Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)
1956-06-03 / 129. szám
NÉPLAP 1956. június 3, vasárnap i második ötéves terv útján Több, jobb és olcsóbb A második Ötéves tervirányelvei között nem utolsó helyet foglal; el az építőanyagipar fejlesztése, illetve az építőanyagok mennyiségi és minőségi növelése. A tervezet szerint például a' téglagyártást 1960-ra az 1955 évihez viszonyítva 156 százalékkal kell emelni. Hogyan tudnánk, mi, a tiszavasvári téglagyárban ehhez hozzájárulni? Az elmúlt évben — és most is — 6 millió téglát kell ' gyártanunk — . egy műszak alatt. Kétségtelen, hogy ezt a mennyiséget teljesíteni tudjuk, még annak dacára is, hogy az< év első része hideg volt és nem kedvezett a téglagyártásnak. Azonban téglagyárunk ennél sokkal többre is képes volna. Műszaki adottságunk, nyersanyag telepünk adva van ehhez, csupán néhány körülmény megjavítására volna szükség ahhoz, hogy az eddiginél gazdaságosabban és kifizetőbben tudjunk gyártani. Üzemünknek olyan nyersanyag telep áll rendelkezésére, amely szinte kimeríthetetlen és más, nemesebb anyagok gyártására is alkalmas. Méréseket végeztünk, ahol kiderült, hogy mintegy 100 katasztrális holdon a felső, 60—70 centiméteres fekete humuszréteg alatt több méter vastagságban kiváló minőségű kékagyagot kapunk. Télen ki lehet termelni annyi agyágKisgépeket kér a mélyépítőipar Mi, akik mélyépítéssel foglalkozunk, nagy érdeklődéssel olvastuk a második ötéves terv irányelveit. Sok olyan probléma van abban, amely bennünket is nagyon közvetlenül érint és érdekel, Azonban szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy nagy építkezéseink mellett, nagyon sok olyan kisebb méretű építkezés van az országban, amely milliókat emészt fel. Nem azért, mintha olyan nagy létesítmények volnának, hanem, mert úgy a nagy mint a kis létesítmények mélyépítő munkáit nem Állandó épületet kérünk a ruhagyárnak Mint minden embert, úgy bennünket is nagyon érdekelnek a második ötéves terv irányelvei. — Érthető, hiszen nekünk is vannak elképzeléseink, terveink, amiket szeretnénk megvalósítani. Az a javaslatunk, hogy a második ötéves tervben gondoljanak ránk többet és tegyék megfelelőbbé munkakörülményeinket. — Azt kérjük, hogy vállalatunk kapjon egy megfelelő üzemet 3—400 főre. Miért kérjük? Jelenlegi épületünk üzemeltetés céljára nem alkalmas, mivel tartani lehet a födém beszakadásától a tető repdései miatt. Most ideiglenesen megkaptuk a Guszev laktanya egyik épületét, de — ez is ideiglenes jellegű. Mi úgy gondoljuk, hogy kérésünk indokolt. Hó- napról-hónapra, negyedévről negyedévre rendszeresen teljesítjük tervünléglát tudna gyártani a tiszavasvári téglagyár mennyiséget, amely fedezheti a következő évi szükségletünket, Ebből az ágyából a tégla mellett készíthetünk nerhesebb gyártmányokat is: cserepet, 6 és 10 centiméteres '/álaszfal-téglákat, sőt más idomárukat. Emellett azonban az is lényeges, hogy a selejtet jelentősen csökkenthetjük. Ma még elég jelentékeny a selejtszázalékunk, éppen azért, mert a kitermelt agyagban megtalálhatjuk a fekete humuszt is, ami a száradásnál-a szél és nap hatására 10, százalékos selejtet ad. Ez egy évben üzemünkben 5—600.000 téglát jelent. Ha’ figyelembe vesszük^ hogy 1.000 darab nyerstégla — mint félkész áru — 106 ’forintba kerül, akkor’ láthatjuk, hogy mintegy félmillió forint menthető meg az előbbi eljárással. Előfeltétele a több termelésnek az is, hogy nagyobb területű szárítószín álljon rendelkezésünkre. Ma a tégla nagyrészét kénytelenek vagyunk szabadban tárolni és ha csak az eső okozta károkat is vesszük figyelembe, akkor is mintegy 100—150.000 darab megy veszendőbe. Ezt elkerülhetnénk egy 200.000 tégla befogadására elegendő keller szárító szín építésével. Jelentősen emeli nálunk a tégla előállítási költségét a szárítás is. Téglagyárunknak nincs iparvágánya — pedig lehetne, mert minden adottsegítik megfelelően a kisgépek. A kisebb jelentőségű földmunkáknál is kénytelenek vagyunk a nagy gépek igen költséges fel- és levonulási költségei miatt kézi munkával, nehéz, erőltető fizikai munkával végezni az építkezést. Azonban, ha rendelkezésre állna az építőiparban a szomszédos államokban már jól bevált kis géppark, abban az esetben lényegesen olcsóbban — mint a kézi munka — és gyorsabban is tudnánk munkánkat végezni, nem szólva arról, hogy elkerülnénk a megket. Az elmúlt év utolsó negyedévében elnyertük az élüzem jelvényt és ezév első negyedében ugyancsak megkaptuk ezt a kitüntető címet. Munkánk tehát azt bizonyítja, hogy mindenképpen indokolt ez a kérésünk. Ezzel azt is elősegítenénk, hogy több olyan szakmunkást tudnánk üzemünkben foglalkoztatni, akik jelenleg más téren helyezkedtek el, de a növekvő igények szükségessé tennék az iparban való foglalkoztatottságukat. Arra is gondoltunk, hogy feltétlen kifizetőbb Növekszik hzsia és fifrika munkásosztálya 600.00 munkás van, TörökAz utóbbi években létszámban jelentősen gyarapodott az ázsiai és afrikai országok munkásosztálya. Egyiptomban a munkásság száma a második világháború előtti 600.000-ről több mint 1 millióra emelkedett. Iránban több mint ság megvan ehhez. Tegyünk itt is egy számítást. Ha csak évi 4 millió téglát is veszünk figyelembe, akkor is kifizet üzemünk 166,000 forint szállítási költséget. Az égetéshez szükséges szén beszállítása is közel 30.000 forintba ■ kerül évente. Mindezt nagymértékben megtakaríthatnánk — még a szállításból adódó törést nem is számolva — ha megépítenénk 100 folyóméter vasutisínt. (mert csak ennyivel kellene meghosszabbítani az Alkaloida Vegyészeti Gyár iparvágányát. Ehhez szükséges lenne még 200 méter kisvasúti sín lerakása. Ezek költsége (1.000 forintot számítva folyóméterenként a nagyvasútra és 100-at a kicsire) nem haladja meg a 120.000 forintot, — tehát közel 70.000 forint megtakarítás jelentkezhetne már első esztendőben a szállítási költségeknél. Érdemes ezzel foglalkozni. Érdemes: márcsak azért is, mert nem egy téglagyárunk nyersanyag hiánnyal küzd, illetve kiapadóban van bányája. Nálunk adva van a legfon' ,abb — kiváló minő-, ségű és szinte kiapadhatatlan bánya. Ezért érdemes fejleszteni az üzemet és olyan eredményeket érhetünk el rövid idő alatt, amely feltétlen kifizetődő népgazdaságunk számára. Szilágyi Istvan gyárvezető, Tiszavasvári erőltető nehéz fizikai munkát. Gondolunk a kézi sceperekre, a kis ürtar- talmú fekvődarus keverőgépekre, a vibrációs kis tömörítőgépekre, az elektromos kpzi fűrészelő és fúrógépekre, fa és vasszerelések elvégzéséhez, valamint a kézzel kezelhető talajlazító gépekre. Célszerűnek tartanánk, ha ilyen munkagépeket is gyártanának a második ötéves tervben, vagy beszereznénk azokat, mert az építőipar önköltségében az hasznosan jelentkezne. Papp Endre főépítésvezető volna, ha városunkban, Nyíregyházán olyan üzemet létesítenének, aminek nyersanyagát megyénkben termelik, de most máshova szállítják feldolgozás végett. Például nagyon elkelne egy szeszgyár, sörgyár, konzervgyár. Ennek gyersanyaga itt terem, de a szállítási költségek nagyon sok pénzt felemésztenek — holott ha itt dolgoznák fel, önköltségük csökkenne és olcsóbban juthatnának hozzá a fogyasztók. Bálint Pál, a nyíregyházi ruhaüzem telepvezetője. országban közel 1 millió. — Ugyancsak gyarapodott számbelileg a proletariátus Szíriában, Libanonban, Irakban, Szaud-Arábiában és más közel- és középkeIcti országokban. A baktai járásban igényes ismeretterjesztő előadásokat várnak és kapnak a dolgozók Nem kétséges, hogy év- i ről-évre fokozódik dolgozóink tudományos érdeklődése. Ezt örömmel tapasztaljuk járásunkban is. Nem ritka eset, hogy egy-egy jól szervezett előadáson megjelenik — mint például Apagyon, Nyírmadán, Vaján, Leveleken — 150—200 hallgató is. De kisebb községekben — mint Magyon, Nyírjákón, . Nyírkércsen, Székelyben, Nyírtéten, sőt a tanyákon is. mint a Vaja Boglyán és Magy—Kauzsay tanyán — eljönnek a dolgozók még a nagy mezőgazdasági munkák idején is, az esti órákban, hogy meghallgassanak - ismeretterjesztő előadásokat. Fokozódik az érdeklődés a pedagógiai előadások iránt. A dolgozók, a szülők, az ifjak figyelemmel hallgatják az olyan előadásokat, mint: „A szülői tekintély kialakítása”, „Az iskola és a csatád felelőssége a gyermek nevelésében”, „Kulturális nevelés a családban” vagy „Minek köszönhető a nemzetközi feszültség csökkenése?” avagy „Csodák a tudomány Miért nem jön Az ötéves terv irányelveiből a mentő? 21-én este ' szülés miatt hívtuk a mentőt. Telefonon beszéltem a mentőállomással, s azt mondták, hogy nem tudnak jönni, mert nincsen mentő. öt perc sem telt el, mialatt a taxival kimentem a kórházba, (vittem a feleségem) s meglepetten láttam, hogy a mentőautó ott állt. Később reklamáltam a mentőállomáson, hogy' miért vezettek félre. Különböző ■ kibúvókat kerestek, hogy magukat kimagyarázzák. A kocsi lépcsőjén ültek, dohányoztak, mialatt én bosszankodtam lelketlen- ségük-miatt. Arra kérem a mentőállomás dolgozóit, hogy nagyobb lelkiismeretességet tanúsítsanak a dolgozó emberek iránt.Klein István Nyíregyháza. Krúdy Gyula: Hogyan építtetett a tirpákokkal áj főgimnáziumot az időjósló tanár A régi nyíregyházi evangélikus hat osztályos gimnáziumra nem emlékszik a mai nemzedék. A hat osztály elvégzése után az ifjak innen rendszerint a Szepességbe, Késmárkra, vagy Iglóra mentek tanulmányaik folytatására. Ödön épület volt a gimnázium, amolyan félbenma- radt urasági kastélyforma, a kamaszok kidöntötték a kerítést, amikor a szép Cipcorné arra járt, ámde a hetivásárra járó tirpákok a tanyáról jövet mindég megállották a gimnázium előtt négylovas fogataikkal és felkeresték az épületben lakó Mészáros tanár urat időjóslás céljából. Mészáros tanár úr azelőtt tudós piarista volt, amíg valami okból (talán szerel' fényében”. Derék pedagógusaink, mint ahogyan ez többek között Apagyon, Vaján, Nyírtéten, Székelyben, Nyírjákón történik, gondoskodnak rövid, de egyre nívósabb kísérő .kultúrműsorról is, ami még kedvesebbé, emlékezteseb- bé, színesebbé teszi az esti órákat és természetesen az ismeretterjesztő előadásokat is. Célunk az, hogy most, az egyre inkább növekvő mezőgazdasági munkák, tehát a tavasz, és nyár folyamán, is folytassuk rendszeresen a tél folyamán tartott előadásaink sorozatát. A Járási Előadói Munkaközösség elhatározta, hogy az egyes községi kultúrott- honok névadóiról ismeretterjesztő előadásokat tartanak, hogy ' á dolgozók alaposan megismerjék azt, akiről elnevezték a kultúr- otthont. Különös gondot kívánunk fordítani az, úgynevezett távoli helységekre is, mint a tanyák, ahol még a rádió, a mozi a jövő ígérete, és jogos reménye.. Egyes nagyobb községekkel kíván- mi házasság okából) protestáns iskolában vállalt állást. Ö volt a budapesti meteorológiai intézet nyíregyházi tudósítója és ez okból nagy tekintélynek örvendett az időjárással számoló földmivelő tirpákok között. Tavaszi munka idején Mészáros tanár úr napokra előre megjósolta az időjárást, a tanyai tirpák tehát mindég tiszteletét tette az ócska gimnáziumban, ha a városba volt dolga. Évekig hibátlan volt az időjárás, egy tavaszon azonban akadozott, hiányzott a pontos tudomány. — Ez azért Van, mert ócskák a műszereim —i mondta Mészáros tanár úr, — Egyáltalán ócska mindert ebben a régi házban.' Há új juk a tanyákat patronaltatni. így például Nyírma- da a Hunyadi tanyát, Apagy a Kauzsay, Vaja a Boglya, Baktalórántháza pedig a Flóra tanyát fogja segíteni. A SZKP XX. kongresszusa felhívta figyelmünket az ifjúsággal való behatóbb, elmélyültebb és rendszeresebb foglalkozásra. Ezért DISZ-szervezeteinkben is rendszeresíteni kívánjuk a. DISZ-ifjúság problémáival foglalkozó előadássorozatokat. Szó lesz a művelt magatartásról, haladó hagyományainkról, az ifjúság példaképeiről, a nemes szórakozásról, a házasságról, a hosszú élet titkáról, különböző egészségügyi kérdésekről. Elhatároztuk.’ hogy a legtapasztaltabb, legkiválóbb előadóinkat kérjük fel a DISZ-ben tartandó előadásokra. hogy biztosítsuk az előadások nívóját, megnyerjük az ifjúság bizalmát. Albert Antal, a baktalórántházi járási tanács vb. oktatást osztáI lyának vezetője. műszerekre tehetnék szert, mindjárt biztosabban túd- nám az időt megmondani. A tirpákok gondolkoztak, tanakodtak, okoskodtak, szükségük volt Mészáros tanár időjóslataira. Először csak azt Határozták el a városházán, hogy új laboratóriumot rendeznek be a fizikának. Később belemelé1 gedtek a dologba. — Üsse kő, — mondták — építsünk új gimnáziumot;) ne legyen panaszra oka az időjós tanár úrnak. Belenyúltak a lájbizsebbe a gazdag tirpákok és még abban az esztendőben felépült az új — ma már régi' — főgimnázium a Ndgy- kállói utcában. A tüskés ba- juszú Mészáros tanár úr haláláig jósolta az időt a nyíregyháziaknak.
