Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-29 / 102. szám
NÉPLAP T?W áprflfs Ж -x-straw Irányelvek a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez (Folytatás аг 1. oldalról.) nagyüzemek vezetési, szervezési és gazdálkodási, kérdéseinek megoldására. A mezőgazdaság irányításában fel kell számolni a bürokratikus utasításokat és egyre Jobban ki kell bontakoztatni a helyi kezdeményezést. , IV. Közlekedés és hírközlés A gyorsan fejlődő áruforgalom zavartalan lebonyolítása, valamint a kulturáltabb, kényelmesebb és gyorsabb személyforgalom megvalósítása érdekében nagymértékben kell a közlekedést fejleszteni és korszerűsíteni. A közlekedés fejlesztésére a második ötéves terv időszakában több mint 10 millárd forint beruházást kell fordítani. öt év alatt teljesen, vagy jelentős részben újjá kell építeni Qyőr, Hatyan, Debrecen, Szolnok, Miskolc, Záhony vasútállomásokat, valamint számos közepes jelentőségű állomást is. Az állomások építésénél korszerű berendezéseket és felszereléseket kell alkalmazni és gondoskodni kell az utazóközönség igényeinek messzemenő figyelembevételéről. Fontos feladat a legkorszerűbb hírközlési módok bevezetése. Budapest és mintegy 60 kilométeres körzete részére 1957-ben 30 kW-os, Miskolc és kb. 25 kilométeres körzete részére 1958-ban 5 kW-os teljesítményű televíziós adót kell üzembe helyezni. Biztosítani kell a nemzetközi televíziós hálózathoz való csatlakozást. Elő kell készíteni a színes televízió bevezetését. Létre kell hozni az utrarövidhullámú rá- dióműsoradó-hálózatot. Az országos mikrohullámú, vezeték nélküli távbeszélő hálózat megteremtésének első lépéseként, a második ötéves terv éveiben az ország mintegy harmadrészén ki kell építeni az átviteli berendezéseket. V. Beruházás, felújítás A második ötéves terv időszakában a beruházásokat az ipar hazai nyersanyag- és energiaforrásainak feltárására és bővítésére, a műszaki színvonal emelésére, a mezőgazdaság termelésének növelésére és szocialista átalakításának anyagi megalapozására, valamint a lakásépítésre kell összpontosítani. A beruházások jelentős részét nem új létesítményekre, hanem a meglévők újjáalakítására és bővítésere, és elsősorban a gépállomány korszerűsítésére és növelésére kell fordítani. A beruházások felhasználásánál figyelembe kell venni a szocialista tábor országai közötti együttműködés eredményeit, és ezek alapján a beruházásokat főként azokba a termelési ágakba irányítani, amelyek a hazai adottságoknál fogva a legkedvezőbb fejlődési lehetőségekkel rendelkeznek. Az 1956—60. években a népgazdaságba, állami erőforrásokból, hozzávetőlegesen 78 milliárd forintot, egyéb forrásokból további 2 milliárd forintot, összesen tehát, mintegy 80 milliárd forintot kell beruházni, 20 százalékkal többet, mint az első ötéves terv időszakában. VI. Életszínvonal, kultúra, tudomány л második ötéves terv időszakában az ipari és mezőgazdasági termelés növelése, a termelékenység emelése és az önköltség csökkentése alapján biztosítani kell a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság jövedelmének rendszeres növekedését, egészségügyi ellátásának és kulturális színvonalának jelentős fejlődését. A második ötéves terv éveiben a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérének átlagosan legalább 25 százalékos növelését a munkabérek emelésével és a kiskereskedelmi árak leszállításával kell megvalósítani. Az állami vállalatokban és intézményekben dolgozó munkások és alkalmazottaié számat az 1955. évi 2,250 030- ről 1960-ra mintegy 2,450.000 főre kell növelni. Ы kell érni,' hogy a termelőmunkában részvevők száma nagyobb mértékben emelkedjék, mint a nem termelő munkát végzőké. A második ötéves terv folyamán fokozatosan meg kell kezdeni és a harmadik ötéves terv során be keli fejezni az áttérést a 7 órás munkanapra, illetve a 42 órás munkahétre. A munkaidő csökkentését a nehéz, a földalatti és az egészségre ártalmas munkáknál kell kezdeni és a második öléves terv során be. kell vezetni a 46 órás munkahetet. A sokgyermekes csaladok részére a családi pótlékot fel kell emelni. Biztosítani kell a parasztság mezőgazdaságból szármázó pénzben! és természetbeni jövedelmének mintegy 25 százalékos növekedését. A szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás előnyeinek érvényre juttatásával el kell érni, hogy a Szövetkezeti parasztok jövedelme gyorsabban emelkedjék, mint az egyénileg gazdálkodóké. Jelentős mértékben javítani kell a nők, elsősorban a dolgozó anyák életkörülményeit és munkafeltételeit. Az anyák és kisgyermekeik egészségének fokozottabb védelme céljából a jelenlegi 12 hétről 14 hétre kell növelni a szülési szabadság időtartamát. A bölcsődei férőhelyek számát öt év alatt 27 százalékkal kell emelni. Szélesíteni kell az óvodák és iskolai napközi otthonok hálózatát. Széleskörű intézkedéseket kell tenni a nők. háztartási munkájának megkönnyítésére. Nagymértékben fokozni kel] a konzervek, mélyhűtött és hidegkonyhai készítmények árusítását. Ki kell, terjeszteni-áz előrendelés rendszerét és az áruk házhoz-szállítását. Szélesíteni kell a mosodai és vegy- tisztító-hálózatot s javítani kell a szolgáltatások minőségét. Többszörösére kell emelni a korszerű háztartási gépek eladását; öt év alatt 410.000 mosógépet, 130.000 porszívót, 63.000 padiókefélőt, 87.000 villamos-hűtőszekrényt kell forgalomba hozni. Az állami kiskereskedelem és a földművesszövetkezetek áruforgalmát öt év alatt több mint 35 százalékkal kell emelni. ... A második ötéves terv éveiben összesen mintegy 200.000, állami erőforrásokból több mint 100.000 lakást kell építeni, kétszer- annyit, mint az első ötéves terv során. Az állami lakásépítési program megvalósításába — szövetkezeti lakásakció útján — be kell kapcsolni a dolgozók e célra szánt megtakarításait is. Az egyéni lakásépítés elősegítésére — elsősorban a munkások, alkalmazottak és értelmiségiek, valamint a termelőszövetkezeti parasztok részére —■' több mint 2 milliárd forint kedvezményes, hosszúlejáratú hitelt kell nyújtani. Különös gondot kell fordítani a betegségek megelőzésére, az anya- és csecsemővédelemre, a lakosság körében leginkább elterjedt betegségek leküzdésére. Az orvosi körzetek számát mintegy 15 százalékkal kell növelni. Budapesten és a nagyobb vidéki városokban az orvosi körzetekben fokozatosan szakorvosi ellátást kell megvalósítani. Hét új kórházat, új rendelő és gondozóintézeteket kell létesíteni. A gyógyintézeti és szülőotthoni ágyak számát mintegy 7.500-zal kell növelni, ezen belül a szülészeti és nőgyógyászati ágyak számát -mintegy 800-zal. Fejleszteni kell a szanatóriumokat. Az orovosok számát öt év alatt mintegy 2300 fővel kell emelni; 1960-ban 10.000 lakosra közel 15 orvos jusson. Különösen a vidéki ipari települések és falvak orvosokkal való ellátását kell megjavítani. Ki kell szélesíteni' a szakorvosképzést és továbbképzést. Az üdülők férőhelyeinek számát új üdülők építésével, és a meglévők bővítésével mintegy 10 százalékkal kell növelni, ezenkívül a gyermeküdülők férőhelyeinek számát több mint 40 százalékkal kell emelni. Fejleszteni kell az ifjúság oktatását és szocialista szellemben való nevelését. Az első ötéves terv eveiben megvalósítotthoz képest, mintegy kétszer annyi, ösz- szesen mintegy 4100 általános iskolai osztálytermet kell építeni, túlnyomórészt állami és kisebb mértékben társadalmi erőből. Öt év alatt az elsőéves tanulók számát az általános gimnáziumokban mintegy 11 százalékkal, az ipari technikumokban mintegy 35 százalékkal kell emelni. A középiskolát — nappali tagozaton — a tervidőszakban több mint 130.000-en végezzék el. Az általános és középiskolákban gyakorlatiasabb oktatást kell megvalósítani, és fokozatosan meg kell teremteni annak lehetőséget, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák egyes alapvet ő termelési folyamatok elemeit. Maradéktalanul biztosítani kell az általános., és középiskolát végző fiatalok továbbtanulását, illetve nyegesen emelni kell az oktatás színvonalát,.és ki kell . szélesíteni a gyakorlati oktatást. A nappali tagozatra járó, elsőéves egyetemi és főiskolai hallgatók, számát 1960-ra 1955Í évhez viszo- ! nyitva több mint 20 százalékkal, ezen belül a műszaki egyetemek hallgatóinak számát mintegy 40 százalékkal kell emelni. A ‘ széles tömegek növekvő kulturális igényeinek kielégítésére fejleszteni kell a filmgyártást és a mozihálózatot. Két új filmműtermet, egy új filmlaboratóriumot és 240 keskeny- és normálfilmes mozit kell létesíteni. Meg kell kezdeni panorámikus filmek vetítését. A televízió bevezetésével a kulturális fejlődésnek új, nagy jelentőségű eszközét kell létrehozni. — Fejleszteni kell a rádió műsoradását. El kell érni, hogy a tervidőszak végére a családok túlnyomó többsége rendelkezzek rádióvevő készülékkel. A második ötéves terv folyamán fel kell építeni a győri színházat. Újjá kell építeni a miskolci és a nyíregyházi színházat. A Vigadó részleges újjáépítésével 2300 tőt befogadó, kulturális . célokat szolgáló nagy termet kell létesíteni. Számottevően kell növelni a kiadott könyvek példányszámát és a könyvtárhálózat könyvállományát. Fokozott figyelmet kell fordítani a zeneoktatás és a zeneiskolai hálózat fejlesztésére. Jelentős előrehaladást kell elérni a falu kulturális felemelkedésében. 600 falut kell villamosítani, fejleszteni kell a mozi és könyvtárhálózatot, meg kell javítani a kultúrotthonok tevékenységét, anyagi ellátottságát. 1960-ra el kell érni, hogy az ország minden számottevő települése rendelkezzék mozival. A kulturális fejlesztés eszkoveivel is elő kell segíteni a falu szocialista átalakítását. A szociális és kulturális ellátás megjavítása érdekében a kitűzött fejlesztési feladatokkal összhangban a költségvetés szociális és kulturális kiadásait öt év alatt mintegy 30 százalékkal kell növelni. Elő kell segíteni a tudomány nagymértékű fejlődéi sét minden területen. Különös' súlyt kell helyezni a természettudomápypkra, valamint a műszaki és agrártudományokra. Különös súlyt kell helyezni az atomkutatás kifejlesztésére, amelyhez a tudományos kutatók számára felmérhetetlen lehetőséget biztosít Magyarország részvétele az Egyesített Atomkutató Intézetben, valamint a Szovjetunió támogatásával 1957-ben létesítendő első magyar atomreaktor. VII. Az ország egyes területeinek fejlesztése Tovább kell folytatni az iparilag elmaradt területek iparosítását. Az új ipari üzemek telepítését és a meglévő üzemek bővítését úgy kell végrehajtani, hogy meg lehessen szüntetni a gazdaságtalan szállításokat és az eddiginél jobban lehessen biztosítani a helyi erőforrások felhasználását. Lehetővé kell tenni, hogy az egyes területek ipari üzemei az eddiginél nagyobb mértékben elégítsék ki a helyi szükségleteket. A mezőgazdasági termelést a különböző területek éghajlati és talajviszonyainak, termelési hagyományainak megfelelően kell fejleszteni. Tovább kell fejleszteni az első ötéves terv során létesült üj városokat és ipari településeket, a falvaknak, elsősorban a termelőszövetkezeti községeknek egészségügyi és kulturális intézményekkel való ellátását. A Nyírségben is fejleszteni kell az ipart. A Tiszn- vasvári Alkaloida-gyárat bővíteni kell. Napkoron mészhomoktéglagyárat keli létesíteni. Az Alföld mezőgazdasági termelésében kiemelkedő szerepet kell a jövőben is a gabona- és kukoricatermelésnek biztosítani. Az Alibid déli területein fokozni és tökéletesíteni kell a legnemesebb gabonafajták termelését. Fejleszteni kell a sertés- és baromfitenyésztést. A Tiszántúlon be kell fejezni a Keleti és Nyugati Főcsatorna építését, részlegesen üzembe kell helyezni a nagyiváni víztároló“, meg kell kezdeni a tisza- burai második tiszai vízlépcső, valamint az ehhez tartozó berendezések építését. Fejleszteni kell a Tiszántúl ipari növénytermelését (cukorrépa, • rostken- der, ’ciroK), Közép- és Dél- Tiszántűl 'öntözött területein fokozatosan át kell térni az öntözéses vetésforgók alapján folyó termelésre. A Nyírségben törekedni kell a burgonya termésátlagainak jelentős növelésére, kiváló új burgonyafajták meghonosítására és tovább kell fejleszteni - á nagyüzemi gyümölcsösöket. A Duna— Tisza közén nagymértékben fejleszteni kell a gyümölcs-,. szőlő- és zöldségtermelést. Növelni kell az alföldi városokban a lakásépítést’ és tovább kell folytatni sík évtizedes lemaradásuk felszámolását a közművekkel való ellátás terén. Uj vízmüvet kell építeni Békéscsabán. Meg kell kezdeni a vízmű építéséi Nyíregyházán, tovább kell fejleszteni a meglévő víz- és csatornaműveket Debrecenben és Szolnokon, folytatni kell a kecskeméti csatornamű építését. Az egészségügyi ellátás megjavítására új, rendelőintézettel egybekötött kórházat kell építeni Fehérgyarmaton. Fel kell építeni a sportstadiont Hódmezővásárhelyen és Nyíregyházán. Nagy gondot kel] fordítani az Alföld általános és középiskolai oktatási helyzetének megjavítására és különösen a tanyai tele-: pülések kulturális színvonalának emelésére. < 4 Magyar Лёр köztársaság Minisztertanácsának határosain a közszükségleti cikkek munkábaállítását. Az cgye(Folytatás az 1. oldalról) Villamossági cikkek izzólámpák 10—100 wattos 20 villanyvasaló 10 elektromos főzőlapok 15—20 Üveg és porcelán-áruk porcelán tányérok és bögrék 15 sajtolt üvegpohár 20 Műanyagból készült használati tárgyak tálca, pohár, szappantartó stb. 20—30 Kultúrcikkek és ajándéktárgyak Órák és divp.tékszcrek Pobeda karórák 30 15—17 köves Anker svájci karórák 25 15—17 köves NDK karórák 35 különböző ébresztőórák 15 divatékszerck (gvön- gyök. klipszek, bro- sok. gyűrűk, láncok stb.) 25 Optikai és fotó cikkek 6x9 cm-es roll, film 15 24x36 mm-es normál . film 15 lé- I szemüvegkeretek részleges árleszállításáról csemege körözött juhtúró 1 ff gomolya ■ * 9 Vendéglátóipart ételarak A ’ vendéglátóipari üzle(fém és celluloid) 15—20 magyar lánc- és operett hanglemezek 25 különböző hangszerek 10—30 töltőtollak, csavarirónok 33 öngyújtók 25 Tej és tejtermékek lemeken és főiskolákon tej: kannatej, régi ár 3.60 Ft, új ár 3.— Ft az árleszállítás százaléka 16.7 pasztőrözött üveges tej egy liter régi ár 4.20 Ft, új ár 3.60 Ft az árleszállítás százaléka 14.3 Tejtermékek joghurt 30 kefir 14 tejszín 14 tejfel 12 tehéntúró (zsíros) 11 tehéntúró (sovány) 17 ementháli sajt 7 trappista,- óvári, eidami zsíros, sajt 13 ömlesztett kövér sajt 20 rekefort • • 8 juhtúró 6 te-kben kiszolgált etelek közül a’ kötelező'menük árai egy forinttal csökken: III. osztályú üzletben a! 8— 10 forintos menü új ára 7— 9 forint. II. osztályú üzletben a 9— 12 forintos menü új ára. 8— 11 formt. I. osztályú üzletben al 11—14 forintos menü újára) 10— 13 forint. Az étlap szerinti ételek' ára átlagosán 10 százalék-! kai csökken. A belkereskedelmi mi-| niszter és az -illetékes miniszterek biztosítsák, hogy az árleszállítás május í-cn az egész ország területén végrehajtásra kerüljön. —< Gondoskodjanak az árcsökkentés körébe tartozó valamennyi cikk új, leszállított árának közzétételéről. Hegedűs András, a Magyar Népköztársaság. Minisztertanácsának elno-re.
