Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)

1956-05-10 / 109. szám

NFP Г. Л I" 195«. május Ifi. Mfttörfök PÁBTÉPÍTÉS A második ötéves terv útján A bírálat szabad légkörében Mecryénk közót-fejlesBtésénefc Ш; i (több mint egy év után) a Nem könnyű dolog évek | járási pártbizottság illeté- hibáját egyszerre orvosolni |kes°> az egész pártéletre! Különösen nem akkor, ha a olyan nagy hatással lévő járási párt-vcgrehajtóbizott-j kongresszus szellemében ság nem adja meg a kellő adnak segítséget a taggyű-! segítséget ehhez. lés előkészítéséhez. Nem ez' A tuzséri párt-alapszerve- történt. Nézzük hogyan vé- i zet kommunistái faggyú-1 [ekednek a ' járási párt-! lesre készülődtek. Azt le- i végrehajtóbizottság segítsé- hetne feltételezni, hogy most 1 géről a kommunisták. Gyenge a pártsxervexö munka a jó ró ni piiribisoltsáffná! „Szurcsik István elvtárs, instruktor nemrégiben (a u-ggyűlés előtt) járt itt. Megígérte, hogy segítem fog a taggyűlés megszerve­zésben, s itt lesz a taggyű­lésen. Elmaradt.“ Hogy miért, azt nein tudták meg­indokolni a párttagok. Igen helytelen volt Szurcsik elv­társ részéről, hogy ígéretét nem teljesítette. Ahogy Bezzeg elvtárs, a községi pártbizottság titkára elmondotta, a járási párt­bizottság Szaladják János elvtársat bízta meg azzal, hogy a taggyűlés előkészí­tésében adjon segítséget á tuzséri kommunistáknak. Különben pártmu’’ kaként is a tuzséri párt-alapszerve- zet patron álásával bízták meg. „Én egy hete (taggyűlés előtt) találkoztam Szaladták elvtárssal a boltban, itt Tu- zséron — magyarázta Bez­zeg elvtárs. Bemutatkozott. „Mától kezdve én patroná­lom a pártszervezetet“ — mondotta. Tájékoztatott ar­ról. hogy mikor tartsuk meg a taggyűlést és elment. Ö is megígérte, hogy kijön, segíteni fog. Azóta felénk se néz.“ Nagy szükség lett vol­na az instruktor és a pártszervezetet. patronáló elvtársak segítségére. Szi­lágyi János elvtárs, az alap­szervezet új párttitkára mm elég jártas még a pártman- kában, a beszámoló össze­állításában, a Taggyűlés megszervezésében. Hiába várta a segítséget. Ez alka­lommal is magára maradt a pártvezetőség. A járási párti végrehajtóbizottság hiányos munkáját mutatja ez. Az el­mondottak bizonyítják azt, hogy hibák vannak a párt-1 végrehajtóbizottság Bárt- | szervező, az alapszervezete­ket segítő és ellenőrző mun- i kájában. Az igaz, hogy a kisvárdai járási pártbizott­ság apparátusa nagy terüle­ten végzi a pártszervező, irányító munkát. Ennek azonban mégsem lett vei- | na szabad megtörténnie a j tuzséri alapszervezetben. A i végrehajtó bizottság vagy i tudott azokról a súlyos fo- ! gyatékosságokról, amelyek : itt gátolták a pártélet előre- : lendülését. s ha tudott, ak- I k^” tét’onül szemléljék. Ez ' súlyos hiba, mert mindez a ; szemük előtt történt. Ha i nem volt tájékozottságuk :i i tuzséri állapotokról, az ре- I dig azt mutatja, hogy párt- i szervező munkájuk hiányon , volt. Megfeledkeztek arról,,; hogy Tuzséron is vannak ' kommunisták, van pártszer­vezet, akikre nem kevesebb feladat hárul, mint az, hogy megfelelően segítsék irá-' nyítsák a község fejlődését, a Béke és a Vörös Csillag termelőszövetkezetek előre­jutását, az egyénileg dolgo- j zó parasztok ■ gondolkodás­módjának megváltoztatását. Sajnos, a segítség a leg­utóbbi időkig elmaradt. Sú­lyos hibát követtek el ezzel, hiszen az instruktor és a patronázs elvtársak ha­nyagsága azt is mutatja, hogy a járási pá'd-végre- hajtóbizottság nem ellen­őrizte munkájukat, még ; most sem. bíztattuk, hogy mondja ei mi fáj neki. Bírálja meg a volt vezetőség tagjait, akin ott ültek vele egy terem­ben. Nem tette Azt felelte: „Éh még nem bízok abban, hogy megváltozik a helyzet a pártszervezetben.“ S olyan hallgatagon, reménytelenül ült itt, A beszámoló A beszámoló alaposan elemezte az elkövetett hi­bák okait. Bátor bírálatot gyakorolt a régi pártveze­tőség munkája felett. 1 át­szőtt, hogy nagy gonddal készült a vezetőség erre a taggyűlésre. Nem maradt ki olyan dolog, amelyet a párttagok talán még most is úgy véltek: no ez, vagy az újból hiányozni fog. Éle­sen mutatott rá a legelie- I tési ügyre, a községi taná­cson belül meglévő helyte­len állapotokra. Az olyan ügyeket pedig, mint a tej­csarnok elhelyezése, emher- I séges módon vetette fel A ' párttagok közbeszólásábol érezni, látni lehetett, hogy ez a beszámoló találkozott véleményükkel. Merészen bírálták a járási párt-vég­rehajtóbizottság segítő mun­káját is. A hozzászólók kö­zött már hallottuk Tóth Istvánnét is, aki ugyan még mindig nem minden gond­ját, nem teljes szívét tárta fel. de megszólalt s ez mu­tatta azt, hogy lelke meg­könnyebbült, s a bizalommal is közelebb áll a vezetőség- ihez. Ez bíztató kezdet. Gátlás nélkül... A tartalmas beszámoló alapot adott ahhoz, hogy a kommunisták elmondják vé­leményüket, hozzájárulja­nak olyan helyes kollektív határozatok hozatalához, amelyeket magáénak érezve hajt végr“ becsülettel min­den párttag a vezetőséggel egyetértve. Nehéz lenne most minden hozzászólást elemezni. Va­lamennyiben volt helyes ja­vaslat; nem hiányzott a bí­rálat sem. Molnár István elvtárs, n tanács munkáját bírálta. Kimondotta, hogy a vb. titkár sok dologban megsérti a szocialista tör­vényességet, nem megfele­lően barik a dolgozókkal. Vekovi-cs Istvánná azt kér­te, hogy a legelőügyet sür­gősen intézzék el. Makk Józsefné az iskola igazga­tója arra hívta fel a veze­tőség figyelmét,' hogy be­széljen a járási tanáccsal, mert vele nem megfele’ő hangon beszéltek a salát lakásán. Ezért bírálta G;­mesi elvtársit, a járási ta­nács előadóját. Fedik Sán­dor a pártcsoport bizalmiak fokozottabb felelősségére hívta fel a figyelmet. Nagy Menyhért arra figyelmezte­tett, hogy a határban még most is találni olyan gyü­mölcsfákat, amelyek nin­csenek megfelelően meg­metszve, megkaparva. Java- smták többen, hogy a le­geltetési bizottságba sürgő­sen válasszanak kommunis­tát. És így tovább. Volt azonban egy hiba. Nsm mondották el azt, hogy mi­lyen felelősséget éreztek maguk a párttagok mind­azokért a hibákért, amelyek eddig megvoltak a párt­szervezetben. Különösen érezhető volt ez Dóczi és Kovács elvtársaknál, akik felszólalásaikban mentege­tőzni igyekeztek. A sok munkán túl Dóczi elvtárs még arra is hivatkozott, hogy ő annakidején sem akarta elvállalni a párttit­kári funkciót. ggal együtt /1 pártvexetőség munkához lát Az új pártvezetőség Szi­lágyi János párttitkár elv­társsal az élen — ha bár kevés gyakorlatuk van — szívós munkával láttak a taggyűlés megszervezéséhez. Fontos feladatnak tekintet­ték. hogy a beszámoló a valóságos helyzetet tükröz­ze. Beszélgettek az egyszerű párttagokkal. Az alapszer­vezet életére és további munkájára vonatkozó kér­dések egész sorát, tárták a taggyűlés elé, a kollektíván készített beszámoló alap­ján. Nemcsak a pártcsoport- bizalmiak — Tóth Mária, Cseh Istvánné, Bálint Mar­git —. hanem a párttagok is segédkeztek. Értesítették egymást arról, hogy fontos taggyűlés lesz. Több olyan párttag volt, mint Molnár István, aki felkereste egyé­ni gazda társait, a pártta­gokat és gyűlésre hívta őket. Volt néhány olyan párttag, mint Szabó Ká­rolyné. aki nem jött el a taggyűlésre. Mondván: úgy sem sokat változtat ez a i helyzeten. (Ez is mutatja, hogy vannak még pártta­gok. akikben az évek óta fel­gyűlt keserűséget nem le­het egyszerre orvosolni.) Többségében azonban meg­jelentek a kommunisták az iskolában, a taggyűlésen. Szemükben a bizakodás fé­nye csillogott. Valamcny- nyien tetteket vártak a ve­zetőségtől. Őszinteséget, a hibák bátor feltárását. Em­berséges hangot, harcossá­got és egyetértést, igazi kol­lektív vezetést, mely előre­viszi az egész község ügyét. A kommunisták helyes javaslatai és kezdeménye­zései alapján megfelelő ha­tározatokat fogadott el a taggyűlés a pártélet fellen­dítésével, a hibák kijavítá­sával kapcsolatban. A hi­bákat, a hozott határoza­tokat csak a párttagsággal együtt lehet és kell kijaví­tani, végrehajtói. Az most a feladat, hogy ne álljanak meg a tuzséri párt-alap- .szervezet kommunistái a fél­úton. A vezetőség a párt­tagsággal egyetértésben fogjon hozzá a munkához. A vezetőség csak úgy tud­ja végrehajtani azokat a sokrétű, sokszor még min­dig akadályokba ütköző fel­adatokat, ha a párttagság ereje összeforr. Aki még mindig nem bixik Idős, ünneplőruhába, fe­kete fejkendőbe . öltözött asszony ült be az egyik padba. Tóth Istvánné, 57 éves, 1948 óta a párt tagja. Nyolc éve özvegy. Négy hold föld gondja szakadt a vállára. 11 gyermeket ho­zott a világra. Eddig , gond­jaival egyedül volt.' Több­ször kérte a oártvezetőség segítségét. „Egyszer sem ültek le velem, hogy meg­hallgassanak. ígéretet azt kaptam bőven“. — magya­rázta, fejét csóválva. — Mi volt a legnagyobb hiba véleménye szerint?. — A hanyagság. Kértem., hogy az utcánkból eresszék le a vizet, mert a házak összedőlnek. Nem csinálták meg. A fiam katona volt. Segítséget kértem kis gabo­nám learatásához. Felém se néztek. De azét" nem tartozom egy fillér adó­val sem ... Most is .rek­torral szántattam meg a földemet. Ehhez nem kell kommen­tár. Mutatja azt. hogyan iiagyta magára a régi veze­tőség a pár * fasók»t Hiába irányelvei c? második ötéves terv során Ez a taggyűlés meg mutatta, hogy a tagság bí­zik a vezetőségben, s támo­gatni fogja munkájában. Ehhez azonban az is szük­séges. hogy a járási párt­végrehajtóbizottság ' részé­ről megbízott elvtársak több, jobb, színvonalasabb segítséget adjanak a tu­zséri párt-alapszervezet gyakorlati tapasztalatokkal nem rendelkező pártvezető- segének és Szilágyi elvtárs- nak. a párttitkárnak. A ve­zetőségben meg van a kom­munista akarat, a lendület, hogy tovább lendítsék a fejlődés kerekét Tüzsérpn, a párttagsággal összeforrva. Segítsenek ebben a járási pártbizottság dolgozói is: Farkas Kálmán. Megyénkben az ötéves tér vidőszaka alatt mintegy 300 km hosszú aszfalt utat létesítünk. A végrehajtás során Nyíregyháza—Kisvár­áéval, Rohod—Mátészalká­val, Mátészalka—Nyiradony- nyal, Mátészalka—Csenger- rel, Mátészalka—Fehérgyar­mattal. Mátészalka—Vásá- rosnaménnyal, Gergelyi- ugornya—Tiszaadonyon ke­resztül Lónyával, Nyíregy­háza—Nagyhalászon ke­resztül Dombráddal és Kis­váráéval, Kisvárda—Vásá- rosnaménnyal, Tiszavasvári —Nyíregyházával, Nyírbá­tor—Nyirbéltekkcl, Máté­szalka—Mérkkel, Hajdudo-» rog—Üjfehértóval, Téglás— Balkánnyal, Nyíregyháza— Kálmánházával. és a fen­tieken kívül mintegy 20 ki­sebb község kap összekötte­tést pormentes burkolattal. A városi dolgozók áruel­látásának elősegítése és a dolgozó parasztság áru- és személyszállítási lehetősé­geinek megjavítása céljá­ból további három községet fogunk az állami úthálózat­ba új bekötőút, építésével bekapcsolni. Omboly, Olcs- vaapáti és Panyola közsé­gek határában épített mint­egy 12 km hosszú bekötőút elkészítése után a megyénk­ben úttal bekötetlen köz­ség nem lesz. A községek egészségi helyzetének meg­javítása céljából a legfor­galmasabb és egészségi , szempontból is legkifogá- | solhatóbb községi átkelési ■ szakaszokon, mintegy 130 i’km hosszúságban fogunk portalanítást végezni. A' portalanitandó helyek kije­löléséhez a tanácsok es egészségügyi szervek javas- - latait kérjük. 1958. év végére mintegy 16 millió forintos költség gél megépül az új tokaji híd és mintegy 7 millió fo- - rintcs költségkerettel új hi­dakat építünk a Kraszna-esa- tornán: Nagyecseden, Öles- vaapátiban és Nagydobo­son, a Lónyai-csatornán pe­dig Gáva és 3uj községek­nél. A forgalmi szempont­ból legjobban igénybevett fahidakat korszerűsítjük, ugyanígy az elavult tiszai ■ kompokat. Mocsár Kálmán. a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Közúti Kirendeltségének vezetője.- ■ Hosszúlejáratú hitelt kapnak a termelőszövetkezete * és a termelőszövetkezeti csoportok a sílóépitfsta A takarmánybázis növe­Mi ú jság Nábrádon ? I A tavasziak vetése Náb- \rádon is teljes befejezéshez közeledik. A Békeharcos .Termelőszövetkezet. mutat i ebben példát, ahol már a I dohány ültetését végzik. I igen jól haladnak a szövet- i kezeiben a munkával. A [nagyüzemi gazdálkodás cl- I többségét bizonyítja például I az. hogy a tsz őszi kalászo­sai szebbek, mint az cgyé- [ nieké. Almatermésük bösé- ; öcsnek mutatkozik. A tsz [tagsága jó zárszámadásnak i örvendett az elmúlt őszön, de az idén még több jöve- [delmet vár. Az egyéniek is igyekeznek I kitenni magukért: szorgal- I másán dolgoznak a termés­hozam növeléséért. Már vannak a község határában kikelt és fejlődésnek indult burgonya-táblák. Ilyen töb­bek között Balogh Kál­mán egyéni gazdáé is, aki pár nap múlva megkezdi a burgonya kapálást. A cukorrépa kielégítően I kel és szépen serjádzik. Jó termésre van kilátás. A napokban megkezdték az egyéniek a kalászosok gyomirtását. A községi legeltetési bi­zottság befejezte a legelő fásítási tervének végrehaj­tását. Több mint 10 ezer da­rab facsemete került itt el­ültetésre. SZABÓ MIHÁLY lésének elősegítésére a ter­melőszövetkezetek és a ter­melőszövetkezeti csoportok állandó jellegű silóépitkezc- seit — saját eszközeik ki­egészítéseként — az állam hosszúlejáratú hitellel tá­mogatja. A termelőszövetkezetek és csoportok az 1956. évi üzemtervben, illetve a be­vételi-kiadási költségvetés­ben tervezett silóépítési hi­telt a Magyar Nemzeti Bank járási (városi) fiókjánál igé­nyelhetik. Az újonnan ala­kult és azok a régebben működő termelőszövetkeze­tek, amelyek a tervezettnél több állandó jellegű silót kívánnak építeni, a szüksé­ges hitelt a járási, illetve a városi tanács vb. mezőgaz­dasági osztályától külön is kérjék. Az igényelhető hitel felső határa köbméterenkint 80 forint. Az engedélyezett hi­telt évi egy százalékos ka­mat mellett 1961. október elsejétől kezdődően 1966. szeptember 30-ig — öt egyenlő részletben kell visz- szafizetni. Az újonnan alakult tsz-ek, amelyek állandó jellegű silóikat legkésőbb 1956 október elsejéig meg­építik és november else­jéig megtöltik, a régi ter­melőszövetkezetek pedig, ha szarvasmarha cs juh szá- mosállatonkint legalább hét köbméter silótakarmányt készítenek — ugyanezen ha­táridőig — az 1956. évben megépített állandó jellegű siló után köbméterenkint húsz forint anyagárvissza­térítésben részesülnek. A köbméterenkénti anyag- árvisszatérítés összegével a hitelt csökkenteni kell. Ha a termelőszövetkezet az ál­landó jellegű silót teljes egészében saját erőből épí­ti, az anyagárvisszatérítést a bank az elszámolási szám­lán javára írja. második népgazdasági ötéves terv végrehajtása so­rán bővülni fog a közúti forgalomban résztvevő gép­kocsik száma is. Mintegy 62 százalék ez az emelkedés. A fokozottabb igénybevétel miatt a közutakat mintegy 1700 km hosszúságban kor­szerűsíteni kell, pormentes aszfalt út építését írja elő a terv. Az állam kezelésében lé­vő úthálózat mintegy 78 szá­zaléka úgynevezett vizes makadámburkolat. Az ap­rószemű zúzott kövekből hengerelt utak a felsza­badulás óta cca tízszeresé­re nőtt gépkocsiforgalmat már nem bírják. Ezeken az utakon közlekedő gépkocsik fenntartási költsége kilomé­terenként mintegy 10 fillér­rel magasabb, mint az asz- faltúton közlekedő gépko­csiké. Egy átlagos napi for­galmat számítva a vizes makadámutak fenntartása éves viszonylatban mintegy 10 millió forint ráfizetést jelent. Az 1950. óta korsze­rűsített 32 km hosszú útnál kilométerenként 125 ezer forint, összesen mintegy 4 millió forint megtakarítás jelentkezik. Ez azt jelenti, hogy a gépjárművek fenn­tartási költségeinél jelent­kező megtakarítás három éven belül a korszerűsítési költségeket teljes egészé­ben fedezi. A feladat tehát világos. A régi utak áthen- gerelésével a szinte korlát­lan mennyiségben is ren­delkezésre álló bitument (használva, minél több por- ' mentes aszfaltos utat kell ; készíteni. Megyénkben az ! irányelvünk az, hegy 1960- 1 ra Nyíregyháza, minden já- í rási székhely és nagyobb ipari telep pcinnentesített aszfaltos úttal, vagy folyé­kony bitumennel készített hengerelt pályával legyen bekötve. A Közlekedés- és Pcstaügyi Minisztérium, va­lamint a helybeli Útfenn­tartó Vállalat műszaki és fizikai dolgozói számos újí­tással, gépesítéssel állan­dóan csiszolódó, fejlett tech­nológiai eljárással igyekez­nek e feladatot megoldani Az Útfenntartó Vállalat mű­szaki dolgozói országos vi­szonylatban is élenjárnak céltudatos munkájukkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom