Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)
1956-05-25 / 122. szám
(Világ pFoletá rjai egyesüljetek ! J mezőgazdaság szólnia nagyüzeni | átszervezésének további clarehaladásával egyhte- jűleg a mezegazdasani termelés jelentés feUen- (tülését kell elérni.“ (A második ötéves terv irányelveiből.) Szabolcs-Szatinái* megye távlati mezőgazdaságfejlesztési a második ötéves terv irányelvei alapján tervjavaslata A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nyilvánosságra hozta a II. ötéves terv irányelveit. Az irányelvek alapján megyénk termelési adottságait szem előtt tartva és azt az irányelvet követve, hogy a II. ötéves terv végére a mezőgazdaság szocialista szektora döntő mértékben uralkodóvá váljék és a mezőgazdasági termelés színivonala állandóan növekedjék, kidolgoztuk javaslatainkat megyénkre vonatkozólag. A mezőgazdaságfejlesztési tervjavaslat kidolgozásával elősegítjük а II. ötéves terv végleges irányszámainak kialakítását, továbbá a mezőgazdaság távlati fejlesztését. Célunk, hogy a dolgozó nép hozzájárulásával, alkotó munkájával megszülessenek azok az előfeltételek a tervidőszak alatt, melyek lehetővé teszik, hogy több gabonát, húst, burgonyát, gyümölcsöt, tejet tudjunk adni a dolgozó nép asztalára. A tervjavaslat megvalósításának alapja az állami gazdasági és gépállomási dolgozik, a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg dolgozó parasztok eddiginél is jobb, példamutató munkája, valamint termelőszövetkezeti mozgalmunk állandó számszerű fejlődése, erősödése, a mezőgazdasági tudomány és a gyakorlat szoros egysége. Állami gazdaságainkban, termelőszövetkezeteinkben tovább kell növelni a terméshozamot, csökkenteni az önköltséget és javítani a termékek minőségét. Az egyéni gazdaságok termelési lehetőségeinek teljes felhasználása egyik fontos feltétele a terv megvalósításának. Azzal a céllal bocsátjuk a megye dolgozóinak! nyilvánossága elé ezt a távlati tervjavaslatot, hogy észrevételeiket, javaslataikat figyelembevéve, a tervjavaslatból végleges, reális, jól megalapozott távlati terv készüljön. Pártszervezeteink széleskörű, lendületes szervező munkával biztosítsák, hogy DISZ-szervezeteink, szakszervezeteink és tömegszervezeteink, a tanácsok, vállalatok, intézmények, kutatók, tudósok, agronómusok a dolgozók tömegeivel tárgyalják meg e javaslatokat, saját ismereteik alapján közöljék észrevételeiket, javaslataikat, módosításaikat a megyei pártbizottsággal, a megyei tanács tervosztályával, vagy a Néplap szerkesztőségével. Meg vagyunk győződve arról, hogy a megye dolgozóival közösen olyan tervet tudunk kidolgozni, melynek végrehajtásával megyénk területén a szocializmus építésének ügyét, a dolgozók életszínvonalát nagymértékben növeljük. Megállapítható, hogy a párt irányításával, a? állam hatékony támogatása folytán, megyénkben egészséges fejlődés indult meg a mezőgazdasági termelés növekedése terén. Emelkedett a termelési kedv, amit bizonyít az elhagyott parlagföldek jobb hasznosítása, a szerves- és műtrágyázás fokozottabb kiszélesítése, a termelést irányító szervek munkájának javulása és nem utolsó sorban a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdulása és további fejlődése. Kibontakozott és egyre inkább tért hódított mezőgazdasági üzemeinkben a szocialista munkaverseny. A mezőgazdaság szocialista szektora a megye területének 31.5 százalékán, ezen belül a szövetkezeti szektor 18 százalékán gazdálkodik. 1955. évben 378 termelőszövetkezet, 18.585 családdal, 25.290 taggal meggyőződött a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás előnyéről, magabiztosan követi a dolgozó parasztság felemelkedésének ezt az egyetlen járható útját. A mozgalom megszilárdulását és fejlődését segítik gépállomásaink mintegy 1.000 erőgéppel és más többszáz és ezer korszerű mezőgazdasagi géppel. Jelentősen növekedett a növénytel melésen belül a főbb növények terméshozama is. Fokozódott a zöldségtermesztés, továbbá a gyümölcsfélék termelésének összhozama. Az elmúlt év során a gyümölcsféleségekből, főkép almából mintegy 4.000 vagonnal többet adtunk a népgazdaságnak, mint 1954- ben. A termelési eredmények fokozódása folytán megyénk a KV határozatában megszabott 7.3 százalékos tervelőirányzatot teljesítette és egyes ágazatokban azt jelentősen túl is szárnyalta. A mezőgazdaság termelése növekedett az első ötéves terv során, de színvonala nem haladta meg lényegesen a háború előttit és ennek következtében elmaradt a népgazdaság szükségleteitől. Eredményeink még nagyobbak lennó- nek, ha a káros jobboldali nézetek nem hátráltatták volna mezőgazdaságunk egészséges fejlődését. E káros nézetek hatására korábban úgy az állami, mint a szövetkezeti szektorban elburjánzott a fegyelmezetlenség, s meglazult az állami és munkafegyelem. Lelassult és szinte egy helyben topogott a szövétke- zeti mozgalom. A termelési színvonal csökkent olyan fontos termelési ágakban, mint a kenyérgabona termesztés és állattenyésztés. A gépállomások sem adtak kellő segítséget szövetkezeteink számára olyan fontos munkafolyamatok, mint a kapálás, gabonabetakarítás gépesítése, illetve gépi munkájának kiszélesítése érdekében. Károsan csökkent a talajerő. Ebben láthatólag nagy szerepe van megyénk speciális vízügyi viszonyainak, de emellett távolabbi oka, hogy nagymértéken visszaesett a szálastakarmány, ezen belül különösen a pillangósok termesztése. A hiányos takarmányalap következtében állattenyésztésünk legfontosabb ága: a szarvasmarhatenyésztés, ezen belül a tehénállomány nem fejlődött. Ebből eredően rendkívül alacsony a tejhozam, a vágósúly és az is- táilótrágya termelés. Messze elmarad a kívánatos szinttől az istállótrágya kezelése is. A megye összes területe 1,027.000 kh. Talajösszetétele alapján — az erdő területe nélkül — az alábbiak szerint oszlik meg: Homok 443.600 kh. 43.2% Futóhomok 56.000 „ 5.4., Vályog 282.400 „ 2.7 „ Agyag 73.000 „ ~ 7.2 „ Szik 10.900 „ 1,0„ Víz járta terület 15.300 „ 1.5 „ Tőzeg, kotu 27.800 „ 2.7 „ Egyéb (út, vasút stb.) 66.000 „ 6.4 „ összesen: 975.000 kh. 94.9% Erdő: 52.000 kh. 5.1% Megye területe: 1,027.000 kh. 100.0% A százalékos eltérésektől függetlenül megyénket 3 tipikus talajtájra bonthatjuk; ezek: a Nyírség, Erdőhát és az Ecse- di láp, melyek átmenetet képező peremvidékeikkel függnek egymással össze. A talajerőállapot kistájankénti vizsgálatát a növénytermesztés, állattenyésztés, gyümölcstermesztés és fásítás, stb. helyes arányainak és a talajtájak kémiai és fizikai állapotának összefüggésében szükséges végezni. A talajerőállapot felmérésére alkalmas eszközök lehetnek egyes növényféleségek átlagterméseinek adatai. Pl. a búza megyei átlaghozama 1955-ben 8.7 q/kh. (azonos az országos átlaggal), ezzel szemben köztudomású, hogy a kötött talajainkon ez évben a terméshozamok erősen lemaradtak a megyei átlaggal szemben. Ugyanakkor a főként homokos talajjal rendelkező járásokban általában 10 ,q felett volt a kh-kénti búzahozam. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a megyei átlagtermések számadatai távolról sem fejezik ki az egyes megyei tájak talajerőviszonyait. A kukorica, rozs, napraforgó számadatai hasonló eredményhez vezettek, és megállapítható, hogy vizes és aszályos években nagy eltérés mutatkozik az egyes talajtájak szerint, mert a termésátlagok kialakításánál évjáratonként változóan, e talajtájak egymás ellen dolgoznak. Majdnem minden növénynél évjáratonként jelentkezik olyan táj, vagy talaj ha tás, amely abban az évben a jó terméseket adó táj, illetve talaj hozamait kiegyenlíti, (paralizálja.) Az Erdőhát, Ecsedi láp és a Nyírség talajai eltérő kémiai és fizikai állapotuk következtében másképpen reagálnak a vízre, mert más a vízgazdálkodásuk. Ez kihat a talajéletre, amelynek eredménye szélsőséges termésingadozásokban jelentkezik. Ebből önként következik, hogy az egyes tájakon eltérőek a talajerőgazdálkodás problémái, ezek mindig összefüggésben vannak a vízgazdálkodási kérdésekkel. A talajerőgazdálkodás problémájának megoldását elsősorban a vízgazdálkodás megoldása útján kell keresni. Ennek az útja azonban minden tájon más és más. A talajerő a talajélet függvénye. A talajélet kialakításában a szervesanyag, a víz, a levegő és a talaj hőmérséklet harmonikus állapota a döntő, mely nélkül a mikroorganizmusok élettevékenysége nincs kellően biztosítva. A víz és a levegő egyensúlyi helyzetét kell nekünk szabályoznunk, de ezzel kapcsolatban talajtípusonként más és más a helyzet és különbözőek a feladatok. Az erdöháti és más mélyfekvésű agyagtalajokon a vízálással kiszorított levegő folytán rohamos a talajélet pusztulása. A víztartalom rövid ideig tartó optimális állapota alatt újra megindul a talajélet, de az ilyen talajok gjors kiszáradása és megrepedezése következtében gyorsan le- hanyatlik. Ezeken a talajokon a vízállások megakadályozásával, majd a kiszáradás ellen permetező öntözéssel és megfelelő agrotechnikával lehet védekezni. Természetesen itt minden eszközzel el kell érni a talajszerkezet megjavítását, elsősorban Viljamsz tanításainak alkalmazásával. A Szamoshát iszapos vályogtalajain és az Ecsedi lápon a humuszállapot és a talajerő szempontjából legkedvezőbb a helyzet. E talajokon az optimális agrotechnika következetes alkalmazásával már komoly eredmények érhetők el. E talajok vízgazdálkodásában már jelentős eltérés mutatkozik, ami különös mértékben jelentkezik az iszapos vályogtalajok erős cserepedésében. Ezek az eltérések a vízI. Vízügyek, vízgazdálkodás Vízügyi tekintetben a megye közigazgatási határán belül hét, egymástól független öblözet van: 1. Tisza—Szamosközi, 2. Ecsedi lápi, vagy Szamos- Kraszna- közi, 3. Beregi, 4. Keletnyíri, 5. Felsőszabolcsi, vagy Rétközi, 6. Nyíri, 7. Mátészalka, Zsurk-, Kraszna-, Tiszaháti öblözetek. 1. Tisza-Szamosközi és Beregi részek A talajerőgazdálkodásnál részletesen indokolt alapelvek folyományaként ezen területek vízszabályozása gazdasági érdek, melynek távlati tekintetben is vezérelvnek kell maradnia. Javasoljuk a Tisza- Szamosközi és Beregi részek gyors vízszabályozása érdekében a tanácsok és vízügyi szervek eddig szabályozásnál és a talaj vízgazdálkodását nagymértékben befolyásoló agrotechnika kialakításánál feltétlenül figyelembe veendők. Miután megyénk szántóterületének 48 százaléka homok, a Nyírség speciális talajerő problémáival a legrészletesebben szükséges foglalkozni. A homok pusztulóban lévő termőföld, és ha ezzel a ténnyel nem számolunk, és nem tesszük meg legsürgősebben a szükséges intézkedéseket, úgy pusztulása adott körülmények között feltétlenül bekövetkezik. Erre szomorú példák az ismert nagy sivatagok. A történelmi tanulságok szerint a sivatagosodás veszélye éppen a homokos tájakon a legnagyobb. Az irodalmi adatok bizonyítják, hogy a sivatagosodás legfőbb oka az aszály, ami legtöbbször az erdőirtások, a talaj kiszáradása és a talajvédelem hiányosságainak következménye. A homoktalaj felmelegedése és fizikai állapota következtében a víz egy nagy része elpárolog, másik része a talaj ba szivárogva a vízzáró rétegeken a lejtők irányában elfolyik. A havat is elfújja a szél a talaj felületéről és a mélyedésekben halmozza fel. Az itt elolvadt víz elfolyik a területről és a mélyebb fekvésű részeken belvízkárokat okoz, a homokbuckák pedig kiszáradnak és a szél megkezdi romboló munkáját A nyírségi homoktájon az elsivatagosodás kezdeti tünetei már megállapíthatók, pl. Penészlek, Nyírkárász, Nyírlugos, stb. községek határában. Igen nagy a veszteség a szélvédő fasorok állományában és a futóhomok buckákat védő erdőfoltokben. Ez a káros folyamat állandóan fokozódik. Ebből kifolyólag új kifúvási gócok keletkeznek és a növényzet mind nagyobb arányokban pusztul a nagy homokverés! károk következtében.'A homokfutás nagy kárt okoz a növényállományban, a homokverés a lombleveleket és a rügyeket teszi tönkre. A károk egyik előidézője a feltalaj vízhiánya. Az erdőfoltok és a fasorok hiánya következtében a buckák lejtőjén a vízelfolyás meggyorsul, amivel nemcsak a belvíz növekszik és a homok kiszáradása fokozódik, hanem a meggyorsuló vízmozgás a termőréteg kilúgozódá- sát is eredményezi, ami egyértelmű a talajerő pusztulásával. Fentiek értelmében a Nyírségben a talajerőgazdálkodást minden körülmények között a talajvédelem megszervezésével kel! megkezdeni, aminek az alapja a vízgazdálkodás. A bevezetésben tárgyalt szempontok előrebocsátása után javaslatunkat a következőkben tesszük meg: Javaslataink szempontjából összefoglalva, illetve külön egységként kell tekinteni az alábbi öblözeteket: 1. Tisza- Szamosközi és Beregi részeket, 2. az Ecsedi láp részét, 3. a Felsőszabolcsi részt, vágj’ Rétközt, 4. a Nyírségi öblözeteket, úgymint a Keletnyíri, Nyíri és Mátészalka-, Zsurk, Tiszaháti részeket. felmért és vázlatosan megtervezett csatorna- és árokhálózat helyreállítási munkáinak a községek fejlesztési tervébe való rendszeres beépítését. Szükséges a Garand- Galambos nevű csatorna megépítése. Javasoljuk a Garand- Galambos tervének kiegészítésekép(Folytatása a 2. oldalon) ХШ. évfolyam, 182. szám ДЦД kll.I.ER 195«. május 25, péntek
