Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-08 / 84. szám

Világ, proletariat egyesülhetek! : A Z MDI P SZABOLCS -SZ ATM'ÄR^EÖYEf BIZOTTSÁGÁNAK UPÄ XIII. évfolyam, 84. szám ARA ДО FILLER 1956. április 8, vasárnap A PÁRTÉRTEKEZLETEK ELÉ Kató Károlyné, Révész János, Éliás Istvánná és pienes István a tiszalöki já­rási pártértekezlet tiszavasvári küldöttei levelükben arról számolnak be, hogy gya­korlati munkájukban, hogyan hasznosít- ják az SZKP XX. kongresszusának ta­pasztalatait. Igen! Pártunk tagjai sürgős, halaszthatatlan feladatnak tekintik, hogy azt a sok gazdag tapasztalatot, amelyet a XX. kongresszus adott, minél gyorsab­ban alkalmazzák az élet minden terüle­tén. Most, amikor megyénk járási bizott­ságai a pártértekezletre készülnek, nincs nagyobb feladat ennél. A járási pártérte­kezletek, amelyek a járás kommunistái­nak „kis kongresszusai“ csak akkor jár­nak sikerrel, ha а XX. kongresszus anya­gának, tanulságainak gyakorlati alkal­mazására serkentik a pártszervezetek ve­zetőit, a küldötteket, a kommunistákat. Sok függ tehát attól, hogy a járási párt­értekezletek beszámolói, hogyan foglal­koznak a járás adottságát, viszonyait fi- gyelembevéve a pártépítés kérdéseivel, a pártélet lenini szabályaival, a gazdasági szervező munkával, s mindazokkal a je­lenségekkel, amelyek alapos elemzése alapján megmutathatják a járás kommu­nistái előtt álló legégetőbb feladatokat. A járási pártértekezlet fontos fóruma lesz annak, hogy érvényt szerezzen a pártélet lenini szabályainak. Halasztha­tatlanul fontos, hogy a járás kommunis­táinak legmagasabb fóruma előtt min­den küldött gátlásnélkül elmondja észre­vételét, véleményét a pártmunka és а gazdasági munka területén észlelt fo­gyatékosságokról. Csak az ilyen lég­kör biztosíthatja, hogy a kollektív testület, olyan feladatokat jelöl meg és olyan határozatokat hoz, amelyeket minden párttag magáénak érez, amelyek biztosítják, hogy döntő változások történ­jenek a hibák kijavítására és a fogya­tékosságok pótlására. Nagyon helyesen jelentkező véleményeket megvizsgálják és azok alapján jelöljék meg a feladato­kat. Egyik járásban az új termelőszövet­kezetekkel való foglalkozóé míg a másik­ban döntően a középparasztokkal való fo­kozottabb törődés kerül előtérbe. A járá­si pártértekezletek tanuljanak а XX. kongresszus tanulságaiból, A helyzet ala­pos ismerete alapján ne sablonosán fog­lalkozzanak egy-egy kérdéssel. így bizto­síthatják, hogy a terület legégetőbb kér­dései kerülnek megvitatásra. A nagykál­lói járási pártbizottság a beszámolójának elkészítésénél figyelembe vette ezt. Pa­taki elvtárs a szakoly! alapszervezet tit­kára több kommunista véleményét fe­jezte ki, amikor ezt mondta: „A beszámo­ló a balkányi állami gazdaság 10 millió forintos jövedelmével két helyen is fog­lalkozik, ugyanakkor az új termelőszövet­kezettel egy helyen is gyengén.“ Az ilyen útmutatások, a párttagok megfigye­lései segítik a járási pártértekezlet be­számolójának oly módon való elkészíté­sét, amely valóban a terület viszonyait figyelembevéve a legfontosabb kérdése­ket mutatja meg. A járási pártértekezletek igen fontos feladata, hogy a gyakorlatias pártmunká­ra nevelje a kommunista vezetőket. Ezen a téren sok segítséget adott nekünk a XX. kongresszus. Sok pártszervezetünk­ben még mindig nem értik a gazdasági munka helyes összekapcsolását a párt­munkával. Sok olyan jó elvtársunk van, mint Enyedi István a kállósemjéni köz­ségi pártbizottság titkára, aki ugyan szíwel-lélekkel dolgozik, de tele van az íróasztala papírokkal, elvész a sok ap­ró munkában, s ugyanakkor az operatív vezetés, a gyakorlatias­ság hiányzik nála. A pártmunka eszközeit nem alkalmazza oly módon, hogy azt a termelő munkában hasznosítsa. Márpedig a lelkesítéssel, a szólamokkal csupán nem növekszik a termelés, nem lesz több hús, zsír, termény stb. E helytelen munka­módszer oka jórészt az, hogy a járási párt­bizottságok munkatársai sem úgy adnak segítséget az alapszervezet kommunista vezetőinek, hogy abból tanuljanak. A pártértekezletek akkor járnak sikerrel, ha ebben is a döntő fordulat kiinduló állomásaivá válnak, ha jó példáit mu­tatják ennek alkalmazásának. Л mai számban : Az SZKP kongresszusának útmutatásai (2. oldal) Kedves vendégek Szabolcs-Szatmárban '?>. ckl~l' Nemzetközi Szemle (5. oldal) Sport (6. oldal) A legutóbbi húrom hónap alatt 34 csalóddal és 119 hold földdel gyarapodott a nyiriugosi Л termelőszövetkezetek eddigi eredményei és a ta­vaszi munkákra való jó fel­készülés mind több dolgozó parasztot foglalkoztat a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés gondolatával így Nyírlugoson a legutób­bi három hónap alatt 34 család döntött és lépett a közös gazdálkodás útjára. A Rákosi TSZ-be bevitt földterületük 119 hold. A tsz. melegágyaiban Rákosi TSZ már szépen zöldellnek a kis dohánypalánták. Az idén 10 holdat akarnak do­hánnyal beültetni. Április 4 tiszteletére a tsz-ben dolgo­zó traktorosak ünnepi mű­szakot tartottak. Ezideig el­végezték 60 hold szántását, 5 hold mák, 15 hold szer­* ződéses csillagfürt és 12 hold burgonya vetését. Az új tagok is derekasan kiveszik részüket a közös munkából, amely megköny- nyebbedett életük záloga marad. Teljesítették vállalásukat a dohánygyár dolgozói A nyíregyházi dohány­cselekedett a nagykállói járási pártbi­zottság, amikor a beszámoló elkészítésé­nél kikérte a pártbizottság nem függet­lenített tagjainak, kommunistáknak, tsz elnököknek, gazdasági és tanácsvezetők­nek, egyszerű dolgozóknak a véleményét. Sok olyan dolog került így a beszámoló­ba, amelyek különben elkerülték volna fegyelmüket A járási pártértekezleteken a pártélet lenini demokratizmusának kell megnyil­vánulni. Minden küldöttnek küzdeni ételi ezért; A pártértekezlet küldöttei éljenek párt­tagsági jogukkal. A tapasztalatok azt bi­zonyítják, liogy szívós küzdelmet kell folytatni a maradisággal a megszokottság nézeteivel szemben. A pártélet lenini szabályainak alkalmazása nem megy má­ról holnapra. Még többször előfordul, hogy a bírálatot elfolytják, a becsületes, pártunkhoz hű bírálót pedig megfenye­getik. Mutatja ezt Kovics elvtársnak а nagykállói járási tanács vb. elnökhelyet­tesének a magatartása is, aki az erélyes- séget, a következetességet felcserélte a gorombasággal, durvasággal. Azzal fe­nyegette meg Novitczki elvtársat, a járási tanács pártszervezet vezetőségének tag­ját, hogy ha „piszkálódik“, baj lesz. Az ilyen esetek azt mutatják, hogy szívós harcot kell felytatni azok ellen, akik a pártélet lenini elveit nem tartják be és megpróbálják fenyegetésekkel, különböző eszközökkel elfolytani a jogos bírálatot. A járási pártértekezletek egyik legfon­tosabb feladata lesz, hogy a tömegesen A járási pártértekezlet sikere nagymér­tékben a küldöttektől függ, ök vannak arra hivatva, hogy saját községükből el­mondják azokat a problémákat, amelyek mint központi kérdés állnak a községi pártbizottság, a gépállomás, az állami gazdaság a termelőszövetkezet, az üzem, a tanács és a tömegszervezetek előtt. Ké­szüljenek alaposan a tanácskozásra, s ne csak vigyenek a tarsolyukba tapasztala­tokat, hanem hozzanak is javaslatokat, amelyekkel elősegítik a tanácskozást. Bátran mondják el, hogy milyen problé­mák vannak, s tegyenek javaslatokat a párt politikájának helyes helyi alkalma­zására. A küldöttek mielőtt útnak indulnak be­széljenek a kommunistákkal, a párton- kívüli dolgozókkal. A pártszervezet veze­tőségével közösen állapítsák meg, hogy felszólalásukban milyen a községet, az üzemet, tsz-t, stb. legjobban érintő problémák szerepeljenek. A küldötteken múlik az, hogy kiket választanak a járási pártbizottságba, a revíziós bizottságba. Kommunista gondossággal, józan ítélőké­pességgel döntsenek. Azokat a párthoz hű, kiválóan dolgozó kommunistákat vá­lasszák, akiket a párttagok, a pártonkí- vüliek szeretnek, tisztelnek. Mérlegeljék ezeknek az embereknek eddigi tevékeny­ségét erényeiket és hibáikat. Ne feledkez­zenek meg a nőkről és a fiatalokról sem. Olyan pártbizottsági tagokra van szük­ség, akik együtt élnek a dolgozókkal, is­merik gondjukat, bajukat. Akikben meg­van a képesség arra, hogy szervezzék, lelkesítsék a dolgozókat a párt előtt álló feladatok maradéktalan végrehajtá­sára. I Békeműszak G az árvízkárosultak 1: megsegítésére A Nyírteleki Állami Gazdaság dolgozói áp- ; 1; rilis 4-én ünnepi béke- ; 1; műszakot tartottak. I, Ezen a napon 358 dol- I gozó vett részt mun­kában és az e napi ; keresetüket, 12.060 fo- ■ I rintot az árvízkárosul- . . tak megsegítésére aj án- ; lották fel. Földművesszövetkezetek; az árvízkárosultakért A nyírbátori és a '. I nagykállói járások , földművesszövetkezetei választott szervei, ; 1: dolgozói és tagsága mind pénzzel, mind természetbeni juttatás- ; sál segíti az árvízsúj- ; I tóttá lakosságot. Az : árubázis dolgozói 1875, : 1 az fmsz-ek összes dől- ; I gozói 23.088, a válasz- , tott szervek 4858, az: 1; fmsz-ek tagsága 38.276 és az fmsz. mint válla- : lat 18.150 forint érté- ' : két adtak pénzben és : I . természetben az árvíz­károsultak részére. Zsukk Mihály ■ I; Nyírbátor, 1 I» «К gyárban a dolgozók 85 szá­zaléka tett szocialista mun­kafelajánlást április 4-re és azt becsülettel teljesítet­ték is. Horváth Anna DISZ-fia- tal 100 százalékos minőségi munka végzése mellett tel­jesítményét 105 százalékra emelte április 4. tiszteletére. A hulladékcsoport fiataljai vállalták, hogy 3 százalék­kal emelik átlagteljesítmé­nyüket, ezt jóval túlszár­nyalták, mert 192 százalé­kot értek el. A Pokoraczki- műszak dolgozói kifogásta­lan minőségi munka mel­lett teljesítményüket 119 százalékra emelték. A gépi fermentáló üzem­ben Biró Erzsébet 105-ről 110 százalékra emelte telje­sítményét, Szenderák Mi­hály előkészítő lelkiismere­tes munkájával 110 száza­lékról 115-re emelte telje-, sítményét A tér üzemben Czuczor Elemér a vállalt 120 százalékkal szemben 130 százalékot ért el. A göngy- szer műhelyben Mikula Jánosné vállalta, hogy 125 százalékra emeli teljesítmé­nyét, s ezzel szemben az ünnepi műszakban 146 szá­zalékot ért el. A műszaki dolgozók közül különösen, Szakái Mihály a gépi fer­mentáló üzemvezetője vég­zett jó munkát. Március havi tervét március 20.-a helyett március. 14-re befe­jezte. Dicséretre méltó mun­kát végzett a dohánygyár minden dolgozója az ünnepi műszakban, de nem biza­kodtak el, mert eredményü­ket továbbra is megtartják, sőt emelik is. Susfca Ferenc üb. elnök. Megkezdték a cukorrépa vetését a tiszalöki Új Élet Termelőszövetkezetben A tiszalöki határ elég mélyfekvésú s így a tavaszi munkák megkezdése vonta- tottabb, mint a homokon. De a tsz-ek minden lehető­séget kihasználnak, hogy a mag idejében földbe kerül­jön. A koraiavaszi előké­szítő munkák után végre megindult a tavasziak veté­se az Új Életben is. Elve­tettek 10 hold cukorrépát, 3 hold mákot és 15 hold ta­vaszi árpát. Elvégezték 18 hold őszi kalászos felültrá- gyázását, 110 holdnak a pé­tisózását. 150 hold őszi szántás simitózását, 25 hold fogasolást és 45 hold vető­szántást. S ahogy az idő és a talaj engedi, úgy végzik a többi tavaszi munkákat is. A vetőburgonyák átválogat­va várják, hogy megkezdjék a vetést. A könyvtári törvény ereje falun Alig párnapja jelent meg az Elnöki Tanács rende­leté a könyvtárügy szabá­lyozásáról. A művelődés iránt fogékony tanácsveze­tők már tanulmányozzák és a törvény szellemében ja­vaslatokat tesznek a községi vb.-ék felé. Ezt tapasztal­tuk Oroson, ahol a vb. tit­kára, Kruták Pál maga ja­vasolta a megyei könyvtár munkatársának, hogy a köz­ségben elfekvő mintegy másfélszáz kötet szakszerve­zeti könyvanyagot — mely igen jó — csapják a könyv­tár anyagához. így a nép­könyvtár törzsanyaga 247 kö­tetről majdnem négyszáz kötetre szökken. Ha hozzá­számítjuk még azt az 1500 Ft anyagi támogatást, me­lyet a törvény fontolgatása után a végrehajtó bizottság megszavazott, költségveté­sen kívüli összeg gyanánt, örömmel állapíthatjuk meg, hogy ez évben a községi egyesített könyvtár anyaga megfogja haladni az ötszáz kötetet. Bizony el is kél az embert és világnézetet for­máló jó könyv a mintegy 6500 lelkes településen, ahol a tanyavilágban sarjadó termelőszövetkezetek dolgo­zói már több alkalommal unszolták a község vezetőit, hogy létesítsenek a tanyá­kon is könyvtárakat. A megnövekedett könyvanyag és a megyei könyvtár segít­ségével teljesülni fog a Kő- lapos-tanya: „Új Erő“ TSZ, a Nyires-tanya: „Aranyka­lász“ TSZ és a Nagyszállás­tanya egyéni dolgozó pa­rasztjainak régi vágya s így könyvekért nem kell ezután úttalan-utakon kilométere * két botorkálni. Megérdem * lik, hisz a tél folyamán két ezüstkalászos tanfolyamot végezzék és számos mező­gazdasági előadást hallgat­tak végig, vitatkozva, he * lyeselve, mindenkor szép, számban összegyűlve. Ha minden községben a tör * vényből azt fogják érezni ® községek vezetői, hogy ® kutak, járdák, parkok, böl * csődék mellett a könyvtár is oszlatja a múlt homályát s gyarapítja a megértő em * berséget, akkor megválto­zott világunk törvényalko­tásának szinte legmélyebb gyökeret eresztő rendeleté­vel találkoztunk. FARKAS JÓZSEF'}

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom