Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-27 / 100. szám

1956. április 2S, szombat

2

NÉPLAP

Irányelvek a magyar

népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez

(Folytatás az 1. oldalról.)

lőszövetkezetek az eddiginél jelentősen nagyobb mértékben járuljanak hozzá a lakosság közszükségleti cikkekkel való ellátásához; mind jobb in elégítsék.ki a javítási i lényeket. A döntően helyi anyagokkal, helyi szükségletek ellátására dolgozó minisztériumi iparvállalatokat át kell adni a tanácsoknak. Ez utóbbiakat nem számítva, öt év alatt az állami és szövetkezeti helyi ipar 1 termelése mintegy 35 százalékkal emelkedjék. Nagy súlyt kell helyezni a helyi építőanyagipari termplés fejlesztésére.

Továbbra is biztosítani kell, hogy a magánkisipar részt vegyen a lakosság szükségleteinek kielégítésében.

Fejlesztek kell a háziina ri tevékenységet, és ki

kell szélesíteni a háziipar termékeinek értékesítését. Gondot kell fordítani a népművészet és iparművészet termékeinek a lakosság körében való szélesebb elterjesztésére.

Az építőipart jelentősen fejleszteni kell, hogy képes legyen a beruházási és felújítási célkitűzéseknek megfelelően betölteni növekvő feladatát mind a lakásépítés, mind az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és a népgazdaság többi területén előirányzott építkezések tervszerű megvalósításában, öt év alatt az építőipar termelése 54—56 százalékkal emelkedjék. Az építőiparba mintegy 1 milliárd forintot kell beruházni, ennek több mint kétharmadát új gépekre fordítsák.

Az építési tevékenység messzemenő átalakítását

kell megindítani, és ezzel az építkezések lényeges meggyorsítását és olcsóbbá tételét; az építőiparnak, főként a lakásépítésnek gyáripari jellegű’ szerelőiparrá való fokozatos átalakítását kell elérni.

Jelentősen fokozni kell az előregyártott vasbetonelemek és szerkezetek alkalmazását. Több mint nyolcszorosára kell növelni a felhasznált üreges téglák és falazóblokkok mennyiségét. Az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell kislejtésű tetőket építeni.

Az építőipar rendelkezésére álló gépek, berendezések és egyéb eszközök észszerűbb kihasználása szükségessé teszi az építőipar szervezettségének fokozását, a jelenleg szétforgácsolt építőipari szervezet célszerű átalakítását.

II. Az ipar műszaki színvonala

népgazdaság toAz egész, népgazdaság további fejlődése megköveteli, hogy második ötéves terv során az ipar minden ágában a |nűszaki színvonal gyors ütemben emel-, kedjék. A nemzetközi mun-.1 kamegosztásra támaszkodva, s felhasználva a szocialista tábor és a tőkés országod legjobb tapasztalatait, bizl tosítani kell a rohamosai fejlődő technika eredméi- nyeinek fokozott meghonosítását, az élenjáró tapasztalatok széleskörű elterjesztését és ezzel a műszaki haladás jelentékeny meggyorsítását.:

A technika fejlesztésére rendelkezésre álló eszközöket a következő alapvető feladatok megoldására keli összpontosítani;

A munká termelékenységének növelése és a dolgozók munkakörülményeinek' javítása érfiekébnn jelentékenyen fokozni termelöfo_lyadat.-.., -nindenek- ■-?ÍTrff~a nehez fizikai és egészségre ártalmas mun- <ák gépesítésé- A fő folyamatok mellett fokozottan törekedni kell a kisegít 5 és mellékmunkák gépesítésére és ezáltal el kell érni, hogy az iparban ] dolgozó munkások minél nagyobb részét a termelés alapfolyamatában lehessen foglalkoztatni. Egyes területeken meg kell kezdeni és ki kell terjeszteni a termelőfolyamatok automatizálását. Jelentékenyen növelni kell a gépi beruházásokat oly módon, hogy egy pj munkásra közel négyszelr annyi gépi beruházás jusson, mint az első.ötéves terv során. Az elavult gépek fokozatos kicserélésére, új gépek és berendezések üzembe helyezésére az iparban öt év alatt a beruházásra és felújításra előirányzott ösz- szegekböl összesen mintegy 14 milliárd forintot kell fordítani.

Az építői parban célul kell kitűzni a munkaigényes és nehéz fizikai munkák fokozott gépesítését és az előregyártóit elemek és szerkezetek felhasználásának nagymértékű fokozását. 1960-ra a földmunkák gépesítésének foka érje el a 67 százalékot, a betonkeverésé a 90 százalékot. Az előregyártóit elemeket és szerkezeteket emelő gépek számát kihasználásuk jelentős növtelése mellett öt év alatt meg kell kétszerezni. Kiterjedtebben kell alkalmazni a gépeket a vakolás, parkett agy alulás. meIII. Mezőgazdaság

:- A mezőgazdaságban a második ötéves terv során egyidejűleg kettős feladatot kell megoldani: a termelés nagymértékű fellendítését és a mezőgazdaság szocialista átszervezésének sikeres előrevitelét.

Az 1956—60. években a mezőgazdaságnak az első ötéves terv időszakához képest mintegy 27 százalékkal több terméket kell iiztósí- tania a népgazdaság növekvő szükségleteinek fedezésére, az -életszínvonal emelésének megvalósítására. Ennék megfelelően 1960- oan a kenyérgabonatermés az 1955. évi 27 millió májáról kereken 30 millió mázsára, a kukoricatermés 29 millió mázsáról mintegy 41 millió mázsára, a vágásra kerülő állatok összsúlya 8.5 millió mázsáról 11 millióra, a tejtermelés 1.5 milliárd literről 2 milliárdra, a tojástermelés 1.4 milliárd darabról 1.8 milliárdra, a gyapjútermelés 58.000 mázsáról 100.000 mázsára emelkedjék. A termelés e nagyarányú növelését a mezőgazdaság anyagi ellátásának és műszaki felszerelésének jelentős növelésével, a termelők érdekeltségének sokoldalú érvényrejuttatásával kell alátámasztani. Az átlagosnál nagyobb mértékben kell emelni a termelést az állami gazdaságokban és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben.

A szocialista nagyüzemi gazdálkodás mindinkább megmutatkozó előnyeire támaszkodva elő kell segíteni a termelőszövetkézetek felvirágzását és a termelőszövetkezeti mozgalom jelentős fejlődését, hogy 1960-ig a dolgozó parasztság többsége saját meggyőződéséből rátérjen a szövetkezeti gazdálkodás útjára és ezzel a tervidőszak végére a mezőgazdaságban túlsúlyra kerüljön a szoc:a- lista szektor.

A mezőgazdaságba öt év alatt állami eszközökből 13 ; milliárd forintot kell b?i u- . házni, 53 százalékkal tö’o- ■ bet, mint az első ö.éves ; terv időszakában. Ehhez já- - rul a termelőszövetkezetek l saját erőből történő, mint- . egy 1 milliárd forintos beruházása.

lévő öntözötelepek műszaki felszereléseit. Az öntözött területet az 1955. évi 159.000 kát. holdról 1960-ban 240.000 kát. holdra kell növelni. A rizstermesztés megjavítása céljából át keli térni a rizsnek vetésforgóban való termesztésére és új fajták bevezetésére.

Tovább kell fejleszteni hazánk hagyományos kertészeti kultúráját. Növelni kell a nagyobb tápértékű zöldségfélék arányát, nagyobb mértékben kell kihasználni a helyi energiaforrásokat melegházi kertészetek létesítésére.

öt év alatt mintegy kétszeresére kell növelni a nagyüzemi gyümölcsösök területét, fejlesztve a háztáji gyümölcsösöket is.

A szőlő- és bortermelés tokozásának fő módja: a szőlőterületek felújítása és a tőkehiány pótlása. Ehhez jelentősen fokozni kell a sz őlőoltvány-termelést. Az új szőlőtelepítésekben növelni kell a csemegefajták arányát. Meg kell gyorsítani történelmi borvidékeinken — elsősorban To- hajhegyalján és Badacsonyban — a szőlők korszerű felújítását. Meg kell javítani a bor minőségét.

A rétek és legelők terméshozamát 10—15 százalékkal keli növelni. Nagy gondot , keli fordítani az elhanyagolt legelők fútermé- sének fokozására, a rétek és legelők javítására.

2. A népgazdasági szükségletek kielégítése, különösen a lakosság húsellátásának minél gyorsabb megjavítása szükségessé teszi az állattenyésztés jelentős ' fejlesztését, mindenekelőct hozamok emelése révén. TeleritÖsCn növelni kell az állt i termékek, termelését: a hit >tt sertést 25—30 százalékkal, a tejtermelést 35— 40 százalékkal, a tojástermelést pedig 20--25 százalékkal.

Biztosítani. kell, hogy a szarvasmarhaállomány 1960- ra mintegy 5 százalékkal és a tehénállomány az 1955. évi 885.000-ről 1.000.000-ra emelkedjék.

A hús- : és zsírtermelés gazdaságosságának fokozása érdekében a sertésállományt a második ötéves terv során általában nem kell növelni, de fokozni kell a hússertések arányát és rövidíteni kell, a hizlalás időtartamát. A juhállományt. öt év alatt 25—30 százalékkal kell növelni. A mezőgazdasági és szállítási munkák gépesítésével összhangban 200.000 darabbal kell csökkenteni a lóállományt.

A baromfitörzsállcmányt mintegy 1 millió darabbal kell növelni. Az állami keltetőéi lomáseken s gazdaságokban 1960-ban 30 millió naposbaromfit kell kikeltetni. '

Fokozatosan ki kell küszöbölni a takarmány hiányt. Ehhez elsősorban a takarmány termelést kell növelni: a falta’ mánygabona vetésterületét az 1955. évi 3,155.000 kát. holdról 1960- ban 3,520.000 kát. holdra, a szálastakarmánv< két

1 036.000 kát. holdról 1,125 030 kát. holdra. Ezen!- ívi.'l a másodvetés területét öt év alatt mintegy 40 százalékkal kell emelni. A takarna á ny gabona össztermelése 1060.-ban 50 millió mázsa le. gyen, szemben az 1955. évi 40 millió mázsával. A lucerna- termelését — vetésterületének kereken 40 százalékos növelése mellett — az

1955. évi 7,800.000 mázsáról 1960-ban hozzávetőlegesen 13,000.000 mázsára kell emelni. Tovább kell fokozni a silózást: az 1955. évi 4,300.000 köbméter silótakarmánnyal szemben 1960- ban legalább 9,000.000 köbméter silótakarmányt kell készíteni. Elő kell mozdítani a takarmány jobb értékesítését az ipar által termelt antibiotikumok és különféle fehérjepótló anyagok felhasználásával. Mindezzel, valamint egyéb sokoldalú intézkedésekkel, többek között a betakarítási, tárolási veszteségek csökkentésével szilárd takarmányalapot kell létrehozni az állati termékek termelésének növeléséhez.

Továbbfejlesztve az állategészségügy területén elért kiemelkedő eredményeket, meg kell akadályozni a fertőző állatbetegségek járványszerű elterjedését. Megelőző intézkedésekkel és szervezett védekező munkával gyorsabb ütemben kell felszámolni a brucellózist és a gumókért.

3. A növénytermelés és az állattenyésztés előirányzott fejlesztéséhez a második ötéves terv folyamán lényegesen több és korszerűbb gépet kell biztosítani .a mezőgazdaság ’ részére, mint az első ötéves terv időszakában. Mintegy 4,4 milliárd forintot kell mezőgazdasági gépek beszerzésére fordítani, szemben az első ötéves terv idején e célra felhasznált 2,3 milliárd forinttal. A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban széles méretekben meg kell valósítani egyes kultúrák — elsősorban a gabonafélék — összes munkafolyamatainak teljes gépesítését. Nagymértékben kell előrevinni a kapásnövények — elsősorban a kukorica —, valamint a szálastakarmá- •nyok gépi erővel való művelését és betakarítását.

A traktorállomány (15 lóerős traktorra átszámítva) I öt év alatt mintegy 19.000 darabbal növekedjék. Ezáltal az egy traktoregységrn jutó szántóterületet 404 kát. holdról . mintegy 230 kát- holdra kell csökkenteni.

A növényápolási munkáknak az állami gazdaságokban 95 százalékos, a termelőszövetkezetekben 65 százalékos -gépesítéséhez a traktorállományon belül 18 százalékról 43 százalékra kell emelni az univerzál traktorok részarányát.

A kalászosok betakarítását az állami gazdaságokban 95 százalékra, a termelőszövetkezetekben 70 százalékra kell gépesíteni. Az 1956—60-as -.években együttvéve több mint 3800 arató-cséplőgépet, több mint 1400 kévekötő-aratégépet, több mint 6000 kukoricakombájnt és silókombájnt, mintegy 1500 darab cukorrépa-kombájnt, jelentős'számú burgonyaültető és’ pur- gonyabetakarító gépet kell a mezőgazdaság- rendelkezésére bocsátani. )

Fokozni kell a villa ruc-^ energia felhaszná’ási- IP mezősazdasá’gban. A másoy dik ötéves terv folyamán meg kell valósítani minden, állami gazdaságnak és gépállomásnak az országos villamoshálózatba való fce-t - csolását.

Növekvő mértékben к gépesíteni és villamos ta az állattenyésztés munkait iyamatait, mindenekelőtt takarmányelőkészítést, szállítást és az itatást.

Meg kell kezdeni a kertészet és szőlőtermelés gépesítését, elsősorban a nagyüzemi permetezés fejlesztő, sével.

4. A második ötéves teil’ időszakában tovább kell fejleszteni a gépállomásokat. Bővíteni kell felszerelésüket, mintegy 100 új gépállomási javítóműhelyt kell létesíteni. A gépállomások céljaira öt év alatt hozzávetőlegesen 3,5 milliárd forint beruházást kell fordítani.

A gépállomások fejtsenek ki az eddiginél nagyobb arányú és sokoldalúbb munkát a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítése, üzemszervezésük megjavítása végett. Tevékenységüket fokozatosan ki kell terjeszteniük a termelőszövetkezetek állattenyésztésének fejlesztésére is. Egyes munkák gépesítésével és a magasabb szakképzettséget ki- : vánó szerelési munkák el- . végzésével nyújtsanak segítséget a termelőszövetkezetek építéseihez. <

A gépállomásoknak 1960- ban 1955-höz viszonyítva mintegy 70 százalékkal kell- ■ növelniök az egyéni parasztok számára végzett 1 kai.' holdra eső gépi munka.« mennyiségét.. A talajmun-y kán kívül nyújtsanak se-, gítséget az egyéni parasz-j,. toknak a szállítási, silózási és darálás! munkák elvég-., zésében is. •

Javítani kell a gépes ki-- ■: használását. Az egy mű-., szakra eső tráktorteljesíf-* ményt 10—12 százalékkal* kell emelni. Megfelelő murtv kakörülményeket Kell biztosítani a dolgozók részéré? hogy mielőbb ki kovácsolod- jék az állandó szilárd munkásgárda és megszűnjék a traktorosok vándorlása.

5. A meglévő mezőgazdasági termelőszövetkezeteket1 úgy kell fejleszteni, Logy állandóan erősödjék a közös gazdaság, megjavulj on üzemszervezésük, gyors ütemben emelkedjék termelésük. Az új termelőszövetkezetekben gyors fejlődésre képes, egészséges közös gazdaság létrehozására kel] törekedni. Az eddiginél nagyobb mértékben kell segíteni az alacsonyabb típusú1 termelőszövetkezeti csoportok megalakítását és fokozatos fejlődését is a közös: gazdálkodás útján. Hatékonyan kell támogatni- a' földművesszövetkezeti moz-j galmat, s ennek keretében1 az egyszerű termelési társulások, szakcsoportok mű-1 ködösét.

A második ötéves terv időszakában el kell érni,! hogy a már létrejött, többéves termelőszövetkezeti! gazdaságok példamutató: szocialista nagyüzemekké! váljanak. és termelésük! színvonala évről évre nagyobb arányban szárnyalja’ túl az egyéni gazdaságokét. Ugyanakkor hatékony támogatást kell nyújtani az újonnan alakult termelőszövetkezeteknek kezdeti ne-' hézségeik leküzdéséhez és gazdálkodásuk megalapoz.á-' zásához, hogy termelésük, mielőbb elérje és mégha..-; ladja az egyéni gazdaságok1 átlagos termelési szintjét.

A termelőszövetkezetek! izámára öt év alatt mint-i ! egy 4 milliárd forint — eb-.; I bői több mint 3 milliárd forint építkezésre szolgáló —■ J beruházást kell előirányoz-: I ni. öt év alatt meg kell' ’ :pítem a termelőszövetke- . etekben mintegy 190.000 zarrasmarha-férőhelvet és

000 000—1,200.000 köbmé- ' r befogadóképességű silót.

,'v. termelőszövetkezeteket el’ ■ i ll látni főként az állattenyésztéshez, valamint a ^állításhoz szükséges gélekkel. tehergépkocsikkal is pótkocsikkal.

(A befejező részt holnapi számunkban közöljük.)

szeles es festés elvégzésére. Az építőanyagiparban jelentősen fokozni kell a nyersanyagkitermelés, a

szállítás és rakodás gépesítését és tovább kell fejleszteni az égetés technikáját.

1. A novenytermeles központi feladata: kielégítően biztosítani az ország kenyérgabona-ellátását és megfelelő állami tartalék képzését. ' További fontos ieladata: megteremteni a gyorsan fejlődő állattenyésztés szilárd takarmányalapját és ezzel a hús- és ■.sírellátás megjavításának: egfontosabb feltételét.

Ä 'növénytermelés fokozá-1 iát elsősorban a fermssho: :amoK emelésével kell iiiz iosítani. Az első ötéves ■ :ervben elért átlaghoz kénest 1956—60-ban a kalászosok holdankénti termés- nozamát mintegy 10—12, a kukoricáért 30,, a burgonyáét ,25, a cukorrépáét pe- iig 22 százalékkal kell növelni. Fokozottabban kell elterjeszteni a nagyobb és jobb minőségű termést hozó vetőmagfajtákat. 1960-ban a Kukorica vetésterületének égalább 50 százalékán kell nibrid vetőmagot használni.

A második ötéves tervidőszak végére az ország szántóterületét ' mintegy 150.000 tat. holddal kell növelni é- Kereken 1 millió kát. hold gyenge termőképességű, szikes-, savanyú- és homoktalaj javítását, illetve zöldtrágyázását kell elvégezni.

öt év alatt a kalászosok ss a kukorica vetésterületét együttesen mintegy 6 százalékkal, ezen belül a kukoricáét mintegy 16 százalékkal, az évelő pillangósokét pedig 33 százalékkal kell növelni. 1960-ban 225.000 kát. holdon cukorrépát. legalább 390.000 kát. holdon burgonyát kell termeszteni.

Hatékonyabbá kell tenni a szervestrágya ksze'ését és felhasználását. 1960 ban műtrágyából összesen — hatóanyagban, kifejezve — 1 kát. holdon átlagosén az 1955. évi 5.6 kg he’yetf 19.9 kg-ot, nitrogénműtrágyából pedig 1.7 kg helyett Э kg-ot kell felhasználni.

Л növényi kártevők és betegségek leküzdésére lényegesen nagyobb mennyiségű nővér.;'véd őszért kell alkalmazni. 1960-ban több mint 800.000 kát. holdon kell vegyszeres gyomirtást végezni az 1955. . évi 160X03 kr-í. holddal szemben.

Rendbe kell hozni a meg-