Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)
1956-05-12 / 111. szám
NÉPLAP КЗв. május It. smnnbat pártépítés A második ötéves terv útján A teremi Béke TSZ patronáló! Mostanában különösen sok kint vissza. Sok olyan eleszó esik a gyakorlatias pártmunkáról. Nem arról van szó, mintha ezen a téren , régebben nem értünk volna el eredményeket. A gyakorlatiasan végzett, termelést segítő pártmunka eredményességét bizonyítják a termelőszövetkezeteket patronáló üzemek, vállalatok pártmunkásai. A patronázs munka — mint olyan — komoly múltra téIsmerkedés э tsz. gazdaságával A nyírbátori FJK párt- szervexete a teremi Béke TSZ-t patronálja, Mielőtt segítséget adtak volna a termelőszövetkezetnek, többször kerékpárra ültek, ellátogattak a termelőszövetkezetbe. Megismerkedtek gazdaságával, az emberekkel. Megnézték az állattenyésztést, a növénytermelést, ösz- szehívták a kommunistákat, s beszélgettek velük a teendőkről. Zsukk elvtárs, az FJK elnöke, Máté elvtárs és a többiek elmondták észrevételeiket, segítettek a vetésterv összeállításában, a munkaszervezet kialakításában. Megmagyarázták mi az előnye, ha a termelőszövetkezet tagjai brigádokban, munkacsapatokban dolgoznak. Ezután már csak a tsz.-pártszerve- zet tagjaira várt a feladat, hogy ennek jelentőségét megértessék a Béke TSZ Hogyan vélekednek a tsz. tagjai a segítségről ? A patronáló kommunisták nem feledkeztek meg az emberek neveléséről sem. Ebben is segítséget adtak a termelőszövetkezeti pártszervezet számára. „Bizony mi sokat köszönhetünk az elvtársaknak. A munkaszervezet kialakításában a gazdaságos termelés megmutatásában. Bár mindennap itt lennének” — vélekedett Lekvár József tsz- tag, aki a tagság véleményét nyilvánította. Ha nem is mindennap, de nem múlik el olyan vasárnap, hogy ne látogatnák meg őket az FJK és pártszervezetének vezetője. Csupán a múlt hónapban összesítve több mint 40 munkanapot töltöttek a termelőszövetkezetben az elvtársak. A nyírbátori FJK pártszervezete arra törekedett, hogy mennél több kommunista ismerje meg az általuk patronált termelőszövetkezetet. Ez sikerült is. Van olyan vasárnap, amikor 5—6 elvtárs is kerékpárra ül, hogy meglátogassa a Béke TSZ-t. S bizony nem semmittevéssel töltik el az időt ilyenkor, hanem ha szükséges, megfogják a munka végét és segítenek, nevelik, tanítják az embereket. Pintér János tsz-tag nem egyszer kért segítséget írásban, szóban az elvtársaktól. Bizalommal fordulnak az olyan elvtársakhoz, mint Máté Lajos, aki különben is a termelőszövetkezetben vezet politikai iskolát, de a többiekhez is. Nem tudnak olyat kérni, amibe ne segítenének az FJK kommunistái. Most azt tervezik közösen, hogy tsz- iátogatást szerveznek a község egyénileg dolgozói számára. Nem maradnak ki а népnevelő munkából sem. A termelőszövetkezetet patronáló FJK kommunistái a Béke TSZ tagjaival közösen járnak népnevelő munrné van, mely azt mutatja’, hogyan segítsék a pártmunkások a termelést, a gazdasági építő munkát. Ha azt akarjuk, hogy a pártszervező, termelőszövetkezeteinket gazdaságilag is megfelelően segítő munkában komoly sikereket érjünk el, az eddigieknél sokkal nagyobb figyelmet szükséges fordítani a patronázs munkára. tagjaival. A felvilágosító munka sikerrel járt. A termelőszövetkezetek tagjai ma már munkacsapatokban végzik a tavaszi munkát. Nemcsak abban segítettek a patronálok, hogyan állítsák össze a vetéstervet, s miből mennyit vessenek, hanem a vetőmagvak, a dughagyma, a takarmányrépamag beszerzésében is. Nagy szerepük van abban, hogy a termelőszövetkezet ebben„ az évben olyan növényeket is termel, melyekből nagyobb jövedelemre számíthatnak. így termelnek egy holdon tormát, melyre szerződést kötöttek a földművesszövetkezettel. Felvilágosító munkájuknak tudható be az is, hogy 20 hold kukorica helyett 30 holdat vetettek. Istállók, ólak építéséhez faanyagot biztosítottak a termelőszövetkezet számára. kára. Ennek lett az eredménye, hogy legutóbb Székely András 10 holdas középparaszt a kollektív gazdálkodás útját választotta. Műszaki támogatás A teremi Béke TSZ-t patronáló elvtársaknak gondjuk volt arra is, hogy ne csak kisgépekkel lássák el a termelőszövetkezetet, hanem megmutassák azt is, hogyan működnek azok. Ha újtípusú gép érkezik, melynek a kezelése nem ismert még a termelőszövetkezet tagjai előtt, akkor nemcsak a gépet küldik ki, hanem egy-két hozzáértő dolgozót is, aki megmagyarázza a termelőszövetkezet tagjainak annak kezelését. Ez nagy segítséget jelent. Bodnár József, Szalacsi Barna elvtársak sokszor adnak így tanácsot a termelőszövetkezet tagjai számára. Ezáltal nemcsak gazdaságilag adnak segítséget a termelőszövetkezetnek, de ugyanakkor nevelik a termelőszövetkezet tagjait is. (—s. K. —) A giné Bocskay Ibolya ária- és dalestje A zeneiskola jubileumi sorozatának múlt vasárnapi láncszeme Aginé Bocskay Ibolya ária- és dalestje volt. A Bessenyei-klub helyisége éppen csak hogy elegendőnek bizonyult a közönség befogadására. EZ érthető is hiszen Aginé több mint egy évtizede szolgálja művészetével Nyíregyházán a zenekultúrát, mint pedagógus pedig olyan énekésgárc'át nevelt fel, amely már egész estét betöltő operahangversenyt is képes adni. A műsor egyik részében műdalokat hallottunk, Beethoven, Schubert, Liszt. Kodály és Gárdonyi-műveket többek között. Á közönség tetszésnyilvánításai azt bizonyították, hogy az énekIrúnyelvek a mezőgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez A kormány tervezete azt hangsúlyozza, hogy a magyar mezőgazdaság keretében a növénytermelés növelését elsősorban a terméshozamok fokozásával kell biztosítani. Ez helyes megállapítás, mert ma már vannak elég nagy számban fejlett állami és szövetkezeti gazdaságaink, ahol a különféle növények vetésterülete már is elérte a közellátás érdekében megkívánt arányt. így tehát a korszerű gazdálkodást folytató üzemegységekben a terület növelésével már nem lehet a terméseket fokozni, hanem csak az okszerű agrotechnikával. Az egyes növények területnövelése csakis azokban az üzemegységekben lehetséges, ahol még kezdetleges, vagyis egyoldalú a növénytermesztés. Országos átlagban a korszerűen gazdálkodó üzemegységekben a szántóföld vetésterülete százalékos arányban a következően oszlik meg: a kenyérgabonával, tehát búzával és rozzsal bevetett terület 37 százalék, a takarmánygabonáé, tehát az őszi és tavaszi árpa, valamint a. zab vetésterülete 12 százalék, a kukoricáé 15 százalék. A hüvelyes magtermesztés 4 százalék. A szá- lastakarmányféléké. a magtermesztéssel együtt 20 százalék. A takarmány- és a cukorrépáé 3 százalék. A burgonyáé 3' százalék. A kereskedelmi és ipari növényeké pedig 6 százalék. A vetésterületeknek a második • ötéves terv szerinti beosztásánál mindig szem előtt kell tartánunk • azt, hogy a százalékos | arány nem egy-égy köz- ■ ségre vagy gazdaságra, hanem az országos átlagra vonatkozik, tehát a végrehajtás mindig a helyi adottságok figyelembevételével történjék. Kétségtelen, ez nehéz, de nagyon fontos feladat, amelynek helyes megoldása főként a megyei, a városi és a községi tanácsokra nehezedik. — Azonban kellő megfontolással és körültekintéssel ezt a feladatot is jól meg lehet oldani. így pl. a meleg alföldi vidékeken a zab és egyes hüvelyes ve- temények kevésbé szoktak sikerülni, a gyakori szárazság miatt, itt tehát ezek helyett a kukorica vetésterületét lehet növelni. A szikes talajú vidékeken pedig nem a burgonya, hanem a répa vetésterületét nagyob- bíthatjuk. Nem ítélnénk lésnek ez a sajnálatosan elhanyagolt műfaja stílusos, szép előadásban éppenűgy megfogja a hallgatókat, mint a közkedvelt opera- és operettrészlelek. A műsor kiemelkedő részének kell számítanunk az elhangzott Verdi, Csajkovszkij és Saint-Seans áriákat, amelyeknek előadásához különösen alkalmas Aginé középfekvésű, sötétes színezetű, drámai hatásokra alkalmas hangja, amely átélt és kulturált előadásmóddal párosult. A lelkes hallgatóság ráadást is kapott a szép est befejezéseképpen. A műsorban Farkas Mária zongora-, Friedl Endre pedig fagottszólóval működött közre. Bartók román Irta: WESTSIK VILMOS Kossuth-díjas tudományos kutató, a Nyíregyházi Homokjavító Kísérleti Gazdaság vezetője. meg helyesen a helyi adottságot, ha a laza homoktalajú vidékeken burgonyából csak annyi vetésterületet osztanánk be, mint amennyit a második ötéves terv előír, hiszen ez országos átlagszám. Tehát itt a burgonyából nagyobb vetésterületet kell kiszabni. A helyi adottságok megítélésénél sok tényezőt kell megfontolás tárgyává tenni, tehát nemcsak a vidék éghajlatát és annak talajminőségét. így pl. a mai helyzet az, hogy a szövetkezeti gazdaságok legtöbbjében aránylag kevés kézi munkaerő áll rendelkezésre. Ezen okból a szövetkezeti tagok kisebbítették a kukorica vetésterületét, mert azt kézi erővel nem tudták a kellő időben megkapálni. így egyés alföldi szövetkezeti gazdaságokban 1954. és 1955. években a kukorica vetésterülete leszállt 5 százalékra és helyette emelték a gabonafélék vetésterületét. Már pedig általánosan ismert tény, hogy az Alföldön a dolgozó parasztság az ezelőtti években nagy arányban termesztette a kukoricát, hiszen a régebbi alföldi parasztgazdaságokban 25—30 százalékos volt a kukorica vetésterülete. Ha tehát a szövetkezeti gazdaságokban növelni akarjuk a kukorica vetésterületét, akkor ez „Villanyt kap minden számottevő település“ A második ötéves terv irányelvei között szerepel, hogy 1960-ig lényegében befejeződik a faluvillamosítás. összesen 80 község nem rendelkezik még árammal megyénkben. Ez országosan jóval az átlag felett van, s arra enged következtetni, hogy talán más megyékben jobban folyt a villamosítás. Salamon Pál, a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat tervosztályának vezetője erre adott választ: — Hogy megyénkben még nyolcvan község maradt eddig villany nélkül, nem abból következik, mintha a többi megyékhez képest gyengébb munka folyt volna. Sőt, országosan az elsők között vagyunk a villamosított települések számát tekintve. Az viszont igaz, hogy megyénk az ország legelmaradottabb he- táncaiban a román népi muzsika sokféle hangulatát hűen érzékeltette az előadó, Mozart fagottversenyében élveztük a fagott nálunk ritkán hallott, bársonyos, meleg hangszínét a klasszikus -emekmü hivatott tolmácsé,, -sóban. Az est sikeréhez hozzájárult Farkas Márta és Straky Tibor zongorakísérete. A hangversenysorozat következő része vasárnap, 13-án este lesz a Bessenyei- klubbant tanári kamaraest, fúvós- és vonóstriókkal és kvartettekkel. Bach, Mozart és Haydn műveit saját erőkkel adják elő. a törekvésünk csakis abban az esetben lesz eredményes ha a szövetkezeti tagokat megismertetjük a kukorica korszerű, nagyüzemi termesztési módszereivel, tehát elsősorban a négyzetes vetéssel és ennek alapján a fogatos, vagy gépi erővel vontatott kapálással. Nagyon fontos a takarmánynövények vetésterületének növelése, ami elsősorban az alföldi vidékeken szükséges, mert itt még mindig kis arányú a szántóföldi szálastakarmányter- mesztés. Ezen feladat megoldásánál tartsuk szem előtt azt, hogy a gyengébb kezelésű üzemegységek 40 százalékos kenyérgabona vetésterülettel, az elég jól kezeltek pedig 35 százalékos kenyérgabona vetésterülettel tudnak eleget tenni a közellátási kívánalmaknak. Ha tehát a jelzettnél nagyobb a kenyérgabona vetésterülete, akkor a többletet a szálastakarmánynövények, vagy más fontos kapásnövények számára kell biztosítani. — Azonban ezen feladat végrehajtásánál legyünk körültekintők és vegyük figyelembe az üzemegységek művelési ágak szerinti megoszlását is. így pl. nagyon helytelenül oldanánk meg lye volt, amit tükrözött a villanyhálózat kiépítetlen- sége is. Már az első ötéves terv folyamán 51 község, 20 termelőszövetkezet, 7 állami gazdaság és 22 gépállomás kapott áramot. A második ötéves tervben feladataink sokkal nagyobbak lesznek. Már ebben az évben 13 községet villamosítunk, továbbá 16 termelőszövetkezetet, közöttük a papi II. Kongresszust, a jékei Szabad Földet, a pusztaszabolcsi Béke Termelőszövetkezetet. Az első félévben elkészül Pap, Jéke, Lövöpetri, Nyírlövő, Pusztadobos, Sza- mossályi villanyhálózata, a második félévben pedig Botpalád, Szamosszeg, Má- riapócs, Jármi, Tiszaszent- márton, Zsurk, Turistvándi házaiban gyullad ki a villanyfény. Pap, Jéke, Nyírlövő és Lövöpetri villamosítása már május elsejére elkészülhetett volna, ha szállítási nehézségek nem akadályozzák a munkát. Az évek gyakorlata folyamán kialakult jó módszerekkel dolgozunk, de egyre javítunk ezeken is. Az eddig használatos úgynevezett kátrányos faoszlopok helyett már minden községben betonoszlopokat helyezünk el. Ezeket az Április 4 Gépgyárból kapott daruskocsival emeltetjük. Ennek igen nagy jelentősége van az építkezés költségének csökkentése szempontjából'. minden egyes vonalkilométer felépítése ₽~ feladatunkat, ha a sémivé * kés üzemegységekben a szántóföld 20 százalékára szabnánk ki a szálastakar- mánytermesztést. (A „sem- iyék” alföldi népi elnevezés, amely mély fekvésű, szikes gyepes területet jelent.) A semlyékes üzemegysegekben különösen nagy súlyt kell helyezni az is-» tállótrágya okszerű kezeié-» sére és ezzel kapcsolatban az állati vizelet és a trá * gyalé felfogására és össze-, gyűjtésére, megfelelő ce-' mentes tartályokban, vagy agyaggal kidöngölt kutakban, melyekben a folyékony trágyát szakszerűen kezelni is kell. Ezt a folyékony trágyát a megfelelő időszakban hordókban kihordjuk a semlyékes- gyepekre és ott különleges elosztó csapokkal úgy fees-, kendezzük szét a trágyale-l vet, mint a városokban az utcai locsolást végző víz-, tartályok a vizet. így tudjuk’ a föld termőképességét - lé-' nyegesen fokozni és nagyi szénakészleteket biztosítani a téli idényre. - - • Nincsen arra lehetőség., hogy a második ötéves tervnek a mezőgazdaságra vonatkozó összes irányéi-' veit elbíráljam, azonban' olyan példákat soroltam elő, amelyek világosan rámutatnak arra, hogyan keli a második ötéves tervet helyesen értelmezni, és hogyan kell annak irányelveit a helyi adottságok,figyelembevételével végrehajtani, hogy azok jó eredményt is adjanak. új anyaggal és módszerrel mintegy 19 ezer forint megtakarítást eredményez. Könnyű kiszámítani, h >gy az ötéves terv során összes megtakarításunk ily módón mennyi lesz, mivei több mint félezer kilométeres hálózatot kell megépítenünk. De további megtakarítás jelentkezik, ha tekintetbe vesszük, nogy a betonoszlopok tartósabbak, mint a faoszlopok, minimális felújítást igényelne«, s élettartamuk háromszoros. Ez tíz év alatt további rríil- liókat jelent, munkamegtakarítást és azonkívül ya- lutamegtakarítást is, mivel, a faoszlopokat külföldről' vásároltuk. Az eddigi gyakorlattól eltérően a villamosított helységekben minden házhoz ki kell építeni a villanyhálózatot, még akkor is,; ha ez több kilométeres’ többletmunkát jelent. Példa' erre Pusztadobos, ahol kétl és fél kilométerrel hosszabb' lett a hálózat. Végül • megszűnnek a feszültséggel kapcsolatos panaszok is. Fényesiitkén, Tuzséron, Fehérgyarmatön még ebben az évben, Nyíregyházán az állomás környékén es a Dózsa György úton hajtunk végre keresztmetszet-áttérést. Tervünket vállalatunk dolgozóinak bevonásával készítettük, de ezen túlmenően várjuk a megye dolgozóinak javaslatait, észrevételeit, hogy terveink minden lehetőséget kihasználva, a legkevesebb költséggel, a kívánalmaknak lejobban megfelelve kerüljenek megvalósításra.
