Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-28 / 101. szám
Vila# ppbíeiaíjai égy^sutiélek. T NÉPLAP Készülődés május 1-re Teljesítették május 1-i felajánlásukat a BaUtányi Állami Gaxdaság dolgává-' AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRMECVEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ХШ. évfolyam, 101. szám дцд 50 FILLÉR 1956. április 28, szombat МШМММИМШ— ■■■....... ■■lllll———i I WSMMU IRÁNYELVEK a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez (KIVONAT) Az elmúlt napokban rendkívül szcrgalmas munka folyt a Balkány! Állatni Gazdaság valamennyi üzemegységében. — Mintegy félszáz DISZ-fiatal lány és legény vidám nótaszóval válogatta az igen jól bevált kisvárdai burgonyát, a Boldogítót, az Aranyalmát és a Gülbabát. Az idősebbek mérlegelték s szállították két vontatóval és egy tehergépkocsival, megyeszerte, országszerte, hogy minél hamarabb teljesíthessék felajánlásukat, s időben befejezhessék a vetést. Szükség volt a megfeszített, lelkes munkára, mert fagyok miatt egy kissé megkéstek a burgonya vá!ogaia-?’-a1. A gazdaság DISZ-fiataljai betartották szavukat, a ntgy nap alatt több mint 3000 mázsa burgonyát válogattak I. Ipar, építőipar A szocialista ipar termelésének 50—52 százalékos növelése a második ötéves terv időszakában lehetővé teszi, hogy az ipar, mint a népgazdaság vezető ága, fokozottan elégítse ki mind a hazai szükségleteket, mind a külkereskedelmi igényeket. Az ipari termelés növelése érdekében — a technika fejlesztésére és a szocialista országokkal való szoros együttműködésre támaszkodva — biztosítani kell a meglévő ipari berendezések eddiginél lényegesen jobb kihasználását, az elavult gépeknek új gépekkel való fokozatos felcserélését, az anyagellátás folyamatosságát, a termelés ütemességét, és mindennek eredményeként a munka termelékenységének állandó emelését. Az iparba öt év alatt összesen 33—34 milliárd forintot kell beruházni. Az iparosítás továbbfejlesztésével, a műszaki haladás meggyorsításával, a mezőgazdaság fejlesztésével, a lakosság életszínvonalának javulásával együttjár a villamosenergia felhasználásának különösen gyors emelkedése. Ezért — szemben az első ötéves terv időszakával, amikor a villamosenergia termelése lassabban növekedett, mint az ipari termelés — biztosítani kell, hogy a népgazdaság és a lakosság rendelkezésére álló villamosenergia mennyisége, valamint az erőművek teljesítőképessége az ipari termelés fejlődési üteménél lényegesen gyorsabban növekedjék. A rendelkezésre álló villamosenergia mennyiségét 1960-ig (a nemzetközi együttműködési megállapodások alapján külföldről szolgáltatott energiameny- nyiséget is figyelembe véve) mintegy 67 százalékkal kell növelni. A villamosenergia-ipar fejlesztésére a második ötéves terv folyamán legalább 6.5 milliárd forint beruházást kell fordítani, öt év alatt az erőművek teljesítőképességét mintegy 663.000 kilowattal kell növelni, részint a meglévő erőművek! bővítése, főleg azonban újj erőművek építése útján. B/e kell fejezni a 200.000 kilówattos borsodi és a 225.000 kilowattos tiszapalkonj^ai nagy erőműveket. Meg kell építeni a pécsújhegyi 90.000 kilowattos erőművet, 100.000 kilowattal bővíteni keli az ajkai erőművet, Oroszlányban 132.000 kilowattos erőmű építését kell megkezdeni és részben üzembe kell helyezni. További három, összesen 500.000 kilowatt teljesítőképességű új erőmű építését kell megindítani. A meglévő erőművek kazánjai és erőgépei teljesítőképességének összhangbaho- zatalával mintegy 50.000 kilowatt teljesítménynövekedést kell elérni. A második ötéves terv időszakában meg kell indítani és ki kell fejleszteni a hazai urániumérc bányászatát s részben feldolgozását. Erre alapozva elő kell készíteni az atomenegia békés célokra való felhasználását. A Szovjetunió segítségével a második ötéves terv első éveiben üzembe kell helyezni az ország első — tudományos célokat szolgáló — atomreaktorát és ennek kísérleti eredményeit is felhasználva, meg kell kezdeni a harmadik ötéves terv időszakában üzembe lépő első atomerőmű létesítését. A Román Népköztársaság által szállítandó földgázra alapozva, fel kell építeni a második ötéves terv legnagyobb ipari létesítményét, á Tiszavidéki Vegyikombjná- tot, mely a népgazdasági szempontból alapvető jelentőségű műanyagok és műszálak korszerű termelését és egyszersmind a műtrágyatermelés nagymértékű kibővítését- is lehetővé teszi. Nagyrészt erre az új nagyüzemre támaszkodva, meg kell indítani a gyapotot, selymet és gyapjút helyettesítő, és azokat minőségben és tartósságban felülmúló. korszerű szintetikus szólamanyagok (perion, poliakrilnitril), továbbá a PVC (p.olivinilklorid) nagyüzemi előállítását, ami lehetővé teszi ólom, réz és egyéb színes fémek, valamint;bőr pótlását. А,műtrágyatermelés fokozását a Tiszavidéki Ve- gyíkombinát ammónia-üzemiének megépítésével, a Morsodi Vegyikombinát és a Réti Nitrogénművek böví. (lésével, valamint Szolnokon új szuperfoszfát-üzem létesítésével kell biztosítani. A műtrágyagyártás fejlesztésére öt év alatt összesen mintegy 700 millió forintnyi beruházást kell fordítani. A nitrogénműtrágya gyártását 1960-ra az 1955. évi hétszeresére, a foszforműtrágya termelését több mint kétszeresére kell emelni. El kell kezdeni a kettős hatóanyagú műtrágya gyártását, I amely nitrogént és foszfort is tartalmaz. Meg kell l kezdeni a karbamid előá lítását, elsősorban takarmányozás céljára. Be kell vezetni a kombinált növényvédőszerek készítését, fokozni kell a hormo- pos gyomii tószerek gyártását. A i iö vény véd őszer-ter- melés öt év alatt a jelenleginek mintegy háromszorosára növekedjék. A mezőgazdaság részére szállított összes vegyipari termékek értéke 1960-ban az 1955. évinek 2.6—2.7-szerese legyen. Az építőanyagipar előtt az a feladat áll, hogy az egyre nagyobbszámú építkezést és főleg a lakásépítést ellássa korszerű építőanyagokkal, könnyen szállítható és ös.",- szeszerelhető épületelemekkel. Az építőanyagiparnan olyan új, az eddiginél olcsóbb és könnyebb építőanyagok egész sorának termelésére kell rátérni, amelyek fokozzák az építőmunka termelékenységét és lehetővé teszik az építkezéseknek az eddigijét lényegesen gyorsabb és olcsóbb kivitelezését. Az építőanyagipar fejlesztésére többmm.t 2 milliárd forintot kell öt év alatt beruházni. A mezőgazdasági gépgyártást öt év alatt mintegy 110 százalékkal, a traktorgyártást 112 százalékkal kell növelni. Korszerű talajmegmunkáló és betakarító gépeket kell előállítani: öt év alatt az ipar közel 9000 nagy teljesítményű lánctalpas traktor, mintegy 10.000 univerzál traktor, több mint 10.000 gabonakombájn, mintegy 17.000 ■ kukoricakombájn és silókombájn gyártását biztosítsa. Gyors ütemben kell emelni a gépipar által előállít itt közszükségleti cikkek termelését. öt év alant legalább 230.000 motorkerékpárt, 1,700.000 kerékpárt, 2,100.000 rádió-vevőkészüléket, 60.000 tonna fémedéíty- árut kell gyártani. A háztartási villamoskészülekek gyártását több mint háromszorosára kell növelni. A könnyűiparban öt év alatt mintegy 25 százalékkal kell emelni a termelést, ezen belül a textiliparban hozzávetőlegesen 22 százalékkal, a konfekcióiparban 28 százalékkal, a cipőiparban 26 százalékkal, a bútorgyártásban 37 százalékkal, a papírgyártásban 55 százalékkal. A könnyűiparba öt év alatt 2.3 milliárd forintot kell beruházni. A könnyűipari termékek kisebb hányadát kell exportálni, mint az elmúlt években, ami lehetővé teszi, hogy belföldön 1960-ban 40 százalékkal több könnyűipari cikk kerüljön forgalomba, mint 1955-ben. A könnyűipari termékek mi- ' nőségét meg kell javítani és választékát jelentősen ki kell bővíteni. A tartós, szép kivitelű, új könnyűipari termékek egész sorát kell forgalomba hozni. Elsősorban a jó minőségű textilanyagok, a jó kivitelű konfekcióáruk és lábbelik, valamint a szintetikus szálból készült különféle ruházati cikkek gyártását kell fejleszteni. Minthogy a könnyűipar használ fel jelenleg legnagyobb mértékben külföldi nyersanyagot, jelentős erőfeszítésre van szükség a könnyűipar hazai anyagforrásainak kiszélesítése és a könnyűiparban felhasznált importanyagok részarányának csökkentése érdekében. Üzembe kell helyezni új, évi 22.000 tonna teljesítőképességű szalmacellulóz- gyárat, fel kell építeni négy farost- és. két’ forgácslemez- üzeftíet. 1960-ban mintegy 27.500 tonna szalmacellulózt, 47.500 köbméter farost- és forgácslemezt, és 22.000 tonna kenderrostot kell hazai nyersanyagból előállítani. A második ötéves terv időszakában az élelmiszeriparban a termelés 50—55 százalékkal növekedjék. A termelést hozzávetőlegesen a húsfeldolgozó iparban 47 százalékkal, a baromfifeldolgozó iparban 70 százalékkal, a konzerviparban 45 százalékkal, a tejiparban 48 százalékkal, az édesiparban 66 százalékkal kell növelni. Fokozni kell a koncentrált tápanyagok, a vitamindús készítmények gyártását, valamint a mélyhűtött főzelék- és gyümölcskészítmények termelését. Az élelmiszeripari beruházásokra öt év alatt 2.3— 2.4 milliárd forintot kell fordítani. A termelés kellő színvonalának elérése szükségessé teszi, hogy 1960-ban a cukoripar mintegy napi 3200 tonnával több cukorrépát, a tejipar napi 230.000 literrel több tejet, a ba- romfifeldolgozó ipar évi 6000 tonnával több baromfit dolgozzon fel. A sörgyárak teljesítőképességét évi 775 000 hl-rel kell növelni. A hűtőbázak befogadóképességét több mint 20.000 tonnával kell bővíteni. Jelentősen javítani kell az élelmiszerek és egyéb termékek minőségét, bővíteni kell a választékot: hi- giénikusabbá kell tenni az élelmiszerinari cikkek termelését és csomagolását. Az élelmiszeripar minden ágában jelentősen csökkenteni kell az anyag- és készáru-veszteséget. Az állami helyiipari vállalatok és a kisipari terme(Folytatás a 2. oldalon.) meg. A gondosan megválogatott burgonyát zsákokban szállították továbbszaporitás céljára. Ellátták minősítő levéllel s ólomzárral, hogy még véletlenül se kerüljön más fajta burgonya a szállítmányba. Annál is inkább fontos ez, mert a gazdaság DISZ-fiataljai védnökséget vállaltak az általuk megtermelt burgonyáért. Nem közömbös neküflk — mondotta Vitai Mária, — hogy milyen burgonyát szállítunk a termelőszövetkezeteknek, mert itt becsületről, a mi becsületünkről van szó.” / Ilyen gondosan csomagolt s a DISZ-fiatalok becsület-pecsétjével ellátott burgonyát vetettek saját 400 holdas burgonyaföldjükbe is. Az idén hat gép dolgozott a gazdaságban. Naponta gépenkint mintegy 15 holdat ültettek be burgonyával s április 26-án büszkén jelentették: „Befejeztük a vetést a terv szerint előirányzott 400 holdon s ezzel teljesítettük május 1-re tett vállalásunkat. A gazdaság dohánytermelői is becsülete« munkát végeztek. Vállalták, hogy május 1. tiszteletére elkészítik a dohányföldeket palántálás alá, s a melegágyakban szépen fej- ! ódő.palántátart megbetegedés nél’-ei nevelik fel. A palánták már kétleveiee nagyságúak, s a dohányföldek is készen várják az ültetést. (Jj!? 1 '! Vilmos felvételei.)
