Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)

1956-06-09 / 134. szám

1956. június 9, szombat NÉPLAP * Az új élet javára billen a mérleg Vámosatyán Sokai mondó számok Vámosatya dolgozó la­kossága éppúgy, rrjint a kör­nyező beregi világ, megél­hetésének alapját a föld­művelésben és az állatte­nyésztésben látja. E kicsi falu többsége azonban a ré­gi szokás és módozatok he­lyett biztosabb és jövedel­mezőbb új termelési felté­teleket teremtett magának. Ugyanis három termelőszö­vetkezetben (Ler in, Petőfi, Előre) 115 család 1080 hol­don folytat közös gazdál­kodást, míg 87 család 7G8 holdon egyénileg'termel. Nagy a különbség A régi és az új termelési forma egyre jobban elüt egymástól. A távolodást — az újnak a régi fölé való emelkedését — tények iga­zolják, eredmények mutat­ják. Egyik ilyen például az, hogy az elmúlt évben a szö­vetkezeti táblákon az egyéniek 5.20 mázsa át­lagával szemben 8.80 mázsa átlaggal fizetett a búza. Ez a nagy különbség kü­lönösen szembetűnő a szö­vetkezeti családik életében. Szödényi József ívolt 9 hol­das középparasét, amikor 1952-ben belépett a Lenin TSZ-be, csupán maga járt dolgozni a közösbe, míg munkabíró családtagjait az állami gazdaságba küldte keresetre. Az elmúlt évben már negyedmagával állt munkába naponta a szövet­kezetben. S mint mondja: ez így van'-rendjén és így érdemes. Tavaly 40 mázsa búza, 11 mázsa árpa, 8 mázsa zab, 14 mázsa burgonya s ugyanennyi kukorica és még egy egész sor természetbeni juttatás­ban részesült családja, amihez nem kevesebb, mint 11 ezer forint kész­pénz is járult. Háztáji termébe szintén jó hasznot jelentett. Ennyi jö­vedelmet pedig a falu leg­módosabb köpépparasztjai sem bírtak elérni, de annál többen zárták hasonló jö­vedelemmel az esztendőt a szövetkezetiek közül. Ha a mezsgyék is teremnének... Mint már tudjuk, a még egyénileg dolgozó parasztok 768 holdat használnak. A falu tanácsának vezetői, Botos József vb. elnök és Rendes Mihály vb. titkár számítása szerint mintegy 30 holdat tesz ki az egyéniek földjei között húzódó és soha semmit nem termő mezsgyék területe. Ez pedig egyenesen azt je­lenti, hogy ha a falu teljes egészében a nagyüzemi gaz­dálkodás útjára lépne, eny- nyivel növekedne a termő határ kihasználhatósága. Mit jelentene ez a növe­kedés? Vegyük alapul ugyancsak a búzatermelést, ami itt főterménynek szá­mít. Ha az elmúlt évben 30 holddal több lett volna á szövetkezeti búzavetés, 240 mázsa kenyérnekvalóval lett volna gazdagabb a falu lakossága. Az állami sza­badfelvásárlási árral beszo­rozva ennek az értéke több, mint 57 ezer forint! Mit le­het ennyi összegért vásárol­ni? Többek között 10 világ­vevő rádiót, 20 pár boxbőr csizmát, 100 méter női ru­haanyagot, 50 pár női szan­dált, 60 darab férfi kalapot, 430 ember A közös gazdálkodás meg­annyi előnyös lehetőséget biztosít (nagyobb ’ vonalú tervezés, a gépek messze­menő igénybevétele, fejlett agrotechnikai módszerek al­kalmazása) a terméshoza­mok fokozására. A közösben minden nehézség nélkül jó mélyen szánt a traktor, míg a lovak könnyebb munkát végeznek s a teheneknek nincs egyéb, dolguk, mint te­jet termelni és jó utódot elleni. Az egyéniek akár ló­val, akár tehénnel csak se­kélyebben és lassabban szánthatnak; a mindig haj­tott tehenek kevés tejet ad­nak, a legtöbb esetben to- vábbtenyésztésre nem alkal­mas, satnya borjút ellenek vagy éppen meddőségbe es­nek. A szántás azonban a növénytermelő gazdálkodás hosszú folyamatának csu­pán egy része és már ebben is a szövetkezeté az előny, mint megannyi másban: biztos alap a magasabb ter­méshozamokért folytatott harcban. Nincs tehát semmi cso­dálkozni való azon — mert természetes dolog —, hogy az elmúlt évben az egyéniek holdanként 3.60 q kenyér­gabonával maradtak el a szövetkezetiek mögött. Vi­szont az ebből való tanul­ságot szintén érdemes le­vonni. 7 darab férfi téli kabátot. 10 darab kerékpárt és egyebe­ket. De meg lehet-e állni a számolásnál? Nem, mert még más érdekes dolgot is következtet. Azt például, hogy nagyüzemi gazdálko­dással kukorica termett vol­na több 30 holddal. 15 má­zsa (májusi morzsolt) átlag­termés mellett 450 mázsa kukoricával lett volna több termés. E mennyiség mint­egy 80 darab 50 kilós serté­sek átlag 150 kilós súlyra való meghizlalására elegen­dő, ami szerződéses értéke­sítéssel meghaladja a 260.000 forintot! Ez összegből leszá­mítva a hízóba fogott sül­dők árát, még mindig 200.000 forint tiszta jövede­lem marad, mely összegből, hogy mennyire erősödhetett volna tovább a szövetkezeti vagyon és mi mindent ve­hettek volna az érdekelt dolgozók is, azt aztán iga­zán hosszan kellene felso­rolni. évi kenyere Az egyéniek 276 holdon termeltek kenyérgabonát. A mesgyékre így fennhagyott terülef közel 11 holdat tett ki. Ha mind e területen egy táblában, a nagyüzemi gaz­dálkodásnak megfelelő kö­vetelmények szerinti ter­melés folyt volna, és a tsz- ek termésátlagát vesszük alapul, pontosan 1033 má­zsa 20 kilóval lett volna több a falu kenyérgabona termése. Ez a mennyiség pedig 430 ember évi kenyér­szükségletét tudta volna biztosítani. * Mindenképpen sokat mon­danak tehát a szövetkezeti és az egyéni gazdálkodás közötti számok. És ezek nemcsak a múlt évre vonat­koznak, hanem érvényesek ma is. Mert habár a túl hosszúra kihúzódott és rendkívüli hideg tél sok kárt csinált a falu határá­ban, amit később a tavaszi sok esőzés még fokozott, a szövetkezetek vetemé- nyei, mind a kalászo­sok, mind a kapások fölényesen szebbek, job­bak, mint az egyénieké. És ezt nem elég csak meg­látni, hanem el is kell is­merni, s mielőbb teljes mér­tékben megteremteni a fa­luban és határában az új, biztosabb termelési feltéte­leket. Asztalos Bálint. Szövetkezeti demokrácia, vagy sógorság-komaság ? Azon nincs vitatkozni való, hogy a dolgozó pa­rasztok azért fognak ösz- szc szövetkezetbe, hogy könnyítsék munkájukat és növeljék jövedelmüket. De az már nem lehet helyes, ha egyes családok maguk akarnak minden vezetést uralni és befolyásuk alá kényszeríteni a többséget. A Petőfi TSZ-ben Baksa Balázs és Szödényi Miklós családja, rokonsága, só- gorsága immár hosszabb idő óta alkot egy „külön törzset". Velük szemben Bancsi Sándor, Bancsi László családja, hozzátar­tozói állnak. Amit az egyik tábor mondott, azt nem helyeselte a másik a „csakazértis- elven. Ha az egyik fél volt a vezetés­ben, akkor a másik fél igyekezett „előre törni”. Ez nemrégiben nagyon he­lyesen úgy oldódott meg, hogy a „semleges” Szabó Géza, volt 18 holdas kö­zépparaszt lett az elnök. Meg kell mondani őszin­tén, hogy a közösségben való torzsalkodás, a sze­mélyeskedés nem egyezik a szövetkezeti demokrácia elvével. — Hiszen a még egyénileg dolgozó pa­rasztok a szövetkezetek termelési fölénye mellett azok belső életét és szer­vezettségét, összefogását, az alapszabály tiszteletben tartását is figyelik. És mindenképpen nagy jelen­tősége van annak, ha eb­ben teljes rendet látnak. Éppen ezért törődjön még többet a Petőfi TSZ a szö­vetkezeti demokráciával, mert ezzel mind a saját közösségük további erősö­dését, mind az egyéni ter­melők elismerését segítik elő. Kik építettek új lakóházakat! Az elmúlt évben különö­sen sokat változott a község képe: 10 új házat építettek fel a kőművesek. A vályog­vetők — amint mondták — alig bírták szusszal. Tíz­ezerszámra vetették a vá­lyogot. És hogy kik építettek új családi házat? Egyszerű, ds igen kifejező statisztika válaszol erre: Négy termelőszövetkeze­ti család, öt állami gazda­sági dolgozó és egy egyéni­leg dolgozó paraszt család költözött új otthonba ta­valy. Beszélgettünk a község­ben Nagy Tamás 12 holdas tekintélyes egyénileg dol­gozó paraszttal. Arra vol­tunk 1 kíváncsiak: mi a véleménye a köz­ségben működő három termelőszövetkezetről. Nagy Tamás kérdésünk­re a következőket vála­szolta: — Csak a rossz szem ta­lál hibát a vámosatyai ter­melőszövetkezetek munká­jában. Az én földem a Le­nin Termelőszövetkezet mel­lett van. El kell ismerni, hogy a mostani növény­ápolásban egy fejhosszal lehagytak bennünket, egyé­nieket. Ezután azt kérdeztük, hogyan vélekedik a szövetkezeti tagok jö­vedelméről. — Amint hallottam, már kétszer osztottak előleget a szövetkezetekben. Sajnos, én most is pénz nélkül va­gyok, nincs lehetőségem arra, hogy mint a szövetke­zeteknél lehet, ilyenkor. is VÁMOSATYAI APRÓSÁGOK A koránkelők Ki a leggazdagabb az „Előre**-ben ? A legtöbb munkaegység tulajdonosa a falu külső peremén lévő Előre Termelőszövetkezetben Danes Sán­dor sertésgondozó. Az idén 480 munkaegységet szer­zett. Az első előlegoeztáskor 1504 forintot kapott kéz­hez. A jövő héten a többi tagokkal együtt már má­sodszor kap Danes Sándor előleget. Elsőízben mun­kaegységenként 4 forintot, legközelebb pedig 5 forin­tot osztanak az Előre Termelőszövetkezetben. Danes Sándor már most is gazdag ember, pedig ! még a meglévőkön kívül igen sok munkaegységgel i akarja szaporítani a 480 munkaegységet. A Petőfi Termelőszövet­kezet tagjai — Ködöböcz Lászlóné, Milák Erzsébet és Laczkó Sándor —• hetek óta reggel fél 4-től a friss levegőn legelsőnek kezde­nek munkához. Tegnap vé­geztek a cukorrépa kapá­17 000 forinttal több jövedelem A Lenin Termelőszövetkezet előszobájában egy­szerű rajzlapra írott adatok hívják fel a figyelmet. A következők olvashatók a táblán: 1955. 1956. Búza 798 mázsa 822 mázsa 6.710 Ft Árpa 346 356 3.000 Ft Zab 183 189 1.800 Ft Burgonya 510 530 2.000 Ft Kukorica 300 „ 310 3.000 Ft Cukorrépa 458 470 592 Ft Napraforgó 80 „ 83 270 Ft Ilyen mértékben emelkedik a termények és tér­mékek mennyisége a 3 százalékos terméshozam növe­lésével a Lenin Termelőszövetkezetben, s ennek foly­tán 17.382 forinttal több jövedelem jut a tagoknak. pénzt szerezzek. Minden bizonnyal a szövetkezetiek évvégi jövedelme is több­ezer forinttal meghaladja a miénket. Tehát elismeri a nagy­üzemi gazdálkodás előnyeit. Vajon eddig miért tartóz­kodott a belépéstől? — Engem mindig érde­kelt a szövetkezeti gazdál­kodás és azt tapasztalom, hogy sokkal jobb a helyzet, mint tavaly volt. Ilyen kö­rülmények között majd az őszi végelszámolás után tudnék pontosabb választ adni a belépésről. Nem gondolja, hogy sok­kal jobb lenne a községben az élet, ha valamennyien a közös úton haladnának? — Azt hiszem, a kérdésre az a legőszintébb válaszom, hogy talán ez lenne a he­lyes út. Hiszen olyan idő­ben élünk, amikor végle­gesen bebizonyosodik a jö­vedelmezőbb gazdálkodás előnye. Mindenki akarja a boldogulást, mert senki sem ellensége önmagának. lásával. Nevezetességük még kifogastalan minősé­gi munkájuk mellett, hogy ezideig senki sem tudta megelőzni őket a munká­ban, ők a termelőszövet­kezet legkorábban munká­ba álló tagjai. talál az este Négyhónapos házas­ember Biró Sándor és semmi megbánás nincs se szívében, se tettében, öt tóra táj­ban már volt itthon, hogy hazahajtott Na- mélyból a liszttel. De akkor mindjárt fel­ült a kerékpárra és azt mondta [feleségé­nek: — Ügy két óra múlva itthon leszek. Róza. Ellátom a lo­vak dolgát. És most itthon van megint. Csak dobban erős alatt a föld, lép a úgy termete ahogy te­ke rékpárról. Első tekintete barna, fénylő szemű asszo­nyát kutatja. S hogy megérzi a szív, hol van a párja! Egyene­sen az istállóba in­dul. — Itt vagy, ked­ves? — Itt. — Van még benne? — Már csak véko­nyan adja — mondja a menyecske és ne­vetve néz elő a fejő­székről. Biró Sándor vissza­nevet és simogatólag lágyul el a hangja. — Hát a disznók? — Apám etette meg, A fiatal nősember kicsit összehunyoritja a szemét, úgy néz kö­rül a homályos istál­lóban. Aztán elisme­rőleg bólint: — Látom, rendbe- tetted az ólat. — Jaj, hallod, any- nyi dolgom volt vele. Meg se álltam reggel­től csak az előbb. Sok sár kellett rá. Egész nap tapasztottam. — Holnap akkor te is jöhetsz. — Megyek is, Együ’t indulnak fel az udvaron. öreg Biró Ferenc, Sándor apja büszkeséggel el­telve nézi őket a ka­puból. Aztán sóhajt: az ő felesége már nem láthatja őket. Pedig, ha megláthat­ná szegény... Mert ez most nagyon más­képpen van, mint volt örökké a 11 hold­dal való szüntelen hadakozásban... — Eszel, Sándor? Kész a vacsora, — Mi jót főztél? — Paprikáskrump­lit salátával. — Az igen. Hozzad csak. A menyecske siet­ve teszi férje elé ked­ves ételét. Az pedig úgy tesz, mintha a i villáért nyúlna, de a j karja ölelésre tárul. > Későn. Az ajtóba i léptek kocognak, s a menyecske ügyes mozdulattal lép el az asztal mellől. Pedig nyugodtan maradha­tott volna, hiszen csak apósa iö't be n kapu­ból. Más csen most, a két fiatal mosolyog. A Lenin szövetkezet családjában megértést este. tehát nin- minthogy egymásra Terme Id­em e kis nagy talál az —ab— Kitűnő céllötésxek A községben igen nép­szerű sport a céllövészet. A művészkört Kerle Gyula ve­zeti. A céllövők nemcsak a mostanában épített vámos­atyai kispuska lőtéren ta­lálnak célba, hanem jól szerepeltek a megyei céllö- vész bajnokságon is. A vá­mosatyai MÖHOSZ lövész­Késíülödés kör a megyei céllövő baj­nokságon a IV. díjat kapta. A legügyesebb cellövők közé tartozik Szabó Mi­hály, Pécsi József termelő­szövetkezeti fiatal és Szabó Imre állami gazdasági dol­gozó. аж aratásra A Lenin Termelőszövetkezet tagsága az igen sür­gős munkák mellett készül a rohamléptekben köze­ledő aratásra is. A jövő héten a raktárakat tisztogat­ják, rendezik a helyet az idei kenyérnek. Két sertést is hizlalnak az aratásra, hogy legyen friss szalonna az új kenyérhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom