Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1956-08-03 / 180. szám
1936 augusztus 3, péntek NÉPLAP 3 M tiii k á h sem ti & *>t» ük á g‘ g‘ y íí I é s (Folytatás 2* oldalról.) , sével, fogadóóráik megtartásával, a lakosság látogatásával végezzék. Segíteni fog ezen a munkán az is, hogy [kidolgozásra kerül az országgyűlési választásokra vonatkozó törvénytervezet, amely előreláthatólag a tanácsi választásokhoz hasonlóan, a területi elvet fogja megvalósítani és amelyben messzemenően figyelembe fogjuk venni, hogy részletes kidolgozást nyerjenek a választók visz- szahívási jogának érvényesítéséhez szükséges biztosítékok. Segíteni fogja a munkát az is, hogy az országgyűlés felkéri a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, nyújtson segítséget a képviselői beszámolók megszervezéséhez. Elsősorban azonban a képviselők munkájától és ügybuzgalmától függ, hogy milyen kapcsolatok épülnek ki a dolgozókkal. A képviselőknek nemcsak joguk van megjelenni a tanácsok ülésein, hanem kötelességük is azoknak eredményes munkáját támogatni. A megyei képviselői csoportok megalakítása a többi népi demokráciában kialakult módszerekből leszűrhető tanulságok felhasználásával igen alkalmas lesz, hogy élénkítse, eredményesebbé tegye a küldötteknek az országgyűlésen kívül végzett munkáját. Kérjük ehhez a pártszervek, a különböző tömegszervezetek és a Hazafias Népfront helyi bizottságainak segítségét is. Az országgyűlésen kívül végzett munkának különböző formái alakulhatnak ki és a helyes módszereknek, a tapasztalatoknak a felhasználása ezen a téren nagyjelentőségű. Befejezésül hangoztatta, hogy az országgyűlés munkájának megjavítására ennék a határozatnak az előterjesztése csak az első nagy lépés. A határozatban leszögezett gondolatok csak helyes elvek, amelyek a gyakorlati életben annyit érnek majd, amennyit meg tudunk belőlük valósítani és amennyit működésünk job- bátételére fel tudunk belőlük használni — mondotta Pongrácz Kálmán. Ezután Apró Antal, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra, Apró Antal: Pártunk célul Iőzt© ki, o dolgozó tömegekre támaszkodva meg kell javítani az államhatalmi szervek munkáját Bevezetőben hangsúlyozta: hazánkban a dolgozó tömegek a párt helyes politikája nyomán fokozottabban érdeklődnek az ország gazdasági-politikai kérdései, a nemzetközi kérdések iránt. Ez azt bizonyítja, hogy megvan minden előfeltétel ahhoz, hogy széles körben kibontakozzék a szocialista demokrácia, s a párt vezetésével állandóan nőjjön a dolgozó tömegek szerepe, részvétele a hatalom gyakorlásában. Pártunk célul tűzte ki, hogy a dolgozó tömé- ’ gekre támaszkodva meg kell javítani az államhatalmit szervek munkáját a községi tanácsoktól az országgyűlésig, az államigazgatási szervek munkáját a községi végrehajtó bizottságoktól a Minisztertanácsig, mert csak így, a dolgozó tömegekre támaszkodva tudjuk eredményesen megoldani a szocialista építésünkben előttünk álló feladatokat. Apró elvtárs rámutatott, hogy a párt Központi Vezetőségének „Pártegységgel a szocialista demokráciáért” című legutóbbi határozata irányt mutatott arra, hogy milyen úton és milyen eszközökkel oldjuk meg a szocializmus építésében előttünk álló feladatokat, hogyan javítsuk ki a gazdasági, politikai életünkben elkövetett hibákat, hogyan fejlesszük tovább népgazdaságunkat, hogyan vonjuk be az építő munkába nagy nemzeti céljaink megvalósításáért, a szocialista Magyarország felépítéséért folyó küzdelembe minden haladó erőt, amely egyetért velünk olyan alapvető kérdésekben, mint a béke megvédése, a népjólét emelése, egész államrendszerünk fokozott demokratizálása. Apró Antal felhívta az országgyűlés figyelmét a júliusi határozattal kapcsolatban arra, hogy a párt igen nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy állami életünk minden területén érvényt szerezzünk a szocialista törvényességnek. De más kérdésre is rámutat a párthatározat. Mu. tatja a bizakodó hangulatot Is, azt, hogy a dolgozó tömegek nemcsak érdeklődést mutatnak a párt, az ország- gyűlés ügyei iránt, hanem azt kérik a párttól, a kormánytól, az országgyűléstől, hogy a jövőben is rendszeres tájékoztatást adjon az országot érintő politikai, A néptömegeknek megnőtt a felelősségérzete a haza sorsa iránt, mert magukénak, sajátjuknak tekintik. Nekünk nagyon széles, demokratikusan gondolkodó tömegeink vannak a falvakban és a városokban, akik ha bírálnak is, nem azért bírálnak, mert szem- benállnak a rendszerrel, hanem azért, mert azt szeretnék, hogy minél kevesebb hibával, minél eredményesebben folyjon a szocializmus építése. A tömegek politikailag igényesebbek lettek, sokat fejlődtek s most bontakozik ki a szocialista demokrácia erősödésével a párt 12 esztendős politikai felvlágosító, nevelő munkájának nagyszerű eredménye. A párt Központ Vezetősége és a MinisztertaNépköztársaságunk alkotmányának bevezető részében a következők állnak: „A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama. Minden hatalom a dolgozó népé. A város és falu dolgozói választott, s a népnek felelős küldöttek útján gyakorolják hatalmukat.“ Ezelőtt hét évvel, 1949. augusztusában fogadta el az országgyűlés az alkotmányt. Azóta sem kellett rajta lényegesen változtatni, mert maradandó elvek, a munkásosztállyal szövetséges dolgozó parasztság hatalmának megteremtésével kialakított, új történelmi helyzet van benne rögzítve. Az, hogy az elmúlt esztendőkben nem bontakozhatott ki úgy, mint ahogy az alkotmányban elő van írva a szocialista demokrácia, a tömegek fokozottabb bevonása a hatalom gyakorlásába. — pedig ehhez sok vonatkozásban az előfeltételek megvoltak — az, hogy fejlődésünkben bizonyos mértékig elmaradtunk, hogy gazdasági problémákról, mert meg akarják osztani a dolgozók a párttal, a kormánnyal az országgyűléssel a felelősséget, segíteni akarnak, hogy minél gyorsabban menjünk előre. nács támogatja, elősegíti a vitát, az építő bírálatot, mert meggyőződésünk, hogy a szocialista demokrácia éltető levegője, építőszándékú vita nélkül, demokratikusabb légkör megteremtése nélkül nem tudnánk olyan mértékben előrehaladni a szocializmus építésében, mint ahogy azt a dolgozó nép alapvető érdekei megkövetelik. A magyar tömegek mindent tudni akarnak, mindenről véleményt akarnak alkotni, mert a népi hatalmat magukénak vallják, ezért áldozatot hoztak, tovább akarják építeni, s ha kell minden külső vagy belső ellenséges támadással szemben is megfogják védeni. a szocialista törvényesség terén hibákat követtünk el, úgy ez elsősorban a mi hibánk, a pártvezetés 'hibája. Ezeket a hibákat számoljuk most fel a Központi Vezetőség határozata nyomán, amikor a szocialista demokrácia kifejlesztésére, az állami élet demokratizálására, a gazdasági vezetés megjavítására, a Hazafias Népfrontnak széles tömegmozgalommá való fejlesztésére az intézkedések egész rendszerét dolgozzuk ki, amelynek lényege, hogy az országgyűléstől az államhatalom helyi szervéig érvényt akarunk szerezni azoknak az elveknek, amelyek Népköztársaságunk alkotmányában oly v'i’á- gosan le vannak fektetve. — A mi népi hatalmunk nagy sikerekre, a felszabadulás óta gazdag eredményekre tekinthet vissza. Gondoljunk csak a földreErvényt szerzünk az alkotmányban leszögezett elveknek a néptömegeknsk megnőtt a felelősségérzete a haza sorsa iránt formra, a gyárak, a bányák államosítására, az államapparátusunk, hadseregünk átszervezésére, a tanácsok létrehozására, alkotmányunkra, azokra a széleskörű demokratikus jogokra, az eredményekre, amelyeket a háború után a Szovjetunió s a népi demokratikus országok baráti segítségével 12 esztendő alatt dolgozó népünk elért. Gondoljunk csak az inflációs időkre, később a stabilizációra. Hasznos ezt a múltat kissé feleleveníteni azok számára, akik határainkon kívül vagy belül nem becsülik eredményeinket, akik könnyen felejtenek. Akik hamar elfelejtik a három millió koldús Magyarországát, az úri rend egymást követő kormányainak hazaárulásait, a háború alatt a németekkel való szövetséget, a háború pusztításait. Ne tagadjuk, nem mindenki értelmezi egyformán a demokrácia eredményeit, a nemzet függetlenségét. Nem mindenki egyformán Ítéli el a múltat. Bizonyos imperialista körök és hazai szekértolóik mást értelmeznek a demokrácia alatt, mint mi. Demokrácia alatt a dolgozó nép uralmát, politikai és gazdasági hatalmát értjük — Mi a demokrácia alatt teljes és valódi értelemben a dolgozó nép uralmát, a dolgozó nép politikai és gazdasági hatalmát értjük. Ez a népi hatalom testesül meg országgyűlésünk mai összetételében is. amikor az országgyűlés 298 tagja közül 129 munkás, 90 paraszt; 79 értelmiség és ezen belül 52 a női képviselők száma. Pártunk XII. kongreszszusának útmutatása nyomán tovább fejlesztettük a szocialista demokráciát, széleskörű jogokat biztosítottunk a tanácsoknak, megkezdtük a gazdasági vezetés fokozott demokratizálását, amelyet most, az új helyzetnek megfelelően tovább fejlesztünk. Melyik kapitalista ország dicsekedhet ilyen demokráciával? De menjünk tovább. Az a körülmény, hogy százezrek vitatták meg a Párt Központi Vezetősége irányvonalait, a második ötéves tervet, ez is azt bizonyítja, hogy a mi országunkban a demokratikus fejlődés, a népi hatalom helyes úton jár. Melyik kapitalista országban van lehetőség arra, ahol úgynevezett „demokráciára“ hivatkoznak, hogy a munkás beleszóljon a kormány programjába, az ország gazdaságának, iparának fejlesztésébe, vagy akárcsak az üzemi termelés kérdéseibe? Ilyen demokrácia a kapitalista országokban nincs, de nem is lehet! Vagy melyik kapitalista országban van lehetőség arra, hogy az államapparátus munkájának demokratiku- sabbá való tételében kikérik a dolgozók véleményét, javaslatait? Nincs ilyen kapitalista ország! Azért teszem szóvá, Tisztelt országgyűlés, ezeket a problémákat és azért mutattam rá röviden közismert eredményeinkre, még ha ismétlésnek is tűnik, mert az utóbbi időben újból divattá vált, hogy az amerikai és az angol rádió, a nyugati kapitalista sajtó kioktat bennünket olyan tantárgyakból, hogy mi a demokrácia. Tőlünk követelik a „több demokráciát“ letagadva rendszerünk eredményeit, fölényét, felnagyítva bizonyos hiányosságainkat, amelyeket mi magunk fedtünk fel és amelyek kijavítására mi magunk teszünk intézkedéseket. Mindezt azért teszik, hogy eltereljék ezekben az országokban a dolgozók figyelmét az osztályharcról, a kapitalizmus belső ellentmondásairól, a gyarmati népek nemzeti elnyomásáról, arról a terrorról, amelyet kifejtenek, különösen az iparilag kevésbé fejlett oi'- szágok népeinek kirablásával, Természetesen igyekeznek letagadni azt is, hogy a dolgozó népnek nincs beleszólása ezekben az úgynevezett ,demokratikus“ országokban az ügyek intézésébe. Egymást érik . most is ezekben a demokratikusnak nevezett országokban a sztrájkok, a munkásmegmozdulások a nagyobb darab kenyérért, a szabadságért, a demokratikus vívmányokért. Mi nem ijedünk meg attól a propagandától, amelyet ezeknek az országoknak imperialista körei velünk szemben folytatnak. Egyet azonban megmondhatunk: hogy nem kérünk leckét, útmutatást abból, hogy mi a demokrácia. Seperjenek ezek az urak saját portájukon, van ott szemét elég. (Taps.) Az ellenséges imperialista körök azt is hangoztatják, hazai csatlósaikkal együtt, hogy az az igazi demokrácia, ahol több pártrendszer van és hogy mi is kanyarodjunk vissza a hétnyolc évvel ezelőtti politikai viszonyokhoz, csináljunk több pártrendszert, csináljunk valamiféle koalíciós hatalmat, esetleg szervezzük újjá a rég megszűnt pártokat. Nyíltan kell erről beszélnünk, Tisztelt országgyűlés. Világosan meg kell mondani véleményünket, mert idehaza is van bizonyos körökben ilyen illúzió. Mi nyíltan és egyenesen megmondjuk, hogy nem ezt értjük a szocialista demokrácia alatt. Az általuk javasolt demokrácia azt jelentené, hogy vegyük vissza a földet a földreform során földhöz jutott szegényparasztok százezreitől. Azt szeretnék, ha a gyárak visszakerülnének a tőkések kezébe. Így szeretnék szétszakítani a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét. Ilyen módszerekkel szeretnék kiszorítani a munkásosztályt, az ország vezető erejét a hatalomból. És ezt nevezik ők demokráciának, ök olyan országgyűlést szeretnének látni a mostani helyén, ahol óriási pártharcok dúlnak, parlamenti csaták folynak. Az országgyűlésben a most folyó alkotó, építő munka helyett a dolgozó osztályok, a képviselők közötti politikai pártharcokat szeretnék látni, hogy az országban ilyen belső testvérharcot váltsanak ki. Ezért indítanak ellenünk ballonakciókat. tömegesen szórnak le ellenségeshangú röp- iratokat, kémeket, diverzán- sokat dobnak át a határon azzal a megbízatással, hogy békés építőmunkánkat megzavarják. Mi nem egyszer tiltakoztunk az Amerikai Egyesült Államok kormányánál a léggömb-akciók ellen, amelyek veszélyeztetik a repülőforgalmat és szerencsétlenséget idézhetnek elő, de úgy látszik hiába. A mai napon például le kellett állítanunk a nemzetközi repülőjáratot, mert hazánk légiterébe újból léggömböket irányítottak. Azt hiszem egyetért velem a Tisztelt országgyűlés, hogy a magyar kormány természetesen éppen úgy, mint az elmúlt esetekben, joggal fog határozottan tiltakozni ezek ellen a támadások ellen az Amerikai Egyesült Államok kormányánál. (Taps.) Tovább megyünk a lenini úton Ügy gondolom, Tisztelt Országgyűlés, hogy népi demokráciánk ellenségeire is áll az a közmondás, hogy éhes disznó makkal álmodik. De talán megtoldom ezt még egy gondolattal: nagy politikai tudatlanság, a nép erejének lebecsülése, ellenséges szándék kell ahhoz, hogy hazánkban a szocialista fejlődés ilyen jelentős eredményei után egyesek azt tételezzék fel, hogy visz- sza fordítjuk, vagy hogy ők visszafordíthatják a szekér rúdját és a magyar népi demokrácia visszakanyarodik a polgári demokrácia irányába, vagyis jobbra megyünk. Mi megyünk a magunk útján előre, a győzelmes szocialista úton, az Októberi Forradalom dicső útján, a lenini úton, mert ez felel meg sokat szenvedett hazánk, népünk érdekeinek. (Taps.) Hogy ezen az úton megyünk tovább, arra garancia a mi nagyszerű munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, a néphez hű értelmiségünk, amelyek erejüket nem kímélve védik, szilárdítják a népi hatalmat. Garancia arra, hogy mi a megkezdett utón megyünk tovább, a mi dicső pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja, amely hű vezetője a dolgozó népnek, amely irányítja harcainkat, szervezi, vezeti a népi erőket új sikerek felé. (Taps.) Garancia végül arra, hogy mi a megkezdett úton, az egyedül helyes szocialista úton megyünk előre, pártunk, kormányunk, ország- gyűlésünk, dolgozó népünk megbonthatatlan egysége, a nemzet haladó erőinek, a Hazafias Népfrontban való harcos összefogása, a szocialista Magyarország felépítéséért. (Taps.) Mindez nem azt jelenti, hogy a mi társadalmunkban minden rendben van, hogy nincsenek hibák, fogyatékosságok, hogy a népjólét emelése terén elért eredményekkel, a dolgozók anyagi,’ kulturális helyzetével meg lennénk elégedve. Nem. Nem vagyunk megelégedve;’ Éppen ezeket az új feladatokat, amelyeknek megvalósítása érdekében össze kell fognia egész népünknek, mutatta meg világosan a Központi Vezetőség határozata, Abban a harcban, amelyet a szocialista demokrácia megerősítéséért folytatunk, nemzeti összefogásra van szükség, s kimagasló szerep jut itt a Hazafias Népfrontnak. (Folytatás a 4. oldalon