Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-01 / 79. szám

N Ё I’ L A I’ 1956. április 1, vasárnap ^wdaLom /HiuMizel * JCritUui '.WHBU'W '■ AZ ÁLLANDÓ SZÍNHÁZRÓL ' IRODALMI MOZAIKOK ív. A múlt vasárnapi szá­munkban a színjátszócso- portok feladatáról beszél­tünk, most néhány mondat­tal a színház szerepére sze­retnénk utalni. Sajnos, a József Attila művelődés háza munkáját csak egészen rövid időre visszamenőleg — 1955 kö­zepétől tudtuk megvizsgál­ni. Színház híján a József Attlia művelődési ház tölti be bizonyos mértékig a vá­rosi színház szerepét. Ter­mészetesen a „bizonyos mértekig * . * megállapítást erősen hangsúlyozni kel), mert hiszen a művelődési háznak sajátos feladatkö­re van, a színház szerepét nem tudja betölteni telje­sen. Aránylag jónak mondható a József Attila műsorbeosz­tása azzal a megjegyzéssel. hogy még sok a túl könnyű műfajú előadás. Mintegy 30 százalékát adja az összes rendezvényeknek. Ugyan­ennyi a hangversenyszerú előadás is. A kizárólagosan színházi rendezvény 40 szá­zalékát jelenti az egész mű­sornak. Ez a szám az utolsó negyedévben annyiban vál­tozott, hogy 33—33 százalék mindegyik. Ez a legutóbbi idők adata. Egyes jelzések, újságcikkek rámutatnak ar­ra, hogy a rendelkezésünk­re nem álló előző műsor merőben más volt. A Nép­művelés c.folyóirat megjegy­zi: össztánc össztánc után következett. Tehát egyszerű táncoshely volt csak a meg­vizsgált idő előtt a József Attila művelődésház, azzal a tarkítással, hogy a kabaré­műsor még sokkal több volt, mint most, A közelmúlt kabaréműso­rait pesti művészek adták. E műsorok nagyrésze Pes­ten ilyen összeválogatásban sohasem szerepelt, mert a lent járó művészek nagy részének zenés szórakoztató helyeken van szerződése. Lehet, hogy zenés szóra­kozó helyeken e műsorok kielégítőek, de színházszerű előadásban nem jelenthet­nek maradéktalan produk­ciót. Ügy gondoljuk, hogy e műsorok nagy részének in­kább a Kossuth-étteremben lett volna helye, nem pedig a művelődés házában. Pil­lanatnyilag a helyzet mégis úgy áll Nyíregyházán, hogy ha valamiféle kabarét hir­detnek, formálisan tüleked­nek a jegyért. Ugyanakkor prózai előadásoknál és hangversenyeknél ritka a telt ház. Ennek az az oka, hogy rendszertelenek a színházi előadások és nívó­juk is alacsony. Valószínű, hogy ha állandó színházunk lenne, az érdeklődés vissza­fordulna a színház felé. Hogyan .képzelhető el Nyíregyházán az állandó színház megtelepedése? Természetesen megyei jel­legű színházra számítha­tunk. Ez annyit jelent, hogy a színház hetenként kb. há­rom előadást tart a város­ban és a másik hármat, vagy négyet (mert vasárnap két előadás van) a megyé­ben. E megyei jellegű szín­ház hatása nemcsak abban mutatkozna meg, hogy kö­zségünket a komoly kul- •úra felé fordítja, hanem óban is, hogy a kulturá- I s fejlődés c területével lé­st tudunk tartani, mert a születő új színmüvek há- lünk is bemutatásra kerül­hetnek. A színháznak évente 9—10 bemutatója lehet. Tehát Nyíregyházára egy előadás­ból kb. 10—12 esne. Ez any- nyit jelent, hogy teltház esetén 5-6000 ember néz meg egy-egy darabot. Ter­mészetes, ez igen nagy fel­adatot jelent a közönség­szervezés számára is. Elkép­zelhetetlen a színház leg­alább 2500—3000 állandó bérlet nélkül. A . városból mintegy 3000 állandó szín­házlátogató lenne. Ez sok­kal szélesebb, mint a Józset Attila művelődési ház kö­zönsége, mert hisz a jellem­ző az, hogy megvan a hang­versenyek külön közönsége, 3-400 ember (a hangverseny rendezés továbbra is a mű­velődési ház dolga lesz) meg­van a prózai színházi elő­adások külön közönsége, szintén 3-400 ember, és mintegy 1500 arc váltakoz­hat a vidám műsorok, ka­barék előadásán. Tehát a színház egy szélesebb, ko­moly kultúra terjesztője, hordozója lesz. Azontúl, hogy Nyíregyháza „iskola város“, diákjai szintén meg­szeretik a színházat. Ha állandó színházunk lenne, az új, magasabb szo­cialista kultúráért folyta­tott harc bázisa lenne az. Tevékeny részt vállalna a világnézeti nevelésben és a közízlés formálásában. Egy ilyen színház műsoránál azt tapasztaljuk, hogy tíz be­mutatóból kb. 3, esetleg 4 zenés darab, a többi próza, dráma és vígjáték. Arányo­san osztódik itt a klasszi­kus és az új mű is, egyaránt kedvelheti meg a közönség ezt is, azt is. A színháznak a színjátszó csoportokra is nagy hatása van. Nemcsak azzal, bogy közvetlenül megtekintenek egy-egy előadást a színját­Aprilis 4-re készülnek a kultúrmunkások Vállalataink nemcsak munkaversennyel készül­nek hazánk felszabadulása 11. évfordulójának megün­neplésére, hanem kulturális műsorokkal is. Az autóközlekedési vál­lalatnál Bodnár elvtárs el­mondta, hogy vállalatuk egész napos programmal ünnepel. Változatos műsorukban sportverseny is szerepel. Az osztályok között ping-pong és sakk versenyt rendeznek, majd labdarúgó mérkőzés következik a forgalom és a műszak dolgozói között. Este 7 órakor kezdődik a kulturális műsor. A mű­sorban magyar és orosz né­ni táncok, népi játékok, mo­nológok, stb. kerülnek be­mutatásra. A műsor után közös vacsora lesz, majd reggelig vidám zeneszóval, Jói szerepelt a Bartók-versenyen zeneiskolánk Március 28—29-én volt meg a debreceni, a nyíregy­házi, a karcagi, a szolnoki állami zeneiskola közös Bartók-versenye a debre­ceni állami zeneművészeti; szakiskolában. A négy ze- ‘ neiskola legjobb zongora-, hegedű-, cselló- és fúvós­tanszak növendékei verseng­tek az első díjért és a to­vábbi jó helyezésekért. Az első díjat nyert növendékek a 29-én tartott nyilvános szók és így tanulnak, hanem azzal is, hogy a színészek részt vesznek a színjátszók: nevelésében. Többször ír­tunk arról, hogy színjátszói csoportjainknál a legna-j gyobb bajt a rendezőhiány jelenti. A színészek itt tud­nának legtöbbet segíteni. Patronálásukkal ugrássze­rű változást hozhatnának falusi és városi színjátszá­sunkba. A színház letelepítése el­képzelhető már a színház­épület építkezésének befe­jezése előtt is. Már ez év szeptemberétől városunkban állandósítani lehetne a szín­társulatot. A József At­tila művelődési ház néző­tere kb. megegyezik a ké­szülő színház nézőterének nagyságával. A színpad' nagysága jelenthet problé­mát. Ügy gondoljuk, hogy városunk színházszerető kö­zönsége megelégedne egy­előre a táj-díszletekkel. S ezt a József Attila színpa­dán ugyanúgy lel lehet ál-; lítani, mint a megye -más; művelődési házaiban, A bérletezést, a díszléte­zést is meg lehet oldani. Ügy gondoljuk, hogy a vá­rosi tanács nem zárkózik el néhány lakás biztosításától, ez sem lehet akadálya a színház telepítésének. A tavaly alapított színhá­zak azt bizonyítják, hogy ha a feltételeket biztosítja a város, a minisztérium le­hetővé teszi a színtársulat megszervezését, hiszen Eger kisebb város, mint Nyíregy­háza, Kaposvár sem na­gyobb, mint a mi városunk. És itt már működnek az állandó színházak. Nyíregy­háza kulturális életének fel­tétlenül szüksége van szín­házra. S ezt a város, a me­gye vezetőinek is szív­ügyüknek kell tekinteni. H. SZABO JÓZSEF. tánccal ünnepelnek a válla­lat dolgozói. A Háziipari Szövetkezet április 5-én tartja a felsza­badulási ünnepséget. A vál­lalat kultúrcsoportja már régen készül a nagy nem­zeti ünnepünkre. Műsoru­kon vidám jelenetek, népi táncok és szavalatok szere­pelnek. Az előadás után éj­félig tartó tánc lesz. Amadéi Józsefné, a ke­nyérgyár kultúrfelelőse, lel­kes munkájukért különösen Fábián István, Soltész György, Nagy László és Bo­tos Ignác elvtársakat dicsé­ri. Több jelenet, népi tánc, rigmus, szavalat szórakoz­tatja majd az üzem dolgo­zóit. Különösen nagy ér­deklődéssel várják a dolgo­zók Tóth István énekszá­mait. A műsor után itt is díszhangversenyen is fel­léptek és eljátszották díj­nyertes darabjaikat. Nagy­számú növendéksereg és sok' zenepedagógus jelent meg az izgalmas versenyen. A debreceni szakiskola és az érdekelt zeneiskolák egy- egy szaktanára képezte a zsűrit, s pontozással döntöt- lék el a teljesítmények eredményét. Nem volt köny- nyű dolguk, mert sok jó és tehetséges növendéket hal­JCit Az ifjú költő elhatá­rozta. hogy alkotóházba гюпи1. — Be kell fejeznem a szüzföldek hőseiről szóló elbeszélő költeményemet! — kiabált hevesen gesz­tikulálva. — Ilyen körül­mények között képtelen­ség dolgozni! Alkotó lég­körre. dolgozószobára van szükségem! Megkapta a beutalót. Az alkotók házába meg­érkezve, a költő körülné­zett tágas, világos, csen­des szobájában és elége­detlenül megjegyezte: — Miért nincs a falon egyetlen kép sem? Szere­tem, ha festmény van a szobámban. A képek ihlet­nek. Egy fiatal író, kinek vaskos regénye nemrégen látott napvilágot, ellátoga- . tolt nagybátyjához Pjatyi■ gorszkba. A pirosarcú, csillogószemü öreg meg- halottan csókolta meg unokaöccsét: — Olvastam, olvastam a könyved, öcskös. Dtre- kas munka, csak az a baj, hogy nagyon hosszú. Az olvasó elfárad, mire a. végére ér. „Eh, mit ért ehhez az öreg!" — gondolta a fia­tal iró bosszankodva. — Bácsiként, holnap ve­zess el engem Lermontov párbajának színhelyére — kérte az iró este az öre- , get. — Jól van, öcsém, elme­gyünk — és hamiskásan hunyorgatott. tánccal fejezik be az ün­nepséget. A megyei bíróságon dr. Kallas Géza elvtárssal be­szélgettünk. Elmondotta, hogy műsorukban a követ­kezők szerepelnek: Részlet Karinthy ..Budapesti ta­vasz“ * c. művéből. Zelk Zol­tán: Egy vöröskatona sírjá­nál c. verse, ezenfelül jele­netek és énekszámok. Az állami áruház. kultur- munkásai jelenetekkel, népi táncokkal készülnek április 4. megünneplésére. A MÁV kultúrcsoportja Pálos Miklós: Akik megér­tették egymást és Soós Mag­da: Testvérek c. jelenetével, Devecseri Gábor: Április 4. c. versével, a tánccsoport a mikepércsi csárdással és az ajaki leány tánccal készül a nagy ünnepségre. Raji Páter. lottak. Л nyíregyházi zene­iskola a várakozásnak hí­ven kitett magáért: Zongo­rából а IV. .a) osztályú ka­tegóriában első díjat nyert, azonkívül magasabb osztá­lyokból ■ egy másodiJC'és két harmadik díjat, illetve he­lyezést ért el. Hegedűből a VII. zeneiskolai osztályból egv második díjat, fuvolá­ból pedig két különböző osztályból első-első díjat hoztak el. húz Még aznap egy Ajvázov- festményt akasztottak író-: asztala fölé. A költő körüljárta-az al­kotóházat: ezt az ízléssel és szeretettel berendezett! pompás palotát. Az alkotóház mögött egy szerény, fehérre meszelt kis épület húzódott meg. Felháborító! — ki'&ítottl a költő. — Ez a vityilló\ az egész kilátást elrontja!} Erre nem gondol a vezető-] ség? — Nem vityilló ez, fia­talember — jegyezte, meg az őszszakállú gondnok, — hanem emlékmű. Ebben az igénytelen, apróablakos házban maga Alekszej Makszimovips Gorkij élt és alkotott. Bizony! сЛ i'öüidebb úton Másnap egy kanyargó, ösvényen elindultak az er-' döbe. A fiatal író eleinte! mindent érdekesnek talált:] a fákat, a virágos tiszta-'] sokat, a csörgedező pata­kot, a csicsergő madara­kat. Egy idő múlva azon­ban elfáradt. A sima úton is botladozott. Ügy érezte, soha nem lesz vége az ös­vénynek. Végre megérkeztek. — Ez itt a szent ncly! — mondtft.. meghatpttan, az- öreg. "" . A fiatal iró azonban ügyet sem vetett szavaira. Már nem 'érdekelte a íisíy. Csak egy gondolat foglal-] koztatta: most végre'lepi-, henhet... Néhány nap múlva я| fiatal író találkozott egy\ ismerősével, aki azt fnnó-| csalta, hogy menjenek el együtt Lermontov párba •• jának színhelyére. — Nem megyek, nagyon] messzi van, fáj a lábam— i vonakodott az író. — Mit beszélsz7 Messzi? Hiszen itt van egy ugrás- nyira! Hosszas rábeszélés után a. fiatal író mégis rászánta magát. Most egészen más úton mentek, s csakugyan alig néhány perc múlva megérkeztek. A fiatal író boldog volt, még jegyzetet is készített a kirándulásról. Hazatérve megkérdezte: — Bácsiként, úgy-e ré­gen nem jártál a párbaj színhelyén és elfelzjldted az utat, azért gyalogoltunk odáig jó félnapon át? — Nem, fiam, jól tud­tam én, hol az a hely ■— válaszolt az öreg ravasz mosolygással, — csak azt akartam, hogy elo'vásd a könyvedet.., Mondják, hogy ez a fia­tal író most kitűnő elbe­széléseket ír. (Megjelentek a. Lity. Gazeta számában. — V. Gyagjljev tollából.)! Tavaszi rügyek Jelképes ez a cím. Nem a most beköszöntő tavaszról, hanem egy nagyszerű új,' még most kibontakozóban lévő kulturális eseményről írunk. A József Attila művelő-' dési házban az április 4-i műsort próbálják. S a pró-', bak nyújtják ezt a meglepe-' lést. Április 4-én bemutat-, kpzik a nyíregyházi köz-' ponti táncegyüttes tíz tán­cosa. Hogy milyenek ezek a táncosok? Méltóak a „köz-; ponti“ névhez. Igaz majd­nem valamennyiük néptánc­tanítással foglalkozik már,] tehát „nem fiatalok“, nemi kezdők. A tánc amellyel be-' mutatkoznak, kidolgozott,! nagyszerű munka. Könnye-' dén, bravúrosan táncolják a 1 Tyukodi párost. Munkájuk' megyénk kultúráját gazdaJ gítja. A másik teremben a ze-; hekar próbál. Mögötte fel­sorakozott a szövetkezett bizottság énekkara. Ilyen sem volt még Nyíregyhá­zán. Kórus és zenekar együtt. A József Atilla szimfonikus zenekara már ismert. Sok kedves órát' szerzett a nézőknek, pe most kórussal együtt mefe-' lepetést igér. A nagyteremben próbált a. népiegyüttes énekkara és] népizenekara együtt. Ez is komoly ígéret. Ezért kell azt mondani,! hogy az április 4-i ünnepség .kulturális műsora más lesz,! mint az eddigiek. Nívósább-i nak . ígérkezik, s reméljük,! hogy ha a népi együttes] már teljes erejével dolgoz-; pi 'fog,' bemutatkozik sajá­tos művészetével — e köz-! ponti ünnepségek még ren-J rezent atívabbak, még, inéi-! tóbbak lesznek nagy ünhe-i peinkhez. !\«» * v emberek válogatott] munkái Bartók Béla válogatott írásai. A cyííjfém/ny ;? niiiffv magyar zene- •••'■érző lees-zebb. leaférdóke- több írú.-;iít. cikkeit, kritikáit fouüal.ia. ina érában és icren érde­keden .egészíti ki a&t a. képet, amelyet a maervar zenekéd'íeJ«» közön oécr •?. különböző múvéV ró levétek ala-D-.ián Bartókról ki­alakítóit masában. Különös ér­téke a válogatásnak. hosrv a cikkék eerv rróse külföldi s®a»k- lapokban jelent meer o, iff’-' többnyire ismeretlenek még-’ pl- vasóközönerórünk előtt. j Л tanú laná nyokat Bartók] 1921 -bői sz árina zó önéletriiiiz * a| vezeti be. ezt követik a. nén-[ zenélő], а таач népek 'zenéiéről írott cikkei ró e!őadámi. me orra ya dóak a, Icortárei ziéiné -i ezekről írt kritikái ró nézetei.< rendkívül érdfkeftek ró eUve-j nek különböző vita ci’Ati;-Лея polémiái. Vasvári Pál válogatott írásai. A ki>tet. Vasári Pál tösteaM-' filozófiai, történetírói ró nolitu-' kai irás-ait közki. Az öazeáUí- tús az olvasó fő ficrveJanét ля eddiff kiadiUlan loóz iratokra/ irányi Un. c&ak kevés olymv irií.'t tartalmaz, amely már та­1 lakói nyomtatásban mecieleruk A Zrínyi életrajz előadásmód­1 ja azt mutatja, hoev Vasvárit küzdött az erejét ró feükéstült- ségét meghaladó feladattal', .de müvét átfűti a lelkes hazaffee- retet é;5 zearnókéásr elleni iezó gyűlölet. Tanulmáai yainak e kladá-sával új emléket áUítunki megyénk szülöttének, a demok­ratikus szabaddá geez médt ifjú vértanújának, az 1848-пч már­ciusi ifjúsásr esrvik leekiválébb

Next

/
Oldalképek
Tartalom