Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)

1956-06-09 / 134. szám

•» NÉPLAP 1956. június 9, szombat 4 második ötéves terv útján A mátészalkai járási nagyaktiva tervjavaslatai 111 ti т1ИняиаРЕНивмидм^вяЕсидж Göröngyök a nagyari iskola felújításának útjában Mátészalkán a járás me­zőgazdasági üzemeinek ve­zetői, szakemberei és kivá­ló egyénileg dolgozó parasz­tok aktívaülésen vitatták meg, megyénk távlati me­zőgazdaság fejlesztési terv­javaslatát. A mátészalkai járás mezőgazdaságának fejlesztésével kapcsolatban az aktívaülés 8 pontból álló javaslatot terjesztett a felső szervekhez, amelyek közül a fontosabbakat az aláb­biakban ismertetjük. . Д belvíz elleni védekezés Az idei vízkárokon okul­va javasoljuk, hogy közsé- genkint térképezzék fel a vízlevezető árkokat és ké­szítsenek tervet az elhanya­golt, vagy újabban szüksé­gessé vált árkok rendbeho­zatalára, vagy létesítésére. A munkálatok anyagi fede­zéséhez az érdekelt tulaj­donosok is járuljanak hozzá és a községfejlesztési terv­ből — amennyiben van ilyen célra előirányozva — is fordítsanak erre a célra. Ahol pedig nagyobb mérvű munkák szükségesek, mint Mérken, Fábiánházán és Nagyecseden -— ott állami hozzájárulás is indokoltnak látszik. A növénytermesztés fejlesztése Elegendő istállótrágya hiányában a talajerő visz- szapótlásáról másként kell gondoskodnunk. Homok­jainkon a főnövényként ve­tett csillagfürt felelne még legjobban a célnak. Az idén azonban még csak a termelőszövetkezetek vet­hettek állami segítséggel nagyobb területen csillag­fürtöt. Az egyénileg dolgozó parasztoknál vetőmaghiány miatt alig számottevő a csillagfürtvetés. A vetőmag- csillagfürt biztosításáig, de ettől függetlenül is fokoznunk kell a bíbor­here termesztését, mert a takarmányozáson kívül, leszántva a talaj táperejét is fokozza. Az idén 200 holdon vetettünk bíborherét, de az ötéves terv végére 1.000 holdra szükséges a vetésterületet felemelni. Ugyanebből a cél­ból 1.500 holdra kell emel­nünk a szöszösbükköny ter­mesztését is. Járásunk kötött földjein: Kocsordon, Szamosszegen, Szamoskéren, Győrteleken a lucerna és vöröshere jól díszük. E két növényből évenkint 700 holdon mag­fogás biztosítható. Nagyon rontja a magtermesztést — főleg egyéni dolgozóknál — a gyomos, arankás vetőmag. Ezért szükséges lenne Máté­szalkán anrómagtiszti- tómű létesítése. A különböző és meglehetős mértékben elszaporodott ro­varkártevők elleni védelem céljaiból javasoljuk gép­állomásainkon rovarfogó gépek beállítását. A gyümölcstermesztés előmozdítása A gyümölcs- és szőlőtele- pítés elősegítése érdekében javasoljuk, ' hogy azok az egyén r termelők, akik össze­függő 20—25 holdas táblá­kon gyümölcsöst vagy sző­lőt telepítenek, a Sztali- nyeccel végzett talajforga­tás munkadíját, a csemeték és szőlőoltványok árát kö­zép-. vagy hosszúlejáratú hitelből fedezhessék. A járás fejlődő gyümölcs­termesztése szükségessé te­szi almatárolók és csoma­golok létesítését. A gyümölcskártevők elle­ni védekezés hatékonyabbá tétele érdekében javasoljuk a nikotin árának leszállítását, to­vábbá a növényvédő állomások rendezésében téli oktatás megszerve­zését a gyakorlati dol­gozók részére. Hogyan növelhető a szarvasmarhaállomány? A jelenlegi szarvasmarha­létszám számára a takar­mányt biztosítja a mostani takarmánytermő ^rület. A felfuttatott létszám számá­ra azonban további takar­mányt kell biztosítanunk. Ez elérhető egyrészt a ta­karmánytermő terület fo­kozottabb gondozásával és trágyázásával, . másrészt újabb területek takarmány termelésre való felhasználá­sával. Ez szerintünk úgy volna biztosítható, hogy a legelőnk egyik részét feltör­nénk és rajtuk pillangóso­kat termesztenénk. Lege­lőink fűhozama ugyanis szénában számítva 8—10 mázsára tehető. Pillangóssal bevetve azonban 20 mázsá­ra lehet számítani. Ilyen módon 1.500 hold legelő feltö­rése és pillangósokkal való hasznosítása révén további 1.000 szarvas­marha szénaszükségle­tét fedezhetnők. Végül a takarmány, biztosí­A járási tanácsokhoz érkezett A csengeri járás területén а . javaslatok a növényter­melésen belül főképpen a gyümölcstermeléssel foglal­koznak, : éspedig, időszakos almatárolók építését, helyi göngyölegüzem létesítését, hűtőházak későbbi időpont­ban történő megépítését, gyümölcs-szeszgyár. és gyü- mölcspulpkészítő üzem lé­tesítését javasolják. Növényvédelmi állomás létesítését is többen java­solják. Emellett többen fog­lalkoztak a műtrágyaellá­tás hiányosságaival. Az állattenyésztéssel kap­csolatban áltálában helyte­lenítik, hogy a réteket és legelőket feltörjék, ehe­lyett azok megjavítását he­lyezik előtérbe. A tiszalöki járásban a viták során számosán, többek között Veres Sán­dor, Losonczi László tisza­löki lakosok javasolják az üzemi gyümölcsterületek kiszélesítését, a műtrágya­ellátás megjavítását, a gép­állomásokon az univerzál- traktorok számánál^ növe­lését. Javasolták, hogy a tago­sítást . úgy hajtsák végre, hogy az hosszabb ideig ne tártson, és he zavarja a .talajerőutánpótlást. Általá­nos kérelem az, hogy azo­nos minőségű , földet adja­nak csereingatlanként.- Erdei .László és Jánócsik György felvetették, hogy a tiszadobi vízlépcső építésé­vel Tiszalök' és Tiszáeszlár határában jelentős, mértékű vízkár. származott. Tekint­ve, hogy a területek kiváló minőségűek* javasolják egy fásának egyik legfőbb útja a silótakarmány. Szükséges megoldani a gépállomások révén a silózás komplex gé-. pesífését. Ezek az előfelté­telei annak, hogy minőségi állattenyésztést alakítsunk ki. Egyik legfontosabb fel­adatunk a borjúnevelés megjavítása. Elkeli érnünk, hogy a borjúk választáskor legalább a 150 kilót elérjék. Célszerű lenne járá­sunkban egy növendék- állatnevelő telep létesí­tése azzal a céllal, hogy terme­lőszövetkezeteinkből a levá­lasztott borjakat ezen a te­lepen összpontosítanánk szakképzett ápoló és állat­orvos felügyelete mellett. Az üszők mellett a küllemi- leg megfelelő bikaborjakat is célszerű volna itt össze­gyűjteni. A sertéstenyésztés fej­lesztése érdekében szüksé­ges volna a tenyészkörzetek kijelölésé. Győrtelek körze­tében a már jól bevált cornwall, a homokos Vidé­ken és ott, ahol a legelő tá­vol esik a községtől, a man­galica-tenyészeteket javíta­nánk meg. Helyes lenne a baromfi­keltető központunk mellé baromfinevelő telepet is lé­tesíteni tanulmányi céllal és vérfelfrissítés céljára. A Szamos holtágának vi­zét fel kellene használni haltenyésztésre és állami víziszárnyas-telep céljaira. Az ■ állattenyésztés érde­kében célszerű lenne kísér­leti telep létesítése, továb­bá az állattenyésztési szer­vek munkájának összehan­golása. A tenyészállatfor­galmi, a törzskönyvi fel­nyári gát megépítését, ami 3—4000 kh. terület jobb hasznosítását jelentené. — Szinte valamennyi község­ben felvetették és javasol­ják egy komolyabb teljesít­ményű konzervgyár építé­sét azzal az indokkal, hogy a járásban rendkívüli lehe­tőségek vannak a kerté­szeti öntözéses gazdálkodás kiszélesítésére. E gyár épí­tésére leginkább Tiszavas- váriban vannak meg a le­hetőségek. Sok javaslat hangzott el a kisgépek gyártásával, ellátásával kapcsolatban. Különöskép­pen a talajművelő, perme­tező, növényvédő .és állat­tenyésztési kisgépek jobb ellátása indokolt és szüksé­ges a tervidőszak alatt. Tekintve, hogy Több tanteremre, napközi otthonra van szükség Szükséges lenne a tan­termek számának olyan fo­kú bővítése, hogy ezzel megszűnjék az egyes osztá­lyok túlzsúfoltsága, helyen­ként a háromváltásos taní­tás kétváltásossá csökken­jen. Szükséges lenne falu­helyen az osztatlan vagy részben osztott iskolák he­lyett megvalósítani a szak­rendszerű oktatást. . Sokszor azért maradnak el a gyerekek az iskolából, ■mert odahaza maradnak kistestvéreikre vigyázni. Jó ügyelőség, az állattenyész­tési csoport és az állatbe­gyűjtésnél végzett tenyész­tési munkák összevonhatók. Kevesebb létszámmal és szervezettebben tudna az összevont szerv dolgozni. Fásítás Kántorjánosi, Nyírparasz- nya, Jármi, Papos és Nyír- káta határa már majdnem futóhomokká vált. Ezen a 22.500 holdnyi területen az erdő a 7 százalékot sem éri el. E területeken az erdő­sültséget kívánatos volna 25 százalékra emelni. E terü­leteken napraforgóból 1—3 mázsa, ■ rozsból 3—5 mázsa terem. Az erdősítés következté­ben a klíma megváltoz­na és a termésátlagok fokozódnának. Ezen kívül a lakosság fa­szükségletének egy'részét is fedezné. Mátészalka, Hodász, Nyír­meggyes, Ópályi, Nagydo­bos, Nyírcsaholy, Fábián- háza és Mérk erdősültsége 6 százalékos. E terület rész­ben homokos csak. Mintegy 3.400 hold terület befásítása volna szükséges, ami 10 év alatt 9 százalékra fokozná az erdősültséget. Javasoljuk a meglévő fá­sítások hatékonyabb védel­mének biztosítását. Mátyás Sándor főállatteny. Koleszár János tervcsop. vez. Kiss Lajos főagronómus Szőke József agronómus. javaslatokból a nagykállói járás tsz-einek csak egy része vezette be a vetésforgót, javasolják, hogy kötelezővé kell tenni a tagosított terü­leteken a Westsik-féle ho­moki vetésforgó alkalma­zását. Javasolják a műtrá­gyát kezelő és műtrágyá­zást végző dolgozók szak­képzettségének fokozását, tekintve, hogy ennek hiá­nyában sok kár jelentke­zik. A takarmánybázis meg­javítása érdekében ki kel­lene kísérletezni a „Kao­liang” nevű kínai cirokfé­leség termesztési lehetősé­gét, amely 3—400 mázsás szénhidrátokban gazdag tö­meget képes nyújtani. lenne növelni a napközi otthonok és bölcsődék szá­mát Borbányán is, hogy az iskolás gyermekeket ne tartsák otthon a szülők kistestvéreikre vigyázni. — Szükséges .’énné a Nyíregy?- háza—Borbánya közötti autóbuszjáratot- a déli órákban sűríteni, mert ilyenkor Borbánya lakói ‘töijnegesen járnák haza a városból. Darvas Lászlóné, borbányai általános iskolai igazgató, Levelet kaptunk a nagyari tanács vezetői­től, melyben leírják a köz­ségi iskola felújítása kö­rüli bonyodalmakat. A na­gyon rossz állapotban lé­vő iskola felújítása há­rom éve húzódik. A köz­ség vezetői és a fölsőbb szervek tudják, hogy a probléma sürgős megol­dást követel. Ezért még 1954-ben az épület akkori állapota szerint 50 ezer forint felújítási hitelt biz­tosítottak. Azonban sem az О. M. Építőipari Vál­lalata, sem a megyei épí­tőipari vállalatok, sem az építőipari ktsz-ek nem vállalták el a munka el­végzését. A következő évben a járási tanács vb. költségvetésében már 70 ezer forint hitelt irány­zott elő a régi iskolaépü­let felújítására. Újra vál­lalkozót kerestek, de nem akadt. Az idén új tervet készí­tettek a probléma meg­oldására. A terv szerint a községi tanács kezelésé­ben lévő kastélyépületből négy tantermet és két ne­velői szolgálati lakást lehet alakítani. Ezzel a jelenlegi iskolaépületek felszabadulnának, s egyéb célra lehetne őket hasz­nálni. A községi tanács vb. 80 ezer forint fel­újítási hitellel rendelke­zik, mely erre a célra van biztosítva. Még feb­ruárban megbízást adtak az építő és szerelő válla­lat tervező részlegének a terv és a költségvetés el­„Mentesítő személyvonat indul,,.66 Amennyit én már mun­kámból adódóan vonaton utaztam, elég leilne az egyenlítő körülutazására. Jelenleg havonta több, mint 2300 kilométert uta­zom munkahelyem és otthonom között. Nem csoda tehát, hogy most erről írok. Hiszen oly sok élményt, fe­lejthetetlen és könnyen tova röppenő emléket nyújtott nekem is és sok más mun­katársamnak az utazás. Tény az, hogy a felszaba­Sxabolcsiak utasnak — Mentesítő személyvo­nat indul... — bömböli a megafon a nyíregyházi ál­lomáson — Budapest Kz- leti-pályaudvar felé a má­sodik vágányról, Miskolcra a negyedik vágányról, mun­kásvonat Budapest Nyuga­ti-pályaudvarra a hetedik vágányról... Még egy rövid búcsúcsók a kedvesektől, utána fellé­pünk a vonatra s már indu­lunk is szerte az országba, hogy munkánkkal szolgál­juk épülő hazánkat ott, ahova hivatásunk éppen szólít bennünket. Büszkén állapíthatjuk meg. hogy Szabolcs megye a felszabadulás után nem­csak burgonyájával, almá­jával, olcsóbb piacával se­gített elsőként az ország­nak — főként Budapest­nek és az iparvárosóknak -— hanem elsőként állította csatasorba az építőipar megsegítésére az áldozatos munkát vállaló építőmun­kásokat is. Nekünk ottho­nunkhoz' tartozik a vonót, amely munkahelyünkre visz bennünket, úgy, mint más­nak esetleg a kiskertje, vagy a fúró-faragó házi­műhelye, Megszokott he­készítésére. Azóta egész aktahalmaz gyűlt össze á levelezgetésből. Egyik le­vél a másikat váltja a munka sürgetése és halo­gatása miatt. A tanács vezetői bosszankodnak, hogy még csak biztató kilátás sincs a munkáik megkezdésére. A vallalat tervező rész­legének vezetője, Erdei Albert elvtárs azt a tájé­koztatást adta a szerkesz­tőségnek, hogy jelenlegi létszámukkal képtelenek arra ígéretet tenni, hogy lesz-e valami az idén a nagyari iskola felújítási tervének és költségveté­sének elkészítéséből. A tervezési munkák felét sem képesek elkészítem, ha a vállalat felsőbb szer­vei nem intézkednek megfelelő szakemberek felvételéről. (Ez a válasz különben nemcsak a nagyari községi iskola tervére vonatkozik, de sok más egyéb munkára is.) Az esztendő derekán vagyunk, s ha a tervező részleg így látja elvég­zendő feladatának nehéz­ségeit, s ha a felsőbb szervek közömbösek e problémákkal szemben,, milyen eredményre lehet akkor számítani? A ter­vek megvalósításának út­jában lévő göröngyök el­távolítására gyors be­avatkozásra van szükség.. Az ügyben illetékesek ne; késsenek sokáig intézke-’ drsúkktl. O. A. dulás óta nagyon sokat ja­vult a közlekedés. Mégis azr kell kérnünk, hogy javítsák ezt tovább. Arra gondolok, hogy azok a munkások; akik nagy távolságra utaz­nak, kaphassanak kedvez­ményes áron gyorsvonati pótjegyet is. Én például, ha el akarom kerülni, hogy egy-egy hazautazásom al­kalmával ne töltsék vona­ton két éjszakát, akkor 80 forinttal többet kell kifi­zetnem az útért. lyünket, kialakult baráti társaságunkat keressük a kényelmes bőrüléses fülké­ben. Harmónika, vagy he­gedű szól néhol,' kártyapar­tik alakulnak máshol; ta­nulnak, olvasnak útitár­saink. Ismeretségek, eset­leg életre szóló szerelmek szövődnek egy-egy hosszú út alatt. Érdeklődve figyel­jük az új tájakat az új munkahely felé tartúa — szádjuk vagy dicsérjük ve.-, zetőinket, érdemeik szerint, és fájó szívvel gondolunk az elhagyott otthonra és örömmel arra, hogy rövide­sen visszafelé visz bennün­ket a vonat, haza, szerel­teinkhez. És mégis, amikor egy öreg építőipari munkás el­éri a jól megérdemelt nyu­galmat, fájón, könnyes szemmel búcsúzik munká­jától, a szeretett szerszá­moktól, az utazástól is. ÉS utánuk- újabbak lépnek er­re az útra — mert az építő­ipart érdemes szeretni, hi­szen munkánkat megbecsü­lik és oly sok társunknak szerzünk vele örömet, bol­dogságot. NADZON BÉLA építésvezető,

Next

/
Oldalképek
Tartalom