Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-08 / 84. szám
N Ё 1» L А Р 1956. április 8, vasarnap A türelmes, jól szervezett munka eredményei a nyírbátori gépállomáson A Néplap önkéntes segítőtársai Megyénk, egyik legfiatalabb gépállomása a; nyírbátori. Az elmúlt év tavaszán viszonylag még sok nehézséggel kellett küzdenie, hogy kivívja a maga számára az elismerést s a bizalmat. Helyzetén részben segített, hogy az egyik gépi kapálási bemutató után fokozottabb mértékben igényelték munkáját a körzetéhez tartozó tsz-ek és egyéni termelők. De főkép a türelmes, az állandó szervező és nevelő munka segítette ahhoz, hogy nem éppen rossz teljesítményekkel dolgozta végig az első esztendőt. S végeredményben bebizonyította azt az igazságot, hogy a gépi erőre, a gépi segítségre mily nagy szüksége van a földnek, a gazdálkodásnak és a több termésnek általában. Ezt az esztendőt még nagyobb akarattal és még nagyobb sikerek elérésének jegyében kezdték a gépállomás dolgozói. S hogy ez az akarat és ez a szándék nem volt hiába való, azt a tények igazolják. MINDENKI MEGISMERTE A FELADATAT Február 28-án a gépállomás összes dolgozói szinte kivétel nélkül megjelentek a termelési értekezleten. Az adminisztráció ekkorára a legrészletesebben „felporci- ózta“ a tervet s a beszámoló alapján minden brigád és ezen belül minden egyén megismerhette a reá háruló feladatot. Azt pedig igen fontos tudni, hogy a tervszerinti területek teljes mértékben biztosítva vannak és ebből például a tavaszi idénymunkák végzésére átlag 120 normál hold jut egy erőgépre. A tervek és feladatok megismerése lehetővé tette, hogy annak elvégzéséhez ki-ki hozzámérje a maga erejét és tudását. Ezt tették elsősorban a párttagok, akik azonnal felajánlást tettek terveik túlteljesítésére, így Barna Pál elvtárs a tavaszi tervének 200, eves tervének 150 százalékra való teljesítését vállalta. Stier Pál elvtárs, tavaszi tervének szintén 200 százalékra való teljesítésére tett felajánlást. Es így következtek a többi kommunista traktorosok is. Szabó János elvtárs vállalása mellett páros versenyre szóllítcttá ' Köő József elvtársat, aki elfogadta a versenykihívást. A pártszervezet életképességének, a kommunistáknak tehát nem kis szerepük van abban, hogy igazi öntudattal, lelkesedéssel kezdett a gépállomás minden dolgozója a tavaszi idényterv teljesítéséhez. NINCS KIFOGÁS A VÉGZETT MUNKÁRA Sem a felajánlások, sem az akarat nem sókat érne azonban akkor, ha a végzett munkára innen is, onnan is panaszok érkeznének. Ez azonban még egyetlen esetben sem fordult elő. Pedig a gépállomás már ugyancsak benne van a munkában. Tavaszi idényterve 7880 normálhold. amelyből ezideig 4280 normálhol- dat teljesített. (Tavaly ekkorára mindösz- sze 1170 normálhold volt a teljesítés.) Bárminemű kifogások helyett egymás után kapja a gépállomás — mind a (széktől, mind az egyéniektől — a dicséretet, az elismerést. Ezzel valóra vált az a szándék, amelyet Gönczi Sándor üzemgazdász így fejez ki: „Mindenekelőtt az volt eddig egyik legfontosabb feladatunk, hogy megszerettessük a gépállomást és ma már ott tartunk, hogy ez sikerült." A gyors és a minőségi munka végzéséhez természetesen nagyban hozzájárul az alaposan kijavított gépek jó működése. A tavaszi munkák megkezdése óta nines olyan eset, hogy a téli gépjavítás felületességére való hiba akár egyetlen gépet is leállított volna. De üzemanyag hiányában sincs percnyi kiesés sem. Az üzemanyag-utánpótlást hárem tehergépkocsival végzik. Mindegyiknek meg van a maga körzete, amelyért az üzemanyagszállítók felelőséggel tartoznak. „MINEKÜNK ELSŐNEK KELL LENNI!“ A pártszervezet és az üzem vezetősége karöltve munkálkodik azon, hogy a kezdeti lelkesedés nehogy alábbhagyjon, hanem, még- inkább fokozódjon. A felelős vezetők pontos tervsze- rint látogatják a dolgozókat és ellenőrzik a végzett munkát. Az ilyen alkalmak Jó lehetőséget adnak arra, hogy tovább buzdítsák és erősítsék a minden nehézséget leküzdeni képes akaraterőt. Ez azonban nem paranccsal és fenyegetőzéssel történik, íme egyetlen példa: Mint minden alkalommal, úgy a legutóbbi ellenőrzése során is magával vitte Bat- ta József elvtárs, főmező- 1 gazdász a megyei igazgatóság híradóját. Megmutatta azt a kislétai Rákóczi TSZ- ben dolgozó Szabó János traktorosnak és azt mondta: — Haj van, Szabó elv társ-. —-'Mi lenne az? — Nézd csak: a szalkaiak és a tytjkcdiak előttünk járnak. Szabó János, az „Sz 8O‘‘-as vezetője elmosolyodott: — Ettől ijedjünk még? :E lenne a baj? Minekünk elsőnek kell lenni! Mi az, a szalkaiak két és fél, a tyu- kodiak másfél százalékos előnye amivel előttünk vannak? Lehagyjuk őket, mégpedig sürgősen! Ezt mi mondjuk, Batta elvtárs, a traktorosok! Mondhatja valaki: lehet így beszélni, de hogyan akarja lehagyni az előtte játékát a nyírbátori gépállomás?. Magyarázkpdás helyett talán hasznosabb I megint csak példával felel- I ni. Orosz Gyula traktoros husvét vasárnapján 15 hold csillagfürtöt vetett el. Karancsi Sándor ' felelős gépvezetőt karjának eltöré- ! se miatt az orvos pihenő Szabadságra írta ki, de Ka- ! rancsi elvtárs felkötött karral is állandóan gépe mellett tartózkodik és segíti, szüntelenül tanítja segédve- zetőjét, Szilágyi Ferenc DISZ fiatalt. S mint mondja: nagy szégyen lenne számára, ha csorba esne vállalása teljesítésén. , CÉL: ELNYERNI AZ ÉLÜZEM CÍMET A gépállomás minden dolgozójának eltökélt szándéka, hogy a tavaszi idény terv túlteljesítésével elnyerjék az élüzem címet. Meg van e ennek a követelménynek minden előfeltétele? A már ismertek alapján. igen. Április 6-ig 54.3 százalékra teljesítették a tavaszi tervet és az ered- . meny szinte óráról órára növekszik. i Ezideig 10 traktoros szárnyalta túl tavaszi tervét. A példamutatásban a kommunista traktorosok ép a DISZ fiatalok járnak'.az élen... így például Barna Pál 170,6, Katona Ferenc 126.7, Markes József és Nagy Lajos 110.1, Orosz Gyula 103.7 százalékra teljesítették tavaszi idéhytervüket. A DISZ brigád pedig 61.5 százalékos teljesítményt ért el. Az ilyen példamutatást aztán becsülettel követik a pártónkí- Vüliek is. Semmi kétség nem férhet tehát aziránt, hogy a gépállomás dolgozói'elérik céljukat. hogy tavaszi idénytervüket 120 százalékra teljesítik. minek jutalmául kitűzik üzemük bejárata fölé a csillagos „Élüzem“ jelvényt. • Asztalos Bálint Minél közelebb a dolgo- I zókhoz. Ez a Néplap egyik 1 legfontosabb célkitűzése. . Minél szilárdabb az újság i kapcsolata a tömegekkel, minél több levelezője van, minél több levelet kap a dolgozóktól, annál jobban ismeri az életet, annál erősebb befolyást gyakorolhat olvasóira. — Ennek tudatában becsüli meg levelezőit a Néplap szerkesztősége. A munkás és paraszt levelezők jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a lap érdekes, eleven legyen és hírt adjon az élet minden területéről. Nagy jelentősége van tehát minden egyes levélnek, melyet a szerkesztőséghez küldenek. Nagy jelentősége ^van a levelezők munkájának. Nőtt a dolgozók bizalma lapunk iránt. Ezt az is mutatja, hogy hónapról-hónap- ra több levelet kapunk. Januárban 650 levelet, februárban 920 levelet, márciusban pedig 105Э levelet kaptunk. A növekvő számsor figyelmezteti lapunk munkatársait a beküldött levelek szélesebbkörű hasznosítására, arra, hogy a szerkesztőség munkájában még szélesebb teret kell en- i gedni levelezőink, olvasóink aktív részvételének. A közlésre kerülő levelek arányában is értünk el fejlődést. Januárban 167 levelet, februárban 262 levelet, márciusban pedig 366 levelet közöltünk az újságban. Részük vari levélíróinknak ebben, akik mind nagyobb igénnyej és felelősséggel írják meg leveleiket, és lapunk munkatársai is, egyre szívesébbéh támaszkodnak a dolgozók véleményeire, bejelentéseire, leveleire, A sajtó önkéntes segítőtársai sokat segítettek leveleikkel az elmúlt negyedév folyamán például a isz- szervezésben többek között azzal is, hogy megírták, kik léptek az új útra s azzal is, hogy közölték a tsz-ük gazdagodását és az eredményeket. Üzemeinkből a felszabadulás tiszteletére indított munkaversenyről, versenye eredményekről, a tervek teljesítéséről tudósították^ Sok levelet közöltünk az ifjúsági mellékletben, ;.-z „Asszonyoknak — lányoknak“ című mellékletünkben és a tanács mellékletben isi Levelezőink idejében reagáltak fontosabb eseményekre, mint például az árvízkárosultak megsegítése, a begyűjtés és a tavaszi munkák végzése stb. Időszerű és gyors jelzések érkeztek tőlük, melyek segítették a párt lapját, hogy érdekesebb, tartalmasabb cikkeket közölhessen. Bírái- ták a munkavezetésben található hibákat, érzékeltették a dolgozók hangulatát, és képet adtak arról, hogyan hajtják végre a párt és kormány határozatokat, A dolgozók körében is egyre nemesebb szenvedéllyé válik az írás. Napi munkájuk mellett rendszeresen hírt adnak eredményeikről, életük eseményeiről. A Néplap közel 500 levelezője között vannak olyanok, mint példáül Endrész László, Hován. József, Balogh László, Albert Antal, Sípos Gyula, Kiss Eéláné és sokan má^t, akik hetenként 3-4 levelet írnak, eseményekről tájékoztatnak, leleplezik á hibákat, megírj ák a fogj-áté- kosságokat. Ilyen sokoldalú' segítséget várunk ezutátvjk tőlük. Köszönetét mondunk -.áfóji *- galmas levelezőinkriélí^a 1 Néplap hűséges segítőinek.! Igyekezni fogunk tovább erősíteni barátságunkat. Ezután is hetenként járási,levelezői ankétokat tartunk, ahol tanácsot adunk levelezőink munkájához, számot vetünk az eredményekről és velük indulunk uj harcba, új célkitűzéséi megvalósításáért. Az SZKP kongresszusának útmutatásai Il\ A gyarmati rendszer széthullása Cecil Rhodes, az imperialisták egyik szószólója írta a huszadik század küszöbén ezeket a sorokat: „A világot majdnem teljesen felosztották. Ami még megmaradt belőle, azt most osztják, hódítják és gyarmatosítják. Milyen kár, hogy nem tudunk eljutni az az éjszakai égen ragyogó csillagokig!... Én. ha tudnám, annektálnám a bolygókat. Gyakran gondolok erre. Szomorúan látom, hogy oly szépen ragyognak, de oly távol vannak...’’ Igy állt a világ századunk hajnalárt. Impsrialitta hatalmak kezén volt szinte az egész földkerekség, s ha egyik keveselte részét, ez éppen elég ok volt a háború megindítására. így állt a világ, s a gőgös imperializmus azt gondolta, hogy így is marad. — Lord Dalhouse angol főkormányzó önhittségében a következő kijelentésre ragadtatta magát: „Ameddig a nap az égen ragyog, az angol zászló is lobogni fog Burma felett.” A nap persze mindig az égen van, s ott marad az idők végtelenségéig. Az angol zászlót azonban már :ég я tengerbe dobták a burmaiak. s nem is csak a burmaiak. Az angol, francia, a holland zászló kora lejárt Kínában, Indiában, Indonéziában, Egyiptomban, Szíriában. Libanonban és most legújabban Szudánban is. Nemzeti lobogók derültek helyükre, a függetlenség, az önálló államiság jelvényei. Egyetlen évtized alatt, a második világhábo- > rú befejezésétől napjainkig; 1200 millió ember Szabadult meg a gyarmati igától. Hatalmas ez a szám; az emberiségnek csaknem a felét teszi ki, s minden jel arra mutat, hogy a jövőben még gyarapodni fog. — Afrika népeinek szabadságra ébredése napjaink eseménye, s Latin-Amerika látszatra független államai is egyre elviselhetetlennek érzik az Egyesült Államok igáját. Világtörténelmi jelentőségűek ezek a változások. Gyökerüket keresve 1917 októberéhez jutunk el. A szocialista forradalomhoz, amely megváltoztatta az életet a föld egyhatodán, amely megszüntetve a népek börtönét, szabadságot adott a cári Oroszország elnyomott népeinek. 1917 októbere az első nagy példa volt, s lám: néhány évtized alatt sok-sok követőre talált. A népek, amelyek ‘úgy érezték, hogy nem lehét többé a régi módon élni, első feladatuknak tekintették a politikai szabadság kivívását. Erejük is volt hozzá, százmilliók ereje, a jövőbe vetett bizalma. Miért oly megvetett, oly gyűlöletes a gyarmati elnyomás? Hiszen az imperializmus azt tartja, hogy nagy civilizáló hivatást teljesít, kultúrát visz a föld elmaradott területeire. i Kultúrát? Lehet, hogy a ; Wall-Streeten, a City-ben és a Champs Elisée-n így nevezik, de ettől nem lesz ':5bb iskolája, színháza, orvosa a gyarmatvilágnak. — Nigériában ma is 133.000 emberre jut egy orvos. (Elgondolni is rossz volna Sza- bolcs-Szatmár megyét 3—4 orvossal. Nálunk egy-egy nagyobb községre is jut 3—4 orvos.) Dél-Afrikában a tanulni vágyó bennszülöttek egy-egy háznál jönnek össze. Táblájukat, kré-' tájukat rejtegetik a hatóságok elől. Nem kultúra tehát a ’ gyarmati rendszer, hanem mély elmaradottság, embertelen elnyomatás, kiszolgáltatottság. Latin- Amerikában, ahol az Egyesült Államok agrár-nyersanyagszükségletét állítják élő, nem ritka a 40 év alatti átlag élétkor. Peruban ez a szám 33 évre csökkent. A Közel- Keleten az angol és amerikai társaságok 150 millió tonna ásványolajat termeltettek ki. Irán és a többi érdekelt állam 240 millió dollárt kapott az olajkutak használatáért. És mit nyertek az angol és amerikai tőkések? Ennek nyolcszoro. sát, 1900 millió dollárt. A gyarmati jellegű szerződések, a közelkeleti proleta- t iátus mérhetetlen kizsákmányolása következtében egyetlen esztendő alatt megtérül teljes tőkebefektetésük. Aranyhegyek az egyik oldalon — vegtelen nyomor a másikon. Ezt jelenti a gyár, mati rendszer. S hogy mit jelent a szabadság, azt csak most kezdik megismerni a gyarmati iga alól felszabadult népek. Kína hozzákezdett a szocializmus alapjainak lerakásához. Élvezi a szocialista világrendszer minden gazdasági előnyét, a szoros kapcsolatok áldásait. Nem zárkózik el azonban a szocialista világ azoktól a felszabadult országoktól sem, amelyekben a magántulajdon határozza meg a társadalmi alakulatot. Ezeknek az országoknak is módjukban áll felhasználni a szocialista világrendszer eredményeit — minden szolgai kötöttség nélkül. Thaiföld, Irak Burmához hasonló szabad ország volna, ha nem ‘ nyomorítaná továbbra is az imperializmus. Az amerikai „segítség” ugyanis kimerül a fegyverszállítmányokban és abban, hogy ezek a kis országok fejbólintó jánosok lehetnek olyan agresszív tömbökben, mint a bagdadi paktum, vagy a távclkeleti SEATO. India, Burma viszont szovjet segítséggel megteremtheti nemzeti iparát. És Egyiptom is csak hasznát látja annak, ha Magyarországtól rendel mozdonyokat, vagy. magyar munkasokkal építtet Nilus- hidat. Az amerikai „segítség” ezzel szemben csak elmélyíti az országok függő helyzetét, hozzájárul az életszínvonal további csökkentéséhez, az adóemeléshez. a háborús hisztéria fokozásához. S ha az imperialista országok mégis kereskednek félgyarmatukkal, ez sem az egyenlőség alapján történik. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének adatai azt mutatják, hogy az Egyesült Államok ma ugyanazért a gyármati áruért 40 százalékkal kevesebbet ad, mint 50 / évvel ezelőtt. A feudálkapitglistá. Magyarországról ismert; álkos agrárollóhoz hasonló jelenség ez. Egyre nagyobb az exportimport olló nyílása, egyre jobban „vágja” a gyarmatokat és függő országokat. A gyarmati kizsákmányolás fokozódásának kézenfekvő magyarázata. ■ — 1939-ben másfél milliárd ember élt a gyaimatokhw. Ebből 1200 millió már felszabadult. , A tőkés azonban nem akar veszíteni, s.fegy rókáról két vagy még tijbb bőrt is le akar húzni,.,;-— Ugyanez a magyarázata annak is, hogy a gyarmattartó országok elkeseredetten vetélkednek egym^a! megmaradt „életterükig' Iránba Anglia mellé fészkelt Amerika is. Ugy- szintén nő az amerikai befolyás Dél-Vietnamban Pakisztánban és Irakban — a francia és angol tőkések nem kis elkeseredésére. A gyarmattartó országok képviselői olykor az elnyomott népek védőinek álarcában jelentkeznek és szónokolnak. Egy angol-aihei’i- kai kormánynyilatkozat például azt állítja, hogy segítségükkel 600 millió férfi és nő jutott önálló államisághoz. Bizonyára Indiát is beleszámítják ebbe — jnás- képp sehogysem jön ki a szám. India azonban nem siet megköszönni ezt a .„segítséget”. mivel ilyesmiről soha nem is volt szó. Inda jpi emlékszik- rá, hogy lés ék a gyarmati más .szószólói milyen römszakadtig óvják a;S»- bádságtói Gca РогУЙ^’ gyarmatot. A gyarmatokon azért tovább érlelődik a szabadságmozgalom. Napjaink eseményei kézzelfoghatóan bizonyítják, hogy c-.iárt a gyarmatosítók kora.
