Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-26 / 99. szám

N Ё P L A P l?ő6 április 26, csütörtök Szab-olu-ázaUnáii „Jövőre még többen résst vessünk a Petőfi iskola tanfolyamán66 IFJÚSÁG Hűség, a néphex, hűség a páríhoi! Jó munkával készülünk ,| Kiváló DISZ-titkár Három fiatalokból álló traktorosbrigád van a Nagykállói Gépállomáson. Eredményeik láttán büsz­kén nevezik őket „lelkes fiataloknak“. A gépállo­más tavaszi tervének tel­jesítésében nagy szerepet vállalnak a diszisták. Május 1 méltó megün­neplésére hosszú idő óta készülnek. Vállalták» hogy a munkások nemzetközi ünnepének tiszteletére ta­vaszi tervüket 100 száza­lékon felül teljesítik. A legutóbbi értékelést szem­ügyre véve, kitartó mun­kára van szükségük, hogy elhatározásukat valóban siker koronázza. Április 20-ig Néző Ferenc bri­gádja 71-1 százalékra, Terdik Sándoré 79,4 szá­zalékra, Szuromi Mihályé pedig 64,8 százalékra tel­jesítette tavaszi idényter­vét. A fiatal traktorosak ünnepi műszakot' szervez­tek, s így minden remény megvan arra, hogy válla-I lásük teljesül. Vannak olyan hatolok, akik már teljesítették, sőt túlteljesítették tavaszi ter­vüket. Boros István; aki a nagykállói Vörös Zászló Termelőszövetkezet földjén dolgozik, 115,2 százalék­nál tart. Herczeg Mihály rajta is túltett, 177.3 nor­málholdon végezte el e munkát, így tavaszi tervét 168,9 százalékra teljesí­tette. * A Kertimag- és Gyógy­növénytermelő Gazdaság i kismicskei üzemegységé­nek fiataljai jelenleg 20 holdnyi sárgarépa mag­hozó dugványozását vég­zik. Kollektív munkára van szükség, hiszen mind a ta­lajelőkészítés, mind a szál­lítás és a telepítés a apja ! annak a munkának. ame- I lyet most végzünk. Szíve­sen csináljuk, mert látjuk jó munkánk eredményeit 1290 mázsa dugvánvt a hi­deg tél ellenére : sikerült átteleltetnünk; Az. ilyen) sikerek szárnyat adnak nekünk. Sokan vannak kö- 1 zöttünk, akik tervüket I máris túlteljesítették. Tu ! róczi András .fogatos, a I szállításban ért el igen j szép eredményeket. Nagy I Pál, Horváth Mihály, Nagy i Erzsébet és még sokan az ültetésben 120 százalékra teljesítettük átlagos ter­vünket. Marján János DISZ-titkár. I Rövid, két mondatból álló telefonjelentést kap­tunk. A kisvárdai tanífó- nöképzö igazgatója adta a hírt: „A kisvárdai tanitó- nöképző fiataljai tettekkel kiveszik részüket az árvíz­sújtotta falvak helyreállí­tásában. 80 tanuló jelent­kezett újjáépítési munká­ra.“ Ennyi a jelentés. Rö­Babály Sándor elvtárs a nyirlugosi területi DISZ- szervezet tikára. Munkáját becsülettel elvégzi. Mint fiatal tanár, nagy gondot fordít az ifjúság politikai fejlődésére is. A Petőfi iskola hall­gatóinak számát 20 főről 47-re emelte. A DlSZ-szer- vezetnek nem volt helyisé­ge. Mozgósította a fiatalo­kat és társadalmi munká­val rendbehozták az addig kihasználatlan helyiséget. Jelenleg meleg otthona lett a fiataloknak. Itt működik a 37 tagot számláló kézi­munkaszakkör. akik mun­kájából rövidesen kiállítást rendeznek. A színjátszó szakkör jövedelméből a Nemrégiben tartották a tlszavasvári Petőfi Termelö- \ szövetkezét fiataljai a Petőfi Iskola I. évfolyamának év-, [záró ünnepélyét. A hallga­tók teljes létszámmal meg­jelentek. Jelen volt a ter­melőszövetkezet elnöke, és a párt alapszervezet ‘tikára. Köblös Sándor. DlSZ-tlt- kár megnyitó beszédet mon­dott, melyben a politikai oktatás jelentőségét hangoz­tatta, s azt, mit adott a fia­taloknak ez a hat hónap. i A hallgatók maguk is [érezték a Petőfi iskoia nagy jelentőségét. Igaz, szorgal­masan felkészültek a fogt.al­4 fiatalok számára a legfon­tosabb szórakozási eszközöket megvásárolták. A múlt év szeptembere óta a DISZ-szervezet tagjainak szá­ma 53 főről 122 főre emelkedett. Ebben nagy szerepe van - Babály Sándor elvtársnak» is. (Hovánszki István járási ágit. prop. titkár.) hazafiak vid, szűkszavú, de meg­dobogtatja az ember szi­vét. Megyénk ifjúsága nemcsak forintjaival, áldo­zatos gyűjtéssel segít a bajbajutottakon, hanem szünidejüket feláldozva, bátran elmennek dolgozni. Ma még csak a kisvárdai fiatalokról adhatunk ilyen kellemes hirt, de holnap és azután ifjúságunk szá­zairól írhatjuk, hogy lel­kesen jelentkeznek, s részt kérnek abból a munkából, amelyben népünk legjobb­jai cselekednek. Ez min­dennél világosabban mu­tatja, mennyire. hazafias szellemben nevelkednek fiataljaink. , hozásokra. Ezt mutat ia az is, hogy 26 fiatalból 21 sí-. •keresőn befejezte az első J évfolyamot. Az ünnepélyes évzárót jól [sikerült teaest és táncmulal- [ ság követte. A jólvégzetú [munka után kellemesen I érezték magukat a fiatalok. I Még azok is osztoztak az 'örömben, akik nem vettek ■ részt ezen a tanfolyamon I Sokan azt ígérték, hogy a j következő évben valameny 'nyien beiratkoznak a Petőfi,.. • politikai iskolába. PAPP MIKLÓS I Tiszalök, DISZ vb. agti.- . prop. titkár. Tiszta udvar, tiszta osztály... Amibe a hetedik osztály belefog Nagyőszi Éva sóstóhegyi szorgalmas levelezőnk le­veléből idézzük a fenti al­címet. Lássuk, mit ír ő? „Annyi a munka, hogy alig győzök beszámolni ró­la. A hetedik osztályosok nagy szorgalommal végzik az udvar és az iskola kert­jének takarítását. Most röplabdapályát, és testneve­lési gyakorlóteret létesí­tünk. Most meszeltük ki a tantermet. Nagyon szépen sikerült. Nem csoda, hi­szen amibe a hetedik osz­tály belefog, annak sike­rülnie kell. Jelenleg má­jus 1. megünneplésére ké­szülünk. Színdarabot, ének­számokat tanulunk. Bizo­nyosan ez is jól sikerül majd...” Osztályunk öröme A nyírbátori gimnázium­ból két levelet kaptunk. — Székely Ágnestől és Csesz- lai Erzsébettől. Mindketten arról számolnak be, mily nagy öröm érte őket az el­múlt napokban. „Levelem osztályunk örö- i mével kezdem — írja Szé- j kely Ágnes — Mi az öröm? A szülői munkaközösség el­1 határozta, hogy osztályun­kat, а IV,c. osztályt szépen kimeszelteti. Meg is tették. Így a tanulás is jobban esik a szép tanteremben...” Cseszlai Erzsébet arról ad számot, hogy is­kolájukban tisztasági ver­seny indult. „Tanulás után minden diák megnézi á padját, hogy nem hagyott-? ott valami papírhulladékot? és más szemetet. S hogy még szebb legyen az osz­tály, egy új térítőt horgol­tunk. Ebben Drágár Mag­dolna és Szőllősi Mária végzett legdícséretremél- tóbb munkát...” Л továbbiakban arról ír­nak, hogy az udvart is rendbehozták. . Virágágya­kat készítettek. Azonkívül május 1. méltó megünnep­lésére . tanulmányi ered­ményük megjavításával - és a fegyelem megszilárdításá­val készülnek. A mátészal­kai gimnáziumot pedig tisztasági versenyre hívják Amit az atomról tudni kell ATOMOK ÉS MOLEKULÁK A természetben előfor­duló ezer és ezer különféle anyag 2 fajta atom külön­böző kombinációjából áll elő. Az atomok az anyag tulajdonságával rendelkez­nek. Az olyan anyagokat, melyeket egyfajta atomok sokasága alkot, elemeknek nevezzük. Vannak olyan anyagok is, amelyekben két, vagy több különböző elem atomjai vannak. — Ezeknek az anyagoknak legkisebb részei a moleku­lák. Az ilyen anyagokat vegyületeknek nevezzük. AZ ATOM SZERKEZETE /Régen az atomot az anyag legkisebb, tovább már oszthatatlan építőkö­vének tartották. Ma már tudjuk, hogy az atomok összetettek, aminek követ­keztében bizonyos struktú­rával rendelkeznek. Az atom összetett voltának és szerkezetének megismerése a mi századunk eredménye és részben feladata. Az atom szerkezetére vonatko­zólag — nem részletezve a történelmi fejlődés menetét — a következő kép ala­kult ki: Nagyjából egy golyóhoz hasonlíthatjuk, melynek át­mérője 8—10 cm. Lényegé­ben a golyó egy negatív elektromos töltésű felhő­ből áll, amelynek (még viszonylag is) igen kicsi a súlya. A felhő középpont­jában egy pozitív elektro­mos töltésű, az atom mére­téhez viszonyítva kis kiter­jedésű magot találunk. Az atom tömege csaknem tel­jesen ebben a magban van összpontosulva. A mag po­zitív töltése pontosan sem­legesíti az elektronfelhő negatív töltését. Ez a felhő — az u. n. elektronhéj — nagy sebességgel keringő elektronokból áll, melyek mozgása rendkívül bonyo­lult. Az elektron gyors mozgása következtében úgy tűnik, mintha az atom szi­lárd golyó lenne. Például egy gyorsan forgó légcsa­var szilárd korongnak tű­nik. A gyors forgás követ­keztében nem vesszük ész­re, hogy a légcsavar min­den pillanatban csak egy kis részét tölti ki a korong térfogatának. A elektro­nok sebessége megközelíti a fény sebességét. Ha csak századrésze, akkor is fi­gyelembe véve az atom át­mérőjét. azt kapjuk, hogy az elektron egy másodperc alatt IQis—1016-szor ke­rüli meg a magot. Ezen szám nagyságát egy példá­val szeretném szemléltetni, tors számi) homokszemmel ezer km3 nagyságú terüle­tet lehetne befedni egy ho­mokszem réteg vastagság­ban. Ezek után nézzük kö­zelebbről a mag összetéte­lét. Az atommag átmérője nagyságrendben 10—12 cm. Az egész hasonlít a Nap­rendszerhez. Ha az atom­magot 1 méter átmérőjű gömbnek képzeljük, az elektronok kb. 10 km. át­mérőjű pályán keringenék körülötte. Az atomourök súlya jóval kisebb, mint az atommag súlya. Az atom­mag különböző építőkövek­ből áll, építőkövei az úgy­nevezett nukleonok. Két­féle nukleont ismerünk.: protont és neutront. A’ pro­tonnak pozitív elektoromos töltése van, mely az elektron töltését pontosan kompenzálja. Mivel a pro­tonok töltése pozitív, ezek nagyerővél taszítják egy­mást és csak úgy lehetsé­ges, hogy ezek atommagot képesek alkotni, ha vala­milyen ragasztószert adunk összekapcsolásukhoz. Ezt a szerepet töltik be a neutro­nok. Ezek semlegesek, tö­megük valamivel nagyobb, mint a protoné. Meghatáro­zóit számú proton össze­kapcsoláshoz bizonyos mi­nimális számú neutron szükséges, legalább annyi, mint proton, egy kivételtől, eltekintve. Л protonok szá­mát rendszámnak nevez­zük. Ez szabja meg az elem kémiai viselkedését. A protonok és neutronok együttes számát atomsúly­nak vagy pontosabban tó- megszámnak nevezzük. — Természetesen- az itt kö­zölt atomkép távolról sem ad teljes képet, de a mi további tárgyalásaink szempontjából elegendő lesz. IZOTÖPOK Amint láttuk, az atom­mag protonjai, amelyek nagy erővel taszítják egy­mást, a neutronok hatására állnak össze. Egy megadott Z számú proton összetartá­sához bizonyos N számú neutron szükséges. Ez a szám nem határozható meg egészen egyértelműen. Min­dig van bizonyos optimális számú neutron, mely a megadott számú protont legjobban köti. így például két proton kötése legerő­sebb két neutron jelenlété­ben, de lehetőséges egy neutron segítségével is. Az ilyen elemeket, melyeknek proton száma, tehát rend­száma megegyezik, de atomsúlya nem, izotópok­nak nevezzük. Ezek ké­miai szempontból egyfor­mán viselkednek. Az ato­mok legnagyobb részénél találunk izotópokat. A Iiéi protonból és két neutron­ból álló konfiguráció rend­kívül stabil és a termé­szetben elektronhéj nélkül is előfordul. Ezt az elektro­nok nélkül álló pozitív töl­tésű héliummagot alfa-ré­szecskének is nevezik. TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS Említettük az előzőekben, hogy az egyes atomok nem egyformán stabilisak. Sta­bil atommagról akkor be­szélünk v: nagy energia befektetésre van szükség ahhoz, hogy a magot alkotó részire bontsuk. Vannak azonban olyan atommagok, amelyek egyáltalában nem stabilak. Ezek felbontásá­hoz nemcsak hogy nem szükséges energia fordí­tás, éppen ellekezőleg, ezek az atommagok a bomlásnál energiát adnak le. Az ilyen értelemben vett instabil atommagot radioaktívnak nevezzük. Kiderült, hogy minden elemnek vannak rádióaktív izotópjai. MESTERSÉGES RÄDIÖAKTIVITÄS • Ha ugyanis egy stabil atommaghoz elegendő szá­mú neutront kapcsolunk, illetve veszünk el belőle, akkor instabil konfigurá­ciót kapunk. Ez a gyakor­latban egy részecskének a magba Kivetésével szokott történni. Az instabil mag­ból a bomlásnál, kilépő ré­szecske energiája nagyobb is lehet, mint a belőtt ré­szecske energiája. Kérdés, honnan származik a többlet energia. Ezt Einstein híres összefüggése alapján, — • mely kapcsolatot teremt á ’ tömeg és energia közötti- lehet mégmagyarázni. ’ AZ ATOMENERGIA FORRÄSA Einstein szerint a tömeg és energia ugyanazon lé-, tezőnek, az anyagnak két ■ különböző megjelenési for^ mája. Egyik a másikba át« alakulhat. így például, .ha 1 gramm anyagból a benne - felhalmazott összes energiát ki tudnánk szabadítani, bz így kapott energia mennyi- ■ ség — szemléletes példával élve— fedezné egy milliós város többhónapi világítá­sát. így a magból kilépő ré­szecske energiája is tö­megnek energiává való át­alakulásával magyarázható.­Az emberiség energia problémája tehát megoldást nyer, ha sikerül 'megtalálni», anyagnak energiává való átalakítási módját, mivel anyag bőven áll rendelke­zésünkre. A fizikusok ma már megtalálták az anyag­nak energiává való átalakí­tási módját az atomenergia felszabadításával kapcso­latban. Ezek után tisztán áll előttünk, honnan szár- ■ mazik az a hatalmas ener,-. giamennyiség, mely képes; pillanatok alatt több tíz­ezer embert és egy egész várost elpusztítani. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom