Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)

1956-05-25 / 122. szám

NÉPLAP

A második ötéves terv útján

Üzembiztos, összehangolt teljesítményű gépek kellenek az építőiparnak

Két nappal a nagy hangverseny előtt

Napjainkba^ és az elmúlt 'években a létesített épületek látható hifbái miatt jogosan érte sáámos kritika az építőipart. A látható hibákon kívül az épületek teherhordó vázában és szerkezeti elemeinél is sűrűn tapasztalhatók voltak olyan hibák, melyek kijavítása költségeket okozott és a javításukra ford itott idő a termelésből kies itt. A következő öt év nagy feladatai gyorsabb termelésre késztetnek, s hogy ez a minőség romlására ne vezessen, — sőt a gyakorlat szerint egyre javuljon, — feltétlenül fokozni kell a gépesítést.

Mind a minőség, mind a gyorsaság (megköveteli ' jól szerkesztett és tanult gépkezelővel működő gépek üzemeltetését.

(Csak az üzembiztos gépek- •től várhatjuk az egyenletesen növekvő termelés alakulását.

, A fejlődés azt kívánja, |hogy a legfontosabb és leg- munkaigényesebb termelési folyamatokat több gépegy- ,ség összekapcsolásával mechanizáljuk. A gépi-lán- éok kialakítása (komplex gépesítés) egy sor problémát (vet fel, melyek közül legfontosabbnak a gépláncba állított gépegységek teljesítményeinek összehangolását látom. Helytelen lenne például egy kisebb kapacitású betonkeverőgépet egy többszörösen nagyobb teljesítményű emelőberendezéssel láncba ällftajni. Vállalaton belül csak kényszerű megoldásokat találhatunk, mivel esak a meglévő gépekkel rendelkezünk.

Helyes lenne azonban már az építőgépek tervezésénél e szempontokat figyelembe venni, s a gépek közötti összehangoltság fontosságának érvényt szerezni.

A munkahelyek gépesítése akkor érijei a legkedvezőbb hatásfokot, ha az ott alkalmazott gépek teljesítménye összhangban áll a munkahely szükségleteivel.

A vállalatnál rendelkezésre álló gépek nagyrészének teljesítménye meghaladja a munkahelyek szükségleteit,

Megyénkben egyedülálló, de országosan it páratlan a Bátorligeti Botanikuskert, amely az utolsó jégkorszak után évezredeken keresztül megtartotta , természetes nö- véúy- és állatvilágát. A főbb mint 100 holdas terület kerítésén kívül a megszokott nyirsécl képpel találkozunk. A kapun belül a zsombékos, cserjés, folyon- dáros területen egy letűnt földtörténeti korszak leheleté csapja meg a látogatót. A kidőlt és a mocsárba ágyazott nyírfák törzsei a fényő-nyírkbrszak óriásaira emlékeztetlek ebben az ős- konzervátumban. A korszakok vezérnövényei mellett megtalálhatók a többi növények, amelyek mintegy 1000 fajjal pompáznak, s a hűvös korszak örököseiként legjobban tavasszal május- ban-júniusban gyönyörködtetnek.

■ A jégkorszak utáni külön, legesség, a tenyérnyi levelű babérfűz mellett a zerge- boglár, a békakonty, a hamuvirág, az árnyékvirág, az orchideák és sok száz igen ritka növény található itt

* *

Németh Erzsébet, ar/Me-' gyei Begyűjtési Hivatal statisztikusa azzal egészíti; még ki Román elvtárs levelét, hogy a második csoportban országosan első a nyírgyulaji Petőfi TSZ 140 százalékkal. A nyírgyu- lajiak 15 ezer forint jutalmat kapnak.

„Kérsemjénben eredményesen folyik a begyűjtési munka írja levelében Balogh Mária levelezőnk, A jó munkát bizonyítja az is, hogy eddig több dolgozó paraszt teljesítette egész évi beadását. Meg kell említeni közülük Siket Kálmánt, Varga Zsigmon- dot, Pisák Andrást és Csemi Józsefet, akik élenjárnak a beadásban. Termelőszövetkezetünk is 100 százalékban és baromfi zettségét.”

Orosz Andor, a mátészalkai járási tanács tsz. csoportvezetője leveléből olvashatjuk: „A kántorjá- nosi Béke Termelőszövetkezet félévi baromfi beadási kötelezettségét 144 százalékra teljesítette. Sajnos nem megy ilyen jól a tojás és a tej begyűjtés, de ígérték a tsz-tagok, hogy, még e hónapban rendezik tartozásukat.”

Énekelnek: G. Zádor Aranka, Rajnai Béla, Molnár Sándor és Dutkieviw Miklós.

Jegyek elővételben * SZOT-ban, a MÁV szakszervezeti helyiségében és az előadás napján .a pénz* tárnál kaphatók,

ezért kihasználásuk foka alacsony, üzemeltetésük viszonylag drága, átállításuk, és a munkahelyek közötti szállításuk nehézkes,

s mindez az önköltség emelésére vezet. Példaként ismét a betonkeverőgépet említhetem, melyek^ürtartalma magas, számuk pedig kevés ahhoz, hogy a kisebb építkezések igényeit a kellő időben kielégíthesse.

Kisebb ürtartalmú, de több betonkeverőgépre lenne szükség.

A vállalat vidéki munkahelyeinek egyrészénél gyakran hiányzik a gépek működtetéséhez szükséges energiaforrás, a villanyáram. Kézenfekvő ilyen esetekben elektromos üzemeltetésű gépekről benzin-, vagy nyersolajmotoros működésű gépekre áttérni. Csak kevés számú, és már évekkel ezelőtt a vállalat birtokába keiült robbanómotoros gépekre támaszkodhatunk, mert az elmúlt két évben ilyen üzemeltetésű gépeket a gépipar egyál4» ötéves terv irányelveiből

Az üdülők férőhelyeinek számát új üdülők építésével, és a meglévők bővítésével mintegy 10 százalékkal kell növelni.

SETA

A JÉGKORSZAK UTÁN

Egyedülálló jelentőségű élő példánya a jégkorszak hüllővilágának az elevenszülő gyík.

Ez a gyík nem tojásokkal, — mint hazai rokonai, — hanem elevenszülésscl szaporodik. A jégkorszak utáni hűvös időben a hüllőfélék tojásait a nap melege nem költötte volna ki. így az állat testében fejlődött ki az utód.

RITKA

LÁTVÁNYOSSÁG

Tatár Ignác bácsi, a botanikuskert őre és kalauza igen érdekes jelenséget mesélt el. Feljegyeztem.

„Tavaly júniusban történt — kezdi Tatár bácsi az elbeszélést. — Két nyíregyházi rendőr megkért, hogy mutassam meg nekik a kertet, Két erdész is csatlakozott hozzánk. Mikor megtekintették a. kert növényvilágát, akkor arra kértek, mutassam meg nekik azt a híres elevenszülő gyíkot. Hangjukban éreztem, hogy kételkednek létezésében, őszintén szólva, nem sok reményem volt ahhoz, hogy 'meg tudom őket győzni, .

talán nem állított elő. Ezekre pedig a jövőben fokozottabban szükség van.

Javasolom a robbanómotorok gyártásának ismételt megindítását az építőipari gépek számára.

Nem fejlődött kellő mértékben az elmúlt évek során az anyagszállítás gépesítése.

Majdnem változatlanul, azonos módszerekkel, kézierővel folyik az anyagmozgatás.

A teherkocsik, szállítógépek megrakása is kézi-erővel történik. Elengedhetetlen e folyamatok gépesítése, mellyel tetemes költségeket lehetne megtakarítani. Évente 2.5—3 millió forintot fizet ki a vállalat szállítási, rakodási költségként. Mozgékony, ügyes motoros szállító kisgépekkel, rakodógépekkel (gépi emelő-, rako- targoncák, serleges rakodók) a költségeket feltétlenül 12—15 százalékkal csökkentenék.

Bodánszky Tibor, a 61/2. Ép. ip. V. főmérnöke

^'iúlékkül

Nem kellett sokáig várni. Megzizzent a haraszt, s kíváncsian nézett ránk apró gyöngyszemeivel egy, formára teljesen a közönséges gyíkokra emlékeztető elevenszülő. Óvatosan megfogtam a nyakpajzsát és tenyeremre emeltem, hogy alaposan szemügyre vegyük. Zöldesbarna alapszínén a fejétől barna esik húzódik, a hasa vörös, amit barna foltok tarkítanak. Elengedtem és egy nőstényt vettünk szemügyre s ekkor történt az, ami 22 éves itteni szolgálatom alatt még nem fordult elő, sem a kutatók, sem az én részemről, hogy a szülést láttuk volna.

Csendben figyeltünk. Igen örültem, hogy a bizonyítás koronatanúját mutathatom meg a kételkedő látogatóknak. Le sem tudnám írni azt a büszkeséget, ami eltöltött, amikor a 18—20 centiméter hosszú gyík mellett a tenyeremen ott mozgott a 8—10 centiméteres kis fióka,

A Kossuth gimnázium fennállásának 150 éves évfordulóján az ünnepi műsorban az egyik Icgnagyszerübb programpont a Kossuth Lajos és a Zrínyi Ilona gimnázium közös ének- és zenekarának hangversenye. A hangversenyt a Kossuth gimnázium udvarán rendezik meg vasárnap este, de már most, a megépített szabadtéri színpadon próbál a zenekar és a kórus.

Ilyen, nagyszerű megnyilvánulása az iskolavárosnak, — mert Nyíregyháza tulajdonképpen iskolaváros. — igen régen volt már. Az eddigi munkát inkább iskolai előadások, ünnepségek, házi hangversenyek jellemzik, reprezentatív előadás, nagynyilvánosság előtt szereplés, nagy ritkaság számba megy. És most itt próbál egy zenekar, és egy kórus.

A kórus tagjai tömött sorokban, kipirult arccal, a zenekar tagjai, az énekkar előtt ülve kicsit elfogadottan függesztik szemüket Fekete Ferenc vezénylő tanárra. Kidolgozott kórus ez. Apró finomságok és pontosság jellemzi a próbát is. A himnusz után Szabadságharcos dalok hangzanak fel, majd Bárdos: Kossuth to- borzója. Ezután egy hegedűszám, ezt követően pedig Csajkovszkij Barcaroláját, játsza el a zenekar.

Verdi egyik legkedveltebb kórusát is hallhatjuk majd az énekkartól. A Nabucco c. opera Rabszolgák-kóru- sát adják elő, ez nagy megAkik elsők a szántásban

A Fehérgyarmati Gépállomás brigádjai és traktorosai vállvetve küzdenek a terv túlteljesítéséért. Ez a gépállomások versenyében a jobb helyezésben is kifejezésre jut. A talajmunkák- ,ban а 4. helyre, a szántásban pedig az első helyre kerültek a 21 gépállomás közül.

A brigádok közti versenyben Gál Sándor és Erdei Gábor brigádja küzd az elsőségért. Ha a termelőszövetkezeteiket kérdezzük, ahol dolgoznak, akkor nem lehet eldönteni, melyik az első, mert mindegyikkel megvannak elégedve és dicsérik mindkettőt. A gépállomáson azonban, ahol

egy nagy anya kétkörüljárta

Letettem őket lapulevélre. Az szer-háromszor kicsinyét és hirtelen elsik- lott a bokrok aljára. A pár perce világrajött gyíkocska körülnézett s lecsusszant a levélről — ellenkező irányban, hogy ezután megkezdje önálló életét. Ránéztem vendégeim arcára s láttam, hogy gondolatban messze, nagyon messze járnak. Talán azokra a letűnt időkre gondoltak, amikor 20—30 méter hosszú óriásgyikok léptei alatt dübörgőit a föld s arra, hogy ime, az óriásősök közeli miniatűr utóda szemük láttára lebbentette fel a fátylat igen sok meséről.“

Tatár bácsi nagyon sokat tud mesélni a. ..birodalmáról“ az egymástevő pókokról, a lepkékről, bogarakról. Hozzánőtt a szívéhez ez a homoktenger közepén itt maradt természeti csoda, ez a letűnt földtörténeti kor élő bizonyítéka.

KOVÁCS ENDRE, nek,

lepetés, és merész vállalkozás. A próba, komoly műélvezetet jelentő előadást ígér.

Kodály—Berzsenyi: Magyarokhoz, (Forr a világ ...) előadása is nagy művészetet igényel. A magyar kórusművek közül az egyik legszebb gyöngyszem ez.

Egy jól kidolgozott, már művészi teljesítményt nyújtó iskolai kórus ez. Bűn lenne, ha nem gondolkodnánk olyan lehetőségeken, hogy a megyénkben is megismertessük e kórus művészetét, de még a megye határán túl is elvihetnék a 150 éves Kossuth gimnázium és egyben a város hírét is.

A hangverseny teljes műsora a következő:

1. Erkel-Kölcsey: Himnusz.

2. Szabadságharcos dalok, Vásárhelyi Zoltán ösz- szeállítása. Ezernyolcszáznegyvennyolcba — Garibaldi csárdás kis kalapja — Katona vagyok én — A jó lovas katonának.

3. Bárdos Lajos: Kossuth toborzó.

4. Dvorák': Humoreszk. Hegedűn játssza Andorkó László IV. o. t., zongorán

Levelezőink írják

Román Károly, a tiszavasvári Petőfi TSZ-bői írja a következőket: „Örömmel jelentjük, hogy termel őszövetkezetünk orszá- számokkal értékelik a tervek teljesítését és más egyéb körülményt, kimutatták, hogy Gál Sándor brigádja az első, mert 179 százalékos idényterv teljesítésével megelőzte az Erdei brigádját, amely 3 százalékkal maradt el tőle. Egyébként a gépállomáson nincsen egy olyan brigád, amelyik 100 százalékon alul állana. így érthető, hogy a gépállomás is túlteljesítette idény tervét. 147 százalékos összterv teljesítés számadatában, bennefoglaltatik a talajmunka és a vetés 123 százalékos teljesítménye is.

A traktorosok versenyében Csigái József 254 százalékos tervteljesítéssel vezet. Utána következnek Kristin György 219, Kiss János 209 százalékkal.

E szép egyéni eredmények mellett azonban vannak olyan, dolgozók is, akik a traktorosok hosszú sorának legvégén kullognak. Sajnos, éppen Kondor Pál DISZ-titkár nevét kell megemlítenünk, aki csak 27 százaléknál tart. Kondor elvtárs nevét funkciójához méltóan a fiatalok a maguk neve előtt szeretnék olvasni. így viszont az a véleményük, hogy azért kullog hátul a sorban, mert „nem ízlik neki a munka“. Dolgozó társai elvárják Kondor elvtárstól, hogy a következő időszakban az élenjárók közé kerüljön.

Hangverseny az árvízkárosultak javára

Az újonnan alakult MÁV szimfonikus zenekar május 26-án este 20 órai kezdettel a SZOT székház kultúrtermében az árvízkárosultak javára hangversenyt rendez. Műsoron opera- * és operettrészletek szerepelkisér Babka József IV; o.

5. Csajkovszkij: Barcaro- la. Játssza a zenekar;

6. Verdi: Rabszolgák kókisér Kiss Éva

Jenő': Magyar (Vegyeskar 4—

rusa a Nabucco c. oprából; Zongorán II. a. o. t.

7. Adám népdalok, zenekar).

8. Glazunev: Spanyol szerenád. Hegedűn előadja Mester Attila III. o. t. Zongorán kiséri:. Tomasovszki Pál III. o. t.

9. Péter József: Kossuth Lajos azt izente,:: (vegyes- kar).

10. Vécsey Ferenc: Valso tristo (zenekar).

11. Major Ervin Katonadalaiból (énekkar, zenekar). Kossuth Lajos levelet írt — Debrecenből most indult el a vasút — Jön, jön Kossuth .:: — Kossuth Lajos Debrecenből elindult —■ Elindult már Kossuth is.

12. Csajkovszkij: Chansonette. Hegedűn előadja An- derkó László IV. o. t., zongorán kiséri Babka József IV. o. t.

13. Kodály-Berzsenyí: Magyarokhoz (Forr a világ...) Előadja a vegyeskar.

14. Egressy-Vörösmarty: Szózat.

gos viszonylatban 116 sza-» zalékkal első lett a tojás, sertés, baromfi és vágómarha beadásban. 20 ezer forint prémiumban részesültünk. Reméljük, hogy a gabonabeadásban is sikerül megtartani az első helyet,”

rendezte tojás beadási kötele-