Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1956-08-05 / 182. szám
N E P L ' F 19S5 augucstta 5, vasárnap — Micsoda potyagól! — szisszennek fel a szurkolók s köztük én is. — Ezt még én is kivédtem volna! — így mások. Nos, hát én megpróbáltam kivédeni. Futbalkapus voltam egy mérkőzésen. Nem KK meccs volt, még csak megyebajnoki sem, a Sörhabkeverő Vállalat buborék osztályának sovány dolgozói játszottak a Pálinkaáztató RT vízügyi csoportjának szeplős dolgozóival. A szeplősök engem kértek fel kapusnak annak ellenére, hogy nem viselek szépiákét még divatból sem. Bizonyára ezért bíztak meg bennem. Beöltöztem. Kaptam vattás nadrágot, lábszárvédőt, bokafáslit, térdvédőt. kesztyűt, simléderes sapkát, könyökvédőt. Igazán, csak a napszemüveg hiányzott. Beálltam a kapuba és könnyedén nekitámaszkodtam az egyik kapufélfának. Körbetekintettem: mit szól mindéhez a mintegy 13 főnyi szurkolótábor? Bizonyára félelmetes, de egyben megnyerő jelenség lehetett! Amint az elismerő pillantásokat kasszíroztam, észrevettem, hogy a nézőkön látható idegesség jelei kezdenek mutatkozni: ordítoztak, a karjukat dobálták az ég felé, mások az öklüket rázták felém, majd a hajukat tépték. Én mosolyogtam és megnyugtató pillantásokat küldtem feléjük: csak nyugalom, nincs ok idtgességre. Ám ők továbbra is ordítoztak és néhány háziállat nevét kezdték népiesen emlegetni. Mindez nem hozott ki a sodromból, minden erőmmel azon voltam, hogy megnyugtassam nézőimet. S akkor arra riadtam fel, hogy valami elzúg a fülem mellett és zörögve puffan a hátam mögött: — Gól! — ordította ebben a pillanatban az ellentábor és én akkor vettem észre: elkönnyelműs- ködtem a játékot. No, de majd most! Többet rá sem hederítettem a szurkolókra. Félelem nélkül néztem szembe a labdával. A labda veszélyesen gurult a kapum elé. Csípőre tettem a kezem és beálltam a kapu közepébe. Ez a legbiztosabb hely, villant át az agyamon, innen a kapu mindegyik részét jól láthatom. S amikor éppen a kapu bal felső sarkának magasságát méregettem, a jobbsarokba bezúdult az újabb gól! Sebaj! Most már vannak tapasztalataim. A legbiztosabb tehát valamelyik sarokba állni és mint egy pók, lesni az áldozatot, illetve a labdát és villámgyorsan rávetni magamat! Sajnos ez sem bizonyult hatásosnak. A kapunak ugyanis két sarka volt s nem állhattam egyszerre mind a keltőbe. Ez a felemás helyzet jóvátehetetlen rést hagyott az ellenfél szemfüles csatárai számára. A huszonötödik gólnál kezdtem letörni és mélabú vett rajtam erőt. Rájöttem, hogy dogmatikusan fogtam fel a dolgot. Nemsokára véget ért a mérkőzés. Levonultunk. A szeplősök alaposan kikaptak. A 13 főnyi közönség őrjöngött, fütyült és meg akart lincselni. Eszembe jutott, hogy én is így szoktam csinálni az Építők meccsen. Pedig Bakos nem is szokott huszonöt gólt bevenni egy mérkőzésen.. S. I. Növény, amely saját magát látja el meleggel Eddig ismeretlen növényre bukkantak a szovjet biológusok a szovjetkínai határvidéken. Az érdekes növény a legalacsonyabb hőmérsékleten sem hullatja el leveleit, mert elnyeli az infravörös sugarakat és azokat hővé alakítva biztosítja saját maga és környezete megfelelő hőmérsékletét. VESZÉLYES GÉPEZET SZUDÄ3MI LEVÉL lelőttem fekszik a levél, most érkezett messzi Afrikából, Szudánból. Feladója Kishor Popatlal 23, éves diák, a Port Sudan-is egyetem orvostanhallgatója. „A magyar bélyegeket nemcsak szépségük és művészi kivitelük miatt szerettem meg — írja szemüveges szudáni barátom — hanem azért is, mert a magyar bélyegekről megismertem az 1000 éves magyar történelmet, a magyar nép nagy fiait és a magyar nép magas kultúráját. Először talán néhány szót az egyiptomi bélyeg történetéről. Az első egyiptomi bélyeg 1866-ban jelent meg és díszes népi motívumokat ábrázolt. Az 1800-as években megjelent egyiptomi bélyegek a gizehi piramisokat és a gizehi szfinkszet, a Memnon kolosszusokat, a kamaki templomot, Cleopatra híres szobrát és egyéb egyiptomi műemlékeket ábrázolnak. Az 1900-as évek elején kiadott bélyegek túlnyomó- részt az egyiptomi uralkodókat ábrázolják: Fouad királyt, Farouk herceget, majd az 1937-es sor Farouk herceget már mint királyt, az 1938-as kiadású bélyegsor pedig Farouk királyt és ifjú feleségét ábrázolja. A modem egyiptomi bélyegeken megismerkedhetünk Egyiptom történelmének számos nevezetes egyéniségével, így Ismail pasával, Ibrahim pasával. Mint külön érdekességet ki kell emelnem az arab államok konferenciája alkalmával 1946-ban kibocsátott sorozatot, amelynek 7 bélyege a hét arab állam uralkodóját ábrázolja. így jutott kifejezésre a bélyegeken is az arab népek összefogásának eszméje. Hogy Szudán bályegtörté- netét nyomon tudjuk követni, tudnunk kell, hogy ez év januárjában elnyert függetlenségünket a szabadságunk kivívásáért folytatott harc hosszú korszaka előzte meg, u. i. hazánk Nagybritannia és Egyiptom függvénye volt. Az első szudáni bélyegek 1897-ben jelentek meg, éspedig Egyiptom bélyegeit nyomták felül „Sudan” felülnyomással. 1898-ban már önálló ábrájú bélyegeink jelentek meg, a bélyeggyűjtők körében annyira közkedvelt tevés szudáni katona ábrájával. 1935-ben Gordon pasa, Szudán nemzeti hőse halálának 50. évfordulója alkalmából emléksorozat jelent meg a pasa arcképével, a kharttoumi Gordon kollégium látképével és a pasa életéből vett történelmi jelenetekkel. Mai modern bélyegeink a Nilus hídját, Port Sudani, Karthoumot és más szudáni városokat és tájképeket ábrázolnak. Hiszem és remélem, hogy bélyegeinkkel sikerült megnyernem sok magyar bélyeggyűjtő tetszését és baráti együttérzését önállóságát végre elnyert népünk országot építő harcához.” Gazdag gyémántmezőket találtak a Szovjetuniéban A Szovjetunió távolkeleti területeinek tervszerű földtani feltárása nemrégiben újabb, igen nagy jelentőségű sikert eredményezett. A Jakut Autonom Köztársaságban, Északkelet-Szibériában gyémánttelepeket fedeztek fel, amelyek gazdagsága a délafrikai gyémántmezőkével vetekszik. A felfedezés fontosságát Bulganyin miniszterelnök is hangsúlyozta, kijelentve, hogy az utóbbi évek egyik ieg- nagyobbszerű eredménye a Jakut Köztársaságban fekvő gyémántmezők felfedezése. A gyémánttartalmú rétegeket 1954-ben találták meg. Mivel már az első leletek is igen biztatóak voltak, a telepet gondosan felkutatták. A vizsgálatok során kitűnt, hogy egy nagy kiterjedésű főmező és több szétszórt kisebb mező tartalmaz gyémántokat. A kutatásokat D. I. Scserbakov geológus vezette és neki köszönhető, hogy a feltárások után aránylag rövid idővel az iparszerű termelés is megindulhatott. A Jakut gyémántbányák igen értékes, ékszernek feldolgozható köveket is tartalmaznak. Egyelőre azonban elsősorban az ipari felhasználásra alkalmas gyémántok termelését szorgalmazzák. A fémfeldolgozó iparok ugyanis az egyre keményebb szerszámok élezésére, köszörülésére stb. növekvő mennyiségben használnak megfelelően csiszolt gyémántokat. Antropov, a Szovjetunió geológiai és ásványkutató minisztériumának vezetője többek között kijelentette, hogy az új gyémántbányák a gépgyártóipar számos ágában radikálisan megnövelik majd a munka termelékenységét. A szakértők véleménye szerint az új bányák jelentőségét szinte fel sem lehet becsülni. Ha a Szovjetunió az új kövekkel megjelenik a világpiacon, döntő szerepe lesz a gyémántárak alakulására. Bűnügyi nitnrallz« Salvatore Gúla, as Olaszországban rendkívül kelendő bűnügyi regények szerzője börtönbe került. A Der Stem című nyugatnémet folyóirat közli az őrizetbe vett „író” érdekes beismeréseit. 1953 nyarán — mondja Gúla — egy olyan könyvön dolgoztam, amelynek hősnőjét meg kellett ölni. Elhatároztam, hogy méreggel küldöm a másvilágra. Azonban az volt a baj, hogy még soha nem láttam, hogyan haldoklik a ;neg- mérgezett ember. Gúla hamar megoldotta a problémát. Mégpedig úgy, hogy megmérgezte saját feleségét. Karosszékében ülve figyelmesen szemlélte felesége kínhalálát, majd néhány hónap múlva színesen leírta a megmérgezett ago- nizálását. Könyve nagy sikert aratott, s ez arra buzdította, hogy új téma után nézzen. Nem tudjuk, miről szól Salvatore Guia újabb könyve, csak any- nyit tudunk, „hogy a véletlenek összejátszása következtében” a ki- váiló szerző a rács mögött csücsül. Családjával együtt megjelent a választási lajstromozáson, ahol az egyik tisztviselő felismerte. A második feleségére vonatkozó kérdésekre olyan zavaros válaszokat adott, hogy a tisztviselő feljelentette a rendőrségen. Nemsokára kiderült a titok és fény derült a mérgezéses rémtörténet rejtélyeire is... Hiába, a művészet áldozatokat követei! . . .! Dráma két képben „Teljes részletességgel megismerünk két színmüvet..." (í'ügedi Imre leveléből.) — A színpad él tovább — hallatszik a rendező hangja, a színpadon lévők egy kis bűntudattal állnak visz- sza helyükre. A Tavaszi Mámort próbálják a hajdú- szoboszlói színjátszőrende- zői tanfolyam hallgatói. A próbát Turóczi György, a debreceni Csokonai Színház rendezője, a tanfolyam vezetője „vezényli”. Különös mesterség ez — gondolkodik el a kívülálló is, am n: néhány perc tájékozódás után a próba menetét figyeli. — Különös mesterség és most már egészen másként nézem — ismétli Kövessy Béla bácsi, a leveleki igazgató, a tanfolyam egyik résztvevője. — Összetett munka, nagyon sokban hasonlít a miénkre. Mi is hatni akarunk és hatunk az iskolás gyerekekre. Néha a lakosságra is. De ilyen tudatosan kidolgozni cselek ;- deteinket, nem nagyon szoktuk. A színházat külsőségeknek láttam eddig. Ügy gondoltam, hogy mozdulatokkal, hangsúlyban, játékban, szóval, külső valamikben fejezi ki a színész, azt amivel ránk hatni akar. Most látom c=sk, hogy mindez másként van. Ha színjátszó nem érez, ha lélekben fel nem készül, akkor sem a mozdulat, sem a szó nem lesz élő, s nem hisszük el, mint ahogy sokszor — talán legtöbbször — KÜLÖNÖS adásánál nem hisszük ei,i hogy Nagy Pistából, Ar- gyelán Jóska lett, hogy Kiss Katiból Hajdú Klára lett, aki önálló életet él a színpadon. Érdekes ezen elgondolkodni. A tanfolyam hallgatói csaknem valamennyien eljutottak erre a magaslatra. A színházról az eltöltött két hét alatt egészen más lett a véleményük, mint eddig volt. Békés András, Orosz Zoltán, Kovács Lívia, Lucái Bé'a, Gombos Miklós és a többiek valamennyien, ha csak néhány szóval, de ezt is kifejezik. De nemcsak ezért van ez a tanfolyam, nemcsak azért, hogy néhány jobb, színházhoz értőbb ember kerüljön vissza megyénkbe. Hanem azért is, hogy végre pezsgés induljon, méghozzá tudatos pezsgés ezen a fronton is. Az adósság, mellyel népművelési szerveink már oly régen tartoztak, ezzel a tanfolyammal, ha nem is törlesztődik le teljesen, de megindul ezen az úton Persze, most nem azt mondjuk, hogy ugrásszerű- változást remélünk, hanem.- azt, hogy e 20 ember segítségével komoly változás lehet ezen a fronton is, haj (Folytatás az 5. oldalon.) 4 _____