Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)
1956-05-25 / 122. szám
1356. május 25, péntek NÉPLAP Szaholcs-Szatiiiái» megye íáilaíi meKŐgaxdasagfejlesKÍési terv javaslata a második ötéves terv irányelvei alapján 'Folytatás аг i. oldalról.) pen a szamossályi holt Szamos — mely a Garand ideiglenes belvíztárolója lesz — öntözővíz tárolási lehetőségeinek megvizsgálását. Szükséges a Tisza- Szamosközön a na- gyari holt Túr, valamint a penyigei holt Szamos tárolási lehetőségeinek a megvizsgálása. A Vízügyi Igazgatóság idevonatkozó tervei készítésénél az új halastavak létesítésének lehetőségeit tárja fel, összefüggésben a vízszabályozásra vonatkozó javaslatokkal. Meg kell vizsgálni a vásárosnaményi és a tiszamenti szakaszon mesterséges védőgát építésének lehetőségét, hogy ezáltal is' az esetleges vízkárok megszűnjenek. Mindezen tervek kivitelezéséhez elsőrendű fontosságú a nemzetközi együttműködés állandó fejlesztése, az idevonatkozó érdekek öszhangba hozatala. A régi holt medrek tárolási lehetőségeinek vizsgálata szükséges azért, hogy feltárjuk annak a lehetőségét, hogy az eddig eleresztett, elcsurgó belvizek saját területeinken milyen mértékben használhatók fel öntözésre és halastavak létesítésére. E fejezetben említett tárolási lehetőségeket igen gondos, tudományos előkészítő munka előzze meg, s csak aztán kerüljön sor a megfelelő indokokkal alátámasztott műszaki munkák kivitelezésére. A víztárol ássál egybekapcsolt belvízlevezetés a talaj kiszáradását és megrepedezé- sét későbbi időpontra tolja ki, s ezzel a mikroorganizmusok hatékonyabb élettevékenységét biztosítja. A vízgazdálkodásnak ez a módja a műtrágya hatékonyabb alkalmazását teszi lehetővé. 2. Ecsedi láp A határvidékek belvízmentesítése céljából szükséges a második ötéves tervben 4 belvízszivattyúállás megépítése. Meg kell vizsgálni az eddig ideiglenesen belvíztárolásra használt cégénymatol- csi 24 km-es holt Számos-medernek öntözés és halastó céljára való felhasználását, esetleg a Nagyecsednél létesítendő Kraszna duzzasztó megépítését, a Krasz- nának a holt Szamosba való vezetését, öntözés céljaira. Szükséges itt az északi csatorna 120 négyzetkilométeres belvízrendszere javítási lehetőségeinek megvizsgálása. Szükséges a lápon eddig létesített és ezután létesítendő ipari- vagy ivóvíz ellátást szolgáló pozitív artézi kutak megvizsgálása abból a célból, hogy csurgalék vizük öntözés céljaira milyen mértékben használható fel. 4 darab szivattyú állás megépítése szükséges abból a célból, hogy a román területből a határvidéki mély lápi területekre érkező vizeket tovább lehessen szállítani az Ecsedi Szivattyútelep felé. A tárolók és kutak járulékos vizeinek felhasználásával az Ecsedi lápon is a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a nagyüzemi gazdálkodás alapján viszonylag kisebb beruházások útján igen magas mezőgazdasági kultúra alakítható ki. Az öntözéses zöldségtermesztés megfelelő kiterjesztése egy konzervgyár nyersanyag bázisát képezheti. Egy ilyen konzervgyár beilleszthető a táj gyümölcstermesztő jellege folytán a II. rendű minőségek konzervipari hasznosítása céljaira. Az elmúlt években^több százmillió forint kár érte a népgazdaságot, annak a termény és termék mennyiségnek pusztulásával, melyet a vízállás, a gyors kiszáradás és a talajélet elégtelensége okozott. A helyi feldolgozási lehetőségek hiánya miatt, nehéz milliókat emésztettek fel a szállítási költségek is. 3. Felsőszabolcs, vagy Rétköz Ez a terület a Tisza és a Lónyai csatorna közé esik. 100.000 kh. vízügyi műszaki egysége megoszlik 20.000 kh. magassági homokterületre, 50.000 kh. középmagas tiszai öntés talajra és 30.000 kh. mélyfekvésű lápi talajra, magas talajvízállással. Meg kell vizsgálni, hogy az érintett bel- vízöblözetben hol vannak tárolásra alkalmas rossz termőerejű, esetleg szikes területek, holt ágak, ahol halastó gazdálkodás, vagy nyári öntözővíz tárolás céljára fokozatos belvíz visszatartás lehetséges. 4. Nyírségi öblösetek Mintegy 300.000 kh. magaslati homokterület völgyében helyet foglaló kb. 100.000 kh. jó termőerejű, lecsapolással mentesített, fiatal rétitalajok lecsapoló vízmüvei távlatokban is fokozott gondozást igényelnek. Fontos azért, hogy a talajvizet mezőgazdaságilag leghasznosabb szinten tartsuk. A közeli 10 évre a Nyírség magaslati homokterületein a lehullott csapadék megfogását, illetve lefolyásában való fékezését kell kitűznünk. Ennek érdekében a vízválasztókon vízfogó erdőfoltok és erdősávok létesítése szükséges. Az erodált és sivatagosodó domboldalakat vízfogó erdősávokkal, vagy gyümölcsösökkel kell tagolni. Ezek telepítésénél rétegvonalon futó, a terephez igazodó sáncolást alkalmazzunk. Javasoljuk a mezőgazdasági művelésnek a legnagyobb lejtő irányában való megszüntetését. A fásítással kapcsolatos teendők részletezésével a későbbiek folyamán az erdősítés és fásítás tárgykörénél részletesen foglalkozunk. A tiszalöki öntözőrendszer kiépítése folytán lehetővé vált megyénkben is a nagyüzemi öntözéses rizstermesztés és öntözéses kertészet bevezetése — főleg Tiszavasvári körzetében — de általában a Keleti öntöző Főcsatorna által érintett területeken, továbbá a fehérgyarmati járás területén, ahol már eddig jó eredményeket értek el. valamint a vásárosnaményi járásban. A jelenlegi kereken mintII Fásítás Fásítási javaslatunkat két csoportra bontva adjuk. Első az erdőn kívüli fásítás jelenleg végrehajtás alatt álló fásítási terve. Ettől függetlenül a másodikban részletes javaslatot teszünk a vízzáró és szélvédő homokifásításra. A kettő egymástól elválasztandó, mert az előbbinek kevés kivétellel a helyi faanyag bázis megteremtése a célja, a második viszont a sivatagosodás és szélkárok elhárítását, tehát a talajvédelemnek és vízgazdálkodásnak a növénytermesztés érdekében való szolgálatát látja el. Ezt segíti elő a gyümölcsösítés is. Az előbbinél jelentkező fásítási eredmények a megye területén szétszórtan jelentkező fásítási igényeket elégítik ki, átfogóbb elhelyezési terv nélkül. így az erdőnek mint talajerő visszapótló, mezővédö, szél és vízgazdálkodást irányító tényezőnek a hatása. . nincs igénybevéve, és beállítva mindazon hátrányok kiküszöbölésére, melyet a nyírségi szélsőséges termőhelyek adnak. Az erdőnkívüli fásítás jelenleg érvényben lévő rendszerével párhuzamosan szükséges megoldani a Nyírség sivatagosodásának megakadályozása érdekében, hogy a megye községei egy-egy átfogó fásítási tervet készítsenek. A terv felöleli a mezővédő, szélfogó és vízfogó erdősávok elhelyezése mellett a vízválasztókon létesítendő erdőfoltok elhelyezési terveit is, valamint mindazon területek fásítását, amelyek mezőgazdasági művelésre nem, vagy csak kevésbé alkalmasak, illetve a gyümölcstermeléssel párhuzamosan a gyümölcstermelés védelmére létesítendők. Szükséges, hogy ezeket a terveket az illetékesek két éven belül készítsék el, valamennyi községre vonatkozóan. A két éves tervezési idő alatt az elhelyezési terv nélküli községekben a fásítás irányítása a ma érvényben lévő irányelvek szerint történjen. A tervek készítésénél fel kell tüntetni tájanként a fásítás célját (szélvédelem, vízvédelem, áruteimelés stb.) Javasoljuk mindezen célokra megyei viszonylatban az előzetes elhelyezési tervet a megye összes területének 10 száegy 1.000 kh. rizs öntözés a legközelebbi öt évben területileg három- négyszeresére növelhető. A sivatagosodás megakadályozását nem lehet tovább halasztani. Az egyetlen mód a vízválasztók és homokdombok vízgazdálkodásának megjavítása. Ez a víz párologtatásának csökkentésével és a lejtő irányábah mozgó víz sebességének fékezése útján érhető el. A magaslati .homokterületek vízháztartási egyensúlyának biztosítása fásítással oldható meg. Ez egyben a talajerő degradá- ciójának a megállítását, illetve az erdő által a talajnak bőségesen juttatott humusz gyarapításával a talaj megjavítását eredményezi. A rétegvonalak mentén elhelyezett vízzáró erdősávoknak a vízmozgást befolyásoló hatása végeredményben a talajvíz jobb hasznosítását jelenti a növénytermesztés számára, és ezzel a terméshozamok nagyarányú fokozását biztosítja. Ezen túlmenően a szélvédelemmel nagy területeket óv meg a homok kártételétől. A Vízügyi Igazgatóság számításai szerint igen hatékony tényezője lesz a belvízvédelemnek és lényegesen fogja csökkenteni a jelenlegi költségszükségleteket belvízvédelmi vonalon. A javasolt fásítási rendszer megvalósítása lényegében belvízzel való öntözést jelent. , A szükséges állami beruházások felhasználásával elérhetnénk azt, hogy a 10—12 évenkénti gyakorisággal ismétlődő csapadékosabb esztendők belvizeit 10—12 nap alatti levezetés helyett, 6—8 nap alatt vezetné le. • ‘ A belvízvédelmi beruházások végrehajtását a felületi vízelvezetésen túl indokolja a mintegy 25 ezer kh. termőterületnek belvízmentes termőképessé tétele. E területen ha csak 30 százalékos termelékenységet számolunk úgy az évi 25 millió forint termelési többletet jelent a népgazdaság számára. zalékára elkészíteni, amely átlagos mennyiség lehetővé teszi a nyírségi feltétlenül fásítandó területek teljes kielégítését. Ez községenként a meglévő erdőségeknek (5.1%) legalább 15%-ra való kiegészítését jelenti. Községenként az erdősítés és fásítás mértékét az ottani talaj- és terepalakulatok szerint szükségesnek mutatkozó mértékben kell betervezni. Figyelembe kell venni a tervezésnél elsősorban a termelőszövetkezeti községeket és azokat a községeket is, ahol nagyüzemi táblák alakultak ki. A Nyírségben mintegy 50.000 kh-nyi terület fásítását és gyümölcstelepítését 10 év alatt javasoljuk végrehajtani, mert hosszabb távlat esetén a homoktalajokon új kifúvási gócok keletkeznek és a kisivatagcsodás tovább terjed. Ilyen ütemű fásítás mellett szükséges a csemetekertek növelése, ezért javasoljuk, hogy a kijelölt községi VB-k a csemeték megtermelésére alkalmas talajú területet bocsássanak rendelkezésre. A fent közölt fásítandó területeknek jelentős hányada szélvédő és vízzáró erdősáv. Az erdősávokat vízfogásra és szélvédésre úgy alakítsuk ki, hogy a széles sávokban elszórtan az akác közé a talajadottságoknak megfelelően nyárfa fajtákat ültessünk, s az erdő alsó és középső emeletét ezüstfa, gledickia, és vadrózsa bokrok képezzék. Minden 15 foknál meredekebb lejtőt erdősíteni kell. A rétegvonalak mentén létesítendő vizfogó erdősávok a terepalakulatoknak megfelelő sáncolásokra telepítendők. Az előzetes elhelyezési terveket az egyes vízfolyások, vagy önálló vízgyűjtő területek szerinti csoportosításban talajtájanként kell összeállítani és a vízválasztókon létesített erdősávokat az országos mezővédő fásítás hálózatába kell beépíteni. A tervnek tájanként kell meghatároznia a télepítés módozatait. Mindezen feladatok végrehajtására az ütemterven belül sürgősségi sorreh- det kell megállapítani Elsősorban fásítandók a mozgó homok, ’kifúvási gócok és lehetőleg egyidejűleg a meredek buckaoldalak, tehát mindazok a területek, amelyek a talajkárck megakadályozását és a homok jobb vízgazdálkodását vannak hivatva szolgálni. A homokterületeken a fásítást csii- lagfürt előtelepítéssel kell végrehajtani. A mezőgazdasági termelésre nem, vagy kevésbé alkalmas területek tömb erdősítései sorrendben csak ezután következnek. Addig ezen területek egyéb hasznosításáról kell gondoskodni. Harcot keli indítani községeinkben a kártételek megakadályozása, az erdők, erdősávok, úl menti fák megvédése érdekében. A fenti alapelvek szerint kísérletképpen javasoljuk részletes terv kidől-: gozására és végrehajtására két nyírségi: homoki község (Nyírkárász, Nyírlugos), kiválasztását, ahol a vízzáró erdősávok; létesítését és kifúvási gócok fásítását! két éven belül be kell fejezni. E minta! községek fásításával kapcsolatos kísérlet' telepítésére és értékelésére együttesen á Nyírségi Erdőgazdaságot, Vízügyi Igazgatóságot, Megyei Tanács Mezőgazda-; sági Igazgatóságát és a Nyírségi Mező-' gazdasági Kísérleti Intézetet kell megbízni. Az itt gyűjtött tapasztalatok alap-; ján egyfelől a létesített erdősávok várható gazdasági kihatásaira, valamint a vízügyi fenntartási költségek csökkenésére nézve feltáró vizsgálatokat kell’ folytatni. 'I A fásítási javaslatok célja nem az üzemi erdőterületek növelése a rnfe' zőgazdaság rovására, hanem ellenkezőleg, nagy jelentőségű a növénytermesztés érdekében, mert célja a Nyírség sivatagosodásának megakadályozása, klímájának megjavítása és a belvizeknek természetes .eszközök- . kel a növénytermesztés szolgálatába állítása. A javaslat elkészítésénél alapul vett szovjet példák után meggyőződésűi^., hogy az ilymódon való vízszabályozás a megyei átlagtermések fokozásának hatékony tényezője lesz. Szükségesnek tartjuk rámutatni, hogy a kifúvási gócok számban és kiterjedésben növekvőben vannak, ezért a vízzáró és szélfogó erdősávok létesítését lerohanás-szerűen kell a kitűzött határ-* időnél esetleg még hamarabb megoldani, mert ellenkező esetben a fásítás lassú üteme folytán a veszélyeztetett terület még nagyobb lesz. A lerohanásszerű végrehajtást indokolja az emberi károsításoktól való védelem érdeke is. A gyümölcstelepítés és erdőtelepítés ögz-i szehangolása szükséges, mert vízvédő erdősávokat a lankás lejtőkön nagyszerűen lehet gyümölcsösökkel helyettesíteni. Az állattenyésztés érdekeinek megfelelően a fásítások során tovább szélesítjük a legelők fásítását és 1960-ig a meglévő legelőterületeink 10 százalékán a fásítást be kell fejezni. Ezzel egyidőben fokozottabb gonddal: szükséges fejleszteni a nagyobb települések, központi fekvések, városok utcái-; nak, tereinek fásítását, az arra alkalmas! fafajtákkal, figyelembevéve a dolgozóki egészségesebb pihenési, üdülési lehető-' ségeit. Tekintettel a mezőgazdaság szocialista átszervezésének fokozódó ütemére,, a tagosítási és földrendezési munkák' végrehajtása során figyelembe kell ven-j ni a már elkészült vízgazdálkodási, fásí-i tási, távlati terveket. Hl. Növénytermesztés A megye határain belül nagymértékben eltérő talajtípusok indokolják a sablonos növénytermesztés felszámolását és szükségessé teszik a talajadottságokat figyelembevevő speciális növénytermelés kialakítását. Ezen alapvető tétel szem előtt tartásé-, val javasoljuk az alábbiakat: Megyénk termelési tájakra bontan-, dók (pl. Nyírség, Ecsedi-láp, Rétköz stb.). Minden egyes talajtípusra ki keik dolgozni a speciális agrotechnikai módszereket. Ezen belül fel kell tárni azl Folytatás az >, oldalon.))
