Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-28 / 101. szám

Beszélgetés Kállósemjénben arríl, mién nem bízik a tanács vb. a dolgozó parasztok erejében —Virágbontó tavaszi eső permetez, néhány perc múl­tán azonban elvonulnak a szürke fellegek és az arany­sugarú nap öleli körül a lá­tóhatárt. A jól előkészített talajban lévő gabonaszálak ínegborzolják kis fejecské­jüket, s a domboldalon ku­koricát vető egyéni gazda szeme jólesően veszi tudo­másul mindezt. Az élet itat át mindent. Az útszéli lakácsort, amely még nem mer rügyet fakasztani, a haragoszöld búzatáblát, amely napról-napra bonto­gatja szárnyait, s a kövesút másik oldalán vető zetoros (kedvét, aki nagyokat szip­pant az illatos levegőből. ; Szorgalmas emberek a semjéniek. Olyan a földjük is, amely megengedi, hogy esőzés után dolgozzanak rajta, amely megfizeti a fá­radságot. Ha trágyát kap, ha megadják a mélyszán­tást, az ekét mélyebbre eresztik, boronával, henger­rel simogatják a hátát, bu­sásan ontja a termést. A semjéniek tisztában vannak azzal, hogyan lehet kiszed- Bii ebből a határból többet. (Domokos Gyula, a falu rgyik gazdája például mind­azokat az eljárásokat al­kalmazza, amelyeket vala­hol sikeresen próbálnak ki. Újságot olvas, lát, hall, és elraktározza, gyümölccsé •érleli a maga javára a má­sok tapasztalatait. S hogy nem ő az egyedüli, arról itt egy statisztika-félé: 1949-ben műtrágyát hasz­nált a községben 2 paraszt: 1955-ben műtrágyát hasz­nált a községben legkeve­sebb 600 paraszt. Az eredmény megmutat­kozott, hiszen a péstisó gyorsan szaporítja a ter­mést, hatása szinte azonnal jelentkezik. Most pedig mindenki pétisót rendelt, l'ls ez természetes is. Csak­hogy az új műtrágyagyárat most építik, az eddigiek még nem tudták kielégíteni . a fokozott igényt. Azért nem keseredtek el az em­berek, s a kötöttebb talajon ’.álisót, máshol az apró ■ érett istállótrágyát hasz­nálják. Mégis növelik a termést. A tavaszi fej trá­gyázást tehát íélig-meddig megoldották, aztán követke­zik a növényápolás, ahol egyikük sem vall majd szé­gyent. Ezt Ígérték meg a tanácstagok is választóik nevében a legutóbbi ülésen. Olyan itt a termelési kedv, csendült ki a gyűlés hangú­dalából is, mint még soha. Az emberek bizakodók. Bíz- nak az időjárásban, amely eddig kitűnő, a gépekben, de legfőképpen saját ere­jükben, akaratukban. És nagyon mérgesek len­nének, ha tudnák, hogy a tanács végrehajtó bizottsá­gának néhány tagja más­képpen vélekedik róluk. Mert a községi tanácson talán azt sem' tudják, hogy megjött a tavasz. Üléseznek rendületlenül és nem isme­rik községük adottságait, lehetőségeit. Ezért mondta Kocka József vb. elnökhe­lyettes, amikor megkérdez­tük, hogyan növelik a ter­VENDELETEK HATÁROZATOK Д Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának rendeleie a lakáházszövetkezetek szervezésére! és szävelkezeti ( íársházak építéséről A Magyar Közlöny 1936. évi április 24-i számában jelent meg a Miniszterta­nács 11/1956. (IV. 24.) sz, rendeleté, mellyel lakó­házszövetkezetek szerve­zésének és szövetkezeti társasházak építésének módozatait szabályozza. A lakóházszövetkezetek cél­ja, hogy a dolgozók ön­kéntesen összefogjanak abból a célból, hogy az állam által felépített tár­sasházakban saját megta­karításaik és az állam ál­tal nyújtott kölcsön és támogatás felhasználásá­val maguknak saját ott­hont biztosíthassanak és a lakásoknak ilyen mó­don történt használatba­vétele után a ház keze­léséről, üzemeltetéséről, karbantartásáról, valamint tatarozásáról együttesen gondoskodjanak. Az állam a szövetkeze­tek tagjai részére kü­lönböző kedvezményeket nyújt: Házhelyet a telek­juttatás általános szabá­lyai szerint biztosít, a helyszínre alkalmazott típustervet bocsát rendel­kezésre és viseli a köz­művesítés és a közmű be­kötés költségeit, a vételár kiegyenlítésére hosszúle­A megyei tanácstagok fogadóórái méshozamot: ..gyengén. na_ őszintén: nem bízok abban, hogy a hozam 3 százalék­kal emelkedjen.“ A miért­ív az volt a válasza: „nem kapni pétisót.“ Azután hosz- szú magyarázatba kezdett, amellyel igazolni akarta előbbi állítását. A végered­mény persze az lett: Kocz- ka elvtárs rájött, mennyire nem ismeri a dolgozó pa­rasztokat, a bennük rejlő akaratot, erőt. S most látja a többi ve­zetővel együtt: nem lehet a régi módon dolgozni, kö­zel kell kerülni a néphez. Május 3-án: Fábián La« jós a megyci tanácsnál -dél- előtt 10 órától, Május 4-én: Vincze Jó« zsef a megyei tanácsnál dél­előtt 10-t51. Májas 5-én: Dr. Molnár Jenő a megyei tanácsnál dél-« előtt 10-től, Sárközi István Encsencsen, P. Mártha Sándor Komoróban. Május 7-én: Fekszi Ist­ván a megyei tanácsnál délelőtt 10-től, ifj. Csohány Gábor Olcsvaapátiban, Sza­bó István Nyírcsászáriban, Vancza Lajos Barabásban, Május 9-én: Kocsis László a megyei tanácsnál délelőtt 10-től, Fekete András Náb- vádon, Komlósi Béla Nyír­teleken, Kisgyőri László Tiszaszentmátorban délelőtt 8-tól. 1 Május 10-én • Gulyás Etnilné a megyei ta r ácsnál Nagy Kálmán Penyigen, Szoták Ái-pád Tyúkodon, Polcz János Szabolcson. Május 11-én: Dr. Molnár Jenő a megyei tanácsnál délelőtt 10-től. Balogh Jó­zsef Szamosújlakon. Ko­vács Sándor Balkányban, Vári Ilona Székelyben. Május 12-én: Fábián La­jos a megyei tanácsnál, Bada Anna Nagyhalászban, ifj. Pék József Bobodon. A megyei tanácstagok beszámolói: Május 7-én: ifj. Csohány Gábor Olcsvaapátiban, Van­cza Lajos Barabásban. Május 9-én: Komlósi Béla Nyírteleken. Dicső Aladár Benken. Minta biológiai kert léíeniilt Ijfehéríón Fehér Rózsa fiatal peda­gógus lelkesedéssel szervez-- te meg az iskola melletti területen a minta biológiai kertet, amelyben 50 féle nö­vénnyel, műtrágyákkal és művelési módokkal kísérle­teznek az iskolai szakkör tagjai. A kert egyben nagy­tanulságul szolgál a község dolgozó parasztsága számá­ra is. A községi tanács felka­rolta a helyes kezdeménye­zést és anyagiakkal — leg­utóbb például a kerítéshez hiányzó ágasokkal járult hozzá a kert körülkerítésé­hez, hogy a jószág kártéte­létől megóvhassák a kertet; járatú kölcsönt nyújt, 15 éven át adómentességet biztosít. Szövetkezetei üzemek, vállalatok, továbbá a ta- • nácsok végrehajtó bizott­ságai szervezhetnek. A I szövetkezet szervezéséhez1 a város-községgazdálko- i dási miniszter engedélye í szükséges. A szövetkezet. tagjai 1 munkások és alkalmazót- , tak, szellemi, szabadfog- lalkczásúak és nyugdíja- I sok lehetnek. A tagként való felvétel az üzem, a . szakszervezet, illetve a tanács végrehajtó bizott­ságának javaslata alapján történhetik. A tagnak belépéskor kötelezettséget kell vál­lalnia, hogy fizetési kö­telezettségének maradék­talanul eleget tesz, illető­leg hozzájárul ahhoz, hogy a törlesztő részlete­ket illetményéből levon­ják. Nem lehet szövetkezet­nek tagja, aki már egy másik lakásépítő szövet­kezetnek tagja, vagy olyan lakóépület áll a tu­lajdonában, mely lakás­igényét kielégíti és abban lakik. Sxab^lv^Ssutmár megyei Tanácsok Lapja Az idei к öl Iség vetési tervet tárgyalták a megyei tanács ülésén Л megyei tanács tegnapi ülésén többek között meg­tárgyalták az 1955. évi költ­ségvetési zárszámadást és az 1956. évi költségvetési tervet. A beszámolót a pénzügyi osztály vezetője, Daróczi Miklós elvtárs tar­totta. Az idei költségvetés­ről elmondotta, hogy ez az eddiginél világosab­ban tükrözi ■pártunk és kormányzatunk gondos­kodását a dolgozók min­den irányú szükségle­teinek kielégítéséről, a nagyüzemi gazdálkodá­sunk fejlesztéséről. Ebben az évben közel 316 millió forintos költségvetés­sel gazdálkodunk. Az összeg majdcsak 10 millióval múlja felül a tavalyi összeget és az ágazatonkénti elosztás is lényegesen változik. Megyei költségvetésünkben elsőként foglal helyet az oktatási, kulturális és szociális kiadásokra terve­zett összeg. Ebben az év­ben az oktatási osztály által végrehajtandó beruházási feladatok közölt szerepel 8 tantermes, 12 tanter­mes gimnázium és egy 17 és egy 19 tantermes általános iskolai beren­dezés biztosítása. Ezenkívül nevelői lakások és 50 férőhelyes óvoda léte­sítése szerepel. Ebben az évben a megye költségveté­sében háromnegyed millió forint van biztosítva nép- m ű velési beruházásokra. Ebből befejezzük a járási kuli úrotthonok építését, s a többi összegből a meglévő kultúrházakat fogjuk beren­dezni. hogy azok a követel­ményeknek megfeleljenek. A 860.000 forint egész­ségügyi költségvetésből a nyíregyházi kórház csatornázását hajtjuk végre, orvosi rendelő­intézetet és lakást épí­tünk Tiszaszalkán, Mándokon, Záhonyba, és Kemecsén. Csak or­vosi lakás épül: Vásá­rosnaményban. Csen- gerben, Mezőladányban, Nyíregyházán és Tisza­szalkán. Mándokon iskolai TBC sza­natóriumot rendezünk be, ahol az iskolás gyerekek betegségük ideje alatt is tovább folytathatják majd tanulmányaikat; Üj járási szülőotthon épül Csengerben, tekintettel arra, hogy erről a részről nagyon nehéz volt megközelíteni a kórháza­kat, szükséges egy új szülő­otthon építése. A 13 millió forint város és községgazdálkodási be­ruházási összegből elsősorban megyénk jó ivóvíz ellátását kíván­juk biztosítani, korszerűsítjük a város és községgazdálkodási vállala­tot, 23 közkutat létesítünk. Ezeknek a . feladatoknak végrehajtásánál különösen fontos a lakosság segítségé­nek igénylése. A dolgozók hozzájárulása nagy mérték­ben meghatározza, hogy a rendelkezésünkre álló ösz- szegből hány kutat tudunk majd létesíteni. Az 1956. évi költségve­tésünk hűen tükrözi és segíti a mezőgazdaság szocialista átszervezése vonalán megoldandó feladatokat. E költségvetésünkben biz­tosított hitelek lehetővé te­szik meglévő termelőszövet­kezeteink megszilárdítását, és a termelőszövetkezetek számszerű növekedését. Még ebben az évben befejezzük a Mátészal­kai Baromfikeltető Állomás megépítését és így lehetőség lesz a ba­romfi állomány növelé­sére a megye termelő­szövetkezeteiben. Az erdőtelepítésekre és fásításokra megvan a pénz­beli fedezet. 16.620.000 fo­rint van biztosítva állatte­nyésztésünk fejlesztésére. Ebből biztosítjuk töb­bek között a 190 állat­orvosi rendelő, állatkór- ' ház, és a mátészalkai ambulancia működési szükségleteit. Az elmúlt évek adatai bi­zonyítják, hogy állat elhul­lások és állatbetegségek csökkentek és ezt ebben az évben még inkább csökken­teni kívánjuk azzal is, hogy megfelelően ellátjuk az állategészségügyi szolgála­tot. A beszámoló végül az elmúlt évi költségvetési gazdálkodás hiányosságá­val foglalkozott, s pedig azzal, hogy községi tanácsi végrehajtó bizottságaink né­hány kivételtől eltekintve nem támaszkodnak eléggé az állandó bizottságokra, nem kérik azok segítségét á költségvetési feladatok megoldásában, de az össze­állításban sem. ’ -«С «Г 1 l.piil. szépül ' Gergelyiugörnya ( Igen eldugoti község 4 : volt a múltban a me- l 1: gyében Gergelyiugor- 1 ( nya. Főleg egyedül ar- у ; rój r ótt híres, hogy a 1 I: megyében itt voltak a 1 ( legrosszabbak az utak, у a járdák. Aki ma meg- í 1: látogatja községünket, « , megelégedéssel szem- У : 1 él heti a 300 méteres í 1: kőjárdát, az 500 méter ’ , hosszú betonjárdát, a } megjavított utakat, a i I vízlevezető csatornát, I az új tűzoltószertá! at, у : és még sok mindent. í I ■ A tavaszi munkák- « I kai egyidejűleg gon- J doskodunk arról is, i 1: hogy a határban lévő l I kutak használhatók le- } gyenek. A községbe i ' most érkezett 5000 da- « ( rab nyárfa, amelyet * már ültetnek is a dől- 4 1: gozók. Nem rég kap- l I tunk 58.000 forintos } költséggel egy fúróit- 4 • kutat az államtól. Min- i I. den hónapban épül 1 !■ valami új. csinosodik, » szebb lesz a község. í Halnál Katalin, f » -»«А -f Ebben az évben még in- kább kérjük az állandó bizottságokat, hogy rendszeresebben ellen­őrizzék a múlt évben kialakult helyes mód­szer alapján a költség­vetések végrehajtását, évközben is. Számoltassák be a pénzügyi osztályokat időközben a költségvetés végrehajtásá­ról. Ez a program nem csu­pán gazdálkodó szerveink pragramja, hanem megye лк valamennyi dolgozójáé és éppen ezt minden tételben úgy kell végrehajtanunk, hogy az a pártunk által kitű­zött feladatokat szolgálja népünk boldogulására. A költségvetési beszámo­lót élénk vita követte, melyről következő szá­munkban számolunk be. Az újfehértói Rákóczi vezet a községben Újfehértón a tavaszi munkák kezdete elölt a Rákóczi TSZ versenyre hívta a község termelőszö­vetkezeteit a 3 százai "ко * többlettermés túlteljesítése- re. A községi tanács most értékelte a verseny váll alá. sok teljesítését. A Rákóczi pontosan teljesítette az ese­dékes vállalásokat és élen jár a téeszek közül. Vala­mennyi tavaszit elvetélték, a szántást befejeztek. Vál­lalásukon felül — külön május 1 tiszteletére vállal­ták 13 hold cukorrépa meg- sarabolását, utána henge- rezését. Ezen kívül .segítsé­get nyújtanak а II. Kong­resszus Termelöszövetko- zetnek is. Miké József vb-eliwik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom