió dollárra becsülik. Hírügy­nökségi jelentés szerint ez az eddigi legnagyobb ka­tasztrófa, ami Colombiában valaha is előfordult. Változás a Magyar Népköztársaság belgrádi követségének vezetésében A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa a kül­ügyminiszter felierjesztásé- re Kurimszky Sándor rend­kívüli követ és meghatal­mazott minisztert felmen­tette a belgrádi magyar követség vezetésére kapott megbízatása alól. A Magyar Népköztársa­ság belgrádi követségének vezetésével az Elnöki Ta­nács a külügyminiszter fel- terjesztésére Dr. Münnich Ferenc rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetet bízta meg. Hz algán külügyminiszter a Szuezi kérdésről Kairó, (MTI) Afganisz­tán kairói nagykövetsége okmányt nyújtott át az egyiptomi köztársasági el­nöknek — jelenti az AFP, - amelyben __Ali Moham­med Naim, Afgán külügy­miniszter és miniszterelnök- helyettes kijelenti: „az egyiptomi kormány törvé­nyesen járt el a Szuezi- csa torna államosításakor' Az egyiptomi kereskedelem­ügyi miniszter a nyugati pénzügyi rendszabályok hatástalanságaról Kairó, (MTI), A londoni rádió idézi Mohamed Abu Nasszer egyiptomi kereske­delemügyi miniszter kije­lentéseit, az Egyiptom ei­len foganatosított pénz­ügyi rendszabályok hatás­talanságáról, A miniszter egyebek kö-» zött azt mondotta, hogy a nyugati intézkedések nem hátráltatják Egyiptom’ ke­reskedelmét. A nemzetközi ügyleteket egyiptomi valu­tában bonyolítják le, az egyiptomi gyapotpiac nor­málisan működik, az árak pedig emelkedő irányzatot mutatnak,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom