Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)

1956-06-28 / 150. szám

NÉPLAP 1956. június 26, csütörtök Aratás küszöbén a veucsellői Szabadság TSZ-ben Kasza alá érik már az árpa, a búza, a rozs a ven- csellői Szabadság Termelő­szövetkezetben. Dús ter­mést ígérnek a földek és ahogyan Fecskó elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke mondja, 170 hold gabona terüle­tükről az idén két-há- rom vagonnal több ter­mést takarítanak be, mint tavaly. Jól felkészültek az aratásra. Várják a gépeket, de kala­pálják a kaszákat is. S mint ahogy a tagok mond­ják legfeljebb négy-öt nap alatt be akarják fejezni az aratást. Ebben a 101 családot számláló termelőszövetke­zetben erre megvan a biz­tosíték, hiszen minden idő­szerű mezőgazdasági mun­kát jól és időben elvégez­tek. Fecskó elvtárs szerint egyesek rebesgetik, hogy mivel tavaly rekordtermés volt mindenből, ebben az évben nem lesznek olyan termésátlagok. Márpedig ez másképp van — mondja az elnök. — A jó gazdának, aki szereti a földet és gon­dosan megműveli, minden évben — még aszályos év­ben is — jó termése van. A jó munkának köszön­hetik itt Vencsellőn is, hogy dús termést Ígérnek a kalá­szosok. A jó talajelőkészítés után időben és keresztsoro- san vetettek és kétszer szór­ták meg műtrágyával a ka­lászosok területét Öröm nézni szépen fejlődő kuko­ricájukat is. Igaz, ebben a termelőszövetkezetben a ta­gok azt tartják, hogy a kukoricát annyiszor kell megkapálni, ahány­szor a növény megkí­vánja. Nincs is ebben a termelő­szövetkezetben sehol gazos terület. A burgonyát két­szer kapálták, kétszer töl­tögették, és jelenleg talaj- porhanyítást végeznek. így akarják elérni, hogy kuko­ricából az idén 25—30 má­zsát takarítsanak be hol­danként. Részt vesznek a 200 mázsás cukorrépa ter­melési mozgalomban is. És ahogyan a terméskilátások mutatják, kétszázhúsz—kétszáz­harminc mázsa cukorré­pát fognak betakarítani egy holdról. A termelőszövetkezetnek a tagok létszámához viszo­nyítva kicsi a földterülete. Éppen ezért módjuk van gondos munkát végezni. Befejezték első félévi tervüket a Nyíregyházi Finommechanikai és Gépjavító Vállalat dolgozói A vállalat dolgozói már többízben elnyerték az él­üzem címet. Legutóbb, — a munka jobb megszerve­zésével, a felesleges költsé­gek lefaragásával — 20 Egy-két számadat tanúsko­dik arról, hogy a termelő­szövetkezetben évről évre nagyobb eredménye van a jó munkának. Míg 1950-ben 16 forintot ért egy munka­egység, az elmúlt évben 40 forintot fizettek egy-egy munkaegységre, ebben az évben pedig 45—50 forintra számítanak. Ezért kezdtek hozzá ebben az évben a korai burgonya termeléséhez. 10 holdas táblájukról 350 mázsa korai burgo­nyát adtak el, és csu­pán ebből közel 120 ezer forintot jövedel­meztek. 10 holdas konyhakertésze­tük is szép jövedelmet biz­tosít a termelőszövetkezet tagjainak. De azt is dicse­kedve mondták el a tagok, hogy tehenészetükben 12 li­terre tudták növelni a fejé­si átlagot. Zsurakovszki Mihály. százalékkal csökkentették áraikat. Most arról adnak hírt, hogy félévi tervüket június 15-én befejezték és hozzá­fogtak második féféves ter­vük teljesítéséhez. Hogyan lehet megtakarítani töhbezer forintot az állami kelcsännel épített lakóházaknál ? Kormányunk az 1950—55. ’ években sok falusi dol­gozó számára tette lehetővé a lakóházépítési hitelakció (FAG1) keretében. hogy I családi házat építsen ma-, gának. Ezekben az években I mintegy 11.400 építtető, — állami gazdasági és gépál­lomási dolgozó és tsz-tag — 250 millió forint állami köl­csönt kapott lakóházépítés­re. A kölcsönöket államunk nagy kedvezménnyel nyúj­totta, azokat 10—20 év alatt kell visszafizetniük az építtetőknek, s mindössze évi 3 százalékos kamatot fizetnek utána. További kedvezményt nyújtott álla­munk azzal is, hogy a FAGI-hitelek visszafizetésé- j ről kimondta: annak az épít- j tetőnek, aki a kölcsön folyó- . sításától számított öt év alatt ! a kölcsön 75 százalékát visz- í szafizeti, törlik a tartozás I többi részét. Ezzel a ked- I vezménnyel igen sok épít­tető élt már eddig is. Ti- borszálláson például 22 építkezőnek 2800—4700 fo­rint kölcsönt engedtek el, mert a kölcsön 75 százalé­kát öt év alatt kifizette. A megyei tanács panasz­irodájának teljes mértékben igazat adok abban, hogy az 1954. évi I. törvényben fog­laltakra hivatkozva soroza­tos sürgetéseket eszközölt — részben állami gazdasá­gi, részben pedig kívülálló, de a Szabolcs megyei állami gazdaságok valamelyike el­len irányuló panaszok ügyé­ben. Kétségtelen, hogy igazga­tóságunk ügyintézői hibát követtek el, amikor a ki­vizsgálásokat nem hajtották végre idejében. A Néplap­ban megjelent cikk nyomán az illetékeseket fegyelmileg felelősségre vonom. Újítási bemutató Mátészalkán Az állami gazdaságok megyei igazgatósága holnap délelőtt fél 10 órától újítási ankéttal egybekötött egész napos bemutatót tart Mátészalkán a központi javító műhelyében. Többek között bemutatják az egyenletes adagolóju mütrágyaszóró gépet, az új önjáró permetezőt, a trakto­ros csörlőmúvelést, a szőlőoltvány kiszedő és az árpa tisztító berendezést. Általában ezek a gépek már megvoltak, de újítá­sokkal tökéletesítették. Nagy figyelmet érdemel az ön­járó permetezőgép. amellyel még csak az állami gazda­sagok rendelkeznek. Hasznos lenne, ha termelőszövetkezeteinkből is részt vennének a bemutatón, mert az értékes újítások alkal­mazásával már ez évben is növelni tudnák eredményei­ket. A bemutatón több gépet azonnal meg lehet rendel­ni, így például az önjáró permetezőt is. Molnár János főmérnök. VALASZ a „Miért лет válaszol az íltémi lazaságok Minisztériuma“ című cikkre A hátralévő panaszos ügyekben a legrövidebb időn belül intézkedem. Meg kell jegyeznem azon- ban azt, hogy az állami gazdaságok termelési igaz­gatósága elsősorban terme­léssel foglalkozó szervezet és nem panasziroda. így az illetékes ügyintézők csak abban az esetben tudnák foglalkozni a panaszok ki­vizsgálásával, amikor egyéb területen lévő feladataik végrehajtása közben ellen-, őrzést gyakorolnak abban a gazdaságban, ahonnan a panasz beérkezett. Molnár János. Állami Gazdaságok Minisz­tériuma, megyei igazgató. Egyszerűsítsük a tanácsok munkáját!’ Hogyan bővüljön a községi tanácsok hatásköre? Saván a szövetkezeti tagság akarata érvényesül Javaslom, hogy a műsoros előadási engedélyek kiadása a községi tanácsok hatás­körébe tartozzon, akárcsak a bálengedélyek kiadása. Indokolt ez azért, mert több esetben megtörténik, hogy egy és ugyanazon időre és helyiségre a járási tanács és a községi tanács is kiadja az engedélyt. A helyi tanácsok ugyanúgy el tudják az előadásra kerülő színdarabot bírálni, mint a járási tanács, s így nem kell az engedélyek meg­szerzése végett napot töl­teni.— Javaslom: a községi tanács végrehajtó bizottsá­gának hatáskörébe tartoz­zanak a mezőrendőri és az iskola bírságolási ügyek, valamint a szabálysértési ügyekben is elsősorban a helyi tanácsok hozzanak ítéletet. A helyi tanácsok rövi- debb idő alatt tudnának intézkedni, a dolgozóknak nem kellene egy-egy ügyük tárgyalása végett nagyobb utakat megtenni, hogy a já­rási székhelyeken megjelen­jenek. A mezőrendőri ügyekben úgyis a községi tanács vég­rehajtó bizottsága teszi meg a feljelentést, rendeli el a károk felbecsülését. Iskolai Egyes munkakörök megszüntetéséről Nagyobb községi taná­csainknál függetlenített ok­tatási és népművelési elő­adó működik (pl. Nyírbá­torban). Mivel szakjellegű tennivalójuk kevés akad, a községi tanácsok rendsze­rint más feladatok elvégzé­sével bízzák meg őket (vá­sárokon helypénz szedés, ellenőrzés stb.) Javaslom az oktatási és népművelési előadók munkakörének megszüntetését, annál is m- bírságolásnál megvan ugyan másodízben a bírságolási jog, de a további bírságolás a járási tanács hatáskörébe tartozik és sokszor előfor­dul, hogy mikor már a ta­nuló iskolába jár, akkor büntetik meg s így a szü­lők ellenszenve nyilvánul meg; míg azon esetben, ha a mulasztás idején azonnal bírságolunk, ennek nevelő hatása is lenne. Javaslom továbbá, hogy a megye területén szaktanfo­lyamon tanuljanak a ta­nácsnál alkalmazott admi­nisztrátorok. A tanfolyam két-három hónapi időtar­tamú lenne. Azok, akik a szakmai kiképzésen nem felelnek meg, más munka­körbe kerülnének. Ugyanis az adminisztrátorok szak­mai kiképzésére semmi gondot nem fordítottunk eddig, és ez a hanyagság gyakran érezteti hatását. Pethe Sándor vb-titkár, Tiszavasvári. ☆ Javaslom, hogy a községi tanács vb-elnöke vagy tit­kára nyerjen olyan jog­kört, mely alapján a me­zőrendőri szabálysértések esetében előzetes eljárást folytasson le nemcsak a kár felbecsülése és a va- kább, mivel ugyanezeken a helyeken a járási kultúr- házak, a járási könyvtárak a lakosság kulturális igé­nyeinek ellátását megfele­lően megoldják, és a tanácsi ellenőrzés és irányítás a já­rási tanács részéről amúgy is biztosítva van. A népművelési munka egész területén megfelelő összevonásokat lehet vég­rehajtani a községi kultúr- otthonok igazgatói és a gyoni bizonyítványok kiál­lítása ügyében, hanem azon a téren is, hogy a feljelen­tőt, illetve kárt szenve­dettet és a kártevőt maga elé idézze és az egyeztetést megkísérelje. Különösen je­lentős ez abban az esetben, ha a szabálysértett például mezőgazdasági terméket tu­lajdonít el, ami kisebb ér­tékű. Ebben az esetben a kártszenvedett egyik fő kí­vánsága, hogy az eltulajdo­nított terméket visszakap­ja. A helyi eljárás ezt lé­nyegesen megkönnyítené. A legeltetéssel okozott kárt is rögtön meg lehet becsléssel állapítani, ameny- nyiben az egyeztetési eljá­rás során a felek írásban megegyeznek és a szabályt sértő kötelezettséget vállal a kár megtérítésére, nem kellene a járási székhelyre utazni, tárgyalást tartani, tanúkat idézni. A községi vb. egy óra alatt elintézné az ügyet, a károsult is job­ban járna. Úgy gondolom, hogy ez­zel a hatáskörrel a községi vb. adminisztratív mun­kája nem szaporodna. Az előkészítést jórészt így is а vb. végzi. Lucza László járási adni. vez. ea. községi mozik üzemvezetői esetében. Ezt a két funk­ciót kívánatos összevonni a kisebb községekben, mivel a mozik és kultúrotthonok gyakorlati működése köz­ben sok ellentét meg­szűnnék és egységesebb lenne a falu kultúrpolitikai irányítása. Gacsó László népművelési osztályvezető. Vasárnap este számolt be tagságának első negyedéves munkájáról a gávai föld- művesszövetkezet igazgató­sága. Az igazgatóság nevé­ben Szummer József többek között a következőket mon­dotta: — Alig pár hónapja, hogy a két község — Gáva és Vencsellő — földművesszö­vetkezeti tagsága elhatá­rozta, hogy önállóak lesz­nek. Azóta a gávai szövet­kezet önállóan dolgozik, még hozzá eredményesen. A negyedév során egyetlen üzemágunk sem működött veszteséggel, s ennek tud­ható be, hogy a negyed­évet közel 70 ezer forint nyereséggel zártuk. Nyere­ségessé tettük a sertéshiz­laldát. Biztosítjuk a község húsellátását. Nálunk a ser­tések egy mázsa takarmány elfogyasztása után 20 és fél kilót híznak. Az eddigi eredmények — bár csak pár hónaposak — máris igazolják, hogy a gá­vai szövetkezet joggal töre­kedett önállóságra. A veze­tőség és a tagság segíti a szövetkezet fejlődését. Elsőnek Térjék József igazgatósági tag szólalt fel. Szóvá tette, hogy a boltok­ban több megbecsülésben kell részesíteni a vevőket. Már többször előfordult — de különösen a főboltban, — hogy sokszor félórákat kell eltölteni, amíg meg­kérdezik „Mit parancsol?” Ezen változtatni kell. Gyöngyösi Mihály igazga­tósági tag javasolta a tag­ságnak, hogy alakítsanak permetező szakcsoportot. Könnyebb lenne a kárte­vők elleni védekezés. Ez szükséges, mert a tavasz folyamán a hernyók sok fát tönkretettek. Számolni kell a további pusztítással. A javaslatot a tagság el­fogadta. Márton István javasol­ta, hogy a szövetkezet bolt­jai — italboltok is — vál­toztassák meg a nyitási­zárási idejüket. A nyár fo­lyamán a parasztember ko­rán kél, későn fekszik, nap­pal a mezőn dolgozik. Így csak korán reggel vagy Homoktalajok tartós javítása réteges aljtrágyázással A Debreceni Talajjavító Vállalat az 1956-os évben új feladatot kapott, mellyel jelentős mértékben hozzá­járul a mezőgazdaság szo­cialista fejlesztéséhez, a gyengén termő homoktala­jok javításához. Ez a feladat az Egerszegi Sándor Kossuth-díjas ku­tató által tudományos ala­pon is kidolgozott réteges aljtrágyázás gyakorlati vég­rehajtása. A vállalat első féléves tervét már teljesítette, és így Szabolcs-Szatmár me­gyében is összesen 94 hold homokjavítást végzett el. Az aljtrágyázással már eddig is komoly terméstöbbletet értek el, mely bizonyítja, hogy ezzel a módszerrel a sivár homoktalajok termés­hozama emelhető. Az aljtrágyázással törté­nő homok javítás bevezeté­sében példát mutat a bö- könyi Üj Élet TSZ, vala­mint az állami gazdaság Nyírmadán és Nyírbog- dányban. A vállalatunknál készült gépújítással oldjuk meg az Egerszegi-féle homokjaví­tás végrehajtását. Az újítás jelentőségét emeli az, nogy a HR —60-as magyar gyárt­mányú ekék ilyenképpen átalakítva szintén alkalma­sak a feladat végrehajtásá­hoz és ezáltal több millió forint megtakarítás ígérke­zik. késő este tud a boltban vá­sárolni. Ha összevetjük a gávai földművesszövetkezet tag-- gyűlésének tanulságait, ákl' kor egyet biztosan állítha­tunk. Jól választottak, amikor az önállóságukat határozták el. Dorogi Mihály. Az aljtrágyázás elvégzé­séhez népgazdaságunk hosz- szúiejáratú hitel biztosítá­sával, a trágya szállítási költségé egy részének meg­térítésével járul hozzá. Vál­lalatunk is minden segítsé­get megad a javítás elvég­zéséhez. Vannak olyan hibák, pl. a trágya biztosítása és szállítóeszközök rendelke­zésre bocsájtása, melyeket a Talajjavító Vállalat a ja­víttató tsz-ekkel és állami gazdaságokkal közösen he­lyes munkaszervezéssel ki fog küszöbölni, hogy ősszel az aljtrágyázás szakszerű és folyamatos legyen. Minden gyenge homokte­rületen gazdálkodó tsz-nek.. állami gazdaságnak saját, érdeke, hogy foglalkozzon a réteges homok javítással és — erejéhez mérten — terü­leteit megjavítva fokozza a terméshozamokat. Postás Sándor. a Talajjavító Vállalat: agronómusa. Új komba jn-szaJmalohú- zót szerkesztettek a Kapós-’ vári Gépállomás mérnökei: Szabó Gyula, Kovács Koós Endre és Kardos Zoltán.. A szerkezet önköltségi ára mindössze 1000 forint, elő­nye, hogy dombos vidéken! is alkalmazható és könnyű.i

Next

/
Oldalképek
Tartalom