Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)

1956-05-25 / 122. szám

NÉPLAP иямимивиии1^иянии11^иивитивияииваииаиии®ввм1иявавяяе^ияшпаиаявЕга®. Szabolcs-Szatmár megye távlati mezőgazdaságfe|Iesztési tervjavaslata a második ötéves terv irányelvei alapján (Folytatás a oldalról.) egyes tájak ta ajéletének optimális fel­iételeit, s ezt közérthetően tudatosítani kell a dolgozó parasztság széles rétegei­vel. E feladattal a Nyírségi Mezőgazda­sági Kísérleti Intézetet kell megbízni. A nagyüzemi vetésforgó rendszer jelenlegi általános propagálása helyett ki kell dolgozni az egyes tájak leg­megfelelőbb nagyüzemi vetésforgóit, es ott ezeket kell bevezetni. E feladat végrehajtása során fokozottabban szük­séges támaszkodni a Nyírségi Mező­gazdasági Kísérleti Intézet Homokkísér­leti Osztályának mintegy 25 éves élen­járó tapasztalataira és eredményeire. A nyírségi területeken két éven belül va­lamennyi- termelőszövetkezet a Westsik Vilmos kutató, által kidolgozott homoki vetésforgót vezesse be és annak alap­ján gazdálkodjék. A főnövények százalékos arányát tájanként a talajnak megfelelően ala­kítsuk ki. Különös gondot kell fordíta­ni--,e főbb, növények közül a kukoricára, A nagyüzemeidben termelt kukorica je­lenleg alacsony 12—14 százalékos terü­letarányát 20 [százalék fölé kell emelni. ■ ?. A növény termelésben központi fel­adattá kell tenni a kenyérgabona ter­melés mennyiségi és minőségi megjaví­tását, továbbá meg kell teremteni a gyor­san fejlődő állatállomány szilárd takar- mányalapját s ezzel a hús és zsírellátás megjavításának legfontosabb feltételeit. А П. ötéves terv irányelvei a me­zőgazdaság összhozamát illetően 27 szá- zalSkös emelést írnak elő. Ennek alap­ján megyénkben az I. ötéves tervben elért átlagokhoz képest 1956—60-ban a kalászosok holdanként! terméshozamát mintegy 15 százalékkal, a kukoricáét 30 százalékkal, я burgonyáét 80 százalék­kal, a cukorrépáét 40 százalékkal, a do­hányét 15 százalékkal kell növelni. Ez g“ terv teljesíthető, állami gazdaságaink­nál és termelőszövetkezeteinknél pedig túlteljesíthető; Ismeretes a nagykállói VqiiJs.'. Zászló TSZ 14.5, a laskodi Voro- sifov 13.5 mázsás és más hasonlóan rossz talajon gazdálkodó tsz-ek magas rozs átlagtermése. A tájokon belül az állattenyésztés és ’alajérővisszapótlás érdekében a legjob­ban, alkalmazható pillangós virágúnk termesztését kell felkarolni és termesz­tésüknél alkalmazni kell a Rhizóbium oltásokat (ol :óanyaggyártás jelenleg szü­netel); , Meg kel állapítani tájanként — főbb növényekre vonatkozóan — a talajmunkálatok részletes, optimális időrendi tervét, ugyanígy az opti­mális vetési időpontot és vetésmély­séget, egyszóval az optimális agro­technikai normákat. A speciális növénytermesztést job­ban fel kell karolni, megállapítva ezek legjobb körzeteit. E növények termesz­tésénél különleges előírásokat kell a MAGES és az Agrimpex bevonásával kidolgozni, mert a minőségnek ilymó- dop történő fokozásán keresztül expor­tunk szilárdabb alapokra helyezhető. E tekintetben megyénknek különleges adottságai vannak (nagydobosi sütőtök, tiborszállási kendermag, mílotai dió, ti- szabecsi bab stb.). Vetőmag termesztésünket rövid időn belül szilárd фЬ alapokra kell helyezni. E téren a legkirívóbb példa az édescsillagf ürtvetőmag szapori fásá­nak helyzete, ahol évről-évre kicsik az elsőfokú szaporítás. A burgonya leromlása miatt országos érdek a vétőgumószaporítás jobb megszerve­zése. A szükséges mértékben ki kell jelölni termelőszektoronként a vetőgumószapo­rító parcellákat és a szelektálást köte­lezővé kell I tenni, mert nagy értékről van szó. Az értékes vetőmaganyagot kizá­rólag arra alkalmas talajon szabad el­vetni. Optimális agrotechnikával szabad termeszteni és csak olyan agronómusra lehet rábízni, aki tisztában van ezen munka jelentőségével. A vetőmagtermesztés és szaporítás kedvező lehetőségei mindenekelőtt a nagyüzemi gazdaságokban, kísérleti és állami gazdaságokban, termelőszövetke­zetekben érvényesülnek. Jó példáját mu­tatják ennek a Balkányí Állami Gazda­ság, a császárszállást Új Alkotmány, a tibórszállásí Petőfi és a besztereci Új Barázda Termelőszövetkezetek eredmé­nyei. Kötelezővé kell tenni a vetőmag­termesztő agronómusok szaktudásának fejlesztését, esetleg a minőségi és meny- nyiségi teljesítésre megfelelő premizálási módozatok bevezetését. A vetőmagtermesztés során különös figyelmet kell szentelni a hibrid kuko­rica vetőmag termesztésének kiszélesí­tésére s el kell érni, hogy 1960-ig a ku­korica vetésterületének legalább 80 szá­zalékán hiibrid vetőmagot vessenek. Üj növényeket kell növény termesz­tésünkbe bevezetni és e téren a Nyír­ségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet ed­digi és további kísérletei során tárja fel a lehetőségeket s az eredményeket az illetékesek útján közvetlenül adja át a gyakorlatnak. Rendkívüli jelentősége van a homoki lucernával folytatott kí­sérleteknek. A szántóterület további növelése céljából a gyenge termőképességű szikes, savanyú homoktalajok javítását, illetve a zöldtrágyázás kiszélesítését végre kell hajtani. A legszélhordásosabb dombte- rületek észak-északkeleti részét tásítani, míg a dél-délnyugati részét gyümölcsö- síteni kell. Ezen túlmenően 1960-ig mint­egy 10 ezer kh. rossz termőképességű ho­mokterületet Egerszegi-féle al tala'.trá­gyázással kell javítani. Természetesen ez csak szocialista szektorokban alkalmaz­ható eredményesen. A futóhomokos te­rületek 33 százalékát évenként fővetésű csillagfürttel szükséges bevetni. A jobb termőképességű homokos te­rületeken a talajerő rendbehozása az átlagtermések emelése érdekében szük­séges, hogy a 380 ezer kh-t kitevő szán­IV. Talajerő visszapótlás A három talajtájon nagy az elté­rés a talajerőállapotban, de eltérés mu­tatkozik a trágyahasználat szükségessége szempontjából is, ami az egyes talajok talajéletével, humusz és Szerves anyag tartalmával, ezen belül kémiai és fizi­kai állapotával van összefüggésben. Miután a vízgazdálkodással külön fejezetben foglalkoztunk, úgy ennek fi­gyelembevételével tesszük meg javasla­tunkat. A Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet bevonásával meg kell állapítani tájanként, a számos állatszám százalé­kában kifejezve, hogy az almozás, trá- gyakezelés, a szarvasok szakszerű ké­szítése, a trágyakiszórás és alászántás mennyiben rossz, jó, vagy kitűnő. A hi­bák felszámolása érdekében kívánatos volna e vizsgálatokat egy éven belül elvégezni. A vizsgálattal kapcsolatban készült javaslat alapján további két éven belül, a hiányosságokat fel kell számolni s el kell érni, hogy a termelt istállótrágya teljes értékű hasznosítása megtörténjen. Ez ma a talajerő fenntar­tásának legnagyobb rejtett tartaléka. Az istállótrágya termelést úgy kell biztosítani, hogy a megye szántó­területe öt évenként legalább 150 q/kh. mennyiséget kapjon. Ezt részben a tehénállomány fokozásá­val, a sőrehizlalás felkarolásával, jobb almozással és a szakpropaganda kiszé­lesítésével lehet elérni. A zöldtrágyázáson túl a műtrágya használatot tovább kell fokozni, első­sorban tsz-einkben. El kell érni, hogy az 1955-ben egy kát. holdra felhasznált műtrágya mennyisége 1960-ig 100 száza­lékkal növekedjen. Feltétlenül figyelem­V. Állattenyésztés A számos állatsűrúség. bár kielégítő, azonban az állatállomány minősége és termőképessége rendkívül rossz. A jobb eredmények eléréséhez elsősor­ban állami gazdaságainkban és tsz-eink­ben az előfeltételek biztosítva vannak, a mennyiség, a minőség és a hozam tekin­tetében. Ezeket a lehetőségeket azonban koránt sem használtuk ki. Szarvasmarhaállománynál a tehenek 48.5 százaléka nem éri el az MT. hatá­rozatban előírt 50 százalékot. Szarvas­marha tenyésztésünk országos viszonylat­ban a legelmaradottabb. Ezt bizonyítja az alacsony átlagsúly (369.6 kg.) ami az el­múlt évhez viszonyítva további 7.6 száza­lékkal csökkent. Alacsony a tejtermelés; tóterület 38 százaléka évente csillagfürt kultúrában részesüljön. Gondolunk itt főíerményű csillag­fürtre magnak, másodvetésű csil­lagfürtre takarmánynak, zöldtrágyá­nak tarlóvetésű csillagfürtre, és köz­tesvetésű csillagfürtre. Az említett területek homokjavítása megkívánja, hogy a jól képzett, kellő ta­pasztalattal rendelkező szakemberek utánpótlása megtörténjen. Feltétlenül indokolt a Nyíregyházi Homokkísérleti Telep szakember ellátottságának növe­lése, továbbá az Intézet bővítése és korszerű felszerelése. A növénytermesztés vegye figye­lembe az állattenyésztés érdekeit és fokozza területegységenként a ta­karmányhozamok at. Gondoskodjék a minőség javításáról, mert az állattenyésztésben produkált is­tállótrágya a növénytermelés érdekeit szolgálja. Ennek megfelelően vizsgálja meg minden szempontból a takarmány­bázis fejlesztésének lehetőségeit, külö­nös tekintettel a silóbázis fejlesztésére (kettős termesztésű tejes érésben siló­zandó kukoricatermesztés fejlesztése). A rizstermesztésben szerzett eddigi tapasztalatok alapján indokoltnak lát­szik a terület növelése, elsősorban az arra alkalmas szikes talajokon. A növényi kártevők és betegségek leküzdésére lényegesen nagyobb meny- nyiségű növényvédőszert kell alkal­mazni. Az 1955. évi vegyszeres gyomir­tás területét 1960-ig ötszörösére keik nö­velni. be kell venni az egyes talajtájakra ki­dolgozandó optimális agrotechnikának a műtrágya okszerű használatára vonat­kozó előírásait. A talajerőállapot növelése érdeké­ben számba kell venni, főképp a sza­bolcsi részeken, a savanyú talajok ja­vításának lehetőségeit, elsősorban me- szezés útján. E feladat végrehajtásához a gépállomások talajlaboratóriumai és a kísérleti központ adjon megfelelő segít­séget. A gépállomási laboratóriumok a termelőszövetkezetek fejlődésével párhu­zamosan készítsék el a ta’.ajtérképeket. A felmért állapot szerint az utóbbi három évben a számosállatszám és az istállótrágya termelés’ alig változott. Ez a talajerőállapot stagnálását jelenti, mely állapotnak felszámolása nem tűrhet to­vábbi halasztást, különösen homoktala­jainkon, ahol'megfelelő szerves és zöld­trágyázással óriási termésfokozást le­hetne elérni. Erre legjobb bizonyíték a Nyírségi Homokkísérleti Telep rendsze­res 20 q körüli és feletti rozshozama és 150 q-ás burgonyahozama. Ha e szám­adatokat összehasonlítjuk a Nyírség különböző homoktalajain ismert, néha szánalmas terméshozamaival, nyilván­valóvá válik, hogy a talajerő fokozás céljából elemi kötelességünk mindent megtenni. Mindezt csak nagyüzemi módszerekkel és csak nagyüzemekben lehet sikeresen megoldani. Erről tanúskodik a laskodi Vorosilov, az cfehértói Szabadság, a nyírbátori Vörös Csillag, a sóstóhegyi Vörös Csillag termelőszövetkezetek, a nyírmadai és apagyi állami gazdaságok, ezenkívül sok más tsz. és állami gazda­ság eddig elért eredménye. tehéndarabonként évi 1200—1300 liter, ami a homoktalajokon még kevesebb. A rendkívül alacsony vágósuly és tejtermelés az elégtelen takarmány­alapból. a helytelen gondozásból és az egyéni paraszt gazdaságoknál a túlzott jármolásból ered. Ez a nagyüzemi gazdálkodás fejleszté­sével és a gépesítés fokozásával oldható meg véglegesen. Példa erre a gávai Dó­zsa TSZ, melynek fejőnője Veress Mária hárem hónap alatt tehenenként 1300 li­ter tejet fejt ki. A népgazdaság, a megye lakossága minél gyorsabb húsellátásának megjavítása szükségessé teszi az állattenyésztés fej­lesztését, mindenekelőtt a hozamok eme­lése útján. Alapul véve a II. ötéves terv irányelvében felvetett célokat a szarvas­marha tenyésztés megjavítása érdekébent megyénkben két tájankénti tenyészkör-* zet kialakítása szükséges: 1. A szatmár-beregi Erdőháti részeken a borzderes, 2. a Nyírség- Ecsediláp térségében a magyartarka. A tenyésztés főiránya általában a ma­gyartarka legyen. A borzderes és kosztro- mói fajták tenyésztése a belsőrétek, és a takarmány értékesítő képesség fokozását biztosítja. Szükséges a magyartarka további ne­mesítése, a tejhozam és a hústermelés fokozása céljából- El kell érni, hogy 1960- ra a Beregi részeken legalább 6 ezer db. tenyészérett, továbbá a magyartarka te-, nyészkörzetben legalább 12 ezer db. nő-[ ivarú állat megtermékenyítése mestersé­ges úton történjen. Megyei viszonylatban a tehénlétszá­mot úgy kell fejleszteni, hogy 1960-ra elérje a 90 ezer darabot, vagyis leg­alább 50'százalékot az összszarvas- marha állományhoz viszonyítva. A tehénállomány növelése főként a csen­geri, vásárcsnaményi és fehérgyarmati járásokban szükséges, s lehetővé kell ten­ni, hogy itt a jelenlegi állomány 1960-ig legalább 6 százalékkal növekedjék. A takarmánytermesztés és takarmány­gazdálkodás megalapozásával a termelé­kenység és önköltség javítása érdekében el kell érnünk, hogy a tejtermelés tehén­darabonként évi 2 ezer kg. fölé emelked­jék. Ez a célkitűzés az egyéni gazdasá­gokban is elérhető, azonban a tejhozam állandó fokozatos növelésének alapja el­sősorban a nagyüzemi gazdaságokban biz­tosítható. A szocialista szektorokban javítani kell a növendék üsző nevelését és a tenyésztés színvonalát. A vágósulyokát 1960-ig leg­alább 20 százalékkal kell növelni. E cél­ból figyelmet kell fordítani a sőrehizia- lás és a húsbikahizlalás megszervezésére. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében mindenekelőtt fokozatosan ki kell küszö­bölni a takarmányhiányt. Ezért elsősor­ban a takarmánytermelést kell növelni a növénytermelési részben említett mérték­nek megfelelően. Azon túl fokozni kell a másodvetés területét, s az 1955. évi te­rületet mintegy 40 százalékkal kell növel­ni. Ezzel párhuzamosan fokozni kell a silózást, elsősorban tsz-einkben. Elő kell mozdítani az ipar által termelt különféle fehérjepótló anyagok felhasználását is. Mindezen túl egyéb intézkedésekkel töb­bek között a betakarítási, tárolási veszte­ségek csökkentésével szilárd takarmány­alapot kell létrehozni. Szükségesnek tart­juk a pillangós virágúak, a takarmányré­pa, az őszi takarmánykeverékek és a csillagfürt termesztésének a növényterme­lési részben tervezett fokozását. Takar­mányrépánál a „Béta“ fajta termesztését javasoljuk. Egy éven belül legelő javítási tervet kell készíteni, főleg a Beregi és Erdőháti legelők megjavítására és felújítására. A tervek kidolgozása során a vízrendezés, a meszezés, a szerves- és műtrágyázás, valami-*- ,-z öntözés lehetőségeit figyelem­be kell venni. E terv elfogadása után a feladatot 1960-ig be kell fejezni. A rétek és legelők fűhozamát 15 szá­zalékkal kell növelni és fokozottabb figyelmet kell fordítani az elhanya­golt legelők fűtermésének fokozására. A Nyírségi MG Kísérleti Intézet felada­tává kell tenni, hogy kutasson fel új ho­moki takarmánynövényeket. Állapítsa meg tájanként a leggazdaságosabban ter­melhető szálastakarmányokat. Vizsgálja meg a borsó félék termesztésének lehetőségeit, s az eredményeket bocsássa az állattenyésztési szervek rendelkezésére. Fejleszteni kell az állategészségügy te­rén elért eredményeinket, s főkép a Nyír­ségi részeken meg kell akadályozni a fer­tőző állatbetegségek járványszerű elter­jedését. (májmétejkór.) A nagy termelékenységű és alacsony önköltségű állattenyésztés a talajerő fenntartásán keresztül a növénytermesz­tés alapja: Ezért a termesztett mennyiség minőségének fokozása rendkívül fontos. Külöiíösképpen a fehérje tartalmú takar­mányokban kedvezőtlen a helyzet, ezért a pillangós virágúak, továbbá homokon a csillagfijrt takarjnánytermesztése, ezek­nél a fehérje veszteség minimumra való csökkentése rendkívül szükséges. A sertéstenyésztésben a számszerű fej­lődés kielégítő. A sertésállomány minősé­(Folytatás a- ■ , oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom