Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)

1956-06-28 / 150. szám

(VitÄQ, pj&ldáj^ai eq.y.eiillfah>k!

I SZABOLCSI SZATMÁRI

■" I- 1 —

igazgatóságának elnöke.

— Nem hagy magunkra—

« felel Gárdos elvtárs. — Ennyit még egy évben sem, törődött velünk, mint az\ idén. Szóval nem panaszkodhatunk.

Aztán kinek adják el л termésfeleslegüket? — ér- deklődik tovább Szatmári elvtárs.

— Hát a földművesszövet-' kezeinek. Kiszedem az újburgonyát és azt is átadom.1 Na meg a többit. Ahonnan kapjuk a támogatást a termeléshez, oda adjuk el a feleslegünket. Meg nem is nagyon kifizető — őszintén szólva — a piacon rostokolni.

Búcsúzkodunk.

— Aztán ne feledkezzen, meg Mezei elvtárs a metszőollója párjáról, — emlékez-; tét Gárdos József, amikori már elindultunk.

— Meglesz — ígéri Mezeit elvtá.rs. — Sőt legközelebbi meglátogatjuk a szakcsoport minden egyes tagját. Mest‘ a rizstermelő szakcsoport földjére megyünk.

VARGA GYUBlA.i

NÉPLAP

AZ MDP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

XIII. évfolyam, 150. szám ARA 50 FILLER 1956‘ f““

1

«5 28- csat9rt»k

Félévi mérleg

A termelékenység emelésére számos párt- és kormányhatározat hívja fel a dolgozók, a vezetők figyelmét. Legutóbb pedig második ötéves tervünk irányelv-tervezete figyelmeztetett bennünket arra, hogy a munka termelékenységének emelése fontos feltétele tervünk teljesítésének, népünk jólétének további emelése érdekében.

Mit tettek megyénk üzemeinek dolgozói, vezetői e fontos feladat végrehajtásáért.

A megyei építőipari vállalat legutóbbi versenyhíradójában arról számol be, hogy tervteljesítése 100.1, termelékenységi mutatója pedig 106.3 százalék. Kétségtelen, hogy ezt eredményként kell elkönyvelni, de nem megnyugtató eredményként. Második ötéves tervünk irányelvében az szerepel, hogy az építőipar termelékenységét 36.8 százalékkal kell emelni öt esztjendő alatt. Tehát van mit tenni az építőiparban, márcsak azért is, mert sok esetben a szervezetien, hanyag munka gátlója a termelékenység emelésének, az önköltség csökkentésének. Érdemes azon is gondolkozni, hogy milyen károkat okoz az államunknak, hogy egy-egy munkát — pénzhiányból vagy kényelmességből — több évre áthúzódó munkának terveznek. így történt ez az új Patyolat-telep építésével, amit négy évre terveztek. A nyírbátori gimnázium szintén több éves munka, ilyen a mátészalkai kenyérgyár és még sorolhatnánk tovább. Ez á'több éves tervezés káros, feleslegesen megdrágítja az építkezéseket. Az ilyen többéves munkánál — amelyhek részleges építése nem tölti ki az esztendőnek csak egy kis részét — évenként kell fel- és levonulnia a vállalatnak, ami mind tetemes többletköltséget jelent. Ennek az oka aztán az, hogy drágán építenek, lassan készül az épület, és nincs elég munkája a megyében az építőipari vállalatnak.

A megyei építőipari vállalat — amelynek már a nevében is szerepel, hogy feladata a megyében lévő munkák elvégzése — a fél országot összejárja munkáért, azért, hogy tervét, kapacitását kitöltse. Jelenleg is vannak munkatelepei Borsodban, Hajdúban, Hevesben. Ez is azt jelenti, hogy emelkedik a munkák Ónköltsége, a termelékenység pedig nem nő megfelelő mértékben. Lehetne ezen segíteni? Lehetne. Ehhez azonban az kellene, hogy időben, rendszeresen kapják meg a terveket és megyénk lássa el rendszeresen munkával a megyei vállalatot, ne pedig megyénktől idegen, budapesti és más vállalatok végezzék el az itt található munkákat. Ez nemcsak a megyjei építőipari vállalatra, hanem a mélyépítő vállalatra is vonatkozik, amely munkájának oroszlánrészét szintén megyén kívül végzi.

Természetesen nem mindenütt olyan a helyzet, mint az építőiparban. Megyénk többi üzeme sokat tesz azért, hogy rendszeresen csökkentse önköltségét és ugyanakkor emelje a termelékenységet. A Vulkán vasöntöde már június 15-én befejezte félévi tervét. Selejtje jelentősen csökkent és minden remény megvan arra, hogy ezt az átlagot — a szürke öntödei 8, és a temperöntöde 13 százalékot — egész évbeh megtartsa. Nagyon sokat jelentett itt a terv felbontása munkapadokig, a dolgozók tájékoztatása, ami jelentősen megjavult az utóbbi hónapokban.

A termelékenység emelésének igen fontos eszköze az új eljárások elsajátítása, olyan módszerek kidolgozása, amelyek jelentős idő-, anyag- és munka-megtakarítással járnak. Erre jó példa az Alkaloida, amelynek dolgozói rendszeresen kísérleteznek új eljárásokkal, azok alkalmazásával. Legutóbb például B. Szabó Sándor kísérletezett ki egy olyan eljárást, amelynek segítségével importanyagot takaríthatnak meg.

Hiba azonban az, hogy nem mindenütt segítik a dolgozók ilyenirányú kezdeményezéseit. Az állami gazdaságok mátészalkai javító műhelyében például nagy kedvvel dolgoznak a munkások, sok fontos és nagyszerű újítást, eljárást alkalmaznak, de munkájukat nem segítik, eredményeiket nem ismerik el, jutalmazásukról megfeledkeznek.

Az első félév mérlege tehát azt mutatja, hogy legtöbb üzemünkben törődnek a munka termelékenységének állandó és rendszeres emelésével, az önköltség csökkentésével. Fokozni kell ezt a munkát. A pártszervezetek és az üzemi bizottságok aktivistái állandóan tartsák napirenden a fontos problémát, mert ettől nem kis mértékben függ életünk további szé] »ülése, jólétünk fokozása.

A megyei taoács vb* határozata az aratásról

A megyei tanács végrehajtó bizottsága szombati ülésén tárgyalta a nyári mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos teendőket és a következőket határozta:

A gépi munkák folyamatosságát biztosítani kell, ezért meg kell kötni a hiányzó területre a szerződéseket. A kedvezőtlen időjárás sok helyen megdöntötte a kalászosokat és éppen ezért megnehezíti a gépi aratást. A végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy újból felül kell vizsgálni a gépi aratásra kijelölt területet és egy-egy kombájnra 200 hold kalászos területet kell kijelölni.

A kenyérgabona aratásának megkezdése előtt egy- egy kombájnnak 'legalább 40 hold őszi árpát kell learatnia. A kombájnok meVé jól képzett szakembereket kel! biztosítani. A tiszavasvári, a tiszaszalkai, a tyukodi és a csaholci gépállomáson a legjobb szakemberekből kombájn segítő brigádokat kell szervezni, akik az indulásnál előállott hibákat pillanatok alatt ki tudják javítani.

Az egyénileg dolgozó parasztok nyári munkáinak szervezését és irányítását a községi tanácsok a termelési bizottságok és az állandó bizottságok segítségével végezzék. Minden községben július 5-ig tartsanak falugyűlést, amelyen a nyári munkák terveit beszélik meg.

Az aratás után azonnal, de legkésőbb 8 napon belül, a mentesített területek kivételével, mindenütt el kell végezni a tarlóhántást és a másodvetést. A gépállomások mezőgazdászai gondoskodjanak arról, hogy a termelőszövetkezetekben elegendő gereblye legyen a tarló felkaparására. A termelőszövetkezet másodvetéséhez szükséges vetőmagvakat a gépállomási mezőgazdászok a mezőgazdasági

osztályokkal közösen biztosítják. A homokos területeken úgy a termelőszövetkezetek, mint az egyénileg dolgozó parasztok, elsősorban csillagfürtöt vessenek. Gondoskodni kell! arról, hogy a termelőszövetkezetekben minél nagyobb területen alkalmazzák a komplex gépesítést.

A községi tanácsok végrehajtó bizottságai szervezzék meg, hogy minden cséplőgépnél egy-egy tanácstag legyen, aki ellenőrzi a szemveszteség legkisebbre való csökkentését.

Végül a végrehajtó bizottság határozatával a gépállomások igazgatóihoz szól: „Az egész nyári munkában fokozottabb gondot fordítsanak a gépállomások traktorosaira, gépvezetőire és munkásaira. Szervezzék meg, hogy a traktorosok rendszeresen kapjanak meleg ételeket, munkájuk után tiszta, kényelmes pihenőjük legyen.”

i’ Csökken az , I krumpli ára

1: A nyíregyházi álló , I másról tegnap indítót- ;

: iák útba Budapest és 1

: : az iparvidékek dolgo- i.

I zóinak ellátására a 350.

; vagon korai burgo- 1

;

1 ; nyát. I .

I Az elmúlt héten a ’ : korai burgonya ára • 1: Nyíregyházán 3 forint i I 60 fillér volt. Tegnap ; már 2 forint 80 fii- 1 '

» térre, Budapesten 3 fo- i i rintra csökkent az új- Д • krumnli á>*a.

e f

Mratjék az árpát az ibrányi tsz-ekben

Kedden az ibrányi Rákóczi tsz-ben megkezdődött' az árpa aratása. Jó kedvvel, nótaszóval ment a munka. Estig mintegy 8 holdon levágták az árpát.

Néma Miklós levelező.

■ír

Az ibrányi községi tanács hírül adta, hogy az Alkotmány TSZ-ben is megkezdődött az árpa aratása.

Készlil№$ a nemzetközi szövetkezeti napra

A nemzetközi szövetkezeti nap megünneplésére készülnek megyénk földművesszövetkezeteinek és a kisipari termelőszövetkezeteinek tagjai. A július 8-án Nyíregyházán megtartandó

szövetkezeti napra a megyéből eddig több mint tíz ezren jelentették be részvételüket. Az ünnepély részvevői félárú jeggyel utazhatnak Nyíregyházára.

A szövetkezetek megyei igazgatósága az ünnepélyre meghívta a kárpátukrajnai, a csehszlovák és a román szövetkezetek küldöttségét.

Az évszázados sóstói fák alatt délelőtt 10 órakor Fekszi István, a megyei tanács vb. elnöke beszédével nyílik meg az ünnepély. A beszédet egész napos kultúrműsor követi. A műsort a mátészalkai földművesszövetkezet népi együttese, a vásárosnaményi, a nagykállói, a nyírbátori, a kisvárdai, az ibrányi, a nyíregyházi földművesszövetkezeti kultúrcsoportok és népi zenekarok és a kisipari termelőszövetkezetek kultúr- csoportjai szolgáltatják. A megyei földművesszövetkezetek vendéglői gondoskodnak a jó enni- és innivalókról: hurka-kolbászról, bográcsgulyásról, halászléről,, rántotthalról, tokajhegyaljaí borokról, sörről és egyéb italféleségekről.

Miért dobják el a fillérért a forintot?

A nagyhalászt Petőfi Termelőszövetkezet a termelési terv elkészítése idején 80 hold őszi kalászos gépi aratására Kötött szerződést a Nagyhalászi Gépállomással. Harmincat kombájnra, ötvenet kévekötő-aratógépre. Azóta meggondolták magukat és egyáltalán nem akarják igénybe venni az aratásnál a gépi munkát. Arra hivatkoznak, hogy 25 taggal gyarapodtak, s így van elegendő munkáskéz az aratáshoz.

Az kétségtelen, hogy több kéz többet végezhet el, de a kapások növényápolásán nem látszik meg a fokozottabb gondosság. Van olyan kukoricájuk, ahol а gépi sorkapálás után még nem ■végezték

el a bokrolást Hátra vannak a többi kapálások és a cukorrépa, dohány szintén sok munkát igényel, különösen a hosz- szantartó esőzések után, amikor fokozottabban kell harcolni a gyomok ellen.

Nem akarnak géppel aratni, pedig csupán a 30 hold kombájnaratás 7800 forint megtakarítást jelentene a kézzel végzettel szemben. Azt mondjak, hogy: maradjon a kombájnaratás díja a kasz-' szában, s köztien megfeledkeznek arról, hogy ehhez a veszteséghez a növényápo-, lás elhanyagolása miatt igen súlyos ezresek gyűlnek.

LEPOSA PÉTER] mezőgazdász.

шмэеГ tzapetáblx a. пшика

A kiskapuban találkozunk Gárdos Józseffel, a szat- márcsekei gyümölcstermelő szakcsoport tagjával. Kezet- fogunk és beljebb tessékel. Mosolyog, mikor megtudja, hogy a kertjét akarjuk megnézni. A ház utcai végénél lépünk a szép kertbe. A különböző gyümölcsfák egymást váltogatják. Alattuk földieper, virágzó burgonya, répa, mák és más vetemény. A kerítés mellett egrtsbok- rok hajladoznak karokhoz kötve. Akármit nézünk, minden a legnagyobb rendben van.

— Hány ölre tehető a kert? — érdeklődünk.

— Jó kétezerötszáz — válaszol. — Szeretném kit. r- melni belőle, amit lehet. — S elmagyarázza, mi mindennel foglalkozik. A 3C0 négyszögölnyi földieperbői lát legelőbb pénzt. Aztán sót kerül az újburgonyára. Jön az egres. Csak egy sorban IzG kis bokor van. Egyenként megterml a 15—25 forint értéket. A kertből több, mint 60 ezer forintot termelt ki Gárdos József a múlt evben. Míg magyarázgat, mindent megmutogat. Még a méhek sem maradnak ki.

Az ízlésesen bereniezett hús utcai szobában kötünk ki.

— A szakcsoport többi tagjának a gyümölcsöse szintén gondozott? — veti közbe Mezei Gyula Meszöv- elnökhelyettes, akivel együtt vagyunk.

— Meg lehet nézni — biztatja Gárdos József. — Legalább a permetezésben is segítene Mezei elvtárs. Bizony jól jött a tavaszon, hogy megmutatta, hogyan kell szakszerűen metszeni, hogy évröl-évre teremjenek a fák. Különben a tagság többségének a gyümölcsöse a határban van. Odaviszem a rézgálicot a zsákban.

Magabiztosan beszéli el, hogy komoly változás történt a községben a gyümölcsfák kezelése terén, mióta megalakult a szakcsoport. Pl. Kertész Károly SGO öl földjéből ki akarta szedni a gyümölcsfáit a télen. A szakcsoport megalakításakor javasolták neki, várjon még egy évet. Kertészek segítettek a fák metszésében és permetezésében, s ma szép termés mutatkozik.

Szőke Bertalan szakcsoporttag szintén sokat bajlódott a két és fél hold gyümölcsösével. Gárdos elvtárs egy hétig metszett neki és megmutatta, hogyan kell permetezni.

A csekeiek nem nagyon értenek a permetezéshez. Nehezen ismerik ki magukat, mikor milyen permet- szerrel kell permetezniük, s vagy gyengére, vagy túl- erősre készítik el a permet- leveket. Mióta a szakcsoport megalakult, ilyen problémájuk sincs, mert Gárdos elvtárs megmutatja, mit hogyan kell csinálni. A szakcsoport megalakítása óta a szatmárcsekeiek kedvet kaptak új gyümölcsösök létesítéséhez is. Többek között Csősz Sándör szakcsoport-tagnak két és fél hold földjét ültették be almafával a tavaszon.

— És a földművesszövetkezet megad-e minden segítséget? — kérdi Szatmári Sándor, a járási központ