Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)
1956-06-03 / 129. szám
1956. június 3, vasárnap NÉPLAP 1 Finn Köztársaság budapesti ügyvivőjének nyilatkozata a linó parlamenti küldöttség magyarországi látogatásáról nyilatkozata a koreai kérdésről О. L. М. Hjelt, a Finn Köztársaság budapesti ügyvivője Irádiónyilatkozatot adott a finn parlamenti küldöttség küszöbönálló magyarországi látogatásával kapcsolatban. O. L. M. Hjelt nyilatkozatiéban a többek között a következőket mon. dotta: Nagy megelégedéssel hallottam febrpár 8-án a magyar parlamentben Hegedűs András miniszterelnök arra vonatkozó javaslatát, hogy finn parlamenti kül- dötséget hívjanak meg Magyarországija. Röviddel ezután alkalmam volt szóbelileg értesítíni a finn parlament elnökiét erről a meghívásról, ^melyet rögtön •nagy örömmel fogadtak. A finn parlamenti küldöttség június 4-énJ hétfőn érkezik Budapestre. A finn ési a magyar néo rokon népek és a közöttük lévő kapcsolatok mindig jók v oltak, soha semmiféle ellentét azt nem zavarra s különösen megelégedettséggel kell megállapítani, hogy ezek a kapcsolatok az utóbbi években I jelentősen fejlődtek és elmélyültek. A Finnország és Magyarország közötti kereskedelmi forgalom az utóbbi négyöt év alatt’ több mint megkétszereződött és különösen ez utóbbi évikben bizonyos minőségi előrehaladás is történt. Bizonyára továbbra is sokat tudunk elérni az országaink közötti kereskedelem fejlesztésében. veszi tudomásul annak kínai-koreai javaslatnak visszautasítását, hogy összes érdekelt országok részvételével tartsanak értekezletet a koreai kérdésről. Kitüntetett 148 éves kolhozparaszt A ciprusi helyzetről Edén angol miniszterel- Jiök&toénfeken nyilatkozott a cimte helyzetről. EdsJ-’szerir^t Ciprus Anglia számára l,,az északatlanti szövetségtől függetlenül is életbevágóan fontos”. „Az angol ipar — folytatta a miniszterelnök >— a középkeleti olejellátás- та van utalva; s ha Anglia olajellátását veszély fenyegeti, kénytelen lesz azt megvédeni. A ciprusi támaszpont ennek a védelemnek egyik láncszeme.” Famagusztában a brit csapatok pénteken megkezdték a görög templomoknak és a görög papok lakásának átkutatását. A városban továbbra is érvényben van a kimenő tilalom. a az Az olasz keresztény» demokraták dilemmája A Reuter-ircda római tudósítója az alábbi kommen tárt fűzi a vasárnapi olasz közigazgatási választások után kialakult helyzethez: Az olasz keresztény-demokraták felkészültek arra, hogy szembenézzenek a legdöntőbb problémával : alkalmazkodjanak-e az olasz közvélemény bizonyos mértékű balratolódásához, amely a napokban megtartott helyi választásokon mutatkozott meg? A keresztény-demokraták az elmúlt nyolc esztendőben szilárdan kitartottak az élénken kommunistaellenes és a szélsőjobboldallal általában nem ro- konszervezó középpárti politika mellett. Politikai vezetők úgy vélekednek, hogy a mostani választások első hatása belpolitikai vonatkozásban 1 fog jelentkezni. Úgy vélik, hogy a középpárti szövetség az elkövetkező hónapokban közeljut majd a törésponthoz. A választásokon ugyanis középpártok — a keresztény-demokraták, a szociáldemokraták, a liberálisok és a radikálisok — elvesztették az abszolút ellenőrzést egy tucat fontos város fölött, amelyet öt évvel ezelőtt egy rendkívüli választójoga törvény segítségével szereztek meg. Ez a törvény ma már nincs érvényben. Ahhoz, hogy ezekben a központokban szilárd helyi kormányzatot hívhassanak életre, el kell fogadniok a köa zéphez nem tartozó pártok támogatását. I A döntés meghozataláért a I felelősséget főként a ke- I resztény - demokratáknak. I vagyis a középpártok közül a messze legnagyobb létszámú párt tagjainak kell viselniük. Országos tanácsuk vasárnap ül. össze, • hogy a megteendő lépésekről döntsön» Párizsban nemrég jelent meg S. Jourdain író és M. Mielle rajzolóművésznő közös munkája, a „Szeretjük Párizst" című képes album. Az album bemutatja „Századunk igazi Párizsát" — írja L. Barnier, az ismert kritikus, < A napokban Bakuban, az Azerbajdzsán SZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségének nagytermében a Munka Vörös Zászló renddel tüntették ki Mahítd Ejvazo- vot, a „Komszomol”-kolhoz 148 esztendős tagját. A Szabolcs-Szatmár megyei pedagógusnap A József Attila művelődés házában tegnap délután 4 óra után pár perccel kezdődött meg a Sza- bolcs-Szatmár megyei pedagógus nap központi ünnepsége. E központi ünnepségen a megye minden részéről sok-sok pedagógus jött el. Zsúfolásig megtöltötték a hatalmas termet, hogy részesei legyenek társaik örömének, s túl ezen, hogy szerte vigyék az egész megyében, azt a meleghangú, forró üdvözlést, melyben a párt megyei vezetői, s a tanács megyei vezetői részesítették pedagógusainkat. A ünnepségen megjelentek a megyei pát t Végre- | kások. hajtó bizottság, a megyei tanács végrehajtó bizottság, az Oktatásügyi Minisztérium, a Népművelési Minisztérium képviseletében Varga Sándor elvtárs, a megyei párt vb. első titkára, Fekszi István a megyei tanács vb elnöke, Bodó Erzsébet az Oktatási Minisztérium küldötte és Takács László a Népművelési Minisztérium küldötte. Az elnökségben helyet foglalt a társadalmi, politikai és kulturális élet számos megyei vezetője, kiváló pedagógusok és népművelési munA Himnusz elhangzása után Ördög János a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára köszöntötte az egybegyűlteket, majd Gulyás Emilné, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Meleg szavakkal, üdvözölte a pedagógusokat. Nagy elismeréssel köszönte meg munkásságukat. Az ünnepi beszéd után a Kossuth Gimnázium énekkara következett majd ki- i osztották az Oktatási, és I Népművelési minisztérium I kitüntetéseit. Az Oktatás- 1 ügyi Minisztérium részéröl Bodó Erzsébet nyújtotta át az oktatásügy kiváló dolgozója megtisztelő jelvényt 21 pedagógusnak. A Népművelési Minisztérium részéről Takács László elvtárs, a Szocialista kultúráért és a kiváló dolgozó jelvényt adta át 16. a népművelésben kitűnt pedagógusnak illetv? népművelési dolgozónak. A Szaboles-Szatmár megyei pártbizottság nevében Varga Sándor elvtárs, a pártbizottság első titkára okleveleket nyújtott át a I kiváló pedagógusoknak. A megyei pártbizottság közel \ százötven pedagógusnak i ítélte oda ezt az igen szép és értékes kitüntetést. Néhány órával ezelőtt \ Budapesten az Országház- ' ban többek között két kiváló szabolcsi nevelőt részesítettek kormány kitüntetésben. Margitics Gyuláné a Zrínyi Gimnázium igaz- I gatónője a „Kiváló tanár“ kitüntetést kapta. Buzgó \ Ferenc császlói tanító pedig a „Kiváló tanító" kitüntetésben részesült. Mind- I ketten a kitüntetéssel járó 3.000 forintos pénzjutalma4 is megkapták. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság felszabadulása óta jelentős sikereket ért el gazdasága fejlesztésében. Jugoszlávia gazdag erőforrásokkal rendelkezik termelőerőinek fejlesztéséhez. Az országban kiváló minőségű vasérc, valamint mangán, molibdén, nikkel, wolfram és ko- baltérc-lelőheíyeket tártak fel. Megállapították, hogy Jugoszlávia gazdag ólom, cink, réz, bauxit és ón készletekkel rendelkezik. Különösen jelentősek az ország vízienergia készletei, amelyek évente 55.6 milliárd kilowattóra áramot adhatnának. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság ipari termelése 1955-tyen két és félszeresen mülta felül a háború előtti színvonalat. Az ipar részesedése a nemzeti jövedelemben 18- ról 40 százalékra emelkedett. 1955-ben az 1939 évi- , né! ötszörte több nyersvasat, 3.4-szer [több acélt, 3.7-szer több Villanyener- giát és 2.1-szei! több szenet termeltek Jugoszláviában. A,jugoszláv ikormgnV a háború utáni években a nehézipar fejlesztésére összpontosította1 erőfeszítéseit. A nemzetgazdaság összes beruházásainak 60 százaléka az iparra, ezen- belül ennek na;yrésze a nehéziparra jptott. Az Gazdasági építés Jugoszláviában írta: P. Korabljov egész ipar beruházásaiból a nehézipari építkezésekre 1950-ben 54 százalékot, 52- ben 79 százalékot és 53- ban 85 százalékot fordítottak. A nagyméretű építési munkálatok jelentős eredményekkel jártak. 1946— 1954 között Jugoszláviában több mint 200 modern ipari üzemet, a többi között számos nagy kohóművet, kokszkombiná- tot, gépgyárat, hajógyárat, valamint vegyi, élelmiszer- és könnyűipari üzemet adtak át rendeltetésének. Nagy gondot fordítanak arra, hogy az ország termelőerőit arányosan helyezzék el és végetves- senek egyes vidékek gazdasági elmaradottságának. Szkcpleben, a makedón köztársaság fővárosában hatalmas kohókombinát épül. Mavrovcban készül az évi 400 millió kilowatt ■ óra teljesítményű vízierő- műlépcsőrendszer. Az erőműrendszer első részlegé’ már az idén üzembehelyezik. Montenegróban már építik az évi égj milliárd kilowattóra teljesítményű Gornya Zeta vízierőmü- rendszert. A jugoszláv mezőgazdaság jelentős sikerei ellenére is, a népgazdaság egyik legelmaradottabb ága, s jelenleg nem tudja teljes mértékben biztosítani a lakosság élelmiszer- és az ipar nyersanyagszükségletét. Az. ország éppen ezért szemesterményekből és gyapotból jelentős behozatalra szorul. 1955-ben a mezőgazdaságban bizen-'os fellendülést tapasztalhattunk. A i ■. líizőgazdasá;-! termel és . .'lülmúlta a jótermésű 1953-as esztendő színvonalát. 1955-ben növekedett a vetésterület és a szarvasmarha állomány. Ennek ellenére még nagy feladatokat kell megoldani, hogy jelentősen emelkedjék a mezőgazdasál' termelése. A mezőgazdasági termelés alapvető formája Jugoszláviában a kisparasztiak egyéni gazdálkodása Az országban mintegy 2.5 millió egyéin kisgazdaság van. Ezek művelik meg a föld ihintevv 78 százaié kát. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek a föld- három százalékával. az állami gazdaságok pedig 19 százalékával rendelkeznek. A ' goszláv kormány minden intézkedést megtesz a mezőgazdasági termelés fellendítéséért. Mezőgazdasági hitelalapokat létesítanek, évről-évre javítják a mezőgazdaság gép-, trágya- és vetőmag ellátását. A jugoszláv vezetők többí-ben kifejezésre juttatták, hogy a mezőgazdaság problémájának megoldását a parasztgazdaságok szövetkezeti egyesítéseben látják. A jugoszláv népgazdaság tervezését most több vonatkozásban módosították. Erőteljesebben fejlesztik a könnyűipart és a mezőgazdaságot. A jugoszláv kormányzatnak az a. véleménye, hogy a közeljövőben nem kell hatalmas beruházásokra törekedni. Természetesen továbbra is érvényesül a nehézipar és‘'5z energetika fejlesztésének politikája, de egy ideig csökkentik az új iparvállalatok építését. A jugoszláv népgazdaság fejlesztése szempontjából nagy jelentőségű a gazdasági kapcsolatok mee ílárdítása Jugoszlávia és a Szovjetunió, valamint a népi demokratikus országok között. Az Ekonomszka Politika című lap adatai szerint „ Szovjetunióba es a népi demokratikus országokba ' irányuló jugoszláv export | az 1954. évi 1.4 milliárd dinárról 1955-ben 10.2 milliárd dinárra, azaz 7.3- szeresére emelkedett. Mint ismeretes, a Szovjetunió 30 millió dollár kölcsönt és 54 millió dollár áruhitelt biztosított Jugoszláviának. 1956. január 28-án a Szovjetunió és Jugoszlávia között együttműködési egyezményt írtak alá az atemerő békés felhasználása terén. Az egyezmény előírja, hogy Jugoszláviában atomreaktort kell építeni. A Szovjetunió ehhez is műszaki segítséget nyújt Jugoszláviának és szállítja a szükséges berendezéseket. Az említetteken kívül még számos olyan egyezmény jött létre a két ország között, amelyek mind Jugoszláviának, mind a Szovjetuniónak igen előnyös. A két ország gazdasági és kulturális kapcsolatai a jövőben minden bizonnyal tovább erősödnek. A szocializmus utján haladó jugoszláv nép. le- ' üzdve a nehézségeket, bizton építi új életét és harcol a népgazdaság fejlesztéséért, a dolgozó tömegek anyagi és kulturális színvonalának megjavításáért. Kulturális kapcsolataink js állandóan mélyülnek. Tudományos területeken különösen említésre méltó az élénk együttműködés a finn-ugor kutatásban, amelynek székhelye természetszerűleg Budapest és Helsinki. A tudós, művész, és egyéb küldöttségek cseréje hozzájárult az országaink közötti kulturális kapcsolatok fejlesztéséhez. A sportban — különösen az 1952. évi helsinki olimpiai versenyek után, ahol Magyarország olyan ragyogó eredményeket ért el — a kölcsönös látogatások igen élénkek voltak. Mint törvényhozó államhatalom, a finn parlament végső fokon dönt az ország ügyeiben. Ezért a finn és magyar kapcsolatok fejlődése szempontjából hasznos, hogy a finn parlamentnek most a küldöttség által alkalma lesz megismerkedni Magyarországgal és népével. és személyes kapcsolatokat kötni a magyar parlamenttel és az ország kormányával. A magyarok hagyományos vendégszeretetükkel érdekes látogatási programot állítottak össze, amely a küldöttségnek bőséges lehetőséget nyújt arra. hogy sokoldalúan megismerhesse a szép Magyarországot, annak viszonyait, életét és szimpatikus népét. Biztos vagyok abban, hogy a finn parlamenti küldöttség tagjai szívesen látott vendégek lesznek Magyarországon.
