Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-17 / 91. szám

NÉPLAP 1956 április 17, kedd A pártdemokrácia fejlesztéséért (Folytatás az 1. oldalról.) tabbá és konkrétabbá tesz- szük a bírálat tartalmát. Csökkentjük a benne lévő véletlen „hallottam”, „mond­ják” elemeket. Növeljük a kommunisták aktív részvé­telét a hibák kijavításában. A helyes álláspont csak vitában születhet meg. Párt­szerű légkört kéll tehát teremteni a taggyűléseken és az egyéb rendezvénye, ken. Nemcsak az egyfajta nézetek kifejtését kell tü­relmesen meghallgatni. Elő­fordulhat, hogy a vitában felszólaló és helyes állás­pontot képviselő elvtárs magasabb beosztású, a Köz­ponti Vezetőség tagja, mi­niszterhelyettes vagy főosz­tályvezető. Természetes, ezeknek az elvtársaknak is, mint a többieknek, joguk és kötelességük, hogy a helytelen és hibás nézete­ket kikorrigálják, hogy részt vegyenek a helyes vélemény kialakításában és tanítsák a többi kommunistát. Mégis egyes elvtársak az ilyen beosztású párttagok felszó­lalását a kritika elbátorta- lanításának nevezik. A kér­dést mindig konkrétan kell megvizsgálni. A taggyűlése­ken a magasabb és alacso­nyabb funkcióban levő elv­társak teljésen egyenjo­gúak. Senki semmiféle pressziót nem gyakarolhat. A magasabb funkciót viselő elvtársaknak — mint min­den jelenlévő kommunistá­nak — tehát joga, hogy visszautasítsa a helytelen hangokat, ha ezt pártsze- rűen érvelve, a meggyőzés eszközével teszi. De hely­telenül jár el, ha beosztá­sát) felhasználva, hatalmi szóval akar a vitába bele­avatkozni. A kommunisták az élcsa­pat tagjai. Vezetők! Saját és pártszervezetük munkájáért is felelősek. S együtt, a kommunisták, a párt fele­lős az ország népe előtt a szocializmusért, a békéért, az állandóan növekvő élet­színvonalért. S ez a felelős­ség annál nagyobb, minél magasabb funkciót tölt be a kommunista. S ez a felelős­ségérzet át kell hogy hassa a kritikáját is. Csak így tel­jesíti kommunista köteles­ségét; A legutóbb lezajlott párt- aktivaértekezletek és tag­gyűlések nagy részén ter­mékeny és alkotó kritikai szellem érvényesült. Sok párttag bátran szóvá tette a párt- és a gazdasági mun­kát akadályozó hibákat. Bí­rálták a kritikát elutasító, a jó javaslatokat elfektető funkcionáriusokat. De talál­kozhattunk még párttagok­kal, akik véka alá rejtették véleményüket, s ahelyett, hogy nyílt fórumon tették volna szóvá a hibákat, az aktívaértekezletek és tag. gyűlések szünetében, vagy szűk baráti körben beszel­tek a hibákról. Világos, hogy ezen a helyzeten vál­toztatnunk kell. Annálr is inkább, mert a pártszerű kritikai szellem meghonosí­tása a pártban kihat egész közéletünkre, demokratiku- sabbá teszi azt, segíti ki­bontakoztatni a dolgozó tö­megek aktivitását. Mert el­hárítja a szocialista építő­munka sok akadályát, s le­hetővé teszi, elősegíti a dol­gozó tömegek részéről je­lentkező kritikát. Erre nagy szükségünk van. A dolgozó tömegek magukénak érzik a szocialista rendszert, hisz ez ' megszabadította őket a megalázó kizsákmányolás­tól, az egyre fokozódó nyo­mortól, s napról napra ja. vítja életszínvonalukat. Bí­rálatukban az a vágyuk jut kifejezésre, hogy még jobbá tegyék életüket, gazdasági helyzetüket. A kommunis­táknak tehát úgy kell dol- guzniok, hogy bátorítsák a dolgozó tömegeket a kriti­kára, hogy megvalósítsák a dolgozók javaslatait, mert az a hivatásuk, hogy szeb­bé, jobbá tegyék a dolgo­zók helyzetét. A párt tisztában van ve­le, hogy önkritikáját, s azt, hogy a párt erőteljesen küzd a pártszerű kritikai szellem fejlesztéséért, az el­lenség igyekszik kihasznál­ni. Ennek ellenére sem mond le a bírálatról és az önbírálatról, de nem hagy­ja, hogy az ellenség ebből fegyvert kovácsoljon. Na­gyon fontos ez, mert nem­zetközi méretekben is, de idehaza is az ellenforradal­mi erők megpróbálják most a kommunista mozgalom önkritikáját kiforgatni. — Hogy a Szovjetunió és ál­talában a szocialista világ­rendszer hatalmas gazdasági és politikai győzelmeit el­lensúlyozza, a nemzetközi reakció nagy hírverésbe kezdett. Fegyverül a Szov­jetunió Kommunista Pártja és a többi kommunista párt őszinte önkritikáját igyekszik felhasználni. Dur­va rágalmaik behatoltak a népi demokratikus orszá­gokba is. Ezt bizonyítják bizonyos hazai példák, és erről beszélt a múlt napok­ban Ochab elvtárs, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt és Novotny elvtárs, Cseh­szlovákia Kommunista Párt­ja első titkára is. Sőt, mint ez a Pravda április 5-i cik­kéből kiderül, e rágalmak niég a Szovjetunióban is megingattak ideológiailag gyengébb lábon álló párt­tagokat. Az ellenség most viszony­lag könnyebben zavart okozhat egyes kommunisták gondolkodásában. Mert vall­juk meg őszintén, а XX. kongresszus által felvetett új politikai kérdések, a sze­mélyi kultusz, a Sztálin elvtársat ért bírálat meg­ölése, nehézségeket is okoz a kommunistáknak. Ezért fordulhatott elő, hogy egyes párttagok jószándékból, a párt féltéséből ugyan, de helytelenül szólaltak fel, egyeseket pedig az ellensé­ges demagógia tévesztett meg. Ezeket a nehézsége­ket csak úgy tudjuk ered­ményesen leküzdeni ha a kongresszus anyagát mély­rehatóan tanulmányozzuk s pártszerű tanácskozás ikon megvitatjuk. Ha a hibás és helytelen nézeteket párt- sz₽rűen helyreigazítjuk. Egyesek például szóvá tették, vajon valóban volt-$ jobboldali elhajlás 1953— 54-ben pártunkban. Vajon a Nagy Imre-féle politika nem-e valami sajátos al­kalmazása volt a marxiz­mus—leninizmusnak. Vilá­gos, hogy a jobboldali el­hajlók politikáját nem ne­vezhetjük a marxizmus—■ leninizmus semmiféle alkal­mazásának. A marxizmus— leninizmus alkalmazása azt jelenti, hogy növekszik, erősödik a szocializmus vá­roson és falun egyaránt Nő a szocialista ipar, fejlődik a szövetkezeti mozgalom stb. A szocialista termelés állandó emelkedése alapján nő az élet színvonal. Fejlő­dik és izmosodik a párt. Mindenki, aki figyelemmel kísérte az eseményeket, tudja, hogy a jobboldali po­litika érvényesülésekor en­nek az ellenkezője történt. S nem kétséges, a jobboldali opportunisták fölülkereke­dése politikájuk minden vo­nalon való szabadon érvé­nyesítése, véget vetett vol­na. hazánkban a szocialista építésnek. Tudja ezt az el­lenség is, s ezért patronálja oly odaadóan az opportu­nista vonalat. A pártdemokrácia, a kri­tika és az önkritika erőtel­jes fejlesztése nem jelel­heti, hogy nem utasítjuk vissza a rosszindulatú vagy demagóg bírálatot. Egyes taggyűléseken ilyen hangok is jelentkeztek. Olyan fel­szólalásokról van szó, ame­lyekből kiderült, hogy nem a jószándékú, építő bírálat vezette a felszólalókat, ha­nem a zavartkeltés vagy a hisztéria. А XIII. kerületi pártaktíván Litván György, az írószövetség taggyűlé­sén Lukácsi Sándor kritika címén gyalázatos támadást intézett a párt ellen. A XIII. kerületben “ a Buda­pesti Szerszámgépgyár tit­kára azonnal szólásra je­lentkezett, s határozottan visszautasította a támadást. Az egész pártaktíva lelkes tapsa, a közbekiáltások bi­zonyították. hogy a kommu­nisták elutasítják a dema­gógiát, a kritikával való visszaélést. Ez történt, ha nem is ilyen határozott for­mában, az írószövetségben is, ahol felfüggesztették a taggyűlést. А VIII. kerü­letben, a Díjbeszedő Válla­lat taggyűlésén Kiss Ferenc nem átallotta megrágalmaz­ni az egész szocialista rend­szert. Nagyon sajnálatos, hogy egyetlen, a pártszerve­zethez tartozó kommunista sem akadt, aki határozottan visszautasította volna a rá­galmakat és rendreutasí- totta volna Kiss Ferencet. А XII. kerületben, az 1. számú körzeti alapszervezet taggyűlésén Szilágyi József- né gyűlölködve beszélt a párt helyi és felsőbb veze­tőiről. Mikor a kommunis­ták emiatt rendreutasítot- ták, arcátlanul megsértette, majd otthagyta a taggyű­lést. Világos, hogy a fen­tiekhez hasonló viselkedést, demagógiát, pártellenessé- get nem tűrhetünk meg a pártban. Ezeknek semmi közük а XX. kongresszus­hoz. Mégis többen, ha kü­lönböző okokból is, de ki­fogásolják. ha visszautasít­juk az ilyen magatartást, ha gátat állítunk a dema­gógia elé. Nem indokolja ezt ahan-. got a szocialista törvényes­ségnek — a párt által :s elítélt — megsértése sem. A szocialista törvényesség megsértése súlyos károkat okozott. S a párt természe­tesen mindent elkövev hogy ezt jóvátegye, továbbme­A célprémium lelkes munkára ösztönzi az újfehértói traktorosokat Az Újfehértói Gépállomás egyre nagyobb sikereket ér el a tavasz folyamán terveinek teljesítésében. En­nek az is a titka, hogy a gépállomás vezetősége céljutal­mat tűzött ki az egyes kampányok, sőt az egyes de- kádok tervének teljesítése, illetve túlteljesítése ese­tére. A legutóbbi dekád lezárása alkalmával a követ­kező traktorosok részesültek jutalomban: 1. K. Kiss János DISZ-tag 40 normálhold tervével szemben 671 normálhold munkát teljesített. Jutalma 1 darab nyári ing. 2. Szűcs Ferenc 68 normálholdnak megfelelő mun­kát teljesített, de ebben sok a szállítás, azért szorult a második helyre. Jutalma 1 pár zokni és 1 darab alsónadrág. 3. Ancsán Mihály teljesítménye 66 normálhold. Ju­talma 2 darab zsebkendő. 4. Makhándi Ferenc és testvére János, akik 2 mű­szakban dolgozva összesen 73 normálhold munkát vé­geztek el. Jutalmul 1—1 pár zoknit kaptak. A jutalmazást a gépállomás azért tudja megvaló­sítani, mert tavaly túlteljesítették tervüket, és ezért megfelelő jutalmazási keretet kaptak. nően pedig erőteljes intéz­kedéseket hoz a szocialista törvényesség megszilárdítá­sára. A Kispolgári hisztéria semmit sem segít, csak ront. Sem a hisztéria, sem a forrófejű ség nem lehet a forradalmár sajátossága, mert csak kapkodást, épp ezért hibákat okoznas. Mások szerint azért nem szabad visszautasítani a jobboldali káros, disszonáns hangokat, mert az ilyen visszautasítás a baloldali hi­bák felélénkülésére vezetne. Ilyen veszély van, de ez nem jelentheti, hogy hagy­juk elburjanozni az oppor­tunizmust, s az esetleg mö­géje bújt osztályellenséget. A párt politikáját helyesen kell értelmeznünk és al­kalmaznunk, s minden erőnkkel és tudásunkkal kell küzdenünk mind a bal­oldali, mind az opportu­nista hibák ellen. így járunk el Lenin szel­lemében. Lenin egyik leg­kitűnőbb brosúráját, „Bal- oldaliság — a kommuniz­mus gyermekbetegsége", a baloldaliság ellen írta, de ebben sem mulasztja él szinte egyszer sem, hogy intsen az opportunizmus el­leni harcra is. „A fő d-log most az — írja —, hogy minden egyes ország kom­munistái egészen tudatosán megértsék az ooportunizmvs és a „baloldali“ doktriner- ség elleni harc alapvető elvi feladatait.“ De íey te­szünk eleget a mi pártunk III. kongresszusa határoza­tának is, amely kimondja: „Pártunk helves politikáját meg kell védeni mind a baloldali, mind a jobboldali veszéllyel és torzítással szemben!“ Világos utasítás ez minden kommunista szá­mára. A párt tudatos erő, élcsa­pat, semmit sem bízhat a véletlenre. A pártdemok­rácia és a kritika fejlődését sem. Úgy kell ezt a fejlő­dést irányítani, hogy minél gyorsabban, minél nagyobb eredményeket érjünk el. S hogy a párttagok mind he­lyesebben éljenek a párt­demokrácia adta jogokkal. Pártunkat sem a jobboldali, sem a baloldali elhajlás nem téríti le a helyes útról. Le­ninnel együtt mondhatjuk, hogy „a párt, amely kér­lelhetetlenül elvet minden nem tárgyilagos és frakclós álkritikát, ugyanakkor új módszerek kipróbálásával továbbra is minden eszköz­zel fáradhatatlanul küzdeni fog a bürokratizmus ellen, a demokratizmus és az ön­tevékenység kiszélesítésé­ért ... “ Matusek Tivadar. (A Szabad Nép cikke ) Alkalmazzuk a kukoricatermesztés fejlett módszereit! in. Д négyzetes gépi kukoricavetés — nagyobb termés, több hús, zsír Irta: Juhász Sándor megyei főagronómus. A kukoricatermesztés fej­lesztése — vetésterületének is, de elsősorban átlagter­mésének nagyarányú növe­lése — mezőgazdaságunk egyik központi feladata. A KV júniusi határozata sze­rint termelőszövetkeze­teinknek a kukorica terüle­tét legalább 40 százalékkal kell növelni és minimálisan Miért szükséges a fcukorxatermesztés iiyen nagyarányú fejlesztése? Abból kell kiindulnunk, hogy kukorica nélkül el sem képzelhető az állatál­lomány fejlesztése. A sze­meskukorica elsőrendű hiz­laló takarmány. A kukori­caszárból ízletes silót ké­szíthetünk. A csalamádé pedig nagytömegű zöldta­karmány. A takarmánynö­vények közül ez tartalmaz­za a legtöbb keményítőérté­ket. Például 1 hold köze­pes termésű csöveskukorica és kukoricászár 15 mázsa keményítőértéket ad. Ezzel szemben 200 mázsa takar­mányrépa 10 mázsa, 60 má­zsa takarmányburgonya 9.6 mázsa, 20 mázsa zabosbük­köny pedig csak 5 mázsa keményítőértéket jelent. — Ezek az adatok érthetővé teszik, hogy a kukorica vetésterüle­tének és termésátlagá­nak növelése egyet je­lent a takarmányalap növelésével, ami az ál­Mi az alapja a gazdaságos kukoricatermesztésnek? A nagyüzemi gazdálkodás keretében kukoricát leggaz­daságosabban gépi négyze­tes vetéssel lehet termesz­teni. A négyzetes vetés több előnye közül különösen a hossz- és keresztirányban való művelés lehetőségét említem meg. Ez teszi ugyanis lehetővé a munka­erő nagymérvű csökkenté­sét. Ez pedig elsőrendű té­nyező, mert a jó kukoricatermesztés egyik fő követelménye a gyakori növényápolás. A gyomok elleni kérlelhe­tetlen harc kézimunkával nem lehet sikeres sem a kukoricánál, sem az utóve- teményénél. Az elgyomoso­dott kukorica — mely az elégtelen gyomirtásból adó­dik — nemcsak, hogy maga csekélyebb terméssel fizet, hanem az utána következő búza termése is csökken.- Gyakorlati tapasztalatok szerint a négyzetesen vetett kukorica — éppen a gyako­ri és tökéletesebb növény­ápolás révén — 4—5 mázsá­val ad nagyobb termést. (Ebben kisebb mértékben a Д tírótvezérlésű gépi négyzetes vetés végrehajtása A vetőgép kiszolgálását 7 fő végzi: 1 traktoros, 1 gépkezelő, 1 ellenőr, 2 állo­máskezelő, 2 huzalkezelő. Egy ilyen vetőbrigád egy napi teljesítménye 15—25 hold. A pontos és szakszerű kiszolgálás nagyon fontos. Éppen ezért a brigád tag­jait előzőleg alaposan ki kell oktatni. A Nyírteleki Gépállomáson tartott bemu­tató alapján valamennyi gépállomás hasonlóan készí­tette elő a vetőbrigád tag­jait. Egyik-másik gépállo­más körzetében a négyzetes vetés már meg is kezdődött. A Tiszaszalkai Gépállo- a felét négyzetesen kell vetni, művelni. A Szovjet­unióban már, évekkel ez­előtt harcot kezdtek e fon­tos növény hozamának nö­velésére. Ismeretes, hogy a kukorica vetésterületet az 1953. évi 3.5 millió hektár­ról 1960-ra 28 millió hek-' tárra növelik. latteny. s t s fejlesztésé­nek nélkülözhetetlen feltétele. Figyelembe vehető az is, 1 hogy a termesztett takar­mánynövények közül a ku­korica igényli értékéhez képest a legkevesebb mun­kaerőt. A moszkvai mező­gazdasági kiállításon meg­győződtem arról, hogy az egy hektáron termett 90 mázsa cső és 210 mázsa kukori­caszár 6.750' takarmányegy­séget képvisel. Ugyanennyi takarmányegység megter­melésére burgonyánál négy­szer, cukorrépánál ötször, takarmányrépánál pedig hatszor annyi munkaerőt kell ráfordítani. Ez a né­hány szám meggyőzően bi­zonyítja, hogy csakis a ku­korica termesztésével tu­dunk leggazdaságosabban, legolcsóbban és a legkeve­sebb fáradsággal szilárd ta­karmányalapot teremteni allatenyésztésünk számára. tenyészterület jobb kihasz­nálása, napfény, levegő stb- is szerepet játszik) Nem ritka a 8—10 mázsás ter­méstöbblet sem, amint ezt Sógor elvtárs és a magam tapasztalatai is igazolják. A tiszadobi Táncsics TSZ az elmúlt évben például 9 mázsával takarított be töb­bet, mint a sorosan vetett kukoricából. Ez a főoka an­nak, hogy . a Táncsics TSZ az idén 70 százalékkal növelte a gépi négyzetes kuko­rica területét. Sőt, mivel munkaerő szaba­dult fel, annak egy részét arra fordítják, hogy a múlt évi 15 százalékról 16.5 szá­zalékra emeljék az összes kukoricavetés területét. Természetesen hangsúlyoz­nunk kell, hogy a négyzetes vetés csak akkor eredmé­nyes, ha a többi munkákat is szakszerűen végezzük el. Senki ne gondolja, hogy a négyzetes vetéssel pótolni lehet a trágyázás, az őszi szántás, a tavaszi talajelő- késeítés és a megfelelő vető­mag biztosítása terén elkö­vetett mulasztásokat más nagyon helyesen a napraforgó négyzetes vetésével kezdte a mun­kát. Ez követésre méltó másutt is. Ugyanis kettős célt le­het így elérni: 1. Lehetővé válik a napraforgó hossz- és keresztirányú művelése, ami itt is terméstöbblethez vezet. 2. A gép kezelői kellő gyakorlatot szereznek a ku­korica vetéséhez. Mezőgazdászaink kövesse­nek cl mindent, hogy ala­posan megismerjék és meg­ismertessék a drótvezérlésű négyzetbevető gép munká­ját, kezelését,

Next

/
Oldalképek
Tartalom