Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-177. szám)

1956-07-20 / 169. szám

1936. Július 20, péntek NÉPLAP a Földmű vessző vetkezeti hiracS© Új zöldség- és gyiiitiöicsboltok nyílnak Nyíregyházán A zöidségnzlelck is árusítanak majd tejei Nyilatkozat © város ©Hatásáról A Néplap hírt adott már arról, hogy étékesítésí szö­vetkezet alakult Nyíregyhá­zán, amelynek igazgatósági elnöke Bihari Gábor lett. Felkerestük Bihari Gá­bort és megkértük, tájékoz­tassa a város lakosságát egy-két ellátási problémá­ról. Először a zöldségellátás felől érdeklődtünk. — Jelenleg 13 földműves- szövetkezeti zöldséges bolt működik a városban. Rög­tön meg kell jegyezni, hogy nem valami szeren­csés az elhelyezésük. A legtöbb a város központjá­ban található — a kültel­kekre szinte semmi sem ju­tott. Pedig ott talán még nagyobb szükség volna rá, mint a belvárosban, hiszen a piac is messze esik a pe­rifériáktól. — És milyen változás várható a boltok elhelye­zésében? — Üj boltokat nyitunk a Bocskai utca végén, a Sza­badság-telep közelében, va­lamint a Dózsa György úton. Reprezentatív üzletün­ket a Kossuth térre ter­vezzük. Előreláthatóan inég ebben az évben meg is nyitjuk. A Kertmozi bejáratához gyümölcselárusító helyet telepítünk. — A felvásárlás hogyan történik? — Még alig pirkad a hajnal, amikor a szövetke­zet lovaskocsijai megér­keznek a Dózsa Termelő- szövetkezet udvarára, hogy az előző este leszedett friss zöldségféléket a városi bol­tokba szállítsák. Igyekezni kell a felpakolással, mert az idő drága, korán meg kell érkezni a Ság vári Ter­melőszövetkezetbe is. Innen bonyolítják le a második fordulót szekereseink. '— Ez a két termelőszö­vetkezet látia el a várost? — Elsősorban ez a kettő. Sok árut kapunk azonban a Tiszavasvári Állami Gaz­ClillllllllltlIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII daság konyhakertészetéből is. — A megyén belüli ter­melés teljesen fedezi a szükséglétét? . — Teljesen fedezi, de csak a főidényben. Sajnos, nálunk még elmaradott a melegágyi termelés. A korai árukat nem tudjuk a megyében elő­teremteni, Ebben az év­ben például Szentesről, Hajdúszoboszlóról és Hódmezővásárhelyről! hoztunk korai káposz­tát, uborkát, paradi* rsomot és paprikát. A háziasszonyok bizonyára észre is vették, hogy ezek­ből az , árukból kevesebb van, mint az idényhez ké­pest várni lehetett volna. Ugyanígy kevesebbet tu­dunk felvásárolni , kelká­posztából és karfiolból is. Itt azonban hozzá kell ten­ni, hogy a kel és a kar­fiol országos méretekben is keresett cikk. — Hogyan alakulnak az árak? — Meglehetősen kedve­zően. Ha figyelembe vesz- szük az elmúlt év hasonló időszakát, a mostani ja­vára billen a mérleg —bár tavaly jobbak voltak a ter­méseredmények, s nem ké­sett a hosszú tél miatt a zöldségáru. Az uborka pél­dául tavaly ilyenkor 3.50 forint volt, ma 1.50. A pa­radicsom 11 helyett már 8—9 forintért is kapható. A karalábé kilója egy fo­rinttal olcsóbb, mint ta­valy. Ha nem is nagy a kü­lönbség a kct év árai kö­zött. de a háziasszonyoknak ez a kevés is lényeges meg­takarítást jelent. Természe­tesen most is vannak drá­ga áruk. A frissen • megje­lent . sárgadinnye például még nagyon messze van a filléres áraktól. Nem keli azonban sok hét hozzá és a sárgadinnye is lényegesen olcsóbb lesz. Minden a fel­hozataltól. a felvásárlás le­hetősépeitől függ. —A szövetkezet árszabá­lyozó szerepe hogyan érvé­nyesül a piacon? — Itt a kofák kónkur- renciájaról kell elsősorban beszélni. Ma is találkozunk olyan esetekkel, hogy a ke­reskedők összevásárolnak egy-egy keresett árucikkel, gondolván, hogy aztán ural­ni tudják a piacot. Ezt csakis azzal tudjuk ellen­súlyozni, ha szövetkezetünk is megfelelő mennyiségű árut hoz a piacra, amely minőségben felülmúlja a kereskedőkét. Ha pedig a minőség egyforma, akkor a mi áraink olcsóbbak. Az előbb említett napon például ; 1.50 forintért adtuk az uborkát. Ugyanilyen mi­nőségben csak 2.50-ért lehetett a kofáktól be­szerezni. — Milyen tervei vannak még a földművesszövetke­zetnek? — Az ellátás megjavítása érdekében tejet és tejter­mékeket akarunk árusítani a földművesszövetkezeti bol­tokban. — Megfelelő erre a bol­tok tisztasága? — Természetesen előbb korszerűsíteni kell a bolto­kat. A tej ugyanis kényes portéka. A legnagyobb tisz­taságot igényli. Minden esetre reménykedünk ter­vünk sikerében. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy érdemes foglalkozni a tejtermékek árusításá­val is. Van a piac téren cg1/ tej­boltunk. amelyet szívesen keresnek fel a vásárló há­ziasszonyok. Jó és olcsó árut tudnak itt beszerezni. A tejfelért például a 28 forintos piaci ár helyett csak 15 forintot kérünk, a túrót 15 forint helyett tízért, a tejet pedig 3 fo- rontért, árus’tiuk. Rövid°- sen megkezdünk a' termelő- szövetkezetektől szabad­áron megvásárolt tei értá7 kesítést is. Dorogi. 1111111111 unt ii unni iimiiiiiiimtiuiiiiiiiiiiiiii A betakarítás idején is gondozzuk gyümölcs­fáinkat ! Fogadónapok ■ ■■■ I A MÉSZÖV Igazgatósa- j j gának és megyei választ- i mányának tagjai július hó- ; napban a következő he'.ye- j ken tartanak fogadónapot: ! 21-én Nagykállóban Szilá­gyi Gyula és Czérna István, Csarodán Baráth Sándor és Filep László. 23-áíi Va­ján Varga Gyula és Molnár Pál, 28-án Tuzséron Czim- balmos Béla és Mészáros Ferenc. 30-án Tiszadobon Boldi Sándor és dr. Molnár Jenő, 31-én Ibrányban Ger­ber János és Szabó Antal, Az elmúlt napokban igen kedvezően alakult az idő­járás, s ennek következté­ben jelentős mennyiségű korai burgonyát , kínálnak eladásra a termelők. Ráki- mazon például, a híres sza­bolcsi burgonya hazájában nap nap után szekerek szá­zai állnak a földművesszö­vetkezetek felvásárló telepe előtt. • Pirint Imre, Képes Mik­lós és Vinnai Antal, a há­rom felvásárló már kora hajnalban bőségesen talál magának munkát. Ahogy a nap kél, már ott lehet ta­lálni őket a felvásárló tele­pen és az iparvágánynál. Irányítják a vagonok be­állítását és a berakodást. Munkájukat céltudatosan végzik. Előre megbeszélik a napi átvételi teendőket. Ennek aztán az az ered­ménye, hogy a termelők nem ácsorognak naphosz- szat az átvevő helyen. Ér­kezési sorrendben1 veszik át tőlük a burgonyát és azon­nal fizetnek. A rakamazi átvevő helynek nagy híre van az egész környéken. Nemcsak a közeli Tímár­ról és Tiszanagyfaluból hozzák ide az újkrumplit a termelők, hanem még Ti- szaeszlárról is, pedig két órát kell szekerezni aZ ide­valósiaknak az álvevőhe­lyig. Az eszláriak naponta négy vagon burgonyát szál­lítanak Rakamazra. Több termelőszövetkezil és egyéni termelő az aratás- cséplés és a betakarítás ideje alatt a gyümölcsfák kártevői elleni védekezést elhanyagolja. Pedig ilyen­kor is van tennivaló a gyü­mölcsösökben. A paizstetü éppen ebben az időben raj­zik elsősorban a téli almá­sokban, és az alma minö­A szövetkezet vezetősé­gének gondja van az ex­portszállítási tervek teljesí­tésére is. Munkájukat di­cséri, hogy naponta 25—30 vagon krumplit tudnak út­ba indítani a Német De­mokratikus Köztársaságba. A kocsikat figyelmesen pa­kolják, hogy a magyar bur­gonyának minél jobb híre legyen külföldön. Június második felében a szövetkezet több, mint 250 vagon burgonyát vásárolt fel a községben, a dolgozó parasztoknak pedig több, mint kétmillió forintot fize­tett ki. A felvásárolt bur­gonya 90 százaléka külföldi piacokra került. A főszezonban napi 30—35 vagon krumpli felvásárlására számíta­nak. így ígérkezik a gazdag ter­mésből. gégében hatalmas karokat tesz. Ugyanakkor a sok esőzés következtében a gyü­mölcsöskertekben fellép a fusikládium fertőzés is, ami szintén veszélyezteti az ex­port minőséget. A permetezéseket a nyári munkák ideje alatt is el kel] végezni. Az igaz, hogy az erőket elsősorban a beta­karításra kell összpontosí­tani. De július második fe­lében várható a második paizstetü rajzás. Ennek lé- \ küzdése is igen nagy fon­tossággal bír. Éppen ezért a nyári munkákat és a beta­karítást úgy kell megszer­vezni, hogy a gyümölcsfák permetezése se szenvedjen hátrányt. A védekezésre már mos', készüljünk fel. A paizstetü ellen a rajzás megindulása­kor másfél ezrelékes higítá- sú nikotinoldattal, vagy 0.8 százalékos Holló 10. DDT olajos emulzióval, vagy nyári higítású mészkénlé- vel permetezzünk. A per­zselés elkerülése végett a téli termésű almafákat déli időben — tűző napon — ne permetezzük. A jégkár sújtotta téli al­mánál a rothadás meggáílá- sa és a gyümölcs megmen­tése érdekében jégveré: után azonnal el kell végez­ni a 0.3 százalékos bordói- levés permetezést. Naponta 25-30 vagon export burgonyái indítanak el Rakamazról (D, M., Bállá Géza. A löldművesszövetkezgtek felvásárolják © hullott almát A legtöbb termelő a hul­lott almát nem értékesíti, inkább az állataival eteti fel. Pedig a hullott alma igen drága takarmány. Ezt a „selejtes" . gyümölcsöt minden földművesszövetke­zetnél megveszni 1 forintos kg-kénti áron. A tsz-ek e? egyéni termelők szedjél: össze a hullott almát é; ajánlják fel megvételre a helyi földművesszövetkezei­nek. . Nyolc vagy négy...? Paposon egy kicsi falusi házban dol­gozik a tanács. Ha befelé igyekszik az ember — mintha csak haza menne — először egy kis kertes udvart talál. — Azután a tornácra lép fel, majd egy aj­tón a valamikori konyhába jut, amiből jobbra is, balra is egy-egy ajtó nyílik. Jobbról a tanácselnököt, balról a begyűjtési megbízottat leli. Az egysze­rű, küszöbös ajtókon sokan járnak ki-be, mindig jönnek, mennek az emberek és olyan szabadon mozognak, mintha otthon lennének. Ha megáll az ember egy pilla­natra a tornácon, hogy a hangokban el- fogódást, izgalmat keressen, bizony hiába hallgat, nem talál, mert ilyenforma beszélgetésnek lehet fültanúja: — Azért jöttem hozzád, hogy . . . — Csináld ezt meg most, mert siet­nék . . . ledneket vágok . . * Egyszerűség, közvetlen, szinte paj- tási hang, nevetés, tréfa szálldos itt mindaddig, amíg . . . Most a begyűjtési megbízott szobá­jából hailik beszéd. A nyitott ajtón át látni, három ember ül ott egy asztalnál. Egyik a begyűjtési megbízott, Nagy László, a másik egy tanácsdolgozó, a harmadik, aki éppen most hajol erősen egy számokkal teleírt papiros fölé, Ja­kab János 15 holdas középparaszt. Vé­kony, barna ember. Nyári ruha van rajta. Tűnődve, mozdulatlan fejjel csak tekintetét hordozva ide-oda, nézi az írást. — Háztartási szükségletre kettőtöknek (és az egy gyereknek, cséplőrésznek és hasonlóknak 17 mázsát vettem. A többi felesleg és úgyhiszem 26 mázsa termé­nyed lesz — mondják neki. — Tizenhét? És a vetőmag? — Az is benne van! — Huszonhat nem lesz, nem fizetnek olyan jól a keresztek — mondja Jakab. —.„Harmincöt kilót megad egy kereszt — mondja a harmadik ember. — Azon a másfél holdon, ahol új vetőmaggal vetettem, ötvenet is, de másutt huszonötöt csak. — Akkor is meglesz átlagban har­minc kiló. — Hány kereszted van? Én .bizony nem tudom! Ha egyet ellopnának megtudnád? — nevet Nagy. Jakab is mosolyog. — A helyéről . . . — Mindegy, hat holdon akkor is megterem. huszonhat mázsa! Mennyire kössünk szerződést? Jakab gondolkozik. Újra a papír fülé hajlik, nézi a számolást. Aztán eltolja maga elöl, de nem szól. — Nyolc mázsára?! — mondja Nagy. — Áh, az sok! — Látom, sok pénzed van otthon, nem kell az előleg. Jakab elneveti magát azon, hogy sok pénze van, de nem tiltakozik, Végül azt mondja — Négy mázsát írhatsz! A tornácon megáll egy ember. I3e- hallik jókedvű fütyölése. — Hallod Szombatit, hogy fütyöl, mert ő tíz mázsára szerződött — mondja Nagy. — Nincsen itt a füzetben — nevet kétkedve Jakab. — Nézd meg! Jakab keresi. — Mondom, hogy nincs! — Hát ez mi? mutat a füzetbe a har­madik ember. Jakab nem válaszol, hanem újra gondolkozik. — Látod, Hornyák Lajos nyolc má­zsára kötött szerződést. Jakab ránéz Nagyra, aztán a füzetre. Ott van az valóban, nyolc mázsa az. — Öh. hát neki lehet ... — kiált fel, majd hozzáteszi — Ö tsz-tag. Beszélgetnek még sokáig, de Jakab egy mázsával sem akar többet a négy­nél. Nincsen mit tenni, beírják a négy mázsát. Mikor eléje teszik a papirt. hogy írjón alá, kézbe veszi a ceruzát, nézi az írást, nézi. olvassa. Egyszer hitetlenked­ve megszólal. — Hát ezen nincsen rajta, hogy hány mázsára szerződök! Leteszi a ceruzát. — Nincs! Csak az, hogy hány má­zsa után kapsz előleget . . . Ott van, négyszáznyolcvan forintot kapsz holnap, ha bejössz érte. Üjra nézi a papírt, nézi, aztán aláír, — A - kedvezmények, a korpa kell? — kérdezi tőle Nagy. — Nem kell! — válaszolja. — Tavaly is tízszer voltam érte Szálkán, mire megkaptam. Nem kell. Egy kis műtrágya kéne, de csak, ha az is itt volna. Miért nem csináltok egy raktárt, mondjuk a korpának. Akkor nem kéne máshova járni érte és akkor nekem is kéne, de így • • • Ezután nevetve mondja el, hogy most nem szerződik többre, „egyszerre eiég ennyi”, máskor majd megint szerződik, Paposon eddig 20 termelő — nem sok — kötött szerződést gabonafeieslege állami eladására. Összesen 118 mázsa terményre. Általában az emberekben van egy kis bizalmatlanság, nem hisznek előre a termésben, nem bíznak, hegy a ked­vezményeket megkapják idejében. A ta­nács, a földművesszövetkezet könnyen segíthet ezen. Az szükséges, bogy a dol­gozókat figyelmeztesse arra, hogy az állam igen jó árat fizet, amellett a ked­vezmények is a termelő érdekét szolgál­ják és hogy az idén, — nem úgy, mint tavaly — idejében, sok utánajárás nél­kül megkapják a korpát, vagy a mű­trágyát. Fadtaik Fcísss,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom