Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)

1956-05-09 / 108. szám

1936. május 9, szerda NÉPLAP René Coty és Joszip Broz Tito pohárk őszön tője René Göty francia köz­társasági elnök hétfon este az Elysée palotában ünnepi vacsorát adott Tito jugo­szláv elnök és felesége, Jo- vanka Broz tiszteletére. A vacsorán francia részről je­len, volt még Guy Mollet miniszterelnök, a kormány több tagja, le Trcquer, a nemzetgyűlés és Gaston Monnerville, a köz társasági tanács elnöke. A vacsorán Coty és Tito pohárköszöntöt mondott. A francia köztársasági elnök pohárköszöntőjében mele­gen üdvözölte a jugoszláv vendégeket, majd így foly­tatta:. —„Mélyen sajnáljuk, hogy a népek közé fal emelke­dett, amely gátolja egymás megismerését. Hisszük, hogy a népek békét akarnak, de egyik a másikat azzal gya­núsíthatja, hogy háborút akar, ami már magában véve bizonyos háborús ve­szélyt jelent. Ezért megelé­gedéssel szemléljük, hogy a népek közötti fslon rések nyílnak, amelyek megen­gedik a jobb megismerke­dést. és azt, hogy a népek kezdjék egymást jobban megérteni. Joszip Broz-Tito elnök köszönte a szívélyes fogad­tatást. Ezután ekeket mon­dotta: — Hőn óhajtjuk, hogy a világ felelős személyei, de különösen azon országok vezetői, amelyek áldozatul estek az agressziónak, leg­alább a második világhábo­rúból vonják le a szükséges tanulságokat, óvakodjanak a múlt hibáinak megismét­lődésétől s önös érdekeik ne homályosítsák el a múlt emlékeit és a jövő távlatait, hanem állandóan tartsák szem előtt a legfontosabbat: a békét, a békés nemzetközi megegyezést és. együttmű­ködést. Nem helyénvaló most ar­ról beszélni, ki miben és mennyiben volt hibás. Ma arról van szó, hogy hibát többé senki se kövessen el, ne engedjük meg, hogy egyes személyek a világ sorsával játszadozzanak, mert ha ezt nem engedjük meg, háborús katasztrófák sem fordulnak elő. A né­pek közötti új viszony ki­alakításához vezető utak keresésében, a nemzetközi együttműködésben és egye­bekben nem szabad türel­metleneknek lennünk, mert jó eredményt csak akkor érhetünk el, ha mindig szem előtt tartjuk, hogy a háborúk nem oldják meg a vitás kérdéseket, hanem még bonyolultabbakká te­szik. Azt hiszem, hogy ma már sokat tettek a népek köl­csönös megismerése érde­kében, s ez bátorító a vi­lágbéke további megszilár­dítása és a nemzetközi együttműködés szempontjá­ból. Ezen az úton kell bát­ran haladni és fokozni kell a kölcsönös bizalmat. A Szovjetunió hatodik ötéves tervéből Megjelent az A « v ag­es Adatszolgáltatás legújabb száma Külön számként megje­lent az Anyag- és Adat­szolgáltatás legújabb szá­ma. A folyóirat közli Walter Ulbricht elvtársnak a Neues Deutschlandban megjelent cikkét az SZKP XX. kongresszusáról, Gh. Gheorghiu Dej elvtárs és A. Novotny elvtárs beszá­molóit a XX. kongresszus­ról, a Partyijnaja Zsizny Miért káros a személyi kul­tusz? című cikkét, a Zsen- minzsipao A proletárdikta­túra történelmi tapasztala­tairól című szerkesztőségi cikkét, valamint Edward Ochab elvtársnak a varsói és vajdasági pártaktivisták értekezletén elhangzott be­szédét. Olló Grotewohl miniszterelnök üdvözlete N. Д. Bulganyinhoz, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökéhez A hitleri fasizmus alól történt felszabadulás 11. évfordulója alkalmából Otto Grotewohl miniszterelnök a Német Demokratikus Köztársaság kormánya nevé­ben üdvözlő táviratot intézett N. A. Bulganyinhoz, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökéhez. A távirat­ban hangsúlyozza, hogy a német hazafiak emlékeze­tükbe vésve a szovjet népnek és dicső hadseregének világtörténelmi jelentőségű győzelmét, minden erőt 'atba vetnek a béke és a haladás közös nagy ügyének győzelemre vitele érdekében. Köszönetét mond azért a hatalmas segítségért és támogatásért, amelyet a Szov­jetunió népe és kormánya az elmúlt 11 év alatt a Né­met Demokratikus Köztársaságnak g politikai, gazda­sági és kulturális élet minden területén nyújtott. „Ebben az esztendőben még szorosabbá váltak azok a baráti és testvéri szálak, amelyek népeinket egymáshoz fűzik. Köztársaságunk dolgozói új erőt me­rítenek a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kong­resszusának határozataiból, amelyek az egész emberi­ség számára új távlatokat nyitottak meg” — hangsú­lyozza a üdvözlő távirat. Nyíregyháza befejezte a tavaszi munkát Örömmel jelentjük, hogy városunk termelőszövet­kezetei és egyénileg dolgozó parasztjai május 5-re be­fejezték a tavaszi szántás-vetési munkákat, kivéve a dohányföldeket és a vizes területeket. CZINE ANDRÄS a városi tanács vb. mg. osztályvezetője. TÖTH SÁNDORNÉ az MDP városi pártbizottság mg. oszt. vez. Л „népi kapitalizmus“ nyugatnémet változata Irta; SIEGBERT KAHN, a német közgazdasági intézet igazgatója. — RÖVIDÍTÉS — Az amerikai finánctőke ideológusainak jutott az a kétesértékű dicsőség, hogy felfedezték a i „népi kapita­lizmus” fogalmát. Ezt a fo­galmat azért, találták ki, hogy leplezzék a monopol­tőke népellerjes jellegét és port hintsenek a dolgozók szemébe. Mint ismeretes, a német monopóliumo < ideológusai a fasizmus mjegjelölésére a „nemzeti szocialista” kifeje­zést használták, pedig nem volt más, m|nt a finánctő­ke legreakciósabb rétegé­nek nemzet- és népellenes uralma. Ezek az ideológu­sok a „nemzetközösségről” >zónokoltak, amely állítólag egységes családba tömö­ríti az össjzes németeket, kezdve a monopolistáktól, egészen a legszegényebb munkásig. iA német nép saját keserű tapasztalatán győződött meg, mit jelen­tett a valóságban ez a ..nemzetköz isség”. amely katasztrofális következmé­nyekkel járó, véres háború­ba, sodorta. Most, amikor a fasiszta demagógia már nem hatá­sos, a nyigatnémet mono­póliumok ideológiai fegyver­hordozói a demagógia új formájához folyamodnak. A „nemzetközösség” fogalmát „a társadalmi együttműkö­dés” fogalmával cserélték fel; azt akarják elhitetni a munkásokkal, hogy a gyá­ros és a munkás nem osz­tályellenség, hanem „egyen­jogú partner”. Nyugat-Németországban most különféle szervezete­ket alakítanak, mint ami­lyen például a „Német Ipari Intézet” és a „Társa­dalmi megegyezésért küzdő egyesület”. E szervezetek vezetősége a Ford, az I. G. Farbenindustrie és a többi nagyvállalat vezetőiből te­vődik össze. ..A társadalmi együttmű­ködés” propagandistái el­sősorban a gyárakkal fog­lalkoznak. A monopolista körök demagógiája arra irá­nyul, hogy igazolja a ki­zsákmányolás fokozását és a tőkés profit növekedését. Ezt részben maguk a nyu­gatnémet monopolisták is elismerik. Az ..Üzem és a munka tudománya” című 1954-ben megjelent könyv azt hangoztatja, hogy fel­tétlenül meg kell oldani a „piszchológ'ai feladatot” és pedig azt. hogy a munkás „igazságos ellenszolgáltatás­nak” tekintse munkabérét. A kapitalizmus propagan­distái e „pszichológiai fel­adat” teljesítése érdekéjjen igyekeznek úgy beállítani a dolgozók fokozódó kizsák­mányolását, mintha az az ő hasznukat szolgálná. A kizsákmányolok min­dig buzgón törekedtek er­ic. Azelőtt a patriarchális szokásokat kihasználva, sze­rető atyáknak próbálták feltüntetni magukat, akik szívügyüknek tekintik va­lamennyi munkás sorsát. E módszer maradványaival napjainkban is találkozunk, mégpedig abban a formá­ban. hogy a tulajdonosokat és a munkásokat „egyseges gyári családnak” tüntetik fel. A gyárosok demagógiájá­ban azonban ma már egé­szen rrí- módszerek Ijroi- r.álnak. Spindler, az egyik nyugatnémet gyáros, aki különösen kitűnik a szpeiá- F- demagógia új formájá­nak terjesztésével, egyik cikkében azt írta, hogy e módszerek lényégé: úgy áb­rázolni a munkás munká­ját, mint a tőke „ekviva­lensét”. Spindler azt sze­retné elhitetni a munká­sokkal. hogv ők túl \id in­Eisenhower jelentése a kongresszusnak Eisenhower ' elnök meg- küldötte a kongreszusnak az úgynevezett kölcsönös biztonsági program (az Egyesült Államok szövetsé­gesei felfegyverzésének programja. — A szerk.) 1955. évi második félévi teljesítéséről és a program­nak az 1956—1957. költség­vetési évre tervezett elő­irányzatairól szóló jelenté­sét. Eisenhower közli, hogy a 2.9 milliárd dolláros ösz- szegnek, amelyet az 1956— 57-es költségvetési évben erre a programra szántak, 45 százalékát olyan anya­gokra költik, amelyeket az Egyesült Államok szövet­ségeseinek fegyveres erői közvetlenül kapnak, körül­belül 35 százalékát pedig az úgynevezett „védelmi erő­feszítések” támogatására. A jelentésből kitűnik, hogy a közvetlen katonai segítség­re szánt 1.4 milliárd dollá­ros összeg legnagyobb ré­szét a Távol-Keletnek és Dél-Ázsiának juttatják. képpen az üzeme)« „társ­tulajdonosai”. Ilyen és ehhez hasonló szólamokkal próbálják a monopolisták azt a látsza­tot kelteni, hogy a munká­sok osztályálláspontja az I „okos gyárosok” részéről I megértésre talál és, hogy az okos gyárosok igyekez­nek minden lehetőt elkö­vetni, vagyis biztosítani a munkásságnak az őt megil­lető jogokat a kapitalizmus körülményei között. Ezek a szólamok arra hivatottak, hogy elhitessék a munká­sokkal: a monopóliumok minden intézkedése megfe­lel a dolgozók érdekének. E módszerek célja, hogy gyengítsék a munkások osz­tályharcát, sőt lehetőleg teljesen küszöböljék ki s helyébe a monopóliumok számára előnyös „osztály­harmónia” illúziója lépjen. Azt akarják, hogy a mun­kások felejtsék el a mun­kabér igazi lényegét; vagyis azt, hogy a munkabér a munkaerőáru értéke. Azt híresztelik, hogy a munka­bér a tőkés profithoz ha­sonlóan a „társadalmi együttműködésből származó igazságos részesedés”. A monopolisták úgy gondol­ják. hogy ezzel álarc alá rejthetik a kapitalista ter­melési viszonyok lényegét. A munkásság körében a „haszonban való részese­dés”, a „jutalmazás” és a „prémizálás” kü'önbözö rendszereinek alka'm zásá­A NATO tevékenységét illetően Eisenhower., rámu­tat arra, hogy „a fő hang­súly továbbra is azokon az intézkedéseken lesz, ame­lyeknek célja a már meg­lévő fegyveres erők harc­készségének fokozása.” A jelentésből kiderül, hogy az Egyesült Államok folytatja a 12 hadosztály- lyal és körülbelül 1300 re­pülőgéppel rendelkező nyu­gatnémet hadsereg megte­remtésére irányuló erőfeszí­téseit és megjegyzi, hogy az úgynevezett amerikai ta­nácsadó csoport „már mű­ködik Bonnban a segély­program értelmében.” John Baird munkáspárti képviselő a kommunisták és a szocialisták egyiülmiikődése melleit John Baird angol munkás­párti képviselő vasárnap beszédet mondott választó­kerületében. A képviselő bírálta azokat a munkás­párti politikusokat, akik „a kommunizmust állítják a szociáldemokrácia főellen­ségének és a kapitalizmus­ra mint szövetségesre tá­maszkodnak.” A képviselő a továbbiak­ban a következőket mon­dotta: Azok, akik a kommuniz­musban látják a fő ellensé­val terjesztik azt az illú­ziót, hogy a munkások, mint „társadalmi partne­rek”, igazságos ellenszol­gáltatásban részesülnek. — Nyugat-Németországban ma több, mint 400 ilyenfajta díjazási rendszert alkal­maznak. Különösen elterjedt „a duisburgi rendszer”, amely először az I. G. Farben­industrie konszern duisbur­gi leányvállalatánál, а Kupler-Hütteben nyert al­kalmazást. Ezt a rendszert hivatalosan „igazságos bé­rezésnek” nevezik. A való­ságban azonban ez a rend­kívül agyafúrt, úgynevezett „pontrendszer” megkönnyíti a munkások kizsákmányolá­sát és bérük megnyirbálá­sát. Ugyanakkor azt a lát­szatot igyekeznek kelteni, mintha ez a rendszer a ha­szon igazságos elosztását jelentené. Hasonló rendszereket al­kalmaznak az I. G. Farbsn- industrie többi vállalatai­nál, valamint egész sor ko­hászati és szerszámgép­gyártó üzemben. E bér­rendszerek szerint a mun­kások „haszonrészesedését” mint profitot adóval terhe­lik meg. Ezzel a módszer­rel ugyanakkor csökkentik az igazi profitokra, a mo- monopóliumok profitjára háruló adóterhet. A munkás így ..profit” formájában, munkabérének csak egy ré­szét kapja meg. Ul''°"e ■! :i e 'li szolgál­get, igazán esak elmebete­gek lehetnek. A szocializ­mus igazi ellensége az Amerika és Anglia által erőltetett óriási fegyverke­zési program, továbbá a színes fajok üldözésének fokozódása a brit nemzet­közösségben és a világ nyo- morsujtotta körzeteinek ne­hézségei. Ha ezekkel a problémákkal szembené­zünk, azt találjuk majd, hogy a kommunisták szö­vetségeseink, nem pedig el­lenségeink. ják a munkabér egyre na­gyobb arányú differenciá­lására irányuló intézkedé­sek, valamint a jó munká­sok „kitüntetése” és a kü­lönböző címek odaítélése. A monopolisták ilymódon akarják megbontani a mun­kásosztály sorait és aláásni a munkások osztályszolida­ritását. A monopóliumok dema­gógiája csak ott tudja fél­revezetni a dolgozók bizo­nyos rétegeit, ahol a mun­kásmozgalom nem egységes. Ott azonban, ahol a mun­kásosztály megőrizte egy­ségét. eredménytelennek bi­zonyul a monopolisták de­magógiái mesterkedése. — Mint több gyár üzemi Ы-: zottsági választásai bebizo­nyították. ahol az egységes; listán induló szocialisták és! kommunisták megszerezték a szavazatok többségét, ott' porrá zúzták „a társadalmi’ együttműködés” hazug el­méletét. Ha Nyugat-Néinetország- ban a szocáldemokraták és a kommunisták a katolikus munkásokkal és valameny- nyi munkással vállvetve harcolnak a fokozódó ki­zsákmányolás és a fegy­verkezési hajsza ellen, ji munkásosztály létérde­keiért, akkor a ..népi kapi­talizmus” nyugatnémet vál­tozata — ..a társadalmi együttműködés” elmélete — elkerülhetetlenül lelep­leződik és vereséget szén-' ved.

Next

/
Oldalképek
Tartalom