Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-17 / 91. szám

1956 április 17, kedd NÉPLAP Áprilisban megkezdik az első hazai kísérleti atomreaktor építését a Szabadsághegyen tői és dolgozói nagy lelkesedéssel készül­nek a nagy mű létrehozására, amely ha­talmas segítséget nyújt majd atomkuta­tóink ipari, tudományos és gyógyászati kísérleteihez, ipari üzemeink munkájá­hoz. Az atomreaktor berendezéseinek fel­szerelését előreláthatólag a jövő év tava­szán kezdik meg szovjet technikusok és szerelők. A tervek végleges kidolgozása után a 44. számú Állami Építőipari Vállalat dolgozói még ebben a hónapban hozzá­kezdenek a budapesti Szabadsághegyen az első hazai kísérleti atomreaktor föld­munkáihoz. A szovjet tervdokumentáció alapján épülő reaktor egy központi épületből és több laboratóriumból áll. Az atommág­lyát a főépületben helyezik el. Tervező­mérnökeink, az építőipari vállalat veze­Húszezer német és külföldi antifasiszta vett részt Huchenwaldban a felszabadulás napján tartott nagygyűlésen Weimar határ ában lévő Buchenwaldban, a hitleri rendszer egykori hírhedt koncentrációs tábora felsza­badulásának 11. évfordulója alkalmából vasárnap ünne­pi nagygyűlést tártottak. A nagygyűlésen részvevő mintegy 20.000 i német és külföldi antifasiszta egy­hangúlag elfogadott határo­zatában élesen tiltakozott a háborús uszítok' mesterke­dései és a fasizmus feltá­masztását célzó nyugatné­metországi kísérletek ellen. A volt ellenállóK kijelentik, hogy a „buchenwaldi eskü“ szellemében teljes erejük­kel tovább küzdenek a fa­sizmus végleges kiirtásáért Amerikai beavatkozási tervek A United Press hírügy­nökség washingtoni tudósí­tójának jeleritése szerint Drew Pearson szemleíró írja: a második amerikai páncélos hadosztály paran­csot kapott, amely szerint harminc парой belül Né­metországból a Közép-Ke­letre helyezik át. Pearson azt írja, hogy a feltevések szerint a had­osztályt a Szaiud-Arábiában élő amerikai állampolgárok „védelmére“ fogják felhasz­nálni. (Szaud-Arábiában az Arabian-Amerfcan Oil Com. és a béke biztosításáért. Németország Szocialista Egységpártja Központi Bi­zottságának, Német Demok­ratikus Köztársaság kormá­nyának, a Német Demokra­tikus Köztársaság Nemzeti Frontjának, a nyugatnémet­országi és külföldi antifa­siszták szervezeteinek kép­viselői koszorúkat helyeztek el az egykori koncentrációs tábor bejáratánál, továbbá a Buchenwaldban meggyil­kolt Ernst Thälmann szob­rára. Vasárnap Ernst Thäl­mann, a német munkásosz­tály felejthetetlen vezetője születésének 70. évforduló­ján emlékestet tartottak. a Közel-Keleten pany-nál öt-hatezer ameri­kai dolgozik.) Részleges árleszállítás Kínában A Kínai Népköztársaság néhány tartományában és városában a helyi népi bi­zottságok döntése alapján nemrégiben jelentékenyen leszállították a különböző árufajták árát. Mint a Kanszuzsipao írja, Kanszu tartományban nemrégiben a népi bizottság határozatá­val átlagosan 8,3 százalék­kal szállították le a gabona­félék árát, a helyi ipari gyártmányok árát pedig 15.8 Hemzetközi kapcsolatok Egyiptom és a Kínai Népköztársaság tárgyalásai­nak eredményeként Kairó­ban aláírták a két ország kulturális együttműködésé­ről megkötött egyezményt. A Szovjetunió kulturális ügyei minisztériumának meghívására április 14-én angol zeneművészeti kül­döttség érkezett Moszkvába. Az angol királyi sebész­kollégium meghívására szov­jet küldöttség érkezett áp­rilis 14-én Londonba. A küldöttség angliai tartózko­dása során meglátogat több kórházat és egészségügyi tanintézményt és részt vesz Nagybritannia és Írország sebészszövetségének kong­resszusán. A VOKSZ meghívására dán kulturális küldöttség érkezett Moszkvába. Hattagú szovjet építő­ipari küldöttség érkézért repülőgépen vasárnap Pe- kingbe az országos építő­ipari szakszervezet meghí­vására. százalékkal. Jelentékenyen leszállították a közúti teher­szállítási díjakat. A Nejmingzsipao közlése szerint Baotou városában az idei év első negyedében 930 árufajta árát mintegy 30 százalékkal leszállították. Leszállították a gyapotszö­vet árát is. A városban 35 százalékkal mérsékelték a vízvezetéki víz fogyasztási díját és 12 százalékkal a teherszállítási díjakat. Kulturális csere a Szovjetunió és Anglia között Ezekben a napokban szinte állandóan cseng a telefon a VOKSZ brit osz­tályán. Lapoktól, könyv­tárakból, főiskolákból és intézményekből telefonál­nak. A legkülönbözőbb természetű kérdésekkel fordulnak az angol osz­tályhoz: érdeklődnek a könyvújdonságok, a szín­házi előadások, a festőmű­vészeti élet kérdései felől. Egyre több levél érkezik Angliából — a VOKSZ állandó levelezőitől és ai új barátoktól, akiknek száma napról-napra nő. I. Kulakovszkája helyettes osztályvezető néhány mos­tanában érkezett levelet mutat. Az egyiket Cecil Williams rendező írta. Kéri küldjék el neki a szovjet drámaírók leg­újabb műveit, hogy bemu­tathassa azokat johannes­burgi (Délafrikai Unió) színházában. — Milyen darabokat küldtek el önök? — V. Rozov „Szerencsés utat“ és A. Arbuzov „Ván­dor évek“ című darabjait. V. Minorsky professzor, a legnagyobb angol kelet­kutató kérte, hogy jutas­sanak el neki egy kópiát az egyik ritka iráni kéz­iratról. Az Állami' Keleti Múzeum fotókópiákat kül­dött a londoni Victoria és Albert múzeumnak né­hány, eddig ismeretlen iráni miniatűrről. Könyv­csere jött létre a manches­teri közkönyvtárral. A manchesteri könyvtárnak megküldték a Nagy Szov­jet Enciklopédiát, cserébe pedig megérkezett a Brit Enciklopédia. Itt a VOKSZ brit osztá­lyán számtalan tény ta­núskodik arról, milyen gyümölcsöző ez a kulturá­lis csere. Az egyik moszk­vai építészeti főiskola kö­zölte, hogy szeretné meg­kapni az építkezéseknél használatos ötletes angol hangszigetelésmérő készü­lék rajzait. Az angol tu­dományos szervezetek készségesen elküldték a rajzokat. A Szovjetunó fényképeket, hanglemeze­ket, magnetofonlemezeket és különböző kiadványo­kat küldött Angliába. — Mindez tevékenysé­güknek csak egv része — mondja I. Kulakovszkája — Angliában melegen üd- vözlik tudósaink angliai látogatásait és előadásait. Sz. Galunszkij jogászpro­fesszor nemrég Angliában tartózkodott. Most várjuk Angliából a közéleti sze­mélyiségek és az Angol- Szovjet Társaság küldött­ségeit, kiváló angol kelet­kutatókat és több más kül­döttséget. Értesítést kaptunk, hogy Angliában befejezték a szovjet művészfényképé­szeti kiállítás előkészíté­sét, amelyet a VOKSZ és az angol királyi fény­képészeti társaság közösen rendez. A kiállítást először Londonban, majd 18 más angliai városban mutatják be. Most folyik az Angliá­ban bemutatásra kerülő szovjet grafikai kiállítás rendezése. Londonból kiál­lítási tárgyakat kapunk Bemard Shaw születésé­nek 100. évfordulója alkal­mából, a Moszkvában ren­dezendő kiállításhoz. Vé­gül a Skót-Szovjet Tár­saság ebben az esztendő­ben tartja meg a skót­szovjet barátság hónapját. Ennek keretében Moszk­vában ünnepi estet ren­deznek Robert Burns em­lékére. (A Lityeraturnaja Gazeta cikke.) 534 nagynyeremény a hétvégi sorsoláson A II. Békekölcsön április 19—22. köpött sorra kerülő nyolcadik sorsolásán 245.200 egész kötvény számát húz­zák ki a szerencsekerekek­ből. Négy nap alatt a 100.000 forintos főnyereményen kí­vül huszonhárom 50.000 fo­rintos, negyvenhat 25.000 fo­rintos, száztizenhét 10.000 Lenin-emlék- műsorok a rádióban V. I. Lenin születésének 86. évfordulója alkalmából a rádió számos jelentős emlékműsort közvetít. A Kossuth adón kedden, ápri­lis 17-én 21 óra 40 perces kezdettel elhangzó műsort a világirodalom nagyjainak Leninről szóló írásaiból, be­szédeiből állították össze. — Szerdán, április 18-án 15 óra 10 perckor a Kossuth-, adón Sziklai Sándor ezredes mondja el Leninnel kapcso­latos emlékeit, 15 óra 20 perckor a Vendel-utcai ta­nítónőképző Kodály kórusa ad elő Leninről szóló kó­rusműveket. Csütörtökön, április 19-én 19 óra 20 per­ces kezdettel a Kossuth- adőn Lenin a nép ajkán címmel hallhatunk emlék­műsort. Közreműködik Ma­jor Tam.ís és Sinko vits Im­re. Ugyanezen a napon 15 óra 40 perckor a Petíífi- adón Lenin, a forradalmi merészség nagy példaképe címmel hangzik el elő­adás. Szombaton, április 21-én az évforduló alkalmából rendezett operaházi ünnep­séget közvetíti a rádió a Kossuth-adón 20 órai kez­dettel. Vasárnap, az évforduló napján, délelőtt 10 óra 10 perckor a Kossuth-adó Egy­szerű, mint az igazság cím­mel sugároz műsort. forintos és háromszáznegy­venhét 5.900 forintos nagy­nyereményt, továbbá 5.800 ezer forintos, 17.100 ötszáz forintos es 93.466 három­száz forintos nyereményt húznak ki. Névértékben 128.000 kötvényt sorsol­nak ki. Tartsuk tisztán városunkat! Csáki szalmája Ebben a hónapban kezdjük meg városunk nagytakarí­tását. Hogy őszinték le­gyünk, van mit tenni. Sok a feladat, dé ha mindenki hozzáfog, akkor a hónap végére és az egész évben szép tiszta és kellemes lesz városunk — akár az ottho­nunk. A sikeres munka érdeké­ben bizottság alakult, amelynek tagjai észrevéte­leikkel segítik a bizottság munkáját. Többek között sokat foglalkoztak azzal, hogy a várok utcáit a reg­geli órákbar seprik, ami­kor a dolgozók munkába indulnak és a gyerekek az iskolába. A városgazdálko­dási hivatal vezetője, Sza­kács József -elvtárs közölte, hogy április 1-tpl már reggel 5 órától seprik az ut­cákat. Itt hiányolta azt, hogy a lakóházak előtt csak 6 óra­kor kezdik j meg a seprést. Javasolta, hogy az erről szóló rendéletet módosít­sák. . Másik fa hiányosságnak vetették fel a jelenlévők a háziszemét elhordását. Elő­fordul, hogy 1—2 napig nem hordj ik el a kirakott szemetet és a kóbor ku­tyák, soksmr még a gye­rekek is felborítják. Hiába van tisztán tartva az utca — így újra szemetes lesz. A városgazdálkodási vál­lalat vezetője válaszában erre is kitért és elmondta: a szemeteskocsik beállítá­sát úgy fogják beállítani, hogy az minden utcába el­jusson. Az utcák tisztántartására harcot indítottak a vörös­keresztesek és az MNDSZ- asszonyok is. Mindenki a saját területét tartja rend­ben, de ugyanakkor ellen­őrzik, hogy a mellettük lé­vő lakók is seperjék az utcarészüket és az udvaro­kat. A sok por és homok le­kötésére fásítási mozgalom indul. Közel 52 ezer fiatal fát ültetnek el városunk dolgozói április hónap­ban. A MÁV-bérház lakói öt­ezer fát igényeltek, amit a napokban el is ültetnek. A pedagógusoknak és a szülőknek feladatuk meg­értetni a gyerekekkel, hogy a fát védjék, óvják, mert' az ad a nagy meleg­ben árnyat, az védi az em­bert a nagy portól. A fák védelmére felhí­vunk minden nyíregy­házi dolgozót. Aki észreveszi, hogy törde­lik a fákat, jelentsék fel az illető személyt, megér­demli, mert hátráltatja vá­rosunk s'éppé és kellemes­sé tételét. Ugyanakkor szánjanak síkra annak érdekében is, hogy a parkosított és fü­vesített utcákba ne enged­jék ki a háziállatokat le­gelni. Erre van rendelet és foganatosítani is lehet, ha valaki nem érti meg, hogy a város utcája nem legelő. Ha minden terü.leten a lakók együtt fognak hozzá az utcák, udvarok, lakások nagytakarításához, lesz eredmény, meg fog mutat­kozni minden kicsi munka eredménye. Az Árpád utca lakói már elvégezték a ta­karítást és örömmel megy végig mindenki ezen az utcán. Van még feladat az élel­miszerüzletekben, de főleg a Vendéglátó Vállalat bolt­jaiban. A sok közül csak egy példa: a 10. sz. ital­bolt helyisége piszkos, a poharak nem tiszták, az udvaron a WC elhanya­golt, szennyes. Jó lenne, ha a boltvezető elsősorban rendet és tisztaságot te­remtene a bolt területén. A fürdőben, — ahol igazán nem lehet azt » mondani, hogy nincs víz — a büfé dolgozója kétes tisztaságú kezével egy kis tálban mossa egymás után a po­harakat.. Ifjúságunk is sokat tehet Nyíregyháza szebbé tétele érdekében. Ki is használ­ják a meglévő-adottságokat. A Petőfi Termelőszövetke­zet diszistái a telep tisz­tántartására fordítanak nagy gondot. Óvári elvtárs, a Vajda­körzeti begyűjtési megoí- zett arról beszél, hogy öröm vígigmenni az utcá­kon, olyan tiszták. A nem­rég alakult DISZ-szervezet eredményes munkáját di­cséri ez. A dohányfermentáló fia­taljai is csatlakoztak a mozgalomhoz. A fermen­táló környékén, az üzem belső területén — a szárí­tóban és másutt — már megkezdték a munkát. A város lakóin múlik Nyír­egyháza széppé tétele. Jó volna, ha élnénk- azokkal a lehetőségekkel, amelyek nem kerülnek pénzbe, s különösebb megerőltetésbe városunk rendbetartása ér­dekében. Ne feledjük azt a régi, igaz közmondást: por­tája után ítélik meg a gaz­dát ... Petényi József né. Szép és nemes dolog és főleg sok pénzbe kerül a Szabadtéri-színpad, s kü­lönösen költséges akkor, ha Csáki szalmája, vagy legalábbis arra emlékez­tet, mert a nyíregyházi szabadtéri színpad bizony arra emlékeztet. A kapu nyitva van, jobban mond­va a főbejáraton nincs is ajtó. De, ha nem volna nyitva, akkor is szabad préda lenne a színpad fel­szerelése és épületei, mert a kerítést egy nagy sza­kaszon eltűntették. A tég­lát, melyet a bővítésre akartak hasznáni, — és az ősszel odahordtak, — vagy pajkos játékos gyerekke­zek, vagy felnőttek rossz­indulatúan szétborogattak, széthurcoltak. Ha gyere­kek tették, akkor is igen nagy baj, hiszen meg lehe­tett volna akadályozni. Mint ahogy meg lehetett volna akadályozni azt is, hogy leszaggassák a szín­pad falába beépített ve­zetékeket azzal, hogy zár­hatóvá teszik és többször ellenőrzik a város és köz­séggazdálkodási ‘osztály részéről ezt a kulturális létesítményt. Van itt még egyéb is. A nagy reflektorok, melyek valaha a színpad világí­tására voltak alkalmasak, a nagy telei a szabadban húzták ki. Ez aztán meg is látszix rajtuk. Valószí­nű 50—60 százalékát en­nek a berendezésnek ki kell cserélni, illetve nagy javítás alá venni, mert üvegek hiányoznak, izzók vannak összetörve, pedig mindezt el lehetett volna kerülni, hiszen egy-két csavar fogja ezeket a lámpákat. De úgy látszik, erre sem gondolt senld, akárcsak a színpad lezá­rásra, a kerítés és a tégla megőrzésére. Ez a létesítmény a vá­ros közepén van. Ellenőr­zése és megőrzése nem je­lentett volna különösebb, nehézséget, és mégis ide jutottunk. Néhány ezer forinttal többet kell rá- költeni, mint amennyi valójában szükséges lett volna. — ój —

Next

/
Oldalképek
Tartalom