Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-04 / 81. szám

N É P L A P

1936. április 4, szerda

Az SZKP kongresszusának útmutatásai fi. Gasdasági együttműködés a szocializmus táborában

A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa a szovjet párt- és állami szervek feladatául jelölte ki, hogy minden módon erősítsék tovább a baráti kapcsolatokat az európai és az ázsiai népi demokratikus! országokkal.

Ez a feladat természetesen nem új. kapcsolataink — egyre erősödő kapcsolataink — tízéves I múltra tekintenek vissza, s kiterjednek az élet minden területére, a politikára, a fegyverbarátságra, a gazdasági életre, s mindenütt hasznosnak bizonyultak, megtermékenyítő Hatással voltak.

Nézzük csali Magyarország gazdasági életét. Hazánk nem. bővelkedik természeti kincsekben. Saját gyárainkat 40 százalékban tudjuk ellátni hazai vasérccel, 10 százalékban kohókoksszal, egyaránt felerészben gyapjúval és nyersbőrrel. Honnan kapjuk a kohókoksz 90 százalékát, a gyapot közel 100 százalékát? Külföldről, elsősorban a Szovjetunióból és a népi demokratikus országokból. Mi tette és teszi lehetővé a termelőerők gyorsütemű fejlesztését) я szocialista

:iparosítást? Nem utolsósorban az a segítség, az a kölcsönös támogatás, amelyet egymásnak adnak a szocialista országok.

Mondhatná valaki: kereskedni lehet a tőkés országokkal is. Sőt. А XX. ..kongresszuson messzehangzó felhívás volt a békés együttélésre, a ..fegyverkezzünk” helyett a „kereskedjünk” jelszavának megvalósítására. Hogyan lehet akkor ele- ; get tenni a szocialista ! együttműködés követelmé- ; nyeinek, ugyanakkor fejleszteni a békés gazdasági kap- I csclatokat a tőkés, orszá- ' gokkal?

A kettő nem áll ellentétben. Amíg hasznunkra van- ; nek " l - ucsolatok, amíg kölcsönösen előnyt jelentenek. miért ne fogadnánk el a tőkés országok kereskedőinek ajánlatát?

De ha ezek a kápcsola- tc.k javunkra, vannak, mi szükség külön tárgyalni ,most a szpéiali^fá világ együttműködéséről?' Nem , lehetne egy kalap alá venni a kétféle külkereskedelmet?

Magyarország életében hosszú múltra tekint vissza a külkereskedelem. De 'most ne említsük csak., a

I szoríthatja, és. saját „akara-112 évvel. A legszorosabb [tát érvényesítheti. kapcsolatban van a lársaönállóságot jelent tehát a i dalom szükségleteinek kiI nehézipar. Szocialista kap-, elégítésével, az cletszínvo- I csolataink azonban mást is [nal emelésével.

jelentenek. Éppen a XX.

1 Az a szó, hogy külkeres- Kcngresszus -vetett rá fényt, , kedelem, nem közönséges: I milyen előnyök származnak : nyersanyagszailítást jelent |a szocialista világrendszer .már nekünk, hanem gaz- I gazdasági együttműködésé- dasági életünk további fel- [ b51. Nincs többé szükség a virágoztatását.

nehézipar minden egyes Az a szó, hogy külkerés- [ágának szakadatlan fejlesz-|kedelem, 1945-ben telt meg I tésére. Minden ország sa- [ új tartalommal, vagy mégl íját adottságainak megfele. 1944. őszén, amikor a Szov~ [lően, erőteljesebben fej- jetufüó első élelmiszerszálJ ! lesztheti az egyik vagy a | lítmányai megérkeztek ha- [ másik termelési ágat. Ami- i zánkba. Sokminden jött :ten pedig hiánya van, más azóta: gyapot, vasérc, koksz, [szocialista országból pótol-[gyakorlati tapasztalat, tudó. [Íratja. Magyarország bauxit.;mány. Ma már ott tartunk, 1 bányászata és alumínium- hogy a Szovjetunió és a né- [ipara pé.dául nagyra hivn-ipi demokratikus országok .tott. Több országot ellátha-! felállították az Egyesített tunk cikkeivel. S. a tőkés [ Atonkutaló Intézetet, amely kepzsiség- kizárásával jut-[a mi számunkra is lehető- [ hatunk szénhez, vasérchez [vé teszi, hogy kutassuk аг vagy más hiányzó áruhoz. 1 atomenergia békés felhasz1 Anyagi, tehenikai és tudó- [ Hálásának titkait, s élvesriik [mányos segítségnyújtás ez ; áldásait. Gazdasági életünk, [a kölcsönösség alapján, nem íszocialista építőmunkánkj

pedig közönséges üzleti bátran támaszkodik a Szov.; kapcsolat. A kölcsönös bi-, jetunió négy évtizedes fa. -zalcm es a barátság az nasztalataira, anyagi és er1 alapja, nem az üzleti gya- kölcsi támogatására.

nakvr's és az ellenségesbe- Január 1-én új ötéves dés. Ez a,' kapcsolat helyes . tervidőszak kezdődött я- . arányokat alakít ki a nép- Szovjetunióban, nálunk ési gazdaságban és gazdaságo- a szocialista tábor más or-í sabbá teszi a termelést. ■ szagaiban is. Az új öt év a<

Az a sasó tehát, hogy küi-[ tervek összehangolása, a( 'kereskedelem, májt jelent, |közös erőfeszítések nyomán' merőben mást, mint erelőtt ígér új eredményeket.

.Magyarországot, mivel függőségben volt Németországtól és más államoktól.

Sem a német tőke magyarországi terjeszkedését, I sem' a válság átterjedését • nem akadályozhatták meg az akkori külkereskedelmi í viszonyok.

Л válság, a tűkés hatalmak káros befolyása ma is ’érvényesülhetne Magyarországon, ha nem volna a szocialista világrendszer ' tagja, ha nem kötné a test- I véri kapcsolatok ezer és ezer szála a Szovjetunióhoz, a népi demokráciákhoz. — ! Bátrán nevezhetjük testvé- j rínék ezeket a kapcsolátc- I kát. Nemcsak 'azért, mért a ! szocializmus közös célja , testvérré tesz bennünket, hanem azért is, mert gond- . jainkban, bajainkban szá- ) míthátunk а szocialista tábor segítségére. A szocialista gazdasági kapcsolatok . v? jelentik, hogy e tabor . minden országában Terv- rzé.űón fejlődik a gazdasági életi Minden ország- , iii'.iz sajat 'parr'. saját uc- ié/inaru van. Elég a múl'- ’ jc'l i Magyarország példáját ’■említeni, hogy 'megértsük: . saját ipar, sai'á’t' nehézipar I nélkül veszélyben van az forszát? függetlensége. A fejlettebb gazdasággal rendelkező. országok blokádja 'rövid idő 'alatt"tönkreteheti ' á ' gyengét, kapitulációra

mait es a Horthy-körszakc-t.

A két világháború közti időben a magyar' uralkodó osztályok politikája a német orientáció volt. Ez a politika sem maradt'hatástalan a. gazdasági életre I sem. A mnlt külkereskedelme kiszolgáltatja az országot a német piacnak, s ott kótyavetyélte el á

■ magyar petróleumot, báüxi- tot, gabonát, zsírt és más, elsősorban mezőgazdasági i termékeket. ■ Németország 'fejlettebb iparral rendelkezett. Iparcikkekét szállítót! tehát, a cseretermékekhez

' képest drága áron, s nem is i mindig a legszükségesebbe- ■két. Emlékezhetünkmég. hogy elárasztották az'- ör■ szagot gyermekjátékokkal, különféle csecsebecsékkel

; optikái cikkekkel.

Kézenfekvő, hogy érinél; ■a külkereskedelemnek ’ neír

■ volt ssmmi jó hatása a má- [gyár- gazdasági életré. Non i fejlesztette sem ' az ipart

sem a mezőgazdaságot. Sőt |Ez a kere;k -delem olyát ; ..importárut'’ hozott’ az őr I szagba, amely nélkül nyugodtan meglehettünk. volna

■ A válság volt ez á ,,bzho zatali .jcikk”, amely" akárhö fort ki, nemigen kerülte e

llíssünnepfiég hasúnk felszabadulásának 11, évfordulója alkalmából

Dolgozó népünk a Hősök') terén emlékművet emelt a j hazánk szabadságáért és; függetlenségéért elesett hő- i sok emlékére. Az emlékmű- j vet kedden ünnepélyesén i leplezték le. ■■- ■

A zászlókkal övezett téren az emlékművel Szemben a néphadsereg díszőr-' sége sorakozott fel csapatzászlóval. A téren körül

'г budapesti dolgozók tömege álltak.

Az emlékműavatási' ünnepségen megjelent a pari és a kormány vezetői közül Dobi István, Erdei Ferenc Hegedűs András; Kovács István, Mekis József, Rákos: Mátyás, Bata István, Piros László, Egri Gyula. ’ Öt; volt az ünnepségen á Magyar Dolgozók Pártja Köz ponti Vezetőségének, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Miniszter tanácsának és ,a, táfiofnbli karnak számos- tágja, a po litikai, gazdasági és kultű ralis élet sok vezető szemé iyisége. ....

Megjelentek, az ünnepié gen a nagykövetségek : é. követségek vezetik; ' 1

Ott voltak a ‘ Budapestéi akkreditált katonai-és- lég ügyi attasék és helyettesei!

ciák és lengyelek. Szinte nincs nép,. amellyel ne len-i nőnek közös hőseink. Aj népek igazi, vérrel pecsételt testvériségének, a pro-!

j letár-nemzetköziségnek emlékműve is ez a kő.

De látszik a Gellért-hegy- rol a Szabadságszobor, al hűség és hála szobra, fel- ' szabadítóinknak, a szovjet ] hősöknek emlékműve, vég- ső győzelmét hirdetve annak, amiért életüket áldozták, azok, akikre itt emlékezünk.

A párt és a kormány elhatározásából felállított emlékművet most, felszabadó-, lásunk ünnepén átveszi a nép.

Miháiyfi Ernő beszéde után a himnusz hangja mellett leleplezték az uj emlékművet. A leleplezés után Hazai Jenő vezérőrnagy, a honvédelmi miniszter helyettese mondott beszédei;

Az emlékművet Buda- pesty.Főváros Tanácsa, Budapest lakossága nevében Pcngrácz Kálmán, a fővá- rosi tanács végrehajtó bi-; jzettságának elnöke vette át. ! A hősi emlékműre ezután I koszorúkat helyeztek el.

: Az Internacionálé hangjai jután a díszőrség díszmenet- |ben elvonult a hősi emlék- imű előtt.

; Az ünnepségen Miháiyfi i : Ernő, a Hazafias Népfront) Országos Tanácsának főtit- ikáfa mondott beszédet.

к —- Felszabadulásunk év- j fordulójának' ünnepón új I hősi emlékművet avatunk. : Emléket állítunk itt, a Hő- ;sök terén azoknak a hősök. ; nek, akik évszázadokon át í életüket áldozták népünk : szabadságáért és független- ségühkért — mondotta többek között. i

Nagynevű és névtelen í hősök ezreinek és tízezrei- í nek közös emlékműve ez a ■ hófehér kőtömb,; amelyen í 'pálmaággal kcszorúzva ez a! i felírás: „A hősök emléké-.' : nek, akik népünk szabad- j ságáért és nemzeti füsget- . fenségért áldozták életü- , két ”

Egyszerre emlékezünk itt (Dózsa Györgyre s névtelen seregére. Zalka Mátéra, (Hunyadira és katonáira, (Rákóczi kurucaira, a 48-as : szabadságharc hőseire, a 'munkásmozgalom mártírjai- ’ ra. Szamuelly Tiborra és) 1 Rózsa. Ferencre, Petőfire és j József Attilára és Radnóti Miklósra, Derkovitsra és I ‘Schönhercz Zoltánra. Sal- ; laira, Fürstre és Ságvári 'Endrére,' Bálint Györgyre j 1 és Földes Ferencre, azi ' 1919-es harcok hősi halót-:

taira, minden hősünkre akár állnak szobraik, akár soha nem ismertük nevüket, akár vezérek voltak, akár közkatonái a szabadságharcnak, akár ápolt síréin- ■ lékeik vannak, akár jeltelen sírokban ' nyugosznak. Emlékezünk azokra; akik csatamezőkön kerültek tömegsírba és akiknek haláltáborokban elégetett hamvait szétszórta a szél. Akiket csendőrgólyó ölt meg gyárak udvarán, vagy sztrájkoló aratók élén. A dunántúli és alföldi fehérterror áldozataira, munkás- szegényparaszt és értelmiségi mártírokra. Ez a kő mindazok emlékére áll, akik a szabadságért éltek és haltak.

Hőseink örök nagy hazafias népfrontjának emléke ez a kő. Mindazoknak emléke, akik bátran áldozták életüket a népért, a pártért, a forradalomért; a szabadságért.

És e ’hősök nemcsak a magyár nép. szabadságáért és függetlenségéért ontották vérüket, áldozták életüket.

A szomszédos testvérnépekkel közösek e hősök, őrzik emléküket a Szovjetunió népei, a románok és szlovákok, a jugcszlávok és albánok, a spanyolok, fran(Folytatás az 1. oldalról.) |

A tizenegy év előtti felszabadulás a legnagyobb j (történelmi forduló a magyar: nép életében.

Hatalomra az anyagi jóié-; tét és kultt rát teremtő nép) került. Saját maga intézii sorsát. S amióta ez így van,j feltartóztathatatlanul haladunk előre egy szebb jövő, a szocialista társadalom télé.

A felszabadulás utáni évek hatalmas eredményei igazolják, hogy a munkásparaszt hatalom a nép alkotó képes; égének csodálatos forrása.

Nálunk, habár nem egyenletesen, igényeinkhez és szándékainkhoz : képest lassan és nem kielégítően, de emelkedik a dolgózók életszínvonala. Ezzel szemben a kapitalista országokban az életszínvonal állandóan süllyed.

Pártunk és kormányunk, hasonlóan a Szovjetunióhoz és a népi demokratikus államokhoz, a legfontosabb feladatnak az életszínvonal folyamatos emelését tartja.

Az életszínvonal alakulásával kapcsolatban a mi országainkban figyelembe kell venni azt is, hogy hosszú évek óta megszűnt a munkanélküliség, továbbá, hogy jelentős szociális juttatások ille ik a dolgozókat.

Pártunk és kormányunk; teljesen tisztában van azzal,I hogy az életszínvonal eme-! lése terén, a dolgozó nép munkája alapján, további j az eddiginél nagyobb ered-! menyeket kell elérnie. E té-j ren. biztosabban kell előre-) haladnunk, mint az elmúlt: években. Feltétlenül el kell ■ érni, hogy a dolgozók életszínvonalának emelkedése, a munka termelékenységének növekedésével egyidejűleg folyamatos legyen.

Ennek megfelelően, amint azt pártunk Központi Vezetősége legutóbbi ülésén elhatározta, egyes bérkategóriák megjavítására már a most folyó évtől kezdve jelentős összegeket kell fordítani; Tovább növeljük a közszükségleti cikkek forgalmát. Lakásépítésre az idén 70 százalékkal nagyobb összeget fordítunk.

1 Optimizmusunkat az él-1 elmúlt évek tapasztalataira1 ! építjük, arra a hatalmas ■ ! lendületre, mellyel a dől-;

■ gozók az iparban és a mc- I zőgazdaságban ebben, az év- I ben a felszabadulási és a

: május 1-í munka versenyt j i folytatják.’ Az idén hatal-;

más természeti akadályok-{ kai kellett’megküzdeniok a dolgozóknak: a szokatlanul; hideg téllel, a ’ hófúvásokkal és az árvízzel. Ezt is i legyőzték, s — ahogy az előzetes adatok mutatják — az első negyedévi tervet teljesítették. (Nagy taps.) ;

Az elmúlt 11. esztendő! legnagyobb 'vívmányának! népünk megbonthatatlan) politikai és erkölcsi egységét kell tekintetünk.

Ezután, a hazafias nép-; front-mozgalom szerepéről | beszélt, ■ majd szólott a ne-l hézipar fontosságáról és a mezőgazdaságban a szocia-' lista termelési mód. fokozott | érvényesülésének jelentősé-) géről.

Mi a jövőben is bizton; számíthatunk — folytatta—; munkásosztályunkra, amely I az elmúlt 11 év alatt hősies! munkájával sokszorosan be-! bizonyította, hogy szilárdan; áll a párt és a kormány i mögött, hűen követi pár-í tunk helyes politikai irányvonalát és állandóan növeli; ! erőfeszítéseit a szocializmus j I építése érdekében. Bizton; ; számíthatunk kitűnő dolgo- ! zó parasztságunkra is, mely! i felszabadulásunk óta min- [ dig szilárd támasza volt , ■népi demokráciánknak, a:

■ munkás-paraszt szövetség-' nek, hűen követte pártunk

; és kormányunk politikáját és boldog jövőbe vetett jo- , gos bizakodással lép egyre

■ nagyobb számban a szövet■ kezeti termelés útjára.

Ugyanúgy számíthatunk a : tehetséges magjar értelmi■ ségi dolgozókra: mérnökök■ re, tudósokra, kutatókra,

■ pedagógusokra,' írókra, mű- I vészekre, akik megértve a • jelen nagy lehetőségeit a

■ tudomány és technika i'ej- I lesztését, az eszmei munka

■ és a nevelés terén, amit az : SZKP XX. kongresszusa I különösen megvilágított —

fokozott lendülettel folytatr.em lesz restauráció Ma- ■ gyarerszágon! (Taps.) A oéphatalom marad és ijli felépítjük a szocializmust! (Taps.)

Az SZKP XX. kongresz- szusának jelentősége kor- ) szakalkotó, rendkívül ta- . nulságos és példamutató a j mi : számunkra is — hang- ( súlyozta. Pártunk szívvel, délekkel helyesli és támo- í gatja .a . Szovjetunió Kom- ; imumsta Pártja XX. kong- ■resszusának nagy munkáját '■’és. minden .szükséges lépést ímegtesz. annak érdekében, *hegy bel- és külpolitikai te- I vékenységében annak legfontosabb tanulságait, a ! magyar viszonyokra alkal;ja munkáját a nép javára, a szocializmus építése érdekében.

Nógrádi Sándor ezután a Szovjetuniónak bátor ■ és eredményes külpolitikai kezdeményezéseiről, béketetteiről beszélt.

Hazánkról szólva kiemelte:

Bizonyos imperialista’ körök azzal fenyegették meg még nemrégen is hazánkat, hogy „felszabadítják"- Magyarországot, — az - -ENSZ teljesjogú tagját. és szuverén országot .— a saját maga teremtette szabad rendszerétől és rákényszerítik a nyugati kapitalista rendszert és életformát; Mi az ilyen fenyegetőzésekre azonban nyugodtan kijelentjük,

Leleplezték a hazánk szabadságáéit és függetlenségéért elesett hősök emlékművét

mei munkában ennek kifejezésre kell jutnj, természetesen nemcsak a történetírásban, a filozófiában, a politikai felvilágosításban, hanem az irodalomban és a művészetben is.

Hűség a hazához, a néphez és hűség a proletárnemzetköziség nagy eszményéhez, ez az' érzés tölt el és lelkesít bennünket munkánkban, a boldog szocialista jövőért vívott harcunkban. Ebben a szellemben folytatjuk dolgozó népünk mindenekelőtt az ' ifjúság nevelését, melyre az : elkövetkező évtizedekben a I mainál még nagyobb fel- i adatok várnak.

mazva. országunk, népünk javára hasznosítja.

Az SZKP XX. xtongresz- szusa nagy tanulság minden kommunista és munkáspárt száiiiára abban, hogy az egyén szerepét a történelemben marxi-lenini, materialista módon lehet csak felfogni. S a tömegek nevelésében, elméleti és gyakorlati munkánkban érvényre kell jutnia annak az igazságnak, hogy a nép alkotja a történelmet. A helytelen szemlélet ebben a kérdésben komoly, mulasztások és hibák kútforrásává vált nálunk is. Pártunk el I van tökélve következetesen i felszámolni á személyi kultusz maradványait. Az esz-