Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)
1956-06-09 / 134. szám
1956. június 9, szombat NÉPLAP * Az új élet javára billen a mérleg Vámosatyán Sokai mondó számok Vámosatya dolgozó lakossága éppúgy, rrjint a környező beregi világ, megélhetésének alapját a földművelésben és az állattenyésztésben látja. E kicsi falu többsége azonban a régi szokás és módozatok helyett biztosabb és jövedelmezőbb új termelési feltételeket teremtett magának. Ugyanis három termelőszövetkezetben (Ler in, Petőfi, Előre) 115 család 1080 holdon folytat közös gazdálkodást, míg 87 család 7G8 holdon egyénileg'termel. Nagy a különbség A régi és az új termelési forma egyre jobban elüt egymástól. A távolodást — az újnak a régi fölé való emelkedését — tények igazolják, eredmények mutatják. Egyik ilyen például az, hogy az elmúlt évben a szövetkezeti táblákon az egyéniek 5.20 mázsa átlagával szemben 8.80 mázsa átlaggal fizetett a búza. Ez a nagy különbség különösen szembetűnő a szövetkezeti családik életében. Szödényi József ívolt 9 holdas középparasét, amikor 1952-ben belépett a Lenin TSZ-be, csupán maga járt dolgozni a közösbe, míg munkabíró családtagjait az állami gazdaságba küldte keresetre. Az elmúlt évben már negyedmagával állt munkába naponta a szövetkezetben. S mint mondja: ez így van'-rendjén és így érdemes. Tavaly 40 mázsa búza, 11 mázsa árpa, 8 mázsa zab, 14 mázsa burgonya s ugyanennyi kukorica és még egy egész sor természetbeni juttatásban részesült családja, amihez nem kevesebb, mint 11 ezer forint készpénz is járult. Háztáji termébe szintén jó hasznot jelentett. Ennyi jövedelmet pedig a falu legmódosabb köpépparasztjai sem bírtak elérni, de annál többen zárták hasonló jövedelemmel az esztendőt a szövetkezetiek közül. Ha a mezsgyék is teremnének... Mint már tudjuk, a még egyénileg dolgozó parasztok 768 holdat használnak. A falu tanácsának vezetői, Botos József vb. elnök és Rendes Mihály vb. titkár számítása szerint mintegy 30 holdat tesz ki az egyéniek földjei között húzódó és soha semmit nem termő mezsgyék területe. Ez pedig egyenesen azt jelenti, hogy ha a falu teljes egészében a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépne, eny- nyivel növekedne a termő határ kihasználhatósága. Mit jelentene ez a növekedés? Vegyük alapul ugyancsak a búzatermelést, ami itt főterménynek számít. Ha az elmúlt évben 30 holddal több lett volna á szövetkezeti búzavetés, 240 mázsa kenyérnekvalóval lett volna gazdagabb a falu lakossága. Az állami szabadfelvásárlási árral beszorozva ennek az értéke több, mint 57 ezer forint! Mit lehet ennyi összegért vásárolni? Többek között 10 világvevő rádiót, 20 pár boxbőr csizmát, 100 méter női ruhaanyagot, 50 pár női szandált, 60 darab férfi kalapot, 430 ember A közös gazdálkodás megannyi előnyös lehetőséget biztosít (nagyobb ’ vonalú tervezés, a gépek messzemenő igénybevétele, fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazása) a terméshozamok fokozására. A közösben minden nehézség nélkül jó mélyen szánt a traktor, míg a lovak könnyebb munkát végeznek s a teheneknek nincs egyéb, dolguk, mint tejet termelni és jó utódot elleni. Az egyéniek akár lóval, akár tehénnel csak sekélyebben és lassabban szánthatnak; a mindig hajtott tehenek kevés tejet adnak, a legtöbb esetben to- vábbtenyésztésre nem alkalmas, satnya borjút ellenek vagy éppen meddőségbe esnek. A szántás azonban a növénytermelő gazdálkodás hosszú folyamatának csupán egy része és már ebben is a szövetkezeté az előny, mint megannyi másban: biztos alap a magasabb terméshozamokért folytatott harcban. Nincs tehát semmi csodálkozni való azon — mert természetes dolog —, hogy az elmúlt évben az egyéniek holdanként 3.60 q kenyérgabonával maradtak el a szövetkezetiek mögött. Viszont az ebből való tanulságot szintén érdemes levonni. 7 darab férfi téli kabátot. 10 darab kerékpárt és egyebeket. De meg lehet-e állni a számolásnál? Nem, mert még más érdekes dolgot is következtet. Azt például, hogy nagyüzemi gazdálkodással kukorica termett volna több 30 holddal. 15 mázsa (májusi morzsolt) átlagtermés mellett 450 mázsa kukoricával lett volna több termés. E mennyiség mintegy 80 darab 50 kilós sertések átlag 150 kilós súlyra való meghizlalására elegendő, ami szerződéses értékesítéssel meghaladja a 260.000 forintot! Ez összegből leszámítva a hízóba fogott süldők árát, még mindig 200.000 forint tiszta jövedelem marad, mely összegből, hogy mennyire erősödhetett volna tovább a szövetkezeti vagyon és mi mindent vehettek volna az érdekelt dolgozók is, azt aztán igazán hosszan kellene felsorolni. évi kenyere Az egyéniek 276 holdon termeltek kenyérgabonát. A mesgyékre így fennhagyott terülef közel 11 holdat tett ki. Ha mind e területen egy táblában, a nagyüzemi gazdálkodásnak megfelelő követelmények szerinti termelés folyt volna, és a tsz- ek termésátlagát vesszük alapul, pontosan 1033 mázsa 20 kilóval lett volna több a falu kenyérgabona termése. Ez a mennyiség pedig 430 ember évi kenyérszükségletét tudta volna biztosítani. * Mindenképpen sokat mondanak tehát a szövetkezeti és az egyéni gazdálkodás közötti számok. És ezek nemcsak a múlt évre vonatkoznak, hanem érvényesek ma is. Mert habár a túl hosszúra kihúzódott és rendkívüli hideg tél sok kárt csinált a falu határában, amit később a tavaszi sok esőzés még fokozott, a szövetkezetek vetemé- nyei, mind a kalászosok, mind a kapások fölényesen szebbek, jobbak, mint az egyénieké. És ezt nem elég csak meglátni, hanem el is kell ismerni, s mielőbb teljes mértékben megteremteni a faluban és határában az új, biztosabb termelési feltételeket. Asztalos Bálint. Szövetkezeti demokrácia, vagy sógorság-komaság ? Azon nincs vitatkozni való, hogy a dolgozó parasztok azért fognak ösz- szc szövetkezetbe, hogy könnyítsék munkájukat és növeljék jövedelmüket. De az már nem lehet helyes, ha egyes családok maguk akarnak minden vezetést uralni és befolyásuk alá kényszeríteni a többséget. A Petőfi TSZ-ben Baksa Balázs és Szödényi Miklós családja, rokonsága, só- gorsága immár hosszabb idő óta alkot egy „külön törzset". Velük szemben Bancsi Sándor, Bancsi László családja, hozzátartozói állnak. Amit az egyik tábor mondott, azt nem helyeselte a másik a „csakazértis- elven. Ha az egyik fél volt a vezetésben, akkor a másik fél igyekezett „előre törni”. Ez nemrégiben nagyon helyesen úgy oldódott meg, hogy a „semleges” Szabó Géza, volt 18 holdas középparaszt lett az elnök. Meg kell mondani őszintén, hogy a közösségben való torzsalkodás, a személyeskedés nem egyezik a szövetkezeti demokrácia elvével. — Hiszen a még egyénileg dolgozó parasztok a szövetkezetek termelési fölénye mellett azok belső életét és szervezettségét, összefogását, az alapszabály tiszteletben tartását is figyelik. És mindenképpen nagy jelentősége van annak, ha ebben teljes rendet látnak. Éppen ezért törődjön még többet a Petőfi TSZ a szövetkezeti demokráciával, mert ezzel mind a saját közösségük további erősödését, mind az egyéni termelők elismerését segítik elő. Kik építettek új lakóházakat! Az elmúlt évben különösen sokat változott a község képe: 10 új házat építettek fel a kőművesek. A vályogvetők — amint mondták — alig bírták szusszal. Tízezerszámra vetették a vályogot. És hogy kik építettek új családi házat? Egyszerű, ds igen kifejező statisztika válaszol erre: Négy termelőszövetkezeti család, öt állami gazdasági dolgozó és egy egyénileg dolgozó paraszt család költözött új otthonba tavaly. Beszélgettünk a községben Nagy Tamás 12 holdas tekintélyes egyénileg dolgozó paraszttal. Arra voltunk 1 kíváncsiak: mi a véleménye a községben működő három termelőszövetkezetről. Nagy Tamás kérdésünkre a következőket válaszolta: — Csak a rossz szem talál hibát a vámosatyai termelőszövetkezetek munkájában. Az én földem a Lenin Termelőszövetkezet mellett van. El kell ismerni, hogy a mostani növényápolásban egy fejhosszal lehagytak bennünket, egyénieket. Ezután azt kérdeztük, hogyan vélekedik a szövetkezeti tagok jövedelméről. — Amint hallottam, már kétszer osztottak előleget a szövetkezetekben. Sajnos, én most is pénz nélkül vagyok, nincs lehetőségem arra, hogy mint a szövetkezeteknél lehet, ilyenkor. is VÁMOSATYAI APRÓSÁGOK A koránkelők Ki a leggazdagabb az „Előre**-ben ? A legtöbb munkaegység tulajdonosa a falu külső peremén lévő Előre Termelőszövetkezetben Danes Sándor sertésgondozó. Az idén 480 munkaegységet szerzett. Az első előlegoeztáskor 1504 forintot kapott kézhez. A jövő héten a többi tagokkal együtt már másodszor kap Danes Sándor előleget. Elsőízben munkaegységenként 4 forintot, legközelebb pedig 5 forintot osztanak az Előre Termelőszövetkezetben. Danes Sándor már most is gazdag ember, pedig ! még a meglévőkön kívül igen sok munkaegységgel i akarja szaporítani a 480 munkaegységet. A Petőfi Termelőszövetkezet tagjai — Ködöböcz Lászlóné, Milák Erzsébet és Laczkó Sándor —• hetek óta reggel fél 4-től a friss levegőn legelsőnek kezdenek munkához. Tegnap végeztek a cukorrépa kapá17 000 forinttal több jövedelem A Lenin Termelőszövetkezet előszobájában egyszerű rajzlapra írott adatok hívják fel a figyelmet. A következők olvashatók a táblán: 1955. 1956. Búza 798 mázsa 822 mázsa 6.710 Ft Árpa 346 356 3.000 Ft Zab 183 189 1.800 Ft Burgonya 510 530 2.000 Ft Kukorica 300 „ 310 3.000 Ft Cukorrépa 458 470 592 Ft Napraforgó 80 „ 83 270 Ft Ilyen mértékben emelkedik a termények és térmékek mennyisége a 3 százalékos terméshozam növelésével a Lenin Termelőszövetkezetben, s ennek folytán 17.382 forinttal több jövedelem jut a tagoknak. pénzt szerezzek. Minden bizonnyal a szövetkezetiek évvégi jövedelme is többezer forinttal meghaladja a miénket. Tehát elismeri a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. Vajon eddig miért tartózkodott a belépéstől? — Engem mindig érdekelt a szövetkezeti gazdálkodás és azt tapasztalom, hogy sokkal jobb a helyzet, mint tavaly volt. Ilyen körülmények között majd az őszi végelszámolás után tudnék pontosabb választ adni a belépésről. Nem gondolja, hogy sokkal jobb lenne a községben az élet, ha valamennyien a közös úton haladnának? — Azt hiszem, a kérdésre az a legőszintébb válaszom, hogy talán ez lenne a helyes út. Hiszen olyan időben élünk, amikor véglegesen bebizonyosodik a jövedelmezőbb gazdálkodás előnye. Mindenki akarja a boldogulást, mert senki sem ellensége önmagának. lásával. Nevezetességük még kifogastalan minőségi munkájuk mellett, hogy ezideig senki sem tudta megelőzni őket a munkában, ők a termelőszövetkezet legkorábban munkába álló tagjai. talál az este Négyhónapos házasember Biró Sándor és semmi megbánás nincs se szívében, se tettében, öt tóra tájban már volt itthon, hogy hazahajtott Na- mélyból a liszttel. De akkor mindjárt felült a kerékpárra és azt mondta [feleségének: — Ügy két óra múlva itthon leszek. Róza. Ellátom a lovak dolgát. És most itthon van megint. Csak dobban erős alatt a föld, lép a úgy termete ahogy teke rékpárról. Első tekintete barna, fénylő szemű asszonyát kutatja. S hogy megérzi a szív, hol van a párja! Egyenesen az istállóba indul. — Itt vagy, kedves? — Itt. — Van még benne? — Már csak vékonyan adja — mondja a menyecske és nevetve néz elő a fejőszékről. Biró Sándor visszanevet és simogatólag lágyul el a hangja. — Hát a disznók? — Apám etette meg, A fiatal nősember kicsit összehunyoritja a szemét, úgy néz körül a homályos istállóban. Aztán elismerőleg bólint: — Látom, rendbe- tetted az ólat. — Jaj, hallod, any- nyi dolgom volt vele. Meg se álltam reggeltől csak az előbb. Sok sár kellett rá. Egész nap tapasztottam. — Holnap akkor te is jöhetsz. — Megyek is, Együ’t indulnak fel az udvaron. öreg Biró Ferenc, Sándor apja büszkeséggel eltelve nézi őket a kapuból. Aztán sóhajt: az ő felesége már nem láthatja őket. Pedig, ha megláthatná szegény... Mert ez most nagyon másképpen van, mint volt örökké a 11 holddal való szüntelen hadakozásban... — Eszel, Sándor? Kész a vacsora, — Mi jót főztél? — Paprikáskrumplit salátával. — Az igen. Hozzad csak. A menyecske sietve teszi férje elé kedves ételét. Az pedig úgy tesz, mintha a i villáért nyúlna, de a j karja ölelésre tárul. > Későn. Az ajtóba i léptek kocognak, s a menyecske ügyes mozdulattal lép el az asztal mellől. Pedig nyugodtan maradhatott volna, hiszen csak apósa iö't be n kapuból. Más csen most, a két fiatal mosolyog. A Lenin szövetkezet családjában megértést este. tehát nin- minthogy egymásra Terme Idem e kis nagy talál az —ab— Kitűnő céllötésxek A községben igen népszerű sport a céllövészet. A művészkört Kerle Gyula vezeti. A céllövők nemcsak a mostanában épített vámosatyai kispuska lőtéren találnak célba, hanem jól szerepeltek a megyei céllö- vész bajnokságon is. A vámosatyai MÖHOSZ lövészKésíülödés kör a megyei céllövő bajnokságon a IV. díjat kapta. A legügyesebb cellövők közé tartozik Szabó Mihály, Pécsi József termelőszövetkezeti fiatal és Szabó Imre állami gazdasági dolgozó. аж aratásra A Lenin Termelőszövetkezet tagsága az igen sürgős munkák mellett készül a rohamléptekben közeledő aratásra is. A jövő héten a raktárakat tisztogatják, rendezik a helyet az idei kenyérnek. Két sertést is hizlalnak az aratásra, hogy legyen friss szalonna az új kenyérhez.
