Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)
1956-06-10 / 135. szám
NÉPLAP 1956. június 10, vasárnap Köszöntünk, 50 éves Zalka Máté iskola í Vég és fiatal diákok, vendégek sokasága keresi fel ma a mátészalkai Zalka Máté iskolát. Eljöttek, hogy megünnepeljék ezt a napot, az iskola fennállásának évfordulóját. Míg az ünnepség tart, mi Vessünk pillantást történeti múltjára, ismerjük meg, milyen utat tett meg az az iskola, melynek padjaiban nagy nemzeti hősünk, Zalka Máté tanult, vagy Képes Géza, az ismert költő és műfordító. 1906. szeptember 1-én nyílt meg. mint állami polgári fiúiskola. Nagy jelentősége volt, mivel a környékben hasonló jellegű iskola nem ' olt. Az első évben 27 nyilvános és 19 magántanuló iratkozott be. Elég kevés ez, emit azzal magyarázhatunk, hogy viszonylag elég nagy anyagi áldozatokat kívánt a továbbtanulás. Az iskola évkönyvéből megtudjuk, hogy egy tanulóért a mai pénzértéknek megfelelően 6—800 forintot kellett fizetni. Persze kollégiumi díjról itt nincs szó, mivel az nem volt. Ilyen körülmények között nem csodálkozhatunk azon, hogy egy olyan megyében, ahol főleg dolgozó parasztok éltek túlsúlyban, csak a diákok 20—25 százaléka volt munkás és paraszt származású. TJersze a város polgá1 rainak több olyan haladó és nemes akciójáról tudunk, amelyre a szegényszármazású, de tehetséges fiatalok támogatását szolgálta. Például 10—15 vidéki tanulót sorkoszttal és lakással láttak el. A meglévő dokumentumok mintegy hatféle alapítványról és tízféle alapról megemlékeznek. Ez nagymértékben segítette az 1920-ban megalakult leányiskolát is. Az iskola haladó múltjáról számos dokumentum beszél. 1906-ban, II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazaszállítása idején elhatározták, hogy az iskola egy Rákóczi zászlót vásárol. 1909-re be is fejezték a gyűjtést, .,1600 korona gyűlt össze a szülők áldozatkészségéből ...“ 1923-ban ünneIJÁTÉSZALKAI PolgáL 1 ri Fiú- és Leányiskola. Az alig pubertás korba szökkenő emberkék értelme nyiladozásának, az emberségpróba éveinek első fázisa volt számunkra ez a félelmes, de később mindinkább kedves, emlékezetes iskola. A szatmári falvakból szüntelenül szivárgó kismagyarok hozták a friss vért, az éltető forrást, az egymás után következő évek során, összekötő kapocsként. múlt és jelen, öregek és fiatalok, parasztok és munkások, értélmiségiek között, hogy országvilág előtt bizonyságot tegyenek e föld do’pozó népének erejéről, rá és a vele való számolásról. A. mi iskolánk nemcsak az országnak nevelt becsületes és tisztességtudó polgárokat, hanem talán elsősorban ennek a tálnak, a Nyírségnek, Hajdúságnak Szatmárnak. A magyar művelődés derékhadának a tömét adta e tájon félévszázados működése a'att mindenkor, közvetlenül a népet szolgálva, segítve. Korai hajnalokon szinte a szélrózsa minden irányából vidáman poroszkáló be- pélj’ keretében emlékeztek meg Petőfi Sándor születésének századik évfordulójáról. Az iskola tornacsarnokában rendezték meg ugyanebben az évben az országos Kölcsey-ünnepséget, a Himnusz születésének századik évfordulója alkalmából ... Sorolhatnék még történeti példákat, amelyek az iskola haladó múltját igazolják. De lássunk néhány dokumentumot a jelenkorból: A felszabadulás első л éveiben az iskola növendékei és a nevelők az elsők között voltak a romba- dőlt állomásépület és a Kraszna-híd újjáépítésében. Nemcsak a tanulók érzik magukénak az iskolát, a szülők is szívükön viselik annak sorsát. Mutatja ezt az, hogy egy-egy szülői értekezleten 400 szülő is megjelenik. Hogy az iskolát még otthonosabbá tegyék, egy év leforgása alatt az állami támogatásokon kívül 30 ezer forint értékű társadalmi munkát fordítottak az " ’ -la környékének, külső és belső képének megváltoztatására ... Most, az évforduló nap- "LT" 1 " ján gyönyörű színt ölt az iskola külső és belső képe. A szülők és gyermekek keze által kicsinosított parkok fogadják a vendégeket, öreg diákok érkeznek, hogy kedves emlékeiket felelevenítsék, hogy megismerjék az iskola legújabb lakóit, s elmondják nekik, hogyan éltek ők itt. Az ünnepséget egész napos kultúrműsor, esti tűzijáték, táncmulatság teszi színessé, emlékezetessé. Mi. az iskola nevelői, a növendékek és a megye valamennyi dolgozója köszöntjük az 50 éves Zalka Máté iskolát, s kívánjuk, hogy a továbbiakban is őrizze meg jó hírét, Mátészalka dolgozóinak nagy megbecsülését. Nevelje az ifjúságot továbbra is olyan szellemben, hogy a tudományok alapjait és a művelődés közkincsét megszerezhessék. Erdős Jenő igazgató. Jte/lnca ukűlátn. járócsapatokat találhattál, akik könyvekkel a tarisznyában, hosszú kilométereket gyalogoltak vállra akasztott bakanccsal, a naponként hívogató alma mater felé s az idegszálat képezve a homokbuckák ölén megbúvó, vagy a lápi világ lankáiban megülő falvak között. Reménységet jelentve, a gyermeket iskolába küldő szülőnek, falunak egyaránt. ^JEPÜNK ebbe az iskoL ' lába járó fiatalságban látta a jövő élet zálogát. A harmincas-negyvenes évek magyar kilátástalanságában tanár és tanítvány mól óképpen rászolgált erre a bizalomra. Az . iskola szelleme, mely, növendékein keresztül szétáradt a táj szinte minden faludban, hozzájárult ahhoz a nagy társadalmi átalakuláshoz, mely lerázta magáról egy áíkos kor valamennyi béklyóját. Ezek a . ggndölatok feszülnek bennem a? emléke, zés nosztalgiájában, miközben pereg, pereg az ifjúság . szellemileg és . testileg sarjadó éveinek emlékezete. Ezen a. . helyen váltunk emberré, 'hazafivá. magyarrá. Az évek során tanaKüiíöldi újságírók beszélgetése Grősz Józseffel Grősz József kalocsai érsek, a magyar püspöki kar elnöke pénteken délután érseki rezidenciáján több külföldi újságírót fogadott. Először Gordon Shepherd- nek, a Daily Telegraph munkatársának kérdéseire válaszolt. Többek között a következőket mondotta: — Egyetértek az ön megállapításával, hogy Magyarországon szabad vallásgyakorlat van. A vallásoktatás az adott körülmények miatt az iskolákban fakultatív. — Szabadságomat minden megszorítás nélkül kaptam vissza. így természetes, hogj' teljes szabadságot élvezek és teljesen szabadon gyakorlom főpásztori jogaimat és szabadon töltöm be a püspöki kar elnökének tisztjét. — Részleteiben nem ismerem az állam által egyházi épületek helyreállítására nyújtott segítséget, de tudok a papság állami kongruájáról és az egyházi földek egy részének ellenértékeként juttatott eddigi több mint 20 millió forintról. Azt is tudom, hogy például az esztergomi bazilika rendbehozásáv^ és a budavári Nagyboldogasz- szony templom restaurálására jelentős állami segítséget kaptunk. — Ami a Mindszenthy József bíboros hercegprímás, esztergomi "érsek úr őeminenciájára vonatkozó kérdéseket illeti, a vele való találkozásomnak nincs akadálya. Az ön által hallott hír a bíboros úr letartóztatásáról, nem felel meg a valóságnak. — Egyébként hiszem, hogy amint a nemzetközi életben a tárgyalások útja vezet a megoldásokhoz, úgy nálunk is ez a rendezés útja. Az emberek békét akarnak, békét és megértő együttműködést akarunk mi is. Ezután többek közt Sydney Crusonnak, a New York Times tudósítójának válaszolt. Grősz József kijelentette: Tei-mészetesen minden ellenőrzés nélkül feleltem a kérdésekre. raink „keze alatt“, mint az öntöttvas sajtóból acélként, vagy acélosodva kerültünk ki, emelt fővel állva az élet viharában. Műveltségünk alapvetését adó drága iskolánk, emléked életünk végéig élni fog bennünk. Hisz az irodalom, a helyesírás elsajátítása, a matematika alapvetése, a természettudományi tárgyak, nyelvek ismerete Nagy Ilona, Ave- mária Rudolf, Duvnovszki Magda, Köröskényi Anna, Sípos Mária. Szász Gusztáv széles alapokon nyugvó műveltsége és pedagógiai készsége nyomán gyökeredzett meg bennünk. Magunkba szívtuk tárgyaik szeretetét, emberi. magatartásukat, szokásaikat és hosszú évek múltán is gyakorta véljük felismerni magunkban a régi tanár egyéniségét. AZ ÖTVENES fordu’ón jó egészséget és hosz- szú életet kívánunk régi iskolánk valamennyi régi és új tanárának, r.z öreg diákok rajongó szeretetével óhajtjuk, hogy ezután is még inkább neveljék gyermekeinket, jövünk zálogát. F. J. A második ötéves terv útján Ar Sütőipari dolgozók javaslata : tésztagyár - friss péksütemény reggelihez - középtípusú üzemeket a falvakba Hogy tovább javuljon a lakosság kenyérrel és péksüteményekkel való ellátása, a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat dolgozói javasolják: össze kell vonni a város területén szétszórtan működő üzemeket. Az I. és III. számú üzem gőzkemencéit а II. számú üzem melletti épületbe vonnák esz- sze. s újabb kemencéket ,s építenének. Így nap" kenyértermelésük 150 mázsára emelkedne s hajnali műszakkal nagyobb meny- nyiségű friss péksüteményt is kapna a város a ragge’l órákban. Mivel a vidéki üzemek Házgyárra van szükség Az építőiparral szemben támasztott népgazdasági követelmények az eddig ismert kivitelezési módszerek megváltoztatására és új technológia alkalmazására késztetik az ipar dolgozóit. Az idényjelleg, a kézműipar-szerű munkastílus nagyrészt már a múlté és az üzemi előgyártás széleskörű elterjedese még a létező maradványok teljes felszívódását fogja eredményezni. Kormányzat írta elő, hogy 1954. év végére az építőiparban használt vasbeton-szerkezetek 50 százalékát üzemi- helyszíni előgyártással kell előkészíteni. Az építőipar dolgozóinak, tervezőinek fáradozása, leleményessége következtében már 1952-ben elérték az előirányzatot, és 1954. év végére azt jelentősen túl is teljesítették. A sikerek mellett hibák is keletkeztek. Elsősorban beszélnünk kell a budapesti Épület- előgyártó Vállalat szerepéről és az építőiparban elfoglalt helyzetéről. Az előgyártott tipusszerkezeteket az egész országra kiterjedően e központosított üzemnek kellene szállítania. Bár a típus-elemek az érgyártásnak csak egy bizonyos és nem magas fokát biztosítják, az országos igényeket már nem képes kielégíteni. Ilyen körülmények között a centrálisán megoldott üzemi előgyártás a továbbfejlődést már nem segíti elő, a szállítási késedelmek miatt az épületek befejezési határidejére kedvező hatása nem jelentkezik és az épület befejezésének elhúzódása clyan mértékű rezsiköltségeket okoz, ami miatt megszűnt az önköltségcsökkentés hatékony" tényezője lenni. Ha még tapasztalható is jelenleg a minisztériális szervek részéről némi idegenkedés, az üzemi előgyártás decentralizálásával be kell látnick, hogy az új létesítmények gyors kivitelezése, a műszaki fejlesztés, a termelékenység növelése szükségessé teszi a vállalati előregyártó telepek felállítását. I Nem látszik alaposnak az I a közismert ellenvetés, hogy ; az előgvártó telepek felállí- tása, üzemeltetésé olyan I mértékű gyártási tapaszta- I latokat és tudományos fel- 1 készültséget igényel, mely- j lyel a vidéki műszaki dolgozók ma még nem rendelkeznek. Alig hihető, hogy a célra alkalmas 2—3 műszaki dolgozó vállalatonként ne volna kiválasztható és elégséges az üzemek irányínagy része olyan állapotban van, hogy felújításuk nem gazdaságos, helyettük szükséges lenne közép-íou- sú üzemeket létesítőn.. ln- rányban, Nagyhalászban. Gávin Tiszadadán, tiakn- mazon és több helyen. E..e- "••et az építkezéseket; Kis költséggel is meg Iahet ne oldani. Javítani kell a sütőipari dolgozók szociális ellátá-.át is. A fürdők, öltözők korszerűsítésre várnak. A nagy létszámot foglalkoztató üzemekben étkezőhelyiségeket kell biztosítani. Ha Nyíregyházán az üzemek központosítására sor tásához. Megemlítést érdemel, hogy az üzemi előregyártó telep felállításának, gépi berendezésnek befektetési költségei gyorsan amortizálódnak, sőt a gyorsan fejlődő módszerek további beruházások nélküli kapacitásemelkedést eredményeznek. Módot adna a vállalat méreteinek megfelelő üzem felállítása később arra is, hogy ne csak a vállalati növekvő igényeket elégítsék ki, hanem a megye szükségleteinek kielégítése is megoldható legyen. A másik akadály az építőiparon belül kialakult árpolitika. Az építtetők idegenkednek az előgyártott vasbeton-szerkezetektől. Ennek az a magyarázata, hogy a beruházás akkor kerül kevesebbe, ha a létesítmény i nem előgyártásban készül. I A nem előgyártásban ké- i szülő szerkezetek egységáraiban jelentős tényező a zsaluzásra és ducolásra felhasznált faanyagok értéke. Bár a fa importanyag, a vele való takarékoskodás fontos nemzetgazdasági érdek, mégis beszerzési ára viszonylag olyan alacsony, hogy az így készült szerkezetek olcsóbbak, mint az előgyártottak. Ezért a beruházót pénzügyi- hitelfelhasználási okok szinte csábítják épületeiket nem előgyártásban megterveztetni és élesen állást foglalni, alkudozni, sőt harcolni az előgyártás alkalmazása ellen. A megyében a Tyukodi Gépállomás, a hangárszínrak- tár, a Fehérgyarmati Gépállomáson a raktár építése szemléltető példái ennek. A tervező irodák számára 'miniszteri rendeletek teszik kötelezővé az előgyártás alkalmazását, mégis . több esetben előfordul, gyakran az építtetők sugalmazásá- ra, hogy a kiviteli tervek nem előgyártott szerkezetekről szólnak, bár alkalmazásuknak akadálya nem volna. A vállalat az ilyen terveket nem fogadja el, megindult tehát a terméketlen vitatkozás, időhúzás, szükségessé válik az utólagos áttervezés, stb. Mindezeket egyszerű intézkedéssel meg lehetne szüntetni, ha a fenyőfaanyagok árát a.z importértéküknek megfelelő mértékig rendeletileg felemelnék. Ezzel el lehetne kerülni azt az ellentmondást, hogy a gyorsabb, jobb módszer a drágább, és elhárulna az előgyártás fejlődésének egyik nem jelentéktelen akadálya. Bodánszky Tibor, főmérnök. kerül, a gőzkemencék együttműködésével lehetőség nyílna arra, hogy egy kisebb tésztagyárat is bek. építenének, s a megye tész-" ta szükségletét (levestészta, makaróni stb.) biztosíthatnák. Tekintve, hogy a vállalat szakmunkás-létszáma kevés, a középtípusú üzemek . létrehozása előtt arról a területről tanulókat kell felvenni gyakorlati munkára, hogy mire az üzemek megépülnek, szakmailag képzett sütőipari munkásoktan ne legyen hiány. Hozzászólás a megye fásítási tervéhez Helyesnek tartom azt az elhatározást, amely az elkövetkezendő tíz évre 50 ezer kh. futóhomok, gyenge termőerejű terület fásítását javasolja a talajnak megfelelő erdei, illetőleg gyümölcsfa-fajokkal. A javaslat alapján 20 ezer hold fatelepítés esne a második ötéves tervre. Ezáltal két százalékkal emelkedne a megye mai 5.1 százalékos erdősültsége. Ez a számítás azonban csak akkor válhat tie, ha az erdőkárosítás, a fapusztítás lényegesen csökken, vagy megszűnik. Sajnos, megyénkben igen , nagymértékű az élőfa ptrsz- títása, amely a 4—5 éves fiatal fásításokat sem ki-, méli. Ezt a pusztítást minő, den eszközzel meg kell, szüntetni. Mindenekelőtt a meggyőzés eszközeit kell' felhasználnunk: az iskola, a sajtó, a rádió, a párt- és tömegszervezetek felvilágosító munkáját. Ugyanakkor gondoskodni kell meg? felelő, szabályrendelettel a létesített fásítások hatékonyabb védelméről. Helyesnek tartanám fásítási felelősi szervezet létrehozását, amelyre nemcsak a tervezett nagyarányú fásításokat lehet bízni, de a létesített fásítások ápolását és védelmét is. A tervjavaslat szerint а fásítás nemcsak a fatermelés céljait szolgálja, hanem — már az elhelyezésnél ügyelni kell erre — azok szélvédő, vízvédő, talajerő utánpótló szerepet töltenek be. Minden elültetett fa csők-;, kenti a Nyírség faszegény- ségét. A Nyírségi Erdőgazdaság felajánlotta, hogy! addig, amíg a távlati fejlesztési tervben előírt me- zövédő fásítások nagyobb ütemben megkezdődnek, .az eddigi csemetetermelésen, felül további 5 millió cseme-. tét termel a megye ferdőn- k'ívüli fásítása céljaira. így tehát mód van arra, hogy a második ötéves terv in-. dúló évében akadály nélkül igényeljék a teljesen díjtalan csemetéket. , Felhívjuk arra is a fi-»; gyeimet, hogy bőségesen áll rendelkezésünkre lucfenyő-csemete díjtalan kiosztásra, amely karácsonyfa céljaira nevelhető. Erdei? fenyő telepítéseink védelmét is szolgáljuk akkor," amikor lucfenyő telepítésre adunk lehetőséget. . Fuisz József termelési osztályvezető. 1
