Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-177. szám)
1956-07-20 / 169. szám
Nf Pl A P 1P5S. július SC, péntek ARAT A GÉP, KAPÁL A TAGSÁG a nyíregyházi Dózsa TSZ-bcn A város szélén találkoztam Suszta Sándor elvtárs sal, a nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezet elnökével. akivel együtt vágtunk neki a több, mint 800 holdas gazdaságnak. Menetközben elmondta gondját, baját és tanácsokat kért. — Nagy családról kell itt gondoskodni — mondta Suszta elvtárs örömmel. — Nagy családnak kell a munkáját szervezni. Most folyik az aratás, a tarlóhántás, másodvetés, kapálják a kukoricát, szedik a zöldséget a kertészetben, törik a dohányt, ültetik a tarlóba á féli káposzta palántáit, a .retket, a babot, folyik az építkezés. Suszta elvtárs elmondja, bogy ha nem volna kombájn és aratógép, akkor ma minden tagnak aratni kellene, minden mást el kellene hanyagolni. Persze, nagy kár származna belőle. A szövetkezetnél dolgozó pépek napi 50 ember munkáját takarítják meg és ez a titka annak, hogy most a szövetkezeti tagoknak 80 százaléka növénytermelésben, az építkezésen és az állattenyésztésben dolgozik. 12 mázsa dohányt várnak holdanként Kuzma István, a dohánytermelési munkacsapat vezetője 10 lánnyal töri az aljdohányt, 800 póré illatos szabolcsi van már a pajtában felfűzve. Ha a gép nem aratna, akkor ez a 10 lány most nem dohányt törne, hanem markot szedne, és ezalatt több, mint 30 mázsa értékes aljdohány menne tönkre. A lányok szeretik h dohánymunkát, szívesebben végzik, mint a marokszedést. Könnyebb ez a munka és 1.2—1.3 munkaegységet keresni. itt is meg lehet 45 mázsát tizet a kukorica Egy 100 holdas kukorica- táblát (ezenkívül még van egy 70 holdas tábla Is) négyzetesen vetettek. Most kapálják negyedszer a kukoricát. A 2 méteres kukoricából hangok hallatszanak. A munkacsapat tagja: gazoló kapálást végzik. A munkacsapat vezetője elmondja, hogy 40 mázsára számítottak holdanként, de ez a kapálás 5 mázsával emeli a hozamot. Dicsekedve mondja — kezét végighúzva egy hatalmas szál kukoricán — olyan ez a kukorica még most is, m nt- ha vízen ülne. Valóban: a karvastagságú 2 méteres kukoricaszár 3-4 csövet vet. Kell is a talaj nedvességével gazdálkodni, hogy ez a hatalmas tömeg el ne pusztuljon. — Itt is lehet keresni másfél munkaegységet — mondja Szevar Istvánná, a munkacsapat tagja. No, meg prémiumra is kilátás van. A többlettermés felét kapja az a munkacsapat, amely túlteljesíti a tervet. A szövetkezet gondol a holnapi tagokra is, akik még nincsenek a szövetkezetben Az új májorban nagy építkezés folyik. Egymás mellett 3 db 10 fiókos pajta emelkedik. — Oda a sarokra közvetlenül az országút mellé kultúrházat építünk :— mondja Suszta elvtárs. — Fentebb arra a dombra épül a tehénistálló. Az ut- cafronton lakások lesznek 600 négyszögöles portával. Kezével körbeint az Örökösföldön és Borbánya irányában megállva tovább folytatja: Nekünk már ő rájuk is gondolni kell, a szövetkezet holnapi tagjaira. 270 sertést hizlalnak 17 mázsás átlagtermésünk volt őszi árpából. 70—75 vagon kukoricatermést varunk. Ebből bőven jut hizlalásra. Már az első 70 hízót befogtuk, 100 készen áll a hízóba fogásra, tavasszal meg újabb 100-at hizlalunk. Gurzó András bácsi keze alatt szépen fejlődik az állomány. Gazdag jövedelmet ad a kertészet 32 holdon gazdálkodik a kertészeti brigád. (Ezt nyugodtan föl lehetne emelni legalább 50 holdra.) A kertészet annyi munkát ad a tagoknak most ebben az időben is, hogy alig győzik. A korai burgonyából 70.000 forintot kaptak. Mindenháp egy teherkocsi rakomány zöldséget küldenek a városnak. Tamás Julika. az egyik kertész alig 18 éves és már három esztendeje tsz-tag. Azzal dicsekszik félig tréfásan, hogy kész a stafirung, jöhet a vőlegény. 156 munkaegysége van már eddig, a zárszámadásig 220—230 munkaegysége lesz. Ez legalább 18.000 forintot jelent. Hát így dolgozik a Dózsa TSZ, ilyen sokféle munkát végez aratás idején is. Vincze József. Minden községi tanácsnak legyen agrnnómusa Hozzászólás az államigazgatás egyszerűsítéséhez A Néplap július 6-i számában megjelent Molnár József cikke az államigazgatás egyszerűsítéséről. A Fehérgyarmati Járási Tar nács vb. mezőgazdasági osztálya részéről az alábbiakat jegyzem meg a cikkel kapcsolatban. Azzal a ponttal, amely a mezőgazdasági osztályok hatáskörével, illetve a Járás területén lévő agronó- musok irányításával foglalkozik, teljesen egyetértek. A javaslatnak ezt a részét a magam részéről azzal kívánnám kibővíteni, hog" nemcsak az 1000 lakoson felüli községekbe adjunk községi agronómust, nanem minden községi tanács mellé. Olyan községben, ahol a földterület nem haladja meg az 1000—1500 kát. holdat, ott ez a mezőgazdász lássa el a községben működő tsz-ek agro- nómusi teendőit, illetve gazdasági irányítását is. A nagyobb területtel rendelkező községekben, ahol az ott működő tsz-nek 800 kát. holdon felüli területe van, ott a tsz-nek külön agronó- musa legyen. De ezek az agronómusok is a község' tanács vb. létszámához tartozzanak, felső irányítást pedig a járási tanácstól kapjanak. Amiről a tervezet nem szól, arról külön javasoljuk, hogy a különböző termeltető vállalatok (Cukorgyár, Mages, TV, Zöldszöv stb.) agronómushálózatát szüntessék meg, így a helyi termelési felelősöket is, és ezek teendőit a községi agronómus hatáskörébe adják át. A valóságban úgy is az irányítja a termelési munkát. Természetesen a községi agronómusnak olyan fizetést adjanak, melynek ellenében munkakörét megfelelően, anyagi gondok nélkül el tudja látni. A járási mezőgazdasági osztály létszámával kapcsolatban az alábbiakban fejtem ki véleményemet: A javaslatban meghatározott tsz-csoport létszámát 4 főben megállapítani keveslem, mivel a mezőgazdaság átszervezése igen nagy feladat. Űgv gondolom, hogy nem is helyes lerögzíteni a csoport létszámát 3—4 főben, harem a területi nagysághoz kell viszonyítani. Javaslom, hogv 6—8 községre aduink eu' szervezőt, illetve köTv,’v°lőt aki ellátia a szervezési és a könvvelési munkálatokat. Járásunk területén — figyelembe véve a közlekedési Viszonyokat — a szervezőket területi kinevezéssel javaslom, s csak hetenként egy ízben jönnének be a járáshoz beszámolni és a további feladatokat megbeszélni. Nem tartom szükségesnek, hogy külön gépállomási és állami gazdasági csoportot létesítsenek, hanem ezen csoportok feladatát vegye át az általános gazdasági csoport és emellett egy (gépész szakmában teljesen jártas) műszaki technikus beállítását látom szükségesnek, valamint üzemgazdásznak a beállítását is. Javaslom, hogy a tervcsoport maradjon meg, ahová tartozzon a terv- és statisztikai előadó, a műszaki technikus, az üzemgazdász, és az építési beruházási előadó is. Az általános gazdasági csoport létszámát így képzelem el: 1 főagronómus, 1 kertészeti előadó, 2 beosztott agronómus, 2 állattenyésztő, 1 állatorvos. Külön javaslom, hogy 50.000 kai. holdra 1-1 földrendezőt biztosítsanak. Berki Zoltán mezőgazdasági oszt. váz. II. SZÉLES, LAPOS PARTOK, másik oldalukon meredek homokfal, a fal tetején galéria-erdők. Ez a kép ismétlődött leggyakrabban, de korántsem unalmasan. — Vásárosnaménytól kezdve, mintha elvágták volna, megváltozott a parti növényzet, dél-alföldi jeifemellett történt, hogy sa- rokbaszorított engem egy tiszai parasztember. Előbb hosszan nézte a „mesterkedéseket”, nézte Szabados Margit tudományos kutatót, amint lepkehálószerű eszközével vizet merített, Kár- páthy Árpád egyetemi hallgatót, amint füzettel kezében fülelt a fák között, és A tiszamogyorósi legelőöntözés főként Kolozsváry Gábor egyetemi tanárt figyelte, — neves tengerkutatónkat, — aki csipesszel a partoldalon „turkált”. Azután megkérdezte: — Azt tessék megget vett fel a korábbi hegyvidékivel szemben. A folyót kísérő partszegélyi erdők fái túlnyomórészt fűzek, nyárfák, feljebb tölgy- és kórisíák. Az egyik legszebb íelsőtiszai lész Vásárosnaménytól lejjebb, a bagi erdő partvonala. A part gazdag növényzete, madárhangtól csengő vidéke az expedíció tagjait szinte rabul ejtette. Kora délelőtt volt, a magas parton zúgó erdő mély árnyékot terjesztett a lágy felületű vízpe, s árnyékba vonta az uszály egyik felét is. Mint rendesen, a kikötések alkalmával munkához látott az expedícó. Egyesek vízmintákat vetlek, mások vízhőfokot, szélsebességet mértek, néhányan az erdőt járták apró rovarok vagy viágos növények után kutatva. A madarak adták a legkönnyebb munkát: legtöbbjüket látni sem kellett, elárulta fajukat a hangjuk. ITT CSATLAKOZOTT az uszályhoz Pajti, a kis motoros hajó, csöppnyi tatján a filmesekkel. Ezután szorgalmasan pergett a felveA TISZÁBAN a legku sebb élőlények az algáké Ezek olyan apró állaloky vagy növények, hogy szaj bad szemmel nem látjuk, Megisszuk a vízzel együtt, Ezeket eszik az apró rákok, az ágas-csápúak, eve- zölábúak, amelyek szintén apróságok, bolhánál nem nagyobbak. A rákokat meg a halivadékok falják fel. Elég megtudni, hogy a Ti- sza valamely szakaszában mennyi és milyen természetű algák élnek, s ebből már következtetni lehet ar- - ra, hogy van-e bő élésé-', gük a halivadékoknak, van-e életterük. így függ össze a legapróbb megfigyelés is az egésszel, így alakul ki majd a kép a Tiszáról. Aztán azt is kevesen tudják, hogy nem minden folyóvíz alkalmas az öntözésre. Erről egész vita alakult ki az uszályon. Vajon jó-e a Tisza vize- öntözésre? A FOLYÖ hordalékkal ' telítettsége, a víz kissé mész-szegény volta arra, mutat, hogy a Tisza vize öntözés szempontjából nem szerencsés. A beleömlő szikes vizű belvizek hatására az öntözés szíkesíteni fogja a földeket. — Ez volt az egyik vélemény. A másik oldalon ott állt a gyakorlati tapasztalat: a meglévő öntözések hatalmas használ Erre is tökéletes választ csak a laboratóriumi vizs- gálát fog adni, a vett. vízminták elemzése után. Annyi azonban bizonyos, hogy az öntözés eddigi eredményeit nem lehet kétEgy tipikus tiszakanyar mondani, mire való ez? Nem próbáltam megmagyarázni a tudományos munka jelentőségét, csak általánosságban feleltem, amire emberem mosolyMunkában a vőgépben a film, hol egy szép kanyar, hol egy vízparton heverésző konda került a lencse elé. És természetesen filmre került az uszály élete is.' Ügy emlékszem, Újkenéz hidrológusok gott. Ügy is ment el, mintha azt mondta volna: — No, csak játszódjanak, nekem dolgom van. Most már tudnék neki felelni, valahogy így; ségbevonni. Ellenben a Tisza szíkesítő hatását a balvizek helyes vezetésével, a szikes belvizek folyóbave- zetése előtti szik-közömbösítéssel a legkisebb mérte-, kűre iehet csökkenteni. S ha erre valóban szükség van, nagy jelentőségű a felismerés, hiszen a Tisza vízével alig öntöznek Ti- szalöktől fölfelé, pedig nagyon kívánatos lenne. A jövő útját jelenti az öntözés a partmenti területeknek. A tiszaszalkai Búzakalász Termelőszövetkezet öntözéses területe jelentősen hozzájárul a téesz felemelkedéséhez, mert felismerték az öntözésadta lehetőségeket. Nem így Ti- szamogyoróson, ahol az öntözéses legelő müvei már lassan teljesen tönkremennek, elvitték már a gépeket is, s így a legelő nem sokat nyújt A tiszai út alatt az a benyomásom támadt, hogy a parti települések nem ismerik az öntözés jelentőségét, és ez a nagy lehetőségek mellett elszomorító valóság. (Folytatjuk.) Sipkay Barna,
