Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1956-08-03 / 180. szám
NÉPLAP ,1956 augusztus 3, péntek lankában ase országgyűlés (Folytatás as l, oldalról) A delegációt elutazása előtt fogadta a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, Vorosi- lov elvtárs. Hosszú, szívélyes beszélgetés után arra kérte a delegációt, hogy — amint mondotta — a „szorgalmas, tehetséges magyar népnek” adjuk át forró üdvözletét és jókívánságait. Az országgyűlés tagjainak és rajtuk keresztül egész dolgozó népünknek örömmel tolmácsolom Voro- silov elvtárs üdvözletét és .jókívánságait. (Nagy taps.) Küldöttségünk a felszabadító Szovjetunió iránti ;hála és szeretet érzésével i megerősödve, gazdag ta- j pasztalatokkal tért haza a (győzelmes szocializmus hazájából, a kommunizmus építőinek országából. Ezután a magyar parlamenti küldöttségnek a Német Demokratikus Köztársaságban tett látogatásáról számolt be Rónai Sándor elvtárs. Rámutatott: A küldöttségnek módjában állott részleteiben megfigyelni azt a hatalmas építő munkát, amelyet a Német Demokratikus Köztársaság lakossága az újjáépítés terén, a béke érdekében és saját | jobblétének biztosítására folytat. Hangsúlyozta Rónai elvtárs, hogy mind ipari, mind mezőgazdasági téren van úanulnivalónk egymástól. Delegációnk tagjai meggyőződtek arról, hogy a dolgozó német nép milyen egységes a béke védelmében s milyen egyhangú lelkesedéssel követi a kormány külpolitikáját s mennyire kész küzdeni a békés, demokratikus Németország megteremtéséért. — mondotta ezután, majd e Tisztelt Országgyűlés! Á továbbiakban az Interparlamentáris Unió tevékenységét kívánom ismertetni, illetve beszámolok a magyar csoport által e nemzetközi szervezetben végzett munkáról — mondotta ezután Rónai Sándor —. Az Interparlamentáris Uniónak a célja az 1922-ben elfogadott alapszabály első pontja értelmében :,A személyes kapcsolatokat elősegíteni az Unióhoz tartozó oarlamenti csoportok tagjai között és közös cselekvésre tömöríteni őket abból a célból, hogy előmozdítsák a béke és a népek közötti együttműködést.“ E célok saját célkitűzése- í"'-Ttel összhangban vannak, mégis az 1948 utáni években nem vettünk részt az Unió munkájában, mert az alapszabály célkitűzéseivel ellentétben az imnerialista hatalmak kénviselői mindinkább békeeJ’^ncz, nén°úa- nes Bzó-zé’-nek használták fel az Unió konferenciáit. Maevarország megalakulása óta tagja az Uniónak, 1954-ben a nemzetközi helyzetben bekövetkezett enyhülés köve+’-oztében arra az elhatározásra jutottunk, hogy ismét bekapcsolódunk «z Interparlamentáris Unió tevékenységébe, abban a re- ménvben. hnmr közreműködésünkkel elő fogjuk segíteni az Unió alapszabályában kitűzött célok elérését, így résztvettünk az Unió 1954 évi bécsi konfereciá- Ján. Elhatározásunk helyesnek bizonyult, mert mint képviselőtársaink tudják. a. bécsi konferencia a rész összefoglalásaként kiemelte: Megállapítható, hogy a parlamenti delegációk tagjainak az üzemekben és a mezőgazdaságban, az építkezéseken és az egyetemeken, a szociális intézményekben, színházakban és kultúrotthonokban való látogatása módot ad arra, hogy különböző területeken értékes szakmai tapasztalatokat szerezzenek, s ho'gy azokat hasznosan alkalmazzák. Nem lenne azonban indokolt, hogy szakmai szempontból nagyobb igényeket támasszunk a parlamenti delegációkkal szemben, mert mint parlamenti delegáció, különböző szakterületeken dolgozó képviselőkből tevődik össze, tehát nem szakmai delegáció, s a delegációk kölcsönös látogatásának abban van a jelentősége, hogy a meglátogatott ország törvényhozó testületéivel, azok vezetőivel, s a nép minél szélesebb rétegével kerüljenek közvetlen érintkezésbe. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a világ népeihez és parlamentjeihez a múlt év februárjában intézett felhívása óta mintegy 35 országból, illetve országba több mint 90 delegáció tett látogatást. Nem lehet vitás, ez nagymértékben előmozdította, hogy mind több és több ország ismeri el a békés egymás mellett élés helyességét és szükség- szerűségét és hozzájárul a tartós béke biztosításához. — Kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy a beszámoló jelentésnek ezt a részét vegye tudomásul s egyben mondja ki, hogy a szocialista országok közötti szoros barátság és együttműködés további ápolása mellett sokoldalú'gazdasági, tudományos, művészeti, sport- és egyéb kapcsolatokat óhajtunk kiépíteni a szocialista világrendszeren kívülálló országokkal is. magyar küldöttség javaslatára határozatot fogadott el, mely síkra szállt mindazoknak az államoknak az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való felvétele érdekében, melyek felvételüket kérték. Az a tény. hogv az Egyesült Nemzetek Szervezete több országgal együtt Magyarország felvétele ügyében is kedvező döntést hozott, mindenek előtt a Szovjetunió és más békeszerető, országok álláspontjának köszönhető, de emellett nem szabad lebecsülni azt a hatást sem, amelyet az Interparlamentáris Unió határozatai a nemzetközi közvéleményre gyakorolnak. Az előadó a továbbiakban ismertette az Unió római, helsinki és dubrovniki üléseinek munkáját, kiemelte, hogy az Interparlamentáris Unió életében a helsinki konferencia a legjelentősebb állomás volt. Ezen a konferencián vettek elsőízben részt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának képviselői és döntő súllyal elősegített- ték, hogv a konferencia határozataiban állást foglalt többek között a békés egymásmelleit élés. a vitás kérdések békés tárgyalások utján történő rendezése, s a lefegyverzés kérdésében. A konferencia határozatai és az a körülmény, hogy a konferencia helyeslőén vette tudomásul a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a parlamentek közötti közvetlen kapcsolatok megteremtésére vonatkozó felhívását, azt jelenti, hogy az Unió mindinkább szolgálja az alapszabályban kitűzött célokat. Az Interparlamentáris Unió ez évi tavaszi üléseit a baráti Jugoszláviában, Dub- rovnikban tartotta meg. A dubrovniki ülésen jelentős kérdések megvitatása szerepelt a napirenden. Egyik legfontosabb volt ezek közül a leszerelés tárgyában Helsinkiben elfogadott határozatok végrehajtása. A szovjet delegáció e tárgyban előterjesztett javaslatát az angol delegáció hasonló javaslatával egyesítve fogadta el a leszerelési bizottság. A bizottságok által elfogadott egyéb javaslatok a Bangkokban novemberben tartandó konferencia napirendjére kerülnek. Ezen pozitív határozatok mellett a tanács többségi határozattal a Kínai Nép- köztársaság Interparlamentáris csoportja felvétele ügyében olyan határozatot hozott, amely a felvétel tudomásulvételét elhalasztja a Kínai Népköztársaság ENSZ képviselete ügyé. nek rendezéséig. A magyar és számos más ország delegátusai ebben a határozatban az alapszabály megsértését látják. A magyar csoport a bécsi konferencia óta aktívan közreműködik annak érdekében, hogy az Interparlamentáris Unió betöltse az alapszabályának első pontjában meghatározott s beszámolóban ismertetett feladatát. Kérem, hogy az Ország- gyűlés vegye tudomásul a beszámoló jelentést és ezzel fejezze ki azt a véleményét, hogy helyesli, hogy a magyar csoport továbbra is aktívan vegyen részt az Unió munkájában és ott a magyar nép szilárd és egységes békeakaratának minden alkalommal adjon kifejezést. Wolf Johanna országgyűlési képviselő a magyar parlamenti delegáció Csehszlovákiában tett látogatásáról, Sebes István képviselő a Német Demokratikus Köztársaságban tett látogatásáról, Szádeczky Kardos Elemér képviselő pedig a Szovjetunióban tett látogatásáról számolt be. Friss István szólalt fel ezután. Beszélt az Interparlamentáris Unió legközelebbi, novemberi konferenciáját előkészítő dubrovnyiki tanácskozásról, megállapította, hogy a tanácskozások általában pozitívak voltak. Részben azért, mert határozatot fogadtak el a lefegyverzésre vonatkozóan. Hasonlóan pozitívak voltak a gazdasági kérdésekről folytatott tárgyalások. Beszéde végén a személyes kapcsolatok megteremtésének messzemenő jelentőségére hívta fel a figyelmet. A vitában elhangzott hozzászólásokra Rónai Sándor válaszolt. Rámutatott, mennyire fontos, hogy a oarlamenti delegációk tag- iai széles körben beszámoljanak tapasztalataikról, de éppen ilyen fontos az is, hogy az egy-egy ilyen utón létrejött személyes kapcsolatok ne szakadjanak meg, hanem tovább ápolják és gondozzuk azokat. Az országgyűlés elnökének válasza után az ország- gyűlés a beszámolót tudomásul vette és megállapította, hogy a parlamenti delegációk kölcsönös látogatásai helyesek és szükségesek. Az országgyűlés helyesli, hogy az Interparlamentáris Unió magyar csoportja tevékenyen részt vesz az Unió munkájában és minden lehetőséget felhasznál annak érdekében, hogy a magyar nép egységes és szilárd békeakaratának kifejezést adjon és képviselje a népek békés egymásmelleit élésének gondolatát. Az országgyűlés ezután hozzákezdett az új ügyrend, — A szocializmust építő népi demokratikus államunk megerősítése, állam- rendszerünk tökéletesítése legfőbb feladataink közé tartozik. Állami életünk demokratizmusának további fejlődése szükségessé teszi, hogy kiszélesítsük és tevékenyebbé tegyük az ország- gyűlés munkáját — kezdte beszédét. — Országgyűlésünk az állami életben eddig nem töltötte be azt a szerepet, amelyet a szocialista államban a legfelsőbb államhatalmi szervnek be kelfl töltenie. Állami életünknek ezt a hiányosságát kívánja megszüntetni pártunk Központi Vezetősége, megállapítva, hogy szükségesnek tartja az országgyűlés munkájának megjavítását, azt, hogy tartalmasabban valósítsa meg alkotó, irányító és ellenőrző tevékenységét a magyar népi demokrácia állami szervezetében, elevenen és sok- odalú viták során tárgyalja meg, s emelje törvényerőre a hazánk legfontosabb kérdéseire vonatkozó javaslatokat. Vitassa meg az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, Legfőbb ügyész, s a Legfelsőbb Bíróság elnöke beszámolóját, s végezze mindazokat a feladatokat, amelyeket az alkotmány előír. Ennek az igénynek tett eleget a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, amikor felkérte az országgyűlés Jogi Bizottságát, hogy ezzel a munkával foglalkozzék s terjesszen olyan javaslatot az ország- gyűlés elé, amely alapját képezheti az országgyűlés s a képviselők munkája megjavításának, valamint dolgozza ki az országgyűlés új ügyrendjének tervezetét. A Jogi Bizottság — folytatta — munkájához felhasználta pártunk ezzel kapcsolatos iránymutatásait. A jogi bizottság feladatának elvégzésénél az országgyűlés eddigi munkájának tanulságait értékelte, figyelembe vette a szocialista országok tapasztalatait, a vitákat, amelyek a XX. kongresszust követően a Szovjetunióban s a többi népi demokratikus országokban e kérdés körül lezajlottak s főképpen figyelemmel volt népi demokráciánk sajátos viszonyaira. Gondosan ügyeltünk arra, hogy javaslataink ne jelentsenek visszakanyarodást a burzsoá parlament felé, hanem inkább előrehaladást a szocialista demokratikus állami élet kialakítására. A mi országgyűlésünk munkáját jellemeznie kell annak, hogy állami életünk legfelsőbb valóságos irányítója, ugyanakkor igazi képviseleti szerv is, amelyet a dolgozók legszélesebb tömegei közvetlenül . választanak meg. Ezután hangsúlyozta: kétségtelen, hogy az országgyűlés hivatásának gyakorlása az aí- kotmányban és jogilag eddig is biztosítva volt, de gyakorlatban ezek az alapelvek nem váltak valósággá. Nagyjelentőségű jogszabályok egész sora nem törvény, hanem törvényerejű rendelet formájában jelent valamint, az országgyűlés és az országgyűlési képviselők munkájáról szóló törvényjavaslat együttes tárgyalásához. A törvényjavaslat előadója Pongrácz Kálmán, a jogi bizottság elnöke volt. meg. Az Alkotmány erre lehetőséget ad, amikor kimondja, hogy az országgyűlés két ülésszaka között a Népköztársaság Elnöki Tanácsa gyakorolja a jogszabályalkotás munkáját. A törvényerejű rendelet tehát alkotmányosan hozott jogszabály, de végeredményben kivételes eszköz. Ha a törvényeknek törvényerejű rendeletekkel való helyettesítése általánossá válik, akkor ez olyan hiba, amelyet meg kell szüntetnünk. Nem gyakorolta országgyűlésünk a törvények végrehajtása ellenőrzésének munkáját sem kielégítően. Nem tárgyaltuk meg azokat a legfontosabb problémákat, amelyek az ország lakosságát foglalkoztatják. Sok tekintetben formális volt az Elnöki Tanács és a Minisztertanács beszámolója. Nem alakult ki a képviselők interpellációs jogának gyakorlása sem, annak ellenére, hogy az alkotmány a képviselőknek ezt a jogát kifejezetten biztosítja. Gátja volt még az ország- gyűlés munkájának választási rendszerünk is,, a lajstromos rendszer akadályozta a választók és a képviselők közötti közvetlen szoros kapcsolat kialakítását. A dolgozók nem tudták azt, hogy személy szerint kit küldenek az országgyűlésbe és ki az a képviselő, aki kifejezetten nekik tartozik számadással munkáiéról, a néptől kapott megbízás teljesítéséről. Az elmondottakkal az országgyűlés működésének nem eredményeit akartam kisebbíteni, és távol áll tőlem az a törekvés, hogy csak a negatív oldalakat domborítsam ki, mert az országgyűlés munkájára nemcsak a hibák, nemcsak a hiányosságok jellemzőek, hanem azok a nagy eredmények is, amelyeket népi demokratikus államunk a fel- szabadulás óta magáénak vallhat. Nyugodtan állapíthatja meg az országgyűlés és minden képviselő, hogy ezeknek az eredményeknek a létrehozásában tevékenyen részt vett és nyugodt lelkiismerettel tekinthetünk vissza eddigi munkánkra, mert úgy érezzük, hogy igyekeztünk jól képviselni a dolgozó nép érdekeit, amelynek bizalmából ide kerültünk. Eddigi munkánk eredményei, a néppel szemben érzett felelősségünk azonban arra indított bennünket, hogy behatóan vizsgáljuk a fejlődés további lehetőségeit. Ez teszi szükségessé, hogy a fejlődés során tapasztalt hibákat is feltárjuk és azok megszüntetésére törekedjünk. Ezután részletesen ismertette a határozattervezetet és az ügyrendtervezelet és kiemelve annak egyes pontjait, megállapította: legfontosabb feladataink egyike a törvényhozói tevékenység kiszélesítése. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmánynak megfelelően csak kivételesen helyettesítse az országgyűlést olyan természetű jogszabályok létrehozásánál, amelyek az államhatalom Legfelső szerve által' történő törvényalkotói munkát igénylik. E célok megvalósításához szükséges, hogy többször és hosszabb ülésszakokon legyen együtt az országgyűlés. A törvény- javaslathoz általános és‘ részletes indokolást kell készíteni. Az országgyűlés napirendjére kell tűzni mindazokat az országos jelentőségű kérdéseket, amelyeknek rendezése meghatározza gazdasági, politikai, kulturális életünket és fejlődésünket. Gondoskodni kell arról, hogy a kormány programját az országgyűlés vitassa meg és hagyja jóvá. Behatóan kell tájékoztatni1 az országgyűlést, mi történt a két ülésszak között. Fontos intézkedés, amej iyet a tervezetek tartalmaznak: az országgyűlés bizottságai munkájának ki- szélesítése. Eddig négy állandó bizottság működött. Ezeknek számát a mostani ülésszakon kilencre javasoljuk felemelni. Ezenkívül működni fog a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság is. A létrehozandó kilenc bizottság felöleli az állami élet minden területét. Az országgyűlés ülései közötti időszakban itt folyik az eleven alkotó munka. A bizottságok készítik elő az eredményes tárgyalásokat. Rá kell mutatni azonban, hogy az állandó bizottságok nem helyettesíthetik az országgyűlést, nem vonhatják el jogkörét. Az országgyűlésre hárul az a feladat is, hogy legfelső fokon harcoljon a törvénysértések megakadályozásáért, rendszeresen bekell számoltatni a legfelsőbb bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt munkájáról és a beszámolók felett beható vitát kell indítani. A szocialista törvényesség biztosítása azonban nem merül-, hét ki a beszámolók meg-i tartásában. A beható vita mellett az országgyűlésnek állást keli! foglalnia a je- • leütésben szereplő kérdésekben, a képviselőknek pedig ki kell hasz- . nálniok az interpellációs jog biztosította lehetőségeket. így lehet hozzájárulni ah-1 hoz, hogy megakadályozzuk' a múltban elkövetett tör-' vénysértések megismétlődését. A személyi kultusz maradványainak felszámolásával mind jobban eltűnnek, azok az akadályok, amelyek eddig a határozott állásfoglalást megnehezítették. Az országgyűlés szilárdan érvényt szerez a képviselők mentelmi jogának. Feltétlenül meg kell javítani a képviselőknek az országgyűlésen belül végzett munkája mellett az országgyűlésen kívül végzendő munkáját is. A képviselők mint küldöttek, az országos érdekek figyelembe vételével kötelesek teljesíteni választóik közérde-J kű megbízásait, a választók' ellenőrzési joga pedig egé-‘ szén addig terjed, hogy visszahívhatják a képviselőt! akkor, ha tevékenysége el-1 tér a választók által meg-! szabott f őirányvonaltóL A képviselők munka- módszereinek gyökeres megváltoztatására van szükség. Az alkotmány előírja,- hogy a küldöttek a dolgo-1 zókkal való szoros kapcsolat fenntartását beszámolá-j si kötelezettségük teljesíté-l , (Folytatása a 3, ollalon) flz Interparlamentáris Unió tevékenységéről Pongrácz Kálmán élvtárs az új ügyrendről 2
