Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)

1956-05-25 / 122. szám

NÉPLAP

1Э56. május 25, péntek

Jobb felvilágosító munkával az adófizetés teljesítéséért

Hol vannak a sztahanovista körök?

A terv teljesítése kötelező minden területen. Mátészalkán erről egyesek szeretnek megfeledkezni. Mátészalka rövid egy év alatt több mint 6 millió forint beruházást kapott. A közeljövőben is megépítésre kerül a gimnázium, a kenyérgyár és ezentúl egyéb kisebb létesítmények is szerepelnek a tervben. Ezt örömmel is veszik a mátészalkaiak, dicsekednek vele, és természetesnek találják, hogy Mátészalka kap és nem keveset kap az államtól. De magukra nézve nem tartják kötelezőnek, hogy ők is teljesítsék állammal szembeni kötelezettségüket. Tévedés ne essék, nem a beadásról van szó, habár itt is vannak hibák. Hanem az adófizetésről, mert csak a kisiparosok több mint 150 ezer forint adóval tartoznak. És mellettük igen sok dolgozó paraszt nem teljesítette eddig még adófizetési kötelezettségét. Mátészalka mindössze 37 százalékra teljesítette esedékes adófizetési kötelezettségét. A tanács vezetőjének véleménye szerint ennek több oka van. Az egyik, hogy itt Mátészalkán aratás után szeretik kifizetni az adót. A másik, amit Tóth elvtárs, a végrehajtó bizottság titkára mondott, hogy nem folyik felvilágosító munka a községben, az elmúlt évben is inkább az adminisztratív intézkedések voltak előtérben. Ez az utóbbi ad inkább magyarázatot arra, hogy mi az oka annak, hogy Mátészalkán sokan nem teljesítik elsőrendű álampolgári kötelességüket. Becze elvtárs, az elnökhelyettes elmondja, hogy ebben az évben még egy dolgozóval sem beszélgetett az adófizetés fontosságáról. De — megjegyzi — a végrehajtóbizottsági ülésen kétszer foglalkoztak, vele. — Véleményünk szerint a községi tanács végrehajtó bizottsága nem harcol kellőképpen azért, hogy a község az elsők között legyen az adófizetés teljesítésében is. Olyan helytelen nézet terjedt el a tanácstagok, de még a végrehajtó bizottság tagjai között is, hogy nem szívesen mennek ki a hátralékosokhoz. Inkább azokat sürgetik, akiknek 100, vagy 150 forint adóhátralékuk van, — mert ez könnyebb — és nem az olyanokat, mint Fekete Ferenc lakatos, aki 10 ezer forint, Benzsa Ferenc nyolc holdas dolgozó paraszt, akinek 9 ezer forintos adóhátraléka van.

Meg kell érteni a vezetőknek, hogy az adófizetés is kötelesség. Mutassák meg, hogy a befizetett adóból mit kap vissza Mátészalka. Hogy a község 10 év alatt nem fizet annyi adót, mint amennyit államunk egy-két év alatt beruház Mátészalka fejlesztésére. Értessék meg, hogy a tervteljesítés mindenkire egyaránt kötelező. És csak az várthat államunktól támogatást, beruházást, aki teljesíti állammal szembeni kötelezettségét.

A nagy Jenyiszej elsőszülötte

A vízierőmű-tervező intézet szakemberei a krasz- nojarszki vízierőműnek, a hatodik ötéves terv egyik legnagyobb építkezésének tervein dolgoznak. A krasznojarszki erőmű évente több energiát jog termelni, mint a kujbisevi és sztálingrádi erőművek együttvéve.

Egyedülálló építmény lesz a vízierőmű gátja, a legmagasabb ilyenfajta építmény a Szovjetunióban. A gát több mint 100 méterrel lesz magasabb a Jenyiszej szintjénél.

A krasznojarszki vízierőmű gátja hatalmas, 400 kilométer hosszú, 2900 négyzetkilométer területű, 107 milliárd köbméter vizet befogadó víztárolót fog képezni.

A vízierőmű központi épületének hossza csaknem fél kilométer lesz.

Eredetileg 3,200.000 kilowattban állapították meg a

50 000 forintot nyert Botrágyi Károly nyíregyházi vonatvezető

— A második főnyereményem az lesz, amikor megtalálom a mi kis házunkat. — búcsúzott tőlünk kiváló hangulatban az 50.000 forintos kötvény tulajdonosa, Botrágyi Károly nyíregyházi vonatvezető.

Amint barátságosan ke- zetszorítunk, akkor látom, hogy hisz ennek az embernek csak a nagy kemény munkáskeze nyugszik az enyémben, tekintete a jövőben, a képzeletbeli kis lakásban jár. Beleálmcdta magát abba, ami hamarosan valósággá válik. Nem zavarja jelenlétünk, kíváncsi tekintetünk s olykor huncutkás mosolyunk. Ö messze jár.:. Gondolatban bekopog az új, zöldlugassal befuttatott házikó ablakán. A felesége nyit ajtót új ruhájában. A négy krasznojarszki erőmű kapacitását.

Az energetikusok és gépgyártási szakemberek kezdeményezésére azonban most új terveket dolgoznak ki, amelyek szerint az erőművet egyenként 300.000 ki- lowattos agregátorokkal szerelik fel. Ezek az agregáto- rok egyedülállóak lesznek a világon.

A krasznojarszki erőmű építésénél még egy műszaki újítást alkalmaznak: a szokásos zsilipek helyett speciális hajóemelő berendezéseket építenek. Hogy fel tudjuk mérni az emelőberendezés méreteit, képzeljük el, hogy ide, mint valami hatalmas „fürdőkádba" könnyedén bejut egy súlyosan megrakott hajó, s a hajtómű drótkötelek segítségével egy 34 emeletes ház magasságába emeli fel kisfia — élete boldog á- ga — ott van a bimbózó ribizlibokrok között. Sándor az új táskájából könyveket szed elő, Tibor pedig az iskolába készül. A legkisebbik gyerek a hintalóval van elfoglalva. Az apa képzeletben elsöpri az udvart, ismét végignézi az egész családot, rrtegsimo- gatja mindegyiket, mintha csak ezt mondná: „Jó helyre kerültetek.“

Felesége szavai ébresztik a valóságra. Most nem kiábrándító rádöbbenni a valóságra. Ö a valóságban is boldog nyertes, az Első Békekölcsön sorsolása alkalmával május 18-án 50.000 forinttal húzták ki a 1525— 0311-es kötvényét. Egy hét s Botrágyi Károlynak hamar teljesülnek álmai, tervei. л — p — az egész hatalmas „fürdőkádat".

A Szovjetunióban először alkalmaznak ilyenfajta hajóemelő berendezést, s az egész világon ez lesz az első, ilyenméretű hajóeme- lő-szerkezet.

A krasznojarszki erőmű lesz az elsőszülötte annak az erőmű-kaszkádnak, amelyet a Jenyiszejen lehet építeni. A szovjet energetikusok már hozzáláttak a kasz- kád terveinek kidolgozásához; egyes erőművek ugyanakkora kapacitásúak lesznek, mint a krasznojarszki, mások esetleg még nagyobb teljesitőképességüek. Kiszámították, hogy a jenyi- szeji kaszkád erőműveinek összkapacitása mintegy 20 millió kilowatt, évi energiatermelésük pedig több mint 100 milliárd kilowattóra lesz. továbbképzés fel sem vethet^ E körök lennének hivatva! elsősorban a különbözői munkahelyek hibáinak] gyors kiküszöbölésére, a jó! módszerek azonnali átadása-! ra, s itt ismerkedhetnének; meg a műszakiak irányító-* sával az élenjáró külföldi módszerekkel is, a legköny- nyebben.

Hogy ezek a körök nap-* jainkban létrejöhetnének/ annak akadálya nincs. Mind Hchol Emil elvtárs, a trafó-* javító művezetője, mind Bejczi Ferenc elvtárs, a Mezőgazdasági Gépjavító igaz- i gatója és többen kívánatos-* f nak tartják a körök műkő-’ f dését, a 6. sz. Mélyépítő* i Vállalat kollektív szerződé-: I sébe bele is vette olyanformán, hogy bizonyos időkö1 zökben a kiváló munkásokat ankétra hívja össze. A' Finommechanikai Vállalat főmérnöke, Tornai János elvtárs hónapok óta foglalkozik ezzel a gondolattal, azonban ilyen irányú kör* jelenleg, a legjobb tudomás szerint a megyében nincsen;

Most, amikor a második’ ötéves terv a termelékenység fokozott emelkedését irányozza, a termelés növekedését írja elő a munkaerők számának emelése nélkül, nagyobb szükség van a jó munkamódszerek gyors elterjedésére, az egyes munkafolyamatok megjavítására, gyorsabbá, jobbá tételére, mint valaha. Ez elsősorban függ a szakmunkások tudásának gyarapításától, a kiváló munkások tapasztalatainak egymásközti cseréjétől, a legjobb dolgozók és a műszakiak szoros együttműködésétől. A munkahelyen erre alkalom nem nyílik és nem nyílhat. Szükség van tehát a sztahanovista körök felélesztésére, a régi körök erényeinek megtartásával, de hibái nélkül/ A kör elnevezése a múlté, a feladatok azonban sürgetnek. Kiváló munkásaink, műszaki dolgozóink megtalálják e körök helyes megalakításának módját.

SB

Évekkel ezelőtt hasznos kezdeményezéssel több megyei vállalatnál megalakultak a sztahanovista körök, melyek többé kevésbbé eredményesen működtek. Létrehozásuk alapvető hibákkal történt, legtöbbször csak a kényszerűség érzésével jelentek meg a kiváló dolgozók, és a műszakiak egy-egy ilyen megbeszélésen, s ezentúl a könyvtárt, a kört nem is keresték fel. Egyes helyeken e hibákat hamar felismerték, mint а Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalatnál, s a meggyőzés másik eszközéhez folyamodtak, az édesgetéshez, vacsorával egybekötött összejöveteleket tartva. Az alapvető hibát azonban, mivel nem ismerték fel, sehol sem tudták kiküszöbölni: a kör külsőleges színeket vett fel, eredeti célja, a kiváló dolgozók továbbképzése, szakmai tudásának gyarapítása vajmi kevéssé valósult meg. A körök rövidebb. hosszabb idő után megszűntek.

Mintha ezeknek a helyét foglalná el, létrejöttek, s még napjainkban is születnek, mint a Tüzépnél, újító körök. Szakmai továbbképző tanfolyamok is működnek, a Titásznál a körzeti szerelőknek, a 6. sz. Mélyépítő Vállalatnál a gépkezelőknek. A Finommechanikai Vállalatnál több foglalkozási ág részére, a Dohányfermentálóban ugyancsak; ezekre azonban a tapasztalat szerint éppen a legjobb munkások nem járnak, akiknek működése pedig elsőrendűen fontos a termelésben. Sem az újító körök, sem a szakmai továbbképzés nem pótolja a régi sztahanovista köröket, ahol ta- pasztalatcsere-szerűen jó módszerekkel, új eljárásokkal ismrekedhettek meg a legjobb dolgozók, s módszereiket azonnal és szakszerűen meg is vitathatták a mérnökökkel, technikusokkal. Közelebb álltak ezek a körök a problémákhoz, s így a megoldáshoz is, s nem egyszer olyan feladatokat sikerült megoldaniuk, amelyet a lazább kapcsú újítókor, vagy az oktató jellegű

p'gy óriási diófa áll az ■U udvaron, árnyékában a kút s alatta kis lóca. Nem deszkából, farönkből van, s rajtaülni mégis kényelmes. Innen, ha az iskola falára tekint valaki, szinte bántja a szemét a nagy fényesség, mert a fehér falon és az ablakon, megtörik a májusi nap fénye. A nyírségi homoktenger közepén, mint sajka a nagyvízen, úgy ül itt ez az iskola. Távol a világtól, mert Semjén 7 kilométer, Kalló 10, Ófehirtó 11, Levelek 9 kilométerre van. S Magy, ahova közigazgatásilag is tartozik a tanya, több mint öt kilométer innen. S hogy távol van a világtól, mi sem bizonyítja jobban, hiszen telefonja sincs. Pedig ez a civil'záció egyik alapvető követelménye.

— Hogyan lehet itt élni? •— Szinte önkéntelenül tör elő a kérdés. Két mosolygós szemű ember — egy szőke, kékszemű asszonyka, s egy markáns arcú ba:na férfi, a Takács-házaspár — először összevillant, s mintha összebeszéltek volna, igen egyszerűen, de határozottan válaszolják:

— Jól! — muzsikál a szó. S mégis a kétkedés, míg fel nem váltja a kíváncsiság, továbbra is ott lappang a kérdések mélyén. Jól'? Igen, De miért? — Talán

JHint sajka a aaqqDÍícea...

azért, mert itt több a fizetés? Egy esztendő alatt, amióta itt vannak s élik a tanyasi tanítók életét, majd, nem 20 ezer forintnyi értékű bútort vásároltak. Mert mindketten parasztemberek? S itt közel a fi'ld, otthoni módra lehet, élni, vagy tán azért, mert itt a homoktenger közepében ketten vannak? És nagyon szeretik egymást? Igen, igen, válasz ez, de nem teljes. Mi lehet a szív legmélyén? Azt tudni: az lenne az igazi válasz.

A fiatal tanítónő arról beszél, hogy itt a tanyán a diófa alatt s a hátnál, az orgonabokroknal s a kiskapuban, a tanítványok szemében, a szülők kedves köszönésében, valami kimondhatatlan melegség honol. Mint otthon a családi tűzhely melle't. oly meghitt it' minden. Ha egy versre, leül s olvas, vagy szakáét- könyvet nézeget (mart azt is szokott), mindennek értelme van. Nem menne el innét, pedig nípdalénekes- nek hívták a pesti rádióhoz. Tagja volt Debrecenben a népi együttesnek, ott fedezték fel. Akkor úgy határozott: a gyakorlóév után megszerzi a képesítőt és

majd az után jelentkezik. A rádió már nem győzte várni, újra felszólította. S a csábítás egy perc alatt választ kapott. Itt marad a tanyán, tanítja a Kauzsai- tanya apró gyerekeit, beszélget az asszonyokkal, ta- nítgatja őket, s tanul tőlük. Olyan egyszerűen mondja mindezt, olyan természetesen, hogy szinte megdöbbentő. — Ez lenne a hiva- tásérzése? — Vetődik fel a kérdés. — Ez a pályaszeretet? — Igen, ez.

Takács Balázs a Haladás TSZ párttitkára is. No persze, a kérvényeket is <i Írja, a színjátszókat is ö tanítja. Ha bonyolultabb a könyvelés a tsz-ben, azt is ő végzi, s a tanítói földet is ő kapálja. Mosolyogva mondja: ..Kímélni kell az asszonyt". Igen, kímélni kell, mert fiatal még anyának, s néha orvosi kezelésre is szorul. Orvos pedig az öreg tanító halála. óta nem járt. erre. Amióta ők itt vannak, még a gyerekek oltásáért sem tartotta érdemesnek kijönni. Pedig gyerek van itt tán sokkal több, mint másutt. Hiszen családonként 6-7 az átlag, és a 11 sem ritka. Mi marad hát itt a kultúrából. Az emberi alaphogy van haszna annak, amit az ember megtanult.

De még mindig nem teljes a válasz. Pedig van vagy húsz felnőtt a tanyában olyan, aki már kérte a tanító házaspárt, hogy alapfokú tanfolyamot, illetve a továbbtanulás lehetőségét teremtsék meg. Ez eddig nem sikerült. Az iskola igazgatója Magyon arra hivatkozott, hogy kicsi a létszám, járjanak be a községbe, akkor ott majd közösen lehet tanfolyamot indítani. De 10 kilométert gyalogolni munka után, azt már nem vállalhatják a tanyasiak. S embertelenség is lenne ilyet kérni. Inkább tegyék lehetővé a tanfolyam megindítását itt az iskolában. Jó indulaton múlik csak. Rendünk rugalmas, csak néha az emberek nem azok. Mintahogy a földművesszövetkezet boltosára. Orosi. Mihályra is ilyen panasz van. Ö úgy gondolja, a pénz megvárja öt, l;a minden másnap nyit ki, akkor is. Mert kinek van kedve 5-6 kilométerre elmenni sóért, paprikáért. „Л levc- leki szövetkezeti vezetőség megvizsgálhatná már ezt és elintézhetné“ mondja vető szükségletekből. Az amit e házaspár teremt. Mert könyvtár nincs (?), saját könyveiket adják kölcsön. Az első színdarabot is ők rendezték, tehetséges színjátszók vannak itt. A Sári bíró nagy sikert aratott. No és a gyerekek milyen drágák, aranyosak, a szülők olyan büszkék rájuk, mint az Ormányságban, valaha arra az egy szem gyerekre büszkélkedtek a szülők. Van ünnepség, minden évfordulón. Március 15-én, április 4-én, május 1-én. Hat ilyen gyermekünnepély volt ebben a tanévben. Most készülnek a legnagyobbra, ce már mesejáték lesz, a Hamupipőke. „Az évvégi vizsgák tiszteletére mutatják majd meg a gyerekek, hogy mit tudnak". — Ezt már az asszonyka mondja, ízes hajdúsági nyelvjárással. A beszéd zamata s a kísérő mosoly különös szeretetet sugároz.

J/isszalopakodik a kér- r dés újra és újra. — Miért van az. hogy ilyen jól érzi magát itt e tanyasi iskolában ez a fiatal házaspár? A válasz újra bővül. Talán azért, mert jó dolog ilyen- rajongott vezetőnek 1 lenni? Mert jó dolog érezni,

többek között Takáts Bar lázs.

Közös gondok. Nemcsak a kis család, hanem a tanya, a termelőszövetkezet gondjai is ezek. No persze, nem-, csoda, ha így beszélgetés közben is szókerül ilyesmiről, hiszen a férfi pirtttt- kár, a feleség tanácstag, s a harc, az érdek közös. Telefon kell, s ezt vallja az egész tanya, társadalmi munkában felállítanák az oszlopokat, sőt maguk adnák az oszlopokat is. Orvos kell és védőnő kell legalább kéthetenkint egyszer. Mert nem emlékeznek olyan esetre, hogy c sokgyermekes települést védőnő látogatta volna meg, pedig tanácsára nagy szükség lenne. Minl- ahogy az orvos kezére is,- nemcsak az iskolában, nemcsak a tanító házaspárnak, hanem a tanya népének is.

Tgy fonódnak össze a közügyek, s a magánérdekek. S talán a válasz most már a kérdésre teljes lesz. — Szeretik ezt a né-, pet, e néhány szóba benne van egész életük lényege. — Szeretik a hivatásukat, s e nép hálás érte. Ez jólesik, éltet, ide köt, derűs, szép jövőt ígér.

A búcsúzásnál mosolyukban mindez ott ragyog, ók ott maradnak s az elválás mégis tán annak fáj jobban, aki elindul.

H, SZABÓ JÓZSEF-