Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)
1956-05-20 / 118. szám
NÉPLAP 1956. május 20. vasárnap A MÁSODIK ÖTÉVES TERV ÚTJÁN > * Nagyobb figyelmet kell fordítani a világszerte ismert Alkaloida Vegyészeti Gyár termékeinek gyártására, fejlesztésére „A Tiszavasvári kell.” (А II A l Alkaloida Vegyé- л szeti Gyárban nagy örömmel olvastuk a népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéről szóló irányelveket és különösen azt a részt, ahol a mi gyárunkról volt szó. Műszaki és termelési értekezleten vitattuk meg az üzem kollektívájával egyetemben ezt a tervezetet és a következő javaslatokat tesszük üzemünk fejlődése, ter- melvényeink jobb minősége érdekében: Vállalatunk 1927-ben magyar szabadalom alapján kezdett el száraz, kicsépelt mákubóból rendkívül értéMiért nincs máig sem A második ötéves terv л során előttünk álló termelési és műszaki fejlesztési feladatok nagyok, de megtisztelők és megoldhatók. Az üzem dolgozói, műszakiak bátran vállalkoznak rá és biztosak abban, hogy a technikai színvonal terén lépést fognak tartani bármely külföldi állammal, megoldják a beruházási feladatokat. Azonban van néhány olyan dolog, amiről külön kell beszélni. Ezek között is elsősorban nyersanyagunk, a mákgubó ellátás kérdéséről. Hiányoljuk azt, hogy az irányelvekből — ha általánosságban ki is olvasható — teljesen kimaradt a gyógynövény kérdés és így kimaradt a mákvetés, a a mákgubó ellátás kérdése is. Tudjuk, hogy ez termelési értékben elenyésző az országos számokhoz képest, de ha meggondoljuk, hogy egy világhírű magyar iparág — mely nem kis meny- nyiségű devizát hoz be — nyersanyagellátásról van szó, akkor érdemes mégis megemlékezni róla. Az Alkaloida Vegyészeti Gyár fejlődése, melyet a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége is szükségesnek tart, nem képzelhető el a mezőgazdaság megfelelő ágazatának párhuzamos fejlődése nélkül. Mákot Magyarországon mindig termeltek és termelni is A traktorállomáuy növekedése lehetővé teszi a folyamatos gépjavítást A második ötéves terv irányelveinek a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó részéből a traktorállomány nagymérvű növekedése ragadta meg leginkább a figyelmemet. Erre vonatkozólag ez áll az irányelvekben: „A traktorállomány (15 lóerős traktorra átszámítva) öt év alatt mintegy 19.000 darabbal növekedjék. Ezáltal az egy traktoregységre jutó szántóterület 404 kát. holdról mintegy 230 kát. holdra kell csökkenteni.“ Ez nemcsak azt jelenti, hogy a termelőszövetkezetek és egyéni gazdaságok többtermelésé, nek új. hatalmas tényezője valósul meg, hanem — ami a gépészeti szakemberek régi óhajtása — megvalósítható az egész éven át elosztható egyenletes és fo-. lyamatos gépjavítás. Eddig az volt a gyakorlat, hogy n traktorállomány zöAlkaloida-gyárat bővíteni ötéves terv irányelveiből) kés gyógyszereket, ópium alkaloidákat gyártani. Az elmúlt 30 év alatt, de különösen a felszabadulás óta igen nagy fejlődésen ment keresztül üzemünk és 1952- ben a profilban exportáló államok között az első helyet foglalta el. (Az eredményeket azért ismerjük pontosan, mert mivel kábítószerekről van szó, az Egyesült Nemzetek Szervezetének kábítószer bizottsága évi statisztikát ad ki). Az Alkaloida Vegyészeti Gyár nevét a világ minden részén ismerik, Termékei mintegy 40 országba jutnak el. elegendő nyersanyagunk fognak, mivel a mákszem értékes népélelmezési cikk, jó ára van (az utóbbi öt évben belföldön is hiánycikk volt, pedig exportálni is lehetne) termelése kifizető. Mi a máktermésnek csak a hulladékát, a mákszemtől megfosztott száraz mág- gubót kérjük. Öt év óta a mák, ezen keresztül a mákgubó termelése is fokozatosan csökkent, a begyűjtés nem elég eredményes, így nincs annyi mákgubó az országban, ameny- nyi egész évben ellátná gyárunkat nyersanyaggal. Okait itt nem akarjuk részletezni, az illetékesek ismerik. Csak annyit jegy- zünk meg, hogy a mezőgazdaság szocialista szektora nem akar foglalkozni máktermesztéssel, mert szerinte ez nagyon munkaigényes. Szerintünk amennyivel munkaigényesebb, legalább annyival jövedelmezőbb. Ezt a problémát, véleményünk szerint, meg lehet és meg kell minél gyorsabban oldani. Ha azt akarjuk, hogy az Alkaloida Vegyészeti Gyár tovább öregbítse a magyar ipar hírnevét és továbbra is jelentős devizabehozatalt biztosítson népgazdaságunknak, akkor itt a vállalatra nézve kedvező miniszertanácsi határozatnak kellene megszületni, amely ezt a kérdést végmét 1—2 hónap alatt rohammunkával kellett javítani. Ennek a legnagyobb elővigyázatosság mellett sem sikerült káros hatásait kiküszöbölni. Egyrészt a gépjavítás minőségében maradtak hiányosságok, ami a gépek élettartamát is megrövidítette. Másrészt magára a termelésre is károsan hatott a gyengébb minőségű munkákban és a gépkiesés aránylag magas százalékában. A nagyobb gépállomány most már nemcsak lehetővé, hanem szükségessé is teszi a gépjavítások havonkinti arányosabb elosztását. Ilyen módon tovább csökkenthető a gépjavítás önköltsége és növelhető a terméshozam, vagyis gazdaságosabbá válik a termelés, ami az irányelveken vörös fonálként húzódik végig. SALY JÓZSEF főmérnök. leg rendezné. Vállalatunk kívánságai nem nagyok. — Mezőgazdasági hulladékanyagból dolgozunk ' és nyersanyagunk biztosítására röviden összefoglalva a következőket javasoljuk: 1. 25.000 katasztrális holdon termeljenek hazánkban mákot (az ebből eredő mákszem termés minden nehézség nélkül elhelyezhető a bel- és külföldi piacokon). 2. Az elvetett mák már 1956-tól magas morphin- tartalmú (5 ezrelék felett) és emellett jó szemhozamú legyen. (Az Alkalmazott NöNégyszeresére emeljük a termelést JVézzük a dolog másik oldalát: Egy holdon a jelenlegi átlagtermést véve alapul, 200 kg. mákszem és ugyanannyi mákgubó terem. A mákszem ára (átlag 25 forint kg-ként) 5000 forint. A termelőnek már ezért érdemes vele foglalkozni, mert hiszen nem minden növény jövedelmez ennyit holdanként. A mákgubó a termelő szempontjából tehát csak hulladék. És ebből mi termelésünket a jelenleginek négyszeresére tudjuk emelni hozzátéve, hogy minden többlettermelés exportra megy. Megfelelő mennyiségi és minőségi mákgubó ellátás mellett a termelékenység és a termelési költségek is rendkívül kedvezően alakulnak: Új gyógyszereket kísérletezünk ki és vezetünk be Néhány szóban említést kell tennünk a gyógynövényekről is. Mint már említettük, hiányoljuk, hogy a hagyományos és világhírű magyar gyógynövénytermelésről és begyűjtésének fejlesztéséről nem esett szó az irányelvekben. Eltekintve attól, hogy gyógynövényeink ma is igen keresett cikkek a világpiacon, minket ez annyiban érdekel, hogy egyre több gyógynövényt igyekszünk a mákgubó mellett feldolgozni, és azokból rendkívül hatásos gyógyszerkészítményeket előállítani. A jövőben meg akarjuk kezdeni — többek között — egészen korszerű üzemben a hazai japánakác bimbóból a P-vitamin hatású rutin előállítását. A tervezet üzem teljesen hazai, eddig semmire fel nem használt nyersanyagból, (ja- pánakác-bimbó) dolgozik és évi termelési értéke folyóáron mintegy 1 millió forintot tesz ki. Jellemző a rutinüzem korszerűségére, hogy az egész gyártáshoz mindössze 5—6 dolgozó szükséges. ísérleteket folytatunk újabb és újabb gyógynövények (kikirics, metel stb.) feldolgozására. Ezeknél sokszor már nemesítés! problémák is felmerülnek, amelyeknek megoldását egyetlen kutató intézetünkben (Gyógynövénykutató Intézet, Budapest) nem látjuk biztosítva. Itt jegyezzük meg azt is. hogy véleményünk szerint gyakran gátolja a fejlődést az a szervezési rendszer, amely nálunk gyakorlatban van. Más fel- i ügyeleti ága van a gyógyszeriparnak, más a növénytermesztésnek, más a gyógy növénybe gyűjtésnek. és így tovább. Ezek között vénytani és Szövetfejőldés- tani Intézetben Sárkány professzor által nemesített fajta.) 3. Holdanként 2 mázsa fölötti átlagtermést kell elérnünk szemtermésben és mákgubóban is (ez magasabb a mostani országos átlagnál). 4. A megtermelt mákgubó teljes mértékben begyűjtésre kerüljön. Ebben az esetben 1960-ra fokozatosan a jelenleginek négyszeresére emelhetjük termelésünket. a) Az egy főre eső termelési érték a jelenleginek mintegy háromszorosa lesz. b) Az 1 kg. morphinra eső gyártási költség több mint felére csökken. A tervezett beruházások megvalósításával (extrakciós üzem, műhely, raktárak stb.) is hozzájárulunk fenti előirányzott eredmények megvalósításához és elérjük, hogy 1960-ra az üzem által felhasznált importanyag az összes anyagnak mindössze 1.1 százalékára, a jelenlegi egyötödére csökken. A második ötéves tervben építendő szociális, kulturális létesítményekkel (orvosi rendelő, kultúrház, bölcsőde, sportlétesítmények stb.) tovább javítjuk dolgozóink munkakörülményeit. a kooperáció nem kielégítő és nem könnyű. A mezőgazdasági hulla- л dékból és gyógynövényekből zömmel exportra dolgozó gyógyszeripar nyersanyagellátását szerintünk annál is inkább biztosítani kell, mert itt rendkívül csekély ráfordítással milliós exportra lehet szert tenni. Ennek a profilnak az előnyeit az alábbiakban vázolhatjuk: 1. A termőföld igény az ország területéhez képest elenyésző. 2. A munkabérigény nincs arányban a velejáró haszonnal. 3. Ezeknél a termelvé- nyeknél legdöntőbb a helyes, bürokráciamentes, eredményes szervezés. Ezen a téren nagyon sokat tanulhatnánk a Szovjetuniótól, mert ott — az egész világon legtökéletesebben — ezt a fontos kérdést már megoldották. Még szeretnénk megemlékezni a népi demokráciákkal való együttműködésről. Ismeretes, . hogy ópium alkaloida profilban a népi demokratikus államok között az Alkaloida Vegyészeti Gyár termel leggazdaságosabban és legtöbbet. Helyesnek tartanánk, hogy üzemünk fejlesztésével mi lássuk el a környező államokat késztermé. kexke) és ennek fejében e. baráti államok bocsássák rendelkezésünkre mákgu- bórermésüket. A vailalat dolgozóinak levében' Varga János igazgató. Mészáros Zoltán főmérnök Zsoldos János párttitkár. Vári Janos üb-elnök. Javaslatok, vélemények A kommunista vezetők ankéton beszélték meg a második ötéves terv irányelveit Értékes és javaslatokban gazdag ankétet tartottak Nyíregyháza város kommunista vezetői május 17-én a városi pártbizottság nagytermében. Elöljáróban Nagy Sándor elvtárs a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának munkatársa mondott el néhány iiasznos Javaslatok a lakáskérdéssel kapcsolatban A felszólaló elvtársak egy- részc azzal foglalkozott, hogy Nyíregyháza ipari beruházások tekintetében többet érdemelne, mint amennyit az irányelv megszabott. Javaslatok hangzottak cl a lakáskérdéssel kapcsolatban is. Molnár elvtárs például arról beszélt, hogy több középülete van a városnak, amely esetleg nincs kihaszálva Nyíregyháza és az ipar A másik legfontosabb kérdéscsoportban városunk iparosítását tárgyalták. — Megemlítették: a dolgozók kifogásolják, hogy Nyíregyháza iparilag nagyon keveset kap. Aczél elvtárs néhány példát mondott arra, sokat jeletene a megyének, ha egy konzervgyárat kapnánk. Termelőszövetkezeteink rengeteg zöldségfélét termelnek. Tiszavasváriban például az elmúlt évben sok paradicsom megromlott, hasznavehetetlenné vált, mert nem szállították el. Nincs konzervgyár. A másik dolog: megyénkből elszállítják az uborkát Kecskemétre, onnan pedig visz- sza. Sokkal gazdaságosabb lenne helyben, vagy a megye valamelyik területén feldolgozni. Vizi elvtárs néhány olyan dolgot említett meg, amelyeket a második ötéves terv során kivának megvalósítani. A cipőipari vállalat példul egy javító részleget szervezett már korábban. A jövőben kibővítik és több helyen létesítenek ilyen osztályt. Ugyanakkor egy ásványvízpalackozó IHit vár a mt A termelőszövetkezetek dolgozóinak véleményét Hidas elvtárs, a Dózsa TSZ tagja mondta el. 75 forintot kaptak ugyan munkaegységenként az őszön,szép jövedelem ez, mégsem tudtak úgy terebélyesedni, mint szerették volna. A nagyüzemi gazdálkodás alapjait kellett a megalakulásuk óta eltelt 7 év alatt lerakni. Az építkezések sokat felemésztettek. 100 ezer forintba került egy istálló. A növényápolás mellett az állattenyésztés növelését tűzték ki célul. Ehhez először megfelelő takarmányalap kell, ami nekik még nincs meg. Semmiképpen nem tudtak lucernamagot ; szerezni. Milyen .jó volna, ha az állam több segítséget nyújtana az ilyen dolgokban is. Vagy: egy ilyen nagyüzemi gazdaságban elengedhetetlen a trágyatelep. Ez sincs meg, ebben is segítségre szorulnának. dolgot, tisztázott néhány fontos, vitatott kérdést és végül а II. ötéves tervet, annak a megyére vonatkozó irányelveit ismertette. A jelenlévő kommunisták hozzászóltak, hogy javaslataikkal elősegítsék az irányelv még részletesebb kidolgozását, esetleges módosítását. kellőképpen. Javasolta, hogy alakítani kellene egy hattagú brigádot, amely az ország nagyobb városait revidiálná, s megvizsgálná» hogy a közhivatalokat, szerveket nem lehetne-e ösz- szébb vonni? (Felvetette: nem lehetne-e a Nyiregy- házi Tisztiklubot és a MÖHOSZ-t „összeházasí-j tani”.) üzemet létrehoznak, a Patyolat pedig modern felvevőhely építését vette tervbe. Bevezetik a gyorsmosást is. A városi tanács részéről; Máté elvtárs szólalt fel. Véleménye szerint Nyíregyházának nagyon jót tenne egy gépállomás, hogy a zöldségtermesztést növelhessük és eredményesebbé lehessük. A szennycsatorna, vízvezeték hiányát is felvetette/ valamint azt, hogy megérdemelne a város egy fürdőt is. Többen osztoztak eszel a nézetével. Molnár elvtárs a dohányfermentáló dolgozóinak kérését mondta el. Létesítsenek Nyíregyházán egy dohány és cigarettagyárat. — így nem kellene Pécsre szállítani a dohányt, hanem helyben feldolgozhatnák. — Ugyanakkor ismertette a dohányfermentáló dolgozóinak célkitűzéseit, a termelékenység növelésének érdekében. Csupán egy adatot említsünk meg a sok közül: a költségszintet a második ötéves tervben 89 százalékról 73Л százalékra csökkentik. zőgazdaság? Számos hozzászólás, javaslat hangzott még el, ki- sebb-nagyobb jelentőségű dolgokról. De valamennyi értékes voltamért a dolgozók alkották, az ő meglátásaikat tartalmazták. Nagyon hasznos volt és tanulságos ez az ankét. Kettős feladatát sikeresen megvalósította. A város vezető kommunistái elhozták a dolgozók javaslatait,de magukkal vitték a távlati feladatokat,hogy milyen szerepük van a kommunistáknak a második ötéves terv irányelveinek megvalósításában. Takács elvtárs zárszavában úgy fogalmazta meg: ezeket a feladatokat csak úgy tudjuk megvalósítani. ha az elvtársak példát mutatnak az irányításban és a munkában s a dolgozók bevonásával részletesen megbeszélik az irányelv-tervezetet. Miska János.
