Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1956-08-05 / 182. szám
195« augusztus 5, vasárnap NÉPLAP & NEMZETKÖZI SZEMLE I Szuezi csatorna ügye Július 26-án jelentette be Nasszer elnök, hogy Egyiptom államosította az eddig túlnyomórészt angol-francia tőkével dolgozó szuezi csatornatársaságot. Az államosítás dühödt vihart támasztott nyugaton, elsősorban Angliában és Franciaországban. Az ellenakció kidolgozására összeültek Londonban a három nyugati nagyhatalom külügyminiszterei és megállapodtak, hogy augusztus közepére 24 ország — köztük Egyiptom és a Szovjetunió — részvételével értekezletet hívnak össze. Az értekezletnek a nyugati elképzelés szerint intézkednie kellene a Szuezi csatorna „nemzetközi igazgatásáról“. Az angol és a francia felelős államférfiak kijelentették, hogy amennyiben ezt Egyiptom nem fogadja el, erőszakkal fogják rákényszeríteni. — Angliában és Franciaországban már előkészületek is történtek katonai megmozdulásokra. Egyiptom természetesen nem tűrheti, hogy a „nemzetközi ellenőrzés“ ürügyén kétségbe vonják jogát a csatorna birtokba vételére. Ami pedig az erőszakkal való fenyegetőzéseket illeti, ilyen beavatkozást a világ országainak többsége elitélné. Anglia és Franciaország kétes kalandba keverednék és hamar elszigetelődne. A Szuezi csatorna államosítása Egyiptom szuverén joga és belügye, amely senkit é^ semmit nem fenyeget. Ezért igazi megoldás csak akkor lehetséges, ha Angliában és Franciaországban végülis a józan ész diadalmaskodik és ez egész ügy Egyiptom jogainak elismerésével zárul. rgö\ID * KÜLFÖLDI * J;ÍREK Berlin, (MTI). Bonni hivatalos szervek minden eszközt felhasználnak arra, hogy lehetetlenné tegyék nyugatnémet gyermekeknek a Német Demokratikus Köztársaságban való nyári üdülését. Százhatvan esseni és bochumi gyermek elutazását úgy akarták megakadályozni, hogy a vonaton a számukra kiutalt vasúti kocsikat „műszaki hibára“ való hivatkozással lekapcsolták. Hasonló intézkedéseket tettek más vasútállomásokon is.' Berlin, (MTI). Düsseldorfban részeg angol megszálló katonák a város egyik házába — ahonnan korábban kiutasították őket — robbanóanyagot dobtak. A robbanás után a katonák elmenekültek. ti Kairó, (MTI). Mint az AFP jelenti, Nasszer egyiptomi köztársasági elnök pénteken délután Alexand- riából visszaérkezett Kairóba. Röviddel visszaérkezése után magához kérette Abdel Hakim Amer tábornokot, az egyiptomi fegyveres erők főparancsnokát, akivel hosszú megbeszélést folytatott. * Kairó, (MTI). A kairói angol nagykövetség pénteken jegyzéket juttatott el az egyiptomi külügyminisztériumba. I Nasszer elnök fogadta a Szovjetunió, az Egyestilt Államok és India nagyköveteit London, (MTI) A Londoni Rádió jelentése szerint Nasszer egyiptomi elnök pénteken fogadta a Szovjetunió, az Egyesült ÁllamoK, majd India kairói nagyköveteit. A megbeszélések után az egyiptomi kormány szóvivője közöké, hogy a szovjet és indiai nagykövetek saját kérelmükre keresték fel az elnököt. Az amerikai nagykövetet pedig Nasszer kérette magához. A Deccan Herald a Szuezi csatorna ellenőrzéséről Üj Delhi, (Űj Kína) A nyugati hatalmaknak az a javaslata, hogy helyezzék a Szuezi csatornát nemzetközi ellenőrzés alá, e fontos víziút feletti ellenőrzésük végnélküli meghosszabbítására irányuló kísérlet — írja a Deccan Herald. Nem csupán az egyiptomiak, hanem az ázsiai—afrikai közvélemény is köny- nyen felismerte, hogy a javaslat azoknak az érdekelt hatalmaknak körmönfont kísérlete, amelyek azért akarnak visszatérni a csatorna övezetébe, hogy ellenőrzésük alatt tartsák a világ kereskedelmének ezt a létfontosságú ütőerét r— jegyzi meg a lap. n Francia Kommunista Pált Politikai Bizottságának nyilatkozata a Szuezi-csatorna kérdésében Párizs, (MTI). A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága pénteken éjjel nyilatkozatot adott ki a Szuezi-csatorna ügyéről. A nyilatkozatban a többi között kiemeli, hogy a reakció és a gyarmatosítás hívei és pártjaik a francia népet igyekeztek Egyiptom elleni katonai kalandba sodorni. Franciaország érdekeinek azonban semmi közük a Szuezi-csatorna ai- minisztráitorainak kiváltságaihoz. Az egyiptomi nép, mint minden olyan nép, amely hosszú ideig élt a gyarmatosítók igája alatt s attól végül is megszabadult, nem akarta, hogy nemzeti kincse továbbra is külföldi üzletemberek zsákmánya maradjon. A Politikai Bizottság nyilatkozatában felhívja a béke minden barátját, kivált a szocialista dolgozókat és pártharcosokat: legyenek éberek, s cselekedjenek a kommunistákkal együtt, hogy leleplezzék a reakció háborús terveit; követeljenek tárgyalások útján békés megoldást, ami egyedül egyeztethető össze Francia- ország becsületével és érdekeivel, valamint a népek barátságának gondolatával. Bp. Vasas—Rapid 9:2 (3:1) Százezer néző, vezette Vicék (csehszlovák). Góllövők: Szilágyi I. (4), Raduly és Csordás (2—2), Teleki, illetve Riegler (2). Hagy-Britannia Kommunista Pártja Politikai Bizottságának nyilatkozata a szuezi kérdésről London, (TASZSZ) Nagy- britannia Kommunista Pál t- jának Politikai Bizottsága nyilatkozatot adott Ki a Szuezi-csatorna államosításáról. A Politikai Bizottság nyilatkozatában megállapítja, hogy Angliának nincsenek olyan jogos érdekei, amelyeket ne lehetne megvédeni tárgyalások útján. — Egyetlen szocialistának sincs joga ellenezni, hogy az egyiptomi kormány államosította a Szuezi-csator- nát. Az államosítás e jogát kétségbe vonni — hangzik a nyilatkozat — annyi, mint kétségbevonni az egyiptomi kormány szuverenitását. Az a körülmény, hogy az egyiptomi kormány államosította a Szuezi csatornát, progresszív lépés, amely megfelel a középkeleti béke és a nemzeti függetlenség érdekeinek. A nyilatkozat rámutat arra, hogy a konzervatívok- nak az a követelése, hogy létesítsenek úgyneveze.t nemzetközi ellenőrzést a Szuezi csatorna fölött, a Szuezi csatornaövezet újabb megszállására irányuló követeléssel egyértelmű. A Politikai Bizottság megállapítja, hogy az angol munkásmozgalom életbevágóan fontos érdekei szükségessé teszik „az agresszív katonai szándékok” megfékezá-! sét. Ezért a Szuezi-kérdés1 békés tárgyalások útján való rendezésére kell törekedni. E tárgyalásokon biztosítsák az egyiptomi nép jogait és nemzeti függetlenségét, valamint az egész világ népei számára azt a jogot, hogy teljesen’ és szabadon használhatják a Szuezi csatornát, hajóik korlátozás nélkül haladhatnak át a csatornán. Az amerikai kormány enyhítette az Egyiptommal szemben életbeléptetett szankciókat Washington, (MTI). Az AP jelentése szerint az Egyesült Államok kormánya pénteken este enyhítette azokat a tilalmakat, melyek megtiltottak minden üzleti tranzakciót amerikai üzletemberek és Egyiptom között. A pénzügyminisztérium ezzel az intézkedésével elismerte, hogy a kedden elrendelt intézkedés, amely befagyasztotta az egyiptomi kormány és a Szuezi-csa- toma társaság amerikai követeléseit, sokkal tovább ment, mint ahogy eredetileg elgondolták. Az eredeti rendelet nemcsak a követeléseket fagyasztotta be, hanem külön engedélyhez kötött minden amerikai-egyiptomi üzletkötést is. Az új rendelkezés megengedi azt is, hogy a csa-; tornát használó amerikai1 hajók az egyiptomi kormánynak fizessék ki az esedékes díjakat, de ki keli jelenteniök, hogy ezt „tilta-> kozva és a későbbi kártérítési jog fenntartása mel* lett" teszik. SOLTÉSZ ISTVÁN: Jlö b o g ó lángok — Regényes történet ax utolsó boszorkányégetés idejéből — Eddig: 1715 nyarán a labancokhoz pártolt gróf Károlyi Sándor és a szatmári császári főkapitány kérésére a jezsuita rendfőnök megígéri: segít megzabolázni a Iá- zongókat Megbízza Lőcseit, hogy készítsen elő csodát Pócson a nép s a robotot megtagadó pócsiak megfélemlítésére. Más szerzeteseknek egyéb megbízást ad Köz-, ben Tyúkodra hazaérkezik Babócs András bujdosó ku- j ruc. A faluban éppen egykori kedves paitásának. Kiss Annának az anviát temetik. Stólát nem tud fizetni: eev Jezsuita utolsó kecskéiét rabolja el. Ezalatt Lőcsei megérkezik Pócsra. ismerkedik a környezettel. Babócs András feleségül veszi Annát, A falu vénje a lakodalmon megesketi őket - bujdosó Rákóczi hűségére is. Lőosei Pó- cson ..megkönnvezteti" a képet olajjal, pénzt alándékoz Vátrálv Mihály póesí rarasztnak. A papok szentbcszé- det tartanak: imádkozzatok a császárérti“ Babőos András éjszakai tanácskozásra hívja Pőcson a volt kuruco- kat szabb megpróbáltatások várnak ránk, de a hűségben a szegénység soha meg nem tántorodik. Károlyi úrnak mindegy, hogy Bécsemberek, de nem hagyjuk inagunkat! Az embereknek sírni lett volna kedvük bánatukban, de ugyanakkor erősen felébredt akaratuk is. Nem sírás tört elő a torkukon, hanem ahogy Babócs András elhallgatott Cigány Horváth lelkesültségében hegedülni kezdett és a körben ülők vad neki buzduhogy egyet is elszalasszon. Nem messze tőle, másik fa mögött Vátrály Mihály húzódott meg. ö lopta ide a szerzetest. Amikor a pénzt kapta a paróchián, a hirtelen támadt örömébe félelem is vegyült: kuruc katona volt Rákóczi hadában s ezt jól tudják a papok, a jezsuita, aki megajándékozta. S azt (11) Amint a pócsiak elmondták a magukét, más falubeliek nyitották panaszra a szájukat. A csász- lóiak közül Reketye János emelt szót. — Egy holdtölte múlt, hogy megérkezett Császlóra egy kvártélyozó század. Kivert bennünket az ágyból, enni, inni követelt és mert nem tudtunk hirtelen adni, felhasogatott mindenünket, levágta jószágunkat, összefogdosta legény fiainkat és elvitte. Megcsuklott a hangja. Az ő fiát is elvitték. — Es mert nem fizettünk, most idegen hadnép ül rajtunk, míg ki nem srófolja belőlünk a porciót. Áradt, folyt a kesergő szó. — Egy pár csizma 3 forintba, egy jó fejsze másfél forintba kerül, de egy borjúért csak két forintot fizetnek, egy marháért hetet. Az adónk pedig 10 forint. Mi marad magamra? A gyerekek éhen vesznek. Hogy fizessünk?! — Jaj, hol vagy Rákóczi urunk?! — kiálltott jajong- va egyikük. Babócs András gyűjtötte, szívta magába a panaszokat. Amikor apadni kezdett a sok keserves szó csatornája, ő is megszólalt. — Értettem kendeket és kendek is megértenek engem. Mi, akik kardot forgattunk a nagy fejedelem oldalán, élünk még és nem felejtettük el a csatázásokat. Ez a legfontosabb emberek. Tartsák számon egymást és ha eljön az idő, akkor, üsd vágd, nem apád! Gonosz idők jöttek ránk, ellenünk vannak az urak, a papok, csak a szegénység tartja a hűséget Rákóczihoz. Lehet, hogy még gonosz egyik szélestörzsű tölgy mögött lapult Lőcsei, a jezsuita . . ben vagy Szatmáron veri el a forintokat. De nekünk nem mindegy. hogy hol süthetjük soványka kenyerünket. Kenyeret csak ez a föld ad nekünk, édes hazánk földje. Ügy néztek rá, mint egy prédikátorra. ha Elvadult az életünk lássál rákezdték a híres nótát énekelni: „Te vagy a legény tyukodi pajtás ... Pedig jó lett volna csendben maradni. Még véletlenül sem gondoltak arra, hogy kihallgatják őket. Ám az egyik szélestörzsű tölgy mögött, bokrok rejtekében ott lapult Lőcsei, a jezsuita és minden szóra ügyelt, nessin értette, hogy mért kapott pénzt, mért akarják tehetős emberré tenni. A bizonytalanság, értetlenség ködében még jobban gyötörte a félelem. Elvesztette a lába alól a talajt. Szeretett volna még egyszer beszélni a jezsuitával, de nem tudta, mivel menjen hozzá. Egy véletlen kapóra jött, Megtudta, hogy Lábis- csákék, Bojcsikék valami, éjszakai gyülekezőre készülnek a lápi szigeten. Itt az alkalom megszolgálni a pénzt! Megriadt ugyan a lelkében a lelkiismeret, hogy talán nem becsületes dolog, amit tesz — de hamar eloltotta a becsület gyenge tiltakozását. „Istennek és Szűzanyának tetsző cselekedet, ha szólok a szent- atyának“ — döntötte el magában s most már gondolkodás nélkül cselekedett. És este mindketten kilopakodtak a szigetre, kihallgatni a tanácskozást. Amikor onnan visszatértek, újabb aranyakat kapott és megbízást arra, hogy tudjál meg pontosan a gyűlésező' rebellisek kilétét, milyen terveik vannak. — Nem sürget az idő — magyarázta neki Lőcsei —1 de igazságot szedjél össze: A pénzzel pedig ne dicsekedj, mondd azt, hogy a rendháznak árulod a portékát. Erről papírt is kapsz.1 A hasznodat rejtsd a láda- j fiába. Ha valami kitudódik, a börtönben fogsz! megpihenni a lázadókkal együtt. Vátrály dicséretet várt inkább, mint fenyegetést, csalódott arcot vágott. Lőcsei észrevette, hozzálépett és a vállára tette a kezét. — Eddig ügyesen csináltad ... Vátrálynak felcsillant it szeme, mint a farkcsóválo kutyáé, ha csontot kap a gazdájától (Eolyiatiuk.)
