Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-01 / 79. szám

1956. április vasárnap NÉPLAP 1 Vállalati ötéves terv javaslatok kidolgozása üzemekben Hidas István elvtárs nyilatkozata az Egyesített Atomkutató Intézet megalakításáról Árleszállítás Csehszlovákiában (Folytatás a 2J oldalról.) ] kezdődhetett meg a szocia-, 1 izmus építése. A szovjet; hadsereg szétzúzta a népei­* lenes, németbéirenc állam-; apparátusokat, hatalmi szer­veiket. A dolgozó nép a demokratikus szabadságjo-. gok teljes birtokába került. ■ Az ellenforradalom, a rés- I tauráció hívei gyengék és: kevesen voltak, jobbára el-i menekültek a fasisztákkal.' A külföldi intervenciót pe­dig lehetetlenbe tette a í Szovjetunió jelenléte. Ilyen I körülmények között a kom-\ munista párt bátran tá- ; maszkcdhatott arra a lenini: tételre, hogy ,.egyes orszá- gokban elkerülhetők a pol-' gárháború, az osztályharc legélesebb formái.“ A föld-; reform és számtalan de-; mckratikus -vívmány mel- j lett már az első években . sikerült több s socialista vív­mányt kiharcc Ini, például a nagybankok é;> a bányák államosítását, j A földreform eredményei­nek megvédésében és a tő­ke ellen indított általános támadásban jelentős része volt a munkas-paraszt szö­vetségnek, és nem utolsó sorban annak is, hogy az országgyűlésben és a kor­mányban is ott voltak a kommunisták. A párt nagy­részt szószólója volt a mun­kásság és a szegény paraszt­ság követeléseinek. vezető­je volt megmozdulásainak,| másrészt módjában volt e követeléseket „felülről”, te­hát a kormány, a payla-' ment útján is támogatni. Lényegében; hasonló kö- , rülmények között tért át a szocializmus építésére min-: den más európai népi de­mokratikus ország.. Termé­szetesen sajátosságokat minden egyes forradalmi fejlődés esetében tapasztal­hattunk, éppen azért, mert nem alakultak egyenlően az osztály-erőviszonyok,' és nem utolsó sorban külön­böztek az országok a gaz­daság fejlettségében is. — Csehszlovákiában például könnyebb feladatot' jelen­tett a szocialista iparosítás, hiszen már a tőkés időkben I is eléggé fejlett iparral ren­■ delkezett. Bulgáriában há- scnló okok könnyítik meg a. j mezőgazdaság szocialista át­I szervezését. ; Más országok — például . Jugoszlávia — szocialista ■ építését meghatározta az a I körülmény, hogy a dol- ! gozó nép aktív harcot ví- i vott a német megszállók ' ellen. Ez a harc magán vi- ; selt.e a tőke elleni küzdelem •egyes ismérveit is, mert a 'jugoszláv . tőkések. jelentős A parlamenti üt Nem reformizmus tevekenysege- nek újabb bizonyítéka, Az intézet létrehozásában részvevő országok egymás iránti barátságának ‘ kifeje­zője az. a tény, hogy füg-, getlenül attól, hogy az egyes | tagállamok milyen összeg-1 gél járóinak hozzá az inté- • zet fenntartásához, az inté­zet munkájában való rész­vétel tekintetében teljesen- egyenjogúak. Kérdés: Milyen mérték­ben segíti az Egyesített Atomkutató Intézet létre­hozása a tudományos együtt­működést? Válasz: A tanácskozáson részt vett országok képvise­lői hangsúlyozták a^t. a meggyőződésüket, hogy az Egyesített Atomkutató In­tézet létrehozása újabb nagy lehetőséget teremt, a Szovjetunió és a népi de­mokráciák tudományos te­vékenységének összehango­lására. különösen a fizikai tudományok terén. ■ Az intézet létesítésében részvevő minden ország képviselője célszerűnek és szükségesnek tartotta azt, hogy az Egyesített Atomku­tató Intézet ne csak kutató! tevékenységet fejtsen ki, ) hanem segíse elő e terüle-j ten az egyes országok kö^; zötti tudományos együttmű­ködést is. l Kérdés: Mely intéznie­élért eredményeink le­hetővé teszik az Egyesí­tett Atömkutató Intézet munkájába való ered­ményes bekapcsolódá­sunkat. Kérdés: Az atomfizikusok együttműködése milyen perspektívát tár hazánk­ban az atomenergia békés felhasználása elé? Válasz: Az Egyesített Atomkutató Intézet — mint már hangsúlyoztam — olyan kísérleti bázisra épül, amely a maga nemében pá­ratlana világon. A nagy .gyorsító berendezésekkel végezhető kísérletek jelen­tősen gazdagítani fogják az atommag felépítéséről alko­tott ismereteinket. Az atom­magot alkotó részecskék és az azokat ’ összetartó erők pontosabb tudományos meg­ismertetése alapján lehetővé váljk az atommag energiá­ját hasznosító technika to­vábbfejlesztése és kiszéle­sítése is. Ezáltal , az. intézet munkája min­den bizonnyal elősegíti az atomenergia békés célokra való felhaszná­lását hazánkban is. Kérdés: Milyen lehetőség van a nemzetek közötti nyeink kapcsolódnak be az együttműködés további ki-i Egyesített Atomkutató In-' tézet munkájába? Válasz: Az Egyesített Atomkutató Intézet létreho- zása különböző tudomány­ágaknak biztosít kutatási' lehetőségeket. Ismeretes, hogy az atomkutatások, ská­lája igen széles.' Az Egyeálá tett Atomkutató Intézet, munkájában való részvétel elsősorban kísérleti fiziku­saink, de mérnökeink, ve­gyészeink, elméleti fiziku­saink és matematikusaink szempontjából is nagyjelen­tőségű. A központi fizikai kutató intézetben, a debre­ceni fizikai kutató intézet­fjen és másutt szélesítésére? Válasz: Az Egyesített Atömkutató Intézet megala­kításáról szóló okmányt 11 ország képviselője írta alá. Mint ismeretes, a tanácsko­zás már csatlakozásra hív­ta fél. a Vietnami Demokra­tikus- .Köztársaság kormá­nyát. A részvevők ezenkí­vül biztosítani kívánják más , olyan államok részére is az intézet munkájába való bekapcsolódás Jehető- séfét, ’ amelyek készek az egyezmény szellemében való együttműködésre. adta a Ma­működik ; akadémikus ! 680 millió 1 szinkrociklo-' 10—26.-a kö- Egye^ített Atom­létrehozása ’t, rendkívül István elvtárs, küldöttség veze ője a követ-j kező válaszokat £dtn „ gyár Távirati Iroda munka-1 társának kérdéseire: Kérdés: Milyen jelentősé­get tulajdonit miniszterel­nökhelyettes elvtárs a 11 ország tudományos együtt­működésének? Válasz: Az a | tanácskozás, amely a szovjet kormány kezdeményezésé|re Moszkvá. ban március zött az kutató Intézet tárgyában lefol; nagy jelentőségű. A részvevő j delegációi a v ságának több, 11 ország ilág lakos- mint cgy- harmadát képviselték. Az egyes delegációkban részt vettek az [ illető ország • legjobb fizikusai, így pl. a Nobel- és Sztálin-díjas Herz '■ professzor', Peng és Soltan I professzorok, ó többszörös; Sztálin-díjas Vekszler, Bio- ■ hincev, Meoscsérjakov aka- j démikusok és 1 még sokan , mások. A tanácskozáson; i észt vett delegációkra mély i benyomást tették azok az j eredmények, amelyeket a szovjet tudomány és a szov-j jet tudósok értek el az' atomenergia békés célokra való felhasználása terén. A i j észvevők körében rendkí­vüli érdeklődéit váltott ki a Szovjetunió Tudományos Akadémiája atomfizikai in­tézetének és elektronfizikái; laboratóriumának a meglá-, 1 ogatása. Ezek az intézetek' a- világon egyedülálló tudó- ! mányos felszereléssel ren­delkeznek. I tt Mescserjakov vezetésével a elektron voltos ton és befejezés előtt áll a' Vekszler professzor irányi-) fásával tervezett és kivite-' Ismeretes, hpgy a közel­múltban Moszkvában 11 állam képviselőinek tanács­kozásai nyomár), megalakult az Egyesített i Atomkutató . Intézet. A tanácskozáson j részt vett hazánk küídöttsé-| ge is. Az intézet megalaku- 1 lásával kapcsolatban Hidas' a magyar i lezett tizmilliárd elektron­voltos szinkrofazotron. Rövid időn belül Ma­gyarország és az Egye­sített Atömkutató Inté­zet létesítésében rész­vevő minden ország tu­dományos dolgozói előtt megnyílik a lehetőség arra, hogy ezeknek az intézeteknek kutatólabo­ratóriumaiban tudomá­nyos munkát végezhes­senek. Számunkra az Egyesített Atomkutató Intézetben való részvétel jelentősége abban van, hogy tudósaink olyan beren­dezéseket használhat­nak kísérleteikben, ami­lyeneket mi soha nem tudnánk létesíteni. A mai kísérleti fizika, kü­lönösen a kísérleti atem- magfizika ugyanis nem fejleszthető tovább viszony­lag egyszerű eszközökkel, a legkorszerűbb berendezések igénybevétele nélkül. Ezért az Egyesített Atomkutató Intézet munkájában való részvételünk hatása a ma­gyar tudományra belátha­tatlan jelentőséggel bír. Le­hetőségünk van arra, hogy tudósaink olyan színvonalú tudományos munkát végez­hessenek, amilyenre egyelő­re a fejlett nyugati orszá­gok tudósainak sincs mód­juk. Míg a Genf mellett épülő Európai Atomkutató Központ — a Cern-labofa- tórium. — csak a kezdet kezdetén áll és a tervek sze­rint csak gyorsítóberende­zésekkel fog' rendelkezni, addig .az Egyesített Atom­kutató Intézet már most a legmodernebb felszereléssel kezdi meg munkáját és fo­lyamatos továbbfejlesztésé­ben nagyteljesítményű kí­sérleti atomreaktorral és más jelentős tudományos eszközzel fog bővülni. Az Egyesített Atomkuta- tó Intézet létrehozása és különösen annak lehetősége, hogy abban más országok is beléphetnek, a Szovjetunió békepoli­tikájának. a nemzetközi feszültség enyhítésére A második ötéves terv gondos kidolgozása szüksé­gessé teszi a dolgozók te­vékeny közreműködését a tervező munkában. A Mi­nisztertanács ezért vállalati ötéves tervjavaslatok Kidol­gozását rendelte el. A hatá­rozat értelmében má-us 15-ig a következő 22 válla­lat készíti el öntevékenyen második ötéves tervjavas­latát: A Rákosi Mátyás Mű­vek szerszámgépgyára, a Klement Gottwald Villa­mossági Gyár, a Georghiu- Dej Hajógyár, az Egyesült Izzó Villamossági Gyár, az EMAG, a Lenin Ko­hászati Művek, a Tata­bányai Szénbányászati Tröszt, az Ajkai Erőmű, az Inotai Alumíniumkohó, a Hungária Vegyiművek, a Péti Nitrogénművek, a Kő­bányai Gyógyszeráragyár, a 31. számú Építőipari Tröszt erőműépítkezései, a Buóa- pesti Porcelángyár, a Lá­batlan! Cement- és Mész- mű, a Hazai Fésűsfonó, a Csepeli Papírgyár, a Kecs­keméti Konzervgyár, a Kő­bányai Sörgyár, a Felsőnyo­mási Allartii Gazdaság, a Mezőfalvi Állami Gazdaság és a Hajdúszoboszlói Egye­temi Tangazdaság, A Minisztertanács határo­zata szerint .a terv kidolgo­zását a vállalatok igazgatói irányítják, akik a pártszer­vezetekre és a szakszerveze­tekre támaszkodva, tervező­brigádok és szakcsoportok alakításával minél több dol­gozót vonnak be a tervező munkába. A kidolgozott ja­vaslatokat az Országos Tervhivatal, s az illetékes minisztérium képviselőinek jelenlétében üzemi gyűlé­seken tárgyalják meg. A határozat kimondja, hogy a tervező munka irá­nyítói használják fel a dol­gozóknak mindazokat a kezdeményezéseit és javas­latait. amelyek előmozdítják a saját erőforrások kihasz­nálását, a termelés lehető leggazdaságosabb bővítését, a munkaerő, az anyagok, a beruházási eszközök foko­zott megtakarítását, a ter­melőberendezések jobb ki­használását, a műszaki szín­vonal emelését, új korszerű gyártmányok bevezetését és a termékek minőségénél! megjavítását, a munka ter­melékenységének nagyará­nyú emelkedését, az önkölt­ség következetes csökkenté­sét és a vállalati nyereség megfelelő növelését. A Minisztertanács hatá­rozata szerint a felsorolt 22 nagy vállalat tervező mun­kájában szerzett tapaszta­latok felhasználásával a mi­nisztériumok a felügyele­tük alá tartozó vállalatok zömében -— legalább 320 vállalatnál — megszervezik a vállalati ötéves tervek ha­sonló módon történő kidol­gozását. A Csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Bizott­sága és a csehszlovák kor­mány. elhatározta több mint 22.000 árufajta kiskereske­delmi árának leszállítását 1956. április 1-ével. Az ál­talános árleszállítás évi két- milliárd. százmillió korona megtakarítást jelent a fo­gyasztóknak. Ez az általános' árleszál­lítás 1953 óta, rpár az ötödik. A mostani árleszállítások keretében az élelmiszerek árát átlag 10—40 százalék­kal csökkentették. A többi között olcsóbb léit a búza­liszt, a növényi zsiradék, a készétel, a bor, a kávé, á csokoládé, a tojás, a hal stb. Az ipari termékek közül az árleszállítás elsősorban a textilárukat érinti. A tex­tilanyagok ára általában 10—25 százalékkal lett olJ esőbb. A lábbelik ára 10—i 17 százalékkal csökkent. Lcj szállították a bőr és plasz-< tikárul:, a háztartási cik­kek, különféle elektromos háztartási gépek, konyhai felszerelések, sportcikkekj karórák, fényképezőgépek; gyógyszerek, orvosi műsze­rek, gyermekkocsik és ke-i rékpárok árát. része vagy külföldön élt a ' gyarmati függőség ellen megszállás idején, vagy pe- ; folytatott. Ebben a küzde- dig szövetkezett a megszül- ; lemben ellenségként falai­tokkal. A partizánharc te- * kozott a hazai burzsoázia hát egyrészt polgárháború jelentő« részével is, amely .is volt. : Csang-Kai-sek .. és a mö­A földkerekség legriépe- götté álló amerikai impe- sebb állama, Kína megint; rializmust támogatta. A új színnel gazdagította . a ■ munkáshatalom birtokában szocialista építés elméletét. ; pedig most már lehetőség kí- Kína proletariátusa és kom-; nálkozi к arra, hogy a párt munista pártja abban aj átneVelje á nemzeti bur- harcban nőtt naggyá, ame- • zseáziát. amely kezdettől lyet a feudalizmus, a fél- i támogatta a forradalmat. А XX. kongesszus a tő- . kés országok kommunista ■ pártjai elé tárta a lehetősé- i geket, amelyet megragadva, . a parlament is kiharcolhat- )ja a szocialista forradalom. I vívmányait. ! Milyen indokok alapján i jutott a kongresszus erre a I megállapításra? Elsősorban azt tette .mérlegre, hogy a : szocializmus tábora szilárd, I erős és egyre csak' erősö- ; dik, a kapitalizmus pedig , ennek arányában gyengül. A szocializmus puszta léte nagy vonzóerőt jelent a vi­lág proletariátusa számára. A tőkés országokban .— kü­lönösen Franciaországban és Olaszországban — hatalmas erőt képviselnek a kómmu- nistá pártok, s. reális lehe­tőségük van alihoz, hogy ' megnyerjék politikáj uknak ! a nép túlnyomó többségét, í ahhoz, hogy tömörítsék a I munkásosztályt, a dolgozó ‘ parasztságot, áz éytelmisé- ; get és az összes hazafias i erőket a hazaáruló bur- ' zsoázia megbuktatásra. Természetesen nemcsak a világméretű erőviszonyoktól ' függ a szocializmus meg- I teremtésének ilyen vagy ; olyan útja, és nem is első- ’ sorban ezektől. A legfonto­■ sabb az, hegy milyen a helyzet egy adott ország­ban, milyen a munkásosz­tály szervezettsége, öntuda­■ ta. megvalósítható-e egysé­ges fellépése, milyen a kom­munista párt ereje, a par­lamentet a. népakarat esz­közévé lehet-e tenni, s a reakció erői mennyire be­ifolyá’solják;_a helyzet toak'.i­i ■ lását, milyen katonai, rend-; fokon állnak. Olaszország-, őri hatalomra támaszkodik pan például feladat a föld-. a tőkésosztály. osztás. Franciaországban el-' A kongresszus tanácsko- végezték ezt a korábbi for-; zása nemcsak a parlamenti radalmak. A szocialista át-; út lehetőségét tárta a tőkés ; alakulás feltételei egyik or- országok proletariátusa elé, szagban korábban, másutt) hanem azt is leszögezte, későbben érlelődnek meg.; hogy a jövőben még váltó-;Már Marx is felhívta a fi- zatcsabbak lesznek a szó-; gyeimet arra, hogy a hata-) cializmusra való áttérés út- lom kivívásánál számolni, jai. Ez is teljesen helyén- kell az egyes országok in-) való, hiszen a tőkés orszá-! tézményeivel, szokásaival,: gok más és más fejlődési; hagyományaival. Számialán járható út áll a tőkés világ proletariátusa előtt. És köztük a békés út is reális lehetőség. Egyes nyugati szociáldemokrata vezetők ma úgy érvelnek, hogy a XX. kongresszus ■ őket igazolja, akik elejétől i fogva oly babonás tisztelet- - tel tekintettek a parla­mentre. Hadd cáfolja még őket a történelem. Nem egyszer voltak már uralmon szo­ciáldemokrata pártok Ang­liában, Franciaországban és másutt is. Ebből azonban nem született szocializmus. A népakarat eszközévé tet­te-e a parlamentet az an- gol_ munkáspárt? , Nem. _ — 'Gcndolt-e valaha a francia I szocialista párt arra, hogy: köztulajdonba kell venni a temelőeszközöket? Nem: Ezek a pártok nem törek­szenek munkáshatalomra., Megelégszenek a tőkések) asztaláról lehulló morzsák­kal, s nem gondolnak arra * ; hogy a munkásoké, a dől-' gózó népé lehetne mindaz, . amit a tőkés az évtizedes,' j évszázados kizsákmányolás • nyomán a magáénak vall. Nem erről a „parlamenti: ! útról” van tehát szó. A re-; jformizmus sem segíti elő a' i szocialista fejlődést. A for- ) vadalom viszont forradalom jakkor is, ha békés körül-j menyek között valósul m-y.

Next

/
Oldalképek
Tartalom