Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)
1956-05-19 / 117. szám
NÉPLAP 1956. május 19, szombat умчвгаии A Magyar Dolgozók Pártja Budapesti Pártbizottságának aktívaülése (Folytatás az l-ső oldalról) ségeinket meghaladó beruházásokat követelnek, pedig a beruházások növelése legtöbbször csak az életszínvonal emelésének rovására történhet. Most gondoskodnunk kell arról, hogy a felmerült használható javaslatok, kiegészítések bele is kerüljenek a tervekbe, hogy mindazok. akik aktívan részt vettek a tervek megvitatásában, lássák, hogy nem dolgoztak hiába, jogos kri- . fikájukat és helyes javaslá- ■ taikat megszívlelik és való- I raváltják. Ami alapanyag-ellátásunkat illeti, az itt tapasztalható nehézségeknek részben objektív okai vannak: például a külföldi nyersanyag nem érkezik meg idejében. Ezen csak fokozatosan segíthetünk az export, az import megnövelésével, készletek felhalmozásával, melyek a folyamatos termelést biztosítják. De egy sor üzemben előfordul, hogy a, hónap első és második de- kádjában a munka lazán, lassú ütemben folyik, sok az állóidő. Az utolsó dekádban viszont kezdődik a túlórázás, a hóvégi hajrá, melynek eredményeképpen yé- gülis legtöbbször teljesítik a havi tervet. Az egyszerű munkás azt látja, hogy az anyagot, a hónap utolsó 10 napjában így, vagy úgy előteremtik. Az anyag tehát gyakran megvan, de mert a szervezés, a termelés folyamatosságával való törődés rossz, szinte megszokottá válik a hóvégi rohammunka, a kapkodás, az anyagpazarlás és ami ennek velejárója: a növekvő selejt, a minőség romlása és nem egyszer a dolgozók keresetének csökkenése. — Rá kell mutatni elvtársak, hogy most, amikor minden téren támogatjuk és bátorítjuk az építő kritikát, A mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a termelés 27 százalékos emelésének feltételei megvannak A második ötéves terv célkitűzései között ott szerepel a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és ezzel egyidejűleg a mezőgazdasági termelés 27 százalékos emelkedésének nehéz feladara. Ennek minden előfeltétele megvan. A magyar termőföld egyharmadán szocialista nagyüzemi gazdálkodás folyik. A termelőszövetkezetek jelentékeny része egyre erősödik és termelési eredményeik, tagjainak növekvő anyagi jóléte egyre nagyobb vonzóerőt gyakorol az egyénileg dolgozó parasztságra. Türelmes, szívós, meggyőző munkával, különösen, ha az agi- tációban a már meglevő termelőszövetkezetek tagjai és főleg a volt középparasztok járnak élen, bizton meg tudjuk oldani ezt a feladatot is. A termelőszövetkezetek egészséges és gyors fejlődésének előfeltétele, hogy az új tagok önként, saját meggyőződésükből lépjenek be. Rendkívül fontos a szövetkezeti demokrácia és a szövetkezeti fegyelem erősí- sítése. A középparasztok belépésének nem egy helyen az a hátráltatója, hogy látják, egyes tsz elnök nem hallgat a tagságra, hogy ön- kényeskedik, hogy a tsz ügyeiben önhatalmúlag kívülről intézkednek, hogy a bank a tsz pénzével nemsát, termelésük és ezzel együtt jövedelmük növelését. ^Végül, de nem utolsó sorban, már az idén is tervszerűen fokozni kell a mezőgazdasági termelést és gondosan elő kell készíteni az aratást, a begyűjtést. A legközelebbi öt évben a traktorállomány 19.000 darabbal szaporodik, több mint 50 százalékkal nő az öntözött terület, megötszöröződik a vegyszeres gyomirez a helyzet tovább tarthatatlanná válik. A dolgozók egyre türelmetlenebbül követelik a hibák kiküszöbölését. A minisztériumok, elsősorban a kohó- és gépipari minisztérium, a könnyűipari minisztérium, az élelmiszeripari minisztérium és az igazgatóságok, gyárigazgatók, az üzemek vezetői számoljanak ezzel az új jelenséggel. Most már nem lehet a dolgozók kritikáját, javaslatait, újításait, a hibák kiküszöbölésére irányuló erőfeszítéseit úgy kezelni, mint egy félévvel. vagy egy évvel ezelőtt. A pártdemokrácia és az állami demokrácia fejlődése ezen a téren is kezdi meghozni gyümölcseit s az az i egészséges türelmetlenség, amely most a hibákkal, a bürokratikus módszerekkel szemben életünk minden területén megnyilvánul, feltétlenül megköveteli, hogy gazdasági vezetőink változtassanak eddigi módszereiken, dolgozzanak szervezettebben, előrelátóbban, tervszerűbben, biztosítsák a termelés ütemességét és folyamatosságát s számolják fel a meglévő szervezetlenséget, hanyagságot. Ahhoz viszont, hogy az igazgatók bátrabban kezdeményezzenek, ne várjanak mindent felülről, mozgósítsák a fellelhető tartalékokat és felvegyék a harcot a bürokratizmussal szemben, az is kell, hogy nagyobb legyen a hatáskörük, ne legyen a kezük megkötve, mint most. Nekünk tovább kell táplálni és fokozni azt az egészséges aktivitást, tettvágyat és segíteni akarást, ami második ötéves tervünk irányelveinek megvitatásával kapcsolatban szerte az országban megnyilvánul s ezzel is hassunk oda, hogy e tervet minden nehézség ellenére teljesítsük. Ezért a terv az eddigieknél sokkal részletesebben szabja meg a dolgozók életkörülményei javításának, kulturális felemelkedésének, a tudomány, a kultúra fejlesztésének feladatait és módjait. Meg vagyunk győződve róla, hogy e terv hatalmas célkitűzéseit, hazánk további felvirágoztaegyszer tetszése szerint rendelkezik, hogy néhol Csáki szalmája a tsz vagyona s végül, de nem utolsó sorban, sokhelyütt háttérbe szorítják a tsz-ben a középparasztot. Amilyen gyorsan kiküszöböljük e hibákat, úgy fog erősödni a középparasztok belépése a termelőszövetkezetekbe. A termelőszövetkezetek fejlesztése a párt és kormányszervek állandó feladata, melyen szakadatlanul dolgozni kell. Ugyanakkor élesen kell küzdeni az önkéntesség elvének megőrzéséért, nem szabad túrni a tsz szervezések folyamán semmi erőszakoskodást, s ahol ilyen j mégis előfodul, gyorsan és erélyesen meg kell torolni és nyiiváno- | san meg kell bélyegezni. A mezőgazdasági termelés 27 %-os emelése a termelőszövetkezetek fejlesztése közben nem könnyű feladat. Végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges, hogy a mezőgazdaság szocialista szektorának fejlesztése mellett megfelelő támogatásban részesüljenek az egyénileg dolgozó parasztok is, akik mindjobban eleget tesznek az állam iránti kötelezettségüknek. Minden módon lehetővé kell tenni számukra a gazdaságukban még meglévő tartalékok mozgósítáI tás, fokozódik a műtrágya használata, a hibrid-vetőmag I alkalmazása, tovább terjed a gépek használata — mindezek összessége lehetővé teszi a mezőgazdasági tervelőirányzat minden célkitűzésének végrehajtását. A második ötéves terv időszakában az ipari és mezőgazdasági termelés növelése, a termelékenység emelés- és az önköltség csökkentése alapján rendszeresen növekedik a munkások , és alkalmazottak jövedelme, jelentősen fejlődik egészségAz egész második ötéves terv irányelveit áthatja a dolgozókról való gondoskodás önkritikát, a párt és .állami demokráciát, a demokratikus centralizmust és kérlelhetetlenül hadat üzent a személyi kultusz minden megnyilvánulásának. Ez utóbbival kapcsolatban bátran felvetette és kritizálta Sztálin működését. A Szovjetunió Kommunista Pártja, miközben fásának e programját egyforma lelkesedéssel fogja támogatni az ipari munkásság, a dolgozó parasztság, a haladó értelmiség és mindenekelőtt a példamutató, áldozatkész, lelkes budapesti dolgozók százezrei. (Nagy taps.) Ez a második ötéves terv valóraváltásának legbiztosabb záloga! Második ötéves tervünk megkezdésére a szokatlanul hideg tél zavarólag hatott, de a minisztériumi ipar az ez évi első négy hónap célkitűzéseit egészében 101.5 százalékra teljesítette. Még jobb a teljesítés a budapesti üzemekben, amelyek május ' 1-re 102 százalékra teljesítették tervüket. Most minden lehetőség megvan arra, hogy pótolják a kiesést azokban az iparágakban, amelyek a rossz időjárás miatt az első negyedévi tervüket nem teljesítették. A mezőgazdaságban a bő májusi esők hatására megjavultak a termelés kilátásai. Minden oldalról azt látjuk, hogy a munkásosztály, az egész dolgozó nép optimista, lelkes, hogy a munkafegyelem javul. Már pedig ez az egyik legfontosabb előfeltétele annak, hogy az 1956-os tervet minden mutatójában teljesítsük, sőt túlteljesítsük. Nagy megelégedéssel fogadták a dolgozók az árleszállítást, mely évi kihatá- I sában 900 millió forinttal növeli reáljövedelmüket. Az a körülmény, hogy az árleszállítás utáni napon például a Corvin áruháznál 4000-ren vártak a nyitásra és 100 ezren vásároltak, mutatja, hogy a dolgozók helyeslik az árleszállítást és élnek a vele kapcsolatos előnyökkel. Sokan szerették volna, hogyha a hús és a zsír ára is jelentékenyen csökkenne, de erre még nem voltak meg az előfeltételek. Arról is gondoskodunk, hogy a leszállított árú cikkekben ne álljon be hiány. Őrködni fogunk azon is, hogy a leszállított árú cikkekben ne forduljon elő burkolt áremelés. (Nagy taps.) Az árleszállítást elsősorban az tette lehetővé, hogy az ipari termelés tavaly óta újra egészséges, emelkedő irányzatot mutat. Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának legfontosabb tette, hogy minden területen érvényre juttatta a pártvezetés lenini normáit: a kollektív vezetést, a kritikát, az A személyi kultusz elterjedt a népi demokratikus országokban és nálunk is Káros hatásai a párt és állami élet minden területén megmutatkoztak. S bár a harcot a személyi kultusz ellen pártunk Központi Vezetősége 1953 júniusi helyes j határozatai óta felvetette, igazi jelentősége csak most, а XX. kong- ■ resszus bátor munkájá- ' nak nyomán kezd kibontakozni. Nekünk az eddiginél jobban, konkrétabban kell foglalkozni a pártvezetés lenini elveinek megszilárdításával s ezzel kapcsolatban a személyi kultusszal is. Felülről, önbírálóan kell e téren példát mutatni. Eddig mi a nagy nyilvánosság előtt legtöbbször általánosságban beszéltünk a nálunk eluralkodott személyi kultuszról. Ez nem elég. A valóság az, hogy ezt a személyi kultuszt én magam is eltűrtem, sőt nem egyszer támogattam. Ezt azért is kereken ki kell mondani, mert különben az elvtársakban az az érzés keletkezhetne, hogy kerülgetjük a dolgot, mint a macska a forró kását. Hasonló a helyzet a személyi kultusszal összefüggő törvénytelenségek kérdésében is. Itt is tovább kell mennünk. Meg kell mondani nyíltan és őszintén, hogy abban, hogy nálunk ilyen súlyos törvénytelenségek előfordulhattak, hibás vagyok én magam is, aki a párt legfontosabb posztján állottam, de hibás bizonyos fokig az akkori vezetés is. S legyenek meggyőződve az elvtársak, hogy mélyen fájlaljuk es sajnáljuk — és különösen én sajnálom és fájlalom, hogy nálunk a szocialista törvényesség megsértésének ilyen súlyos esetei fordulhattak elő. Az akkori pártvezetés nem dolgozta ki és nem valósította meg az államvédelmi hatóság párt és állami ellenőrzésének olyan rendszerét, mely lehetetlenné tette volna a törvénysértéseket. Ez volt a föhiba s ebben hibás vagyok magam is. Ez tette lehetővé Berija ügynökei- j nek, Péter Gábor és bandájának garázdálkodását. I Pártunk Központi Vezető1 sege levonta ebből a szűk- * ügyi ellátása és kulturális ; színvonala. j А XX. pártkongresszus i szakadatlanul a legnagyobb I figyelmet fordította a . népjólét emelésének kérdésére, a szociális kérdésekre, a munkásvédelemre, a dolgozók helyzetének megjavítására, s arra, hogy a párt, állami és tanács szervek törődjenek jobban a dolgozókkal, használják ki jobban, ésszerűbben a helyi lehetőségeket és a rendelkezésükre álló eszközöket. I józanul értékelte és elismerte Sztálin érdemeit, élesen rámutatott azokra a súlyos hibákra, melyek a vele kapcsolatos személyi kultuszból eredtek, I s azokra a nagy károkra is, j melyeket Sztálin különösen I élete utolsó két évtizedében séges tanulságokat s mindent megtesz, hogy hasonló esetek soha többé meg ne ismétlődhessenek. Elvtársak! Meg kell mondani, hogy a rehabilitáció, mely kezdetben nem j A Központi Vezetőség és a kormány megtesz mindent a szocialista törvényesség biztosításáért 1953 júniusa óta a Központi Vezetőség és a kormány jól átgondolt, sorozatos rendszabályokat foganatosított arra, hogy biztosítsa a szocialista törvényességet. E rendszabályokhoz tartozott az internálótáborok megszüntetése, széleskörű amnesztia, a rendőrbíráskodás eltörlése, egy sor politikai per felülvizsgálása, melynek elítéltjeit amennyiben ártatlanok voltak, rehabilitálták, mások pedig, akik bűncselekményt követtek el, amnesztiában részesültek. De ezzel nem lehetünk megelégedve s szakadatlanul résen kell lennünk, hogy az ellenőrzés állandó fokozásával 3 kritika és önkritika, különösen pedig a pártdemokrácia felhasználásával biztosítsuk, hogy ezeket a szerveket át meg áthassa a szocialista demokrácia szelleme és a törvényesség, az alkotmány tisztelete, a szocialista haza beesületes, hű szolgálata. Ugyanakkor szükség van szilárd, jó államvédelemre. A Központi Vezetőség mindent megtesz, hogy az állambiztonság, az államvédelem szervei érezzék, hogy nehéz munkájukat teljes bizalommal kíséri és támogatja a párt, a kormány, az egész dolgozó nép és segíti kialakítani azt az egészséges, harcos szellemet, mely legjobb biztosítéka annak, hogy feladatukat odaadóan és sikerrel tudják elvégezni. Elvtársak! A pártélet lenini normái érvényrejut- tatásának kérdését, mint említettem, a maga teljességében és mélységében csak a XX. kongresszus határozatai után vetettük fel. A kollektív vezetés, a kritika és önkritika, a pártdemokrácia teljes érvényesülését csak úgy I okozott azzal, hogy gyakran megsértette a pártélet“ j lenini normáit és a kollek- 1 tív vezetés elvét, hogy fon- • tos párt és állami kérdésekben gyakran egyedül dön- I tött, amiből komoly hibák, I a párt és államvezetés i lenini elveinek elferdítése. a szocialista törvényesség súlyos megsértése származott. A személyi kultusz. I mely szerint egy ember j mindent láthat, mindent meg tud tenni, mindenki helyett gondolkodhat, hát1 térbe szorította a párt és a I néptömegek történelem alkotó szerepét és gátolta a dolgozó tömegek teremtő tevékenységének szabad fejlődését. A személyi kultusz nagyban hozzájárult a marxizmussal összeegyeztethetetlen dogmatizmus elterjedéséhez, növelte a bürokratizmust, a nyers adminisztratív eszközök alkalmazását, helyes kezdeményezések semmibe vevését, a hibák elkenését és a felelőtlenséget a néppel szemben. folyt elég gyorsan és konzekvensen, de amelyet az illetékes szervek a legközelebbi hetekben megnyugtatóan és véglegesen lezárnak, a párt igazságérzetét és erejét bizonyítja. tudjuk biztosítani, ha bátran rámutatunk azokra az akadályokra, amelyek kibontakozását nálunk gátolják. A mi pártunkban a felszabadulás első napjától kezdve erős volt a szektaszellem, a 25 éves illegalitás velejárója. Az elvtársak emlékeznek rá, hogy 1945- ben, és 1946-ban milyen szívósan kellett harcolnunk a szektaszellem különböző megnyilvánulásaival, bizonyos elvtársak baloldali túlzásaival szemben. Ez a kérdés később is gyakran felmerült, különösen a termelőszövetkezetek fejlesztésével kapcsolatban és másutt is, de mélyreható, komoly eredményeket nem hozhatott, mert közben a személyi kultusz elterjedése is erősítette a szektaszellemet, gyengítette a pártdemokráciát. Amikor a dolgozó nép hatalomra jutott, sok elvtársnál az a nézet kerekedett felül, hogy most már nincs szükség érvelésre, hogy most már nem is olyan fontos a tömegek meggyőzése, a gondos, aprólékos agitáció és propaganda, helyette megfelelnek az adminisztratív rendszabályok, az utasítgatás, a parancsolgatás. A szocialista törvényesség megsértése, a személyi kultusz e velejárója, ugyancsak abban az irányban hatott, hogy elszaporodtak a ba- sáskodó, öntelt kiskirályok és velük együtt a karrieristák, a talpnyalók, a fejbólogató jánoeok, akik nemegy régi rendes elvtársat háttérbe szorítottak és megbántottak. Ilyen körülmények között nem fejlődhet megfelelően a bátor kritika és önkritika, a pártdemokrácia, a kollek(Folylatása a 3. oldalon)
