Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)

1956-05-05 / 105. szám

1956. május 5. szombat NÉPLAP A csehszlovák P 900-as univerzáiis peruietezőgép bem utalója Nyí regyházán „Ahogy mások fütyülnek — Ki sugalmazta Gaitskellnek kihívó fellépését“ A Csehszlovák Köztársaság gépgyártásának új remekét a P 900-as univerzális permetezőgépet ha­zánkban első ízben a Nyíregyházi Sertéstenyésztő Vál­lalat gyümölcsösében mutatták be az elmúlt napok­ban. A zöldre festett Zetor vontatásit gép már kora reg­gel kinn állt üzemkész állapotban a Sertéstenyésztő Vállalat garázsa előtt, s körülötte emberek sürögtek- forogtak. Nem csoda, hogy ilyen nagy érdeklődést kel­tett ez a gép, mert néhány évvel ezelőtt alig volt megyénkben 30 motoros, s közel félszáz taligás perme­tezőgép. A Nyírség gyömölcs-erdőit emberi erőt kime­rítő háti gépekkel permetezték javarészt. — * Most látjuk igazán, mit jelent számunkra cseh­szlovák barátaink segítsége — mondotta Molnár Já­nos, az állami gazdaságok megyei igazgatója. — Ha ez a gép beválik a szabolcsi fntóhomok domborzatán, naponta több mint 40 embert ment fel a hátgörnyesztő munkától. A Csehszlovák Köztársaság küldöttsége Bogumil Sveda, csehszlovák kereskedelmi attasé. Jozef Buzek, a külkereskedelmi vállalat vezérigazgatója, Oszkár Pa- nenka külkereskedelmi képviselő és Rudolf Helva gépszakértő irányították a gép bemutatóját. Bogumil Sveda közben elmondotta: — Azért jöttünk el szak­értőinkkel univerzális gépünk bemutatójára, hogy meg­győződjünk arról, hogyan viselkedik Szabolcs dombor­zatán. Lássuk a hibát, meghallgassuk barátaink véle­ményét, javaslatait, mert olyan gépet szeretnénk kül­deni Önöknek, amellyel tökéletessebbé válik a gyü­mölcsösök kezelése és jobb árut tudnak adni sízá- munkra is. A gép felzúgott, s két porlasztójával pillanatok alatt ködfátyolba borította a gyümölcsfa-sorokat. — „Szinte hihetetlen nagy nyomása van c gépnek” — mondta Nagy Sándor megyei kertészeti felügyelő. — „Azt azonban hiányolom, hogy a szer elzáró csap nem a szórófej alatt, hanem a kezelő közelében van. Emiatt bizony előfordulhat csőrepedés is. ami a kezelő épsé­gét veszélyezteti.” Hoványi Ferenc megyei növényvédelmi felügyelő a csuklós szivattyú meghajtás ellen emelt kifogást.— Véleménye szerint a dombos gyümölcsösökben a ta­laj egyenetlensége miatt hamar tönkremegy a csuklós meghajtás. Csehszlovák barátaink örömmel fogadták az ész­revételeket. javaslatokat. Jozef Buzek megjegyezte: — Minden észrevételük helyes, s örülünk segítsé­güknek, mert ezzel is elősegítették barátaink a cseh­szlovák gépipar fejlődését. Igyekszünk még korsze­rűbb jobb gépet előállítani. A csehszlovák vendégek ezután megtekintették a Sertéstenyésztő Vállalat hízóállományát is, amelyhői évente több mint ezer darabot szállítanak el hazánk és a baráti Csehszlovákia dolgozóinak. (Balasa—Újlaki felvételei) Lenin, az újságíró (Május 5. — a szovjet sajtó napja) (írta: D. ZASZLAVSZKIJ) 1920- ban új jegyzéket készítettek a bolsevikok moszkvai pártszervezetének tagjairól. Mint valamennyi párttag, Vladimír Iljics Lenin is kérdőívet töltött ki. A ..főfoglalkozása“ kérdésre így válaszolt: irodalmár. Lenin ezidőszerint a népbiztosok tanácsának elnö­ke, az Oroszországi Kommunista Párt vezetője nagynevű államférfi és politikus volt. Elfoglaltsága miatt nem szentelhetett annyi időt az írásnak, mint régebben. Mégis az irodalmai nevezte főfoglalkozásának. 1921- ben a miázkvai szovjet küldöttjeként töltött ki kérdőívet. A főfoglalkozására vonatkozó rovatba azt irta be: újságíró. Melyik szakszervezet tagja? Válasz: újságírószövetségi Igen, Lenin író. újságíró volt. Művei 35 kötetet töl­tenek meg, beleszámítva a leveleket, amelyek éppoly jelentősek, mint könyvei és cikkei. Beszédei magas­színvonalú alkotások. Lenin irodalmi tevékenysége rendkívül sokoldalú. Irt közgazdasági, filozófiai, történelmi, társadalomtudo­mányi. politikai, elméleti müveket, önálló könyv, vagy terjedelmes folyóiratcikk formájában. Irt folyóirat- és napilapjellegü cikkeket és pamfleteket. Irt rövid vezér­cikkeket és propagandista cikkeket, rövidlélegzetű vitá­zó jegyzeteket és szatírákat. Lenin teoretikus, tudós és gondolkodó volt, korunk legnagyobb gondolkodója. De harcos újságíró is volt, újságíró a szó legjobb értelmében. Kiterjedt tevékeny­ségét azonban nem lehet gépiesen két részre osztani, el­méleti tudományos részre és gyakorlati újságírói rész­re. Tudományos, mélyen elméleti munkái és újságcikkei egyazon jellegüeft: publicisztikusak. Lenin író, publicista volt. Nem állította szembe a tudományt a publiciszti­kával, mint ahogyan sok burzsoá tollforgató teszi. Lenin publicisztikát vitt az elméletbe és elmélettel telítette a publicisztikát. Lenin publicisztikája mindig kitűnik világosságával és szabatosságával. A lenini publicisztika, bátran mond­hatjuk, a marxista dialektika legmagasabb színvonalú művészi példaképe. Lenin állhatatosan és következete­sen bizonyítja be igazát. Irodalmi fegyvere a kérlelhe­tetlen logika. Gyűlöli a dogmatikát, mint a marxizmus halálos ellenségét. Már cikkeinek stílusa is szembeszegül a dogmatizmusial, a megdönthetetlen igazságok kinyi- latkoztatásásával, merőben idegen tőle, hogy a tekintély erejével erőszakolja rá gondolatait az olvasóra. Lenin vitára hív. Mindig harcol, ami annyit jelent, hogy min­dig vitatkozik. Ebben Marx és Engels hagyományát folytatja, A marxista publicisztikában a polémika nem véletlen és nem. másodrendű jelenség, hanem a dialektikus mate­rializmus természetéből következik. Természetessé teszi az is, hogy a mai társadalomban két szembenálló ideoló­gia harcol, a ptroletár és a burzsoá ideológia. Az ellen­tétes társadalmi rendszerek, a kapitalizmus és a kom­munizmus békés együttélése minden téren lehetséges, egyet kivéve: az ideológiát. Lehetséges és szükségesek a kompromisszumok gazdasági, nemzetközi, politikai, diplomáciai, műszaki téren, de az eszmék terén lehetet­len a megalkuvás. Ilyen kompromisszumra nincs is szükség a világ tartós békéjének biztosításához. Lenin nemcsak lángeszű újságíró, hanem lángeszű szerkesztő is volt. Nevezetesek a Pravdához, a Nyesz- kaja Zvjezdához és más lapok szerkesztőségéhez inté­zett levelei. Lenin egyes megállapításaiból, cikkeiből — ame­lyek elmondjak, milyennek kell lennie a bolsevik és a szovjet újságíróknak — tevődik össze a sajtóról szóló kommunista, tinitast. Nem. veszítette el időszerűségét Lenin emlékezetes cikke: „Újságaink jellegéről“. Nemhiába hivatkozik rá gyakran a mci'i szovjet sajtó. Lenin azt követelte, hogy a szovjet újságok kíméletlenül és hevesen harcoljanak mindaz ellen, ámi gátolja a. szocialista forradalmat, minden régi, rothadt, maradi ellen. 1918-ban Lenin azt írta: „Nálunk nem folyik aktív kíméletlen, valóban forra­dalmi háború a baj konkrét hordozói ellen." Azóta persze nagy utat tett meg a szovjet sajtó, so­kat tanult, új újságtípust teremtett: De a XX. párt­kongresszus megerősítette Lenin útmutatásait, amikor rámutatott, hogy sajtónknak elvi alapon, kíméletlenül bírálnia kell minden hiányosságot a szocialista építő­munkában. . ; í Párizs, (MTI) Megkezdő- , dött az atlanti tanács ülés- I szaka. A péntek délelőtti I ülésen felszólalt Selwyn ! Lloyd angol külügyminisz- : tér. Halvárd Lange norvég, i Dulles amerikai és Pineau francia külügyminiszter. Az AFP tudósítója sze­rint az atlanti tanács pén­tek délelőtti ülésén felszó­lalt külügyminiszterek ki­vétel nélkül úgy véleked­tek, hogy „a szovjet poli­tika legutóbbi fejlődése nem mesterkedés, hanem a Szovjetunióban történt vál­tozás megnyilvánulása.” A tudósító kiemeli, hogy az atlanti tanács — amely minden ülésszakán elemzi a szovjet politikát, — most először jutott ilyen követ­keztetésre. Az atlanti tanács péntek délelőtti ülése Moszkva, (TASZSZ) A Pravda pénteki száma 1 „ahogy mások fütyölnek. ! Ki sugalmazta Gaitskell- I nek kihívó fellépését” cim- ' mel cikket közöl „Megfi- ‘ gyelő” aláírással. A cikk többek között így hangzik: Az angol munkáspárti i vezetőknek nem sikerült titokban tartaniok annak a kihívó kirohanásuknak iga­zi hátterét, amelyet az N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov tiszteletére ren­dezett ebéden intéztek a szovjet vezető férfiak ellen. Az amerikai lapok kife­csegték, mi volt a munkás­párti vezetők „ihletének” forrása, közölték, hogy ez a forrás New Yorkban talál­ható. A New York Herald Tri­bune a napokban cikket közölt, amelyből kitűnik, hogy a New Leader rágal­mazói egy héttel Bulganyin és Hruscsov angliai láto­gatása előtt „nemhivatalos összejövetel”-re gyűltek össze és azon törték fejü­ket, mit eszeljenek ki, hogy i megmérgezzék a nemzetkö­zi légkört és megakadó-, j lyozzák a feszültség enyhü- i lését. Nos, ekkor merült' fel — mint a New York1 Herald Tribune írja — ..az a gondolat, hogy követeljék . az állítólag (!) a Szovjet­unió és a népi demokrati- | kus országok börtöneiben ■ sínylődő szociáldemokraták , szabadlábra helyezését”. így is történt! Az ameri­kai rágalmazók a mennye-! zetre tekintettek és egy szempillantás alatt jegyző- ■ két állítottak össze az állí­tólag szovjet börtönökben | sínylődő mondabeli „szo­ciáldemokratákról”. „A 245 nevet tartalmazó jegyzéket — folytatja a New York Herald Tribune — S. Le- witas, a New Leader fő­szerkesztője és öt kiemel­kedő amerikai szakszerve­zeti vezető — James Carey. Adolp Held, Emil Masey, David Macdonald és Phi­lipp Randolph irányításával állították össze és megküld­ték az angol parlament több tagjának, köztük Gaitskellnek is.” A New York Herald Tri­bune közleménye e machi­náció visszataszító hátteré­ről meggyőzően bizonyítja, hogy Gaitskell és elvbará­tai, amikor „baráti ebédre” hívták a szovjet vendége­ket, már előre felkészültek, hogy előállnak az óceánon túlról sugalmazott provoká­ciós kérdésekkel. Eszünkbe jut ezzel kap­csolatban az, amit Gogol írt egyes jó alkalmazkodó képességű emberekről, akik „mindenki másnál jobban tudnak úgy táncolni, ahogy mások fütyölnek. simán kezdik, de ocsmánysággal végzik.” A rágalmazók, amikor bárdolatlan vállalkozásuk­hoz fogtak, ezt azzal a szá­mítással tették, hogy .alá­ássák a nemzetközi, mun­kásmozgalom megosztottsá­ga leküzdésének nagy és fontos ügyét. Elszámitották magukat: Gaitskell és egyes kollégái, amikor haj­landónak mutatkoztak ar­ra, hogy úgy táncoljanak, ahogy mások fütyölnek, csupán saját tekintélyüket ásták alá a munkások előtt — írja befejezésül a „megfigyelő”. _____■ ._____ A „Mit teszünk pártunk novemberi határozatának végrehajtásáért“ című pályázat eredménye kanunk szerkesztősége ez , mos pályamű érkezett. év februárjában „Mit te- . szünk pártunk novemberi határozatának végrehajtá­sáért” címmel pályázatot hirdetett. A pályázatra szá­EzeK közül a szerKeszioseg néhányat teljes egészében, vagy rövidítve közölt is. A szerkesztőbizottság ér­tékelte a pályázatra érke­zett műveket és az értéke­lés alapján a következő ju- | talmakat adja: Orosz Irén Nyírlugos: egy kávés készlet, Dr. Varga I Gyula Kisvárda: egy kávé- , főző, Gere Sándor Mandok; egy tésztás készlet, és Kali- | ba Illés Nyírlugos: egy eb- ; reszté óra. (A jutalomtár­gyak alkalmilag átvehetők | a szerkesztőségben.) Könyvjutalmat kapnak : Balogh László Csenget’, j Büdszenti György Baktaló- , rántháza, Laposa Péter Nagyhalász, Somogyi Béla Tunyogmatolcs. (A könyve­ket postán küldjük.) A szerkesztőbizottság di­cséretben részesíti: Schnei­der József (Demecscr) és ifjú Badic Pál (Miskolc) elv­társakat. O___1______ú , A Karlovy-Vary-i nemzetközi filmfesztivál előkészületei A Csehszlovák Állami Film már megkezdte а IX. n em ze t к özi filmfesztivál nagyarányú előkészületeit. A fesztivált július 12-e és 29-e között, tartják meg Karlovy Varpban. A meg­hívókat és a [fesztivál alap­szabályait 48 államnak küldték el, úgy hogy a fesz­tiválban való részvételre meghívták a világ filmgyár­tásának majdnem minden képviselőjét. A győztes filmeket és a legjobb műrészeket a kö­vetkező díjakkal fogják ki­tüntetni: Nagy díj — cseh gránátokkal kirakott kris­tály földgömb, a Nemzetkö­zi Barátság dija, a Nemzeti Szabadság dija, a Világ Haladásának dija és az Új emberért folyó harc dija, Díjjal tüntetik ki n legjobb forgatókönyvet, rendezést, női és férfi színészi telje­sítményt. felvételt, összeál­lítást. zenét és diszletet, a legjobb dokumentum filmet, népszerű-tudomá n yos, bá b és rajzfilmet. Karlovy Varyban április első napjaiban kezdték meg egy új szabadtéri mozi épí­tését Karel Fiser mérnök tervei szerint. A mozi töké­letes felszerelésével és épí­tészetileg is egyedülálló lesz a maga nemében Cseh­i szlovákiában, A nézőtér L’áOO látogatót fogad be. A I vetítővásznat úgy készítik el, hogy alkalmas legyen '.normális filmek valamint ipanorámikus filmek vetíté­sére is, sztereofonikus hang- ! gal, Karlovy Varyban a IX. i nemzetközi filmfesztivál al. \ halmából a film műszak1, dolgozói konferenciát tarta­nak. Egy héttel a fesztivál \ megnyitása után megkez- I dődnek a dolgozók hagyo­mányos filmfesztiváljai, a , köztársaság számos kerüle- I tében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom