Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-26 / 99. szám

1B56 április 26, csütörtök N Ё FLAP FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETI HÍRADÓ AA^.V*.XAaAAÄAA.tk.\\.Y.VA,\.X.VYA.\.W\.\.V.\\.\X,W\.W4.\.VX XXX. Л \ X X -X X.X.X.XXXXX X.XX.XXXX XX VX X.X.X X XXXXXXXXX VXXXXXXXXX XX XX X \X\\,\XX\ VV< XXXXXXXX XXX X X X X X X Földmüvesszövetkezeteink ci bizományi értékesítés jé megszervezésével segítsék dolgozó parasztságunkat Irtat Weimaan Jóxeef ! elmúlt télen amellett,1 hagy ' az idén a nyíregyházi kör- I zeti földművesszövetkezeten keresztül értékesítik az ön- I tözéses kertészetükben meg- i termelt zöldségféléket. E I célból bizományi szerződést i kötnek a földművesszövet- i kezetekkel. A tsz tagsága belátta, hogy sokkal hasz­nosabb, ha a munkaerejü­ket a termelésben haszno­sítják és következetesebben harcolnak a terméshozam emeléséért, mint az elmúlt évben. S így csökkenteni tudják a munkaerő hiányt. Nemcsak a nyíregyházi Úttörő Termelőszövetkezet tagsága gondolkodik így, hanem a megye számos ter­melőszövetkezeté is. Tehát nem rajtuk, hanem a föld- I művesszövetkezeteken áll, hogy miként tudják bekap­I csolni a termelőszövetkeze- jteket a bizományi értékesí- j tésbe. A földművesszövet- í kezetek számára nem ér­dektelen az sem, hogyan segítik a szakcsoportokat és ) ’az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat a ter­més hozamok emelésében. Hisz amikor a termelőkkel j bizományi értékesítésre f szerződést kötnek, kötele­zettséget vállalnak arra is, hogy rendszeres támogatást adnak a termelés szervezé­séhez, a különböző agro­technikai eljárások beveze­téséhez és más termelési kérdések megoldásához. Különösen nagy szükség van erre napjainkban, ami­kor nemcsak a terméshoza­mok mennyiségét, hanem a minőségét is emelni akar­juk. Sokkal hathatósabban kell támogatnunk azokat a termelőszövetkezeteket, szakcsoportokat és egyéni dolgozó parasztokat, akik nemcsak belföldi fogyasztás- ' ra, hanem exportra is ter- I melnek. S erre is módot í nyújt a bizományi értékesí- I tés. A földművesszövetkeze­teknek a termelési tevé­kenység állandó segítése mellett, — mint kereskedel­mi szerveknek, — gondos­kodnak kell a bizományi áru időbeni átvételéről s az átvételhez szükséges felté­telek biztosításáról. Ha a termelők ragaszkodnak ter- melvényeik helybenvaló át­vételéhez, — ne húzódozza­nak a földművesszövetkeze­tek. Az is helytelen lenne, Iha földművesszövetkeze- I leink megnem engedett sulylevonásokkal, minősíté- 1 sekkel elidegenítenék a ter- I melőket a bizományi érté- I kesítéstől. Mindezek elke- I rülésében, ezzel együtt a bi- ' zományi értékesítések nép­szerűsítésében és a bjzomá- ; nyi szerződések megkötésé- . ben sokat tudnak segíteni a !szövetkezetek választott ; szervei. Legyenek résen, I hogy a segítő készség és a í rendszeres ellenőrzés ne j hiányozzon a szövetkezetek j munkájából. — A bizomá- nyi értékesítési szerződé­■ sek teljesítése, nemcsak í gazdasági, hanem politikai ■ feladat is a föidművesszö­■ vetkezetek számára. Ma : már komoly tapasztalattal rendelkeznek a bizományi értékesítés területén és itt az ideje, hogj’ a szerzett ta­pasztalatokat a legnagyobb mértékben hasznosítsák a termelők, népgazdaságunk érdekében. A felvásárlási telepen fizessék ki a burgonya árát Sok földművesszövetkeze- ti gyűlésen elmondotték '■ már a pusztadoboslak: ne várakoztassa őket a jöldmü- vesszövetkezet a saját pén- izükért. Magyarul ez azt je- : lenti, hogy az állomásnál ! átadott burgonyáért helyben I fizessen a nyírmadai kör­zeti. földművesszövetkezet. Az elmúlt ősszel igy is volt. Viszont ez évben már meg­feledkeztek róla s a felsőbb szervek kiküldötteinek több- ' szőri figyelmeztetésére sem I változtatták meg . e helyte­len, kényelmeskedő intézke- ; désüket. Pedig csak a pusz­tadobosiak 1.100 mázsa bur­gonyát adtak át az első ne- ' gyedévben. S ha csak egy- \egy eladásra 15 mázsa bur- gonyút veszünk, akkor is 73 ; dolgozó parasztnak kellett 'felkeresnie a szövetkezeti irodát. Sürgősen szüntessék meg a földművesszövetkezetnél ezt a gyakorlatot. Hogyan? Egyik módja: adjanak ele­í gendö pénzt a felvásárlók- ' nak és naponként — kétna­ponként számoltassak el j őket. Második módja: a felvá­sárlás időszakában tartóz- ! kodjon kint az e célra be- 1 állított pénztáros. Reméljük, hogy végre j megérti a nyírmadai föld- 1 művesszövetkezet igazgató­sága és haladéktalanul in- i tézkedik. VA RGA Versenyfelhívás i A nyírteleki földműves- j szövetkezet műtrágyaraktá­rának kezelője, — Vinnai Mihály elvtárs, — verseny­re hívja a megye valgmeny- nyi műtrágyaraktárának kezelőjét arra, hogy ki ad el több szuperfoszfátot és j kaliso műtrágyát. Vállalja, hogy a második negyed évben 100 mázsa szuperfoszfátot és 50 mázsa kálisót elad az egyéni dol­gozó parasztoknak kész­pénzért. A műtrágya eladá. sakor megmagyarázza an­nak helyes és időbeni hasz­nálatát, hogy valamennyi dolgozó paraszt hozzájárul­hasson a terméshozamok 3 százalékos emelésének ügyéhez. Л felhívás elfogadására felhívjuk a megye vala­mennyi szövetkezeti mütrá- gyaraktárának kezelőjét. A csatlakozás bejelentését a MÉSZÖV Kereskedelmi Fő­osztályához kell beküldeni. Megyénk Szamos földmű­vesszövetkeze ,e, — a máté­szalkai, a fehérgyarmati, a tiszavasvári, — már az el­múlt évben megszervezte a termeté szövetkezetek, szakcsoportok s az egyéni­leg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok termékfeleslegeinek bizományi értékesítését. A bizományi értékesítés meg­könnyíti a dolgozó paraszt­ságunk által megtermelt termékféleségek értékesíté­sét; A termelőszövetkeze­teknek, szakcsoportoknak és egyéni dolgozó parasztok­nak nem kell félnapokat éltölteniök a piaci árusítás, fsai, mert a .földművesszö- vetkezetek helyben átve­szik termelvélnyeiket. S a piacon eltöltött időt hasz­nosítani tudják gazdasá­gaikban. Nagy szükség van a munkaerőre a legszorgo­sabb. mezőgazdasági mun­kák idején, — vetéskor, ka­páláskor, aratáskor és beta­karításkor. Vagyis tavasz­tól őszig. Az 1955-ös Évben különö­sen a mátészalkai járás termelőszövetkezetei hasz­nálták ki gazdaságosan a bizományi értékesítés lehe­tőségét. A járás termelőszö­vetkezetei es egyéni dolgo­zó parasztjai több, mint ne­gyedmillió forint értékű szabadárut értékesítettek a földművesszövetkezeteken keresztül bizománybán. A bizományi forgalom zömét a mátészalkai körzeti föld­művesszövetkezet bonyolí­totta le. A földművesszövet, kezet a kocsoldi Vörös Csil­lag TSZ-el 70, a szamoskéri Új ÉletTSZ-cl29 és a kán­tor jánosi Béke TSZ-el 32 esetben kötött bizományi értékesítésre megállapodá st. A kocsordi yörös Csillag TSZ több, mípt 100 ezer fo­rint értékű zöldpaprikát, kelkáposztát, karfiolt, ubor­kát, stb, adott át a földmű­vesszövetkezetnek bizomá­nyi értékesítésre. Az átadott áruféleségekkel csaknem 400 munkanapot kellett vol­na eltölteniök a termelőszö­vetkezeti tagiaknak. A tsz- ben 44 forintot ért egy munkaegység az elmúlt év­ben s ha ez összeggel be­szorozzuk a 400 munkaegy­ségét, közel 18 ezer forint jön ki. Ehhez hozzá kell még venni a különböző sze­kérfuvarokat és a fogatok piaci várakozását. Ha mind. ' ezt összevetjük, azzal, hogy] a termelőszövetkezet bizo- i mányi értékesítés miatt alig 15 ezer forintot fizetett ki a földművesszövetkezetnek, világosan meggyőződhetünk róla, érdemes bizományra átadni a föl|dmű vesszővet- kezeteknek a megtermelt szabad feleslegeket. A földművesszövetkeze-; teink, ha hasonló felvilágo- ; sító munkát Végeznek a bi­zományi érté cesítés népsze­rűsítése terén, mint a má­tészalkai járás földműves­szövetkezetei, akkor komoly fejlődést érünk el ezévben is. Itt a ideje, hogy megke­ressük a termelőszövetkeze­tek és a szakcsoportok ve­zetőségét, valamint az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasztokat | és világosan megmagyarázzuk a bizomá­nyi értékesítés előnyéit. Sok termelőszőve ikezet rájött arra a múlt évben, hogy nem érdemes piacra járni a i 100—200, vagy ennél is több ] forint értéke áruval. Töb- i bek között a nyíregyházi Úttörő TSZ tagsága egyön­tetűen állást foglalt mar az A többjövedelemért dolgoznak Példát mutatnak a földművesszövetkezeti A földművesszövetkeze­tek választott vezetőségé­ben csalinem ezer terme­lőszövetkezeti tag foglal helyet. A választott veze­tőségben lévő tsz tagok gyakran szóváteszik a szö­vetkezeti gyűléseken a ter­melőszövetkezetük gazda­sági eredményeit, terme­lési terveiket s nem utol­só sorban a saját életük­ben végbement változáso­kat. Elmondják, hogy mióta termelőszövetkezeti tagok, jobban élnek, mint egyéni gazdálkodásuk ide­jén. A helyes felvilágosító munka és a termelőszövet­kezetek sikerei hozzájá- j rultak ahhoz, hogy a föld­művesszövetkezetek vá­lasztott vezetőségében helyt foglaló egyéni dol­gozó parasztok közül több, mint 130-an választották a nagyüzemi gazdálkodást az elmúlt negyedévben. Töb­bek között belépett a ter­melőszövetkezetbe Csurgó Péter 8 holdas egyénileg dolgozó paraszt, a botpa­lád! földművesszövetkezet igazgatósági tagja. A nagy­üzemi gazdálkodást válasz­totta Réti Lajos és Papp Ferenc, a jánkmajtisi kör­zeti földművesszövetkezet igazgatósági tagjai is. Az egyénileg gazdálko­dó földművesszövetkezeti tagok közül szintén sokan megtalálták a helyes utat a termelőszövekezetbe ez év első negyedévében. A földművesszövetkezeti ta­gokból és dolgozókból több, mint 1400-an írták aki a tsz belépési hyilatko­tagok zatot. Szép számmal lép­tek be a vásárosnaményi, baktalórántházi, mátészal­kai, a nyíregyházi és a ti- szalöki járásokban. A vá- sárosnaményi és a bakta­lórántházi járásokban több mint 400, a mátészal­kai és a csengeri járásban közel 360 egyénileg gaz­dálkodó földművesszövet­kezeti tag választotta a nagyüzemi gazdálkodást. Belépett a termelőszövet­kezetbe Nagy Gyula tisza- csécsei 8. B. Varga Endre botpaládi 10, Berki Ferenc kisszekeresi 6 holdas egyé­ni dolgozó paraszt is, a helyi földmű vesszöv etke- zet tagjai. A földművesszövetkeze­tek továbbra is segítsék elő, — a termelőszövetke­zeti látogatások szervezé­sével, a szövetkezeti gyű­lések jó előkészítésével és megtartásával, a családlá­togatások során végzett helyes felvilágosító mun­kával, — hogy minél több egyénileg gazdálkodó vá­lasztott vezetőségi tag, szövetkezeti tag és szövet­kezeti dolgozó találja meg boldogabb jövőt biztosító termelőszövetkezeti gaz­dálkodáshoz vezető utat. Rizstermelő szakcsoport alakult Szatmárcsekén szatmárcsekei dolgozó A parasztok szorgalmasan mű­velik földjüket. Igyekeznek mindazt megadni a föld­nek, ami a bő terméshez szükséges. Az idén különö­sen nagy jövedelemre szá­mítanak a szatmárcsekeiek. Elhatározták: rizstermelő szakcsoportot alakítanak a helyi földművesszövetkezet keretében. A föld alkalmas, a víz is rendelkezésre áll, nem hiányzik az összefogás sem. Л falu 29 egyéni dolgozó parasztja meg is alakította a szakcsoportot hetven hold földön. A rizstermelés . új dolog a járásban és a dol­gozó parasztok figyelemmel kisérik a szakcsoport mun­káját. Ha sikerül, ősszel a járás számos tsz-e és egyéni dolgozó parasztja fog hozzá a rizstermeléshez. Mert nemcsak Szatmárcsekében, hanem több községben meg van a lehetőség e termelési ág kialakítására. A dolgozó parasztok meg­tették az első lépést. Továb­bi próbálkozásaik és ered­ményeik nagyban attól függ, milyen megértésre — és főleg segítségre, — talál­nak a helyi és a felsőbb szerveknél. Nem kell sajnál­ni tőlük a fáradságos és ál­dozatos sikereik támogatást, mert nemcsak egyéni, hanem népgazdasági érdek is. V. Cy. Korán reggel mintha va­rázsszóra történnék, úgy népesülnek be az utcák. A szekerek a szélrózsa min­den irányában mennek, ekével, boronával felrakod­va. Be is népesül hamar a győrteleki határ. Szánta- nak-vetnek. Egyesek a gyü­mölcsösükben végzik tava­szi munkájukat. Itten is olyan szorgalommal dolgoz­nak, mint az eke, vagy a vetőgép mögött. A faluszéli csürős-kertben 9 olyan ember fogott össze, akik a múltnak keserű em­lékeit őrzik. Cselédek vol­tak Ujfalussy Lajos méltó­ságos úrnál, az ezer holdak korlátlan gazdájánál. Ebből a sötét elnyomásból, a sok robotból, a felszabadulás nyitott nekik útat. A felszabadulás után 9-en 8 hold gyümöl­csöst kaptak egy tag­ban. Összefogtak és közös kis bi­rodalmat építettek meg ma­guknak. Az egyéni munka valahogy úgynézett ki, mintha az nem járna olyan eredményekkel, mint a kö- közös. Volt is ebben valami. Hiába igyekeztek, persze egyénenként, hiába dolgoz­tak talán többet, mint amennyit kell, mégsem volt meg az eredmény. Ahhoz, hogy a mai cso­portot létrehozták, igen so­kat Kellett dolgozniok, küz­deniük, hogy munkájuk gyümölcse eredményekben mutatkozzon meg. A sok munkának lett is sikere olyan, amelyiknek híre a hatodik határt is bejárta. Egyesek azt mondják, hogy az elmúlt évi jó termés kedvezett a csoportnak és ezért lett a terméseredmé­nyük kimagasló. Ehhez azonban kellett még a szak­szerű és az időben végzett együttes munka is, ami csak növelte a terméstöbbletet. Rácáfoltak mindazokra, akik a csoportot nem szíve­sen látják. Az elmúlt évben két­ezer mázsa almát szü­reteltek, melynek 80 százaléka export minő­ségű volt. Persze ez a szép termés közel há­romszázezer forintot hozott nekik. Egyösszegbcn valóságos kis vagyon. A részesedést ki-ki munkája után kapta meg. Átlagosan 30 ezer forin­tot kapott egy-egy cso­porttag. Ahhoz, hogy a fenti ered­ményeket elértük, igen so­kat kellett dolgoznunk, — mondja Kajus János elnök, — Először egyénenként dol­goztunk, ami az egyenetlen munkára vezetett. Nem le­hetett közösen védekezni a fák megbetegedése ellen. Nehezebb volt a védekezés, de a szakértelem is hiány­zott az egyes tagoknál. A sok vesződés után az egyéni termelők összejöttek, hogy megalakítsák a csoportot. 1919. óta dolgoznak kö­zösen. Persze a kívülállók azt mondották, hogy nem lesz semmisem a csoportból, mert a közös munkában nincsen olyan eredmény, mint az egyéninél. Jóslatuk nem vált be. — Míg a csoport nein alakult meg, addig sohasem kaptam egy összegben 50 ezer forintot, — mondja Ha­lász Mihály. — Vala­mennyi kívülálló irigy­kedve néz ránk — mond­ja tovább —, mert az elmúlt évben 15 száza­lékkal kaptunk többet, mint ők. Persze ehhez hozzásegített minket a földművesszövet­kezet is. Együttesen rendel­tük meg a permetezőszerc- ket és az idejében végzett 16 szoros permetezés ered­ménye meg is hozta a gyümölcsét. Ez évben is felkészültünk a gondos ápolásra. Már beszereztünk 20 ezer forint értékű kü­lönböző permetezőszert. Azonban, hogy a csoport működése és eredménye még jobban kimutathatóbb legyen, a szövetkezetnek nagyobb figyelmet kellene fordítani arra, hogy idejé­ben gondoskodjon a perme­tezéshez szükséges mész be­szerzéséről. A csoport munkájában még csak kérésié sem le­het hibát találni. Olyan tag­jaik vannak a csoportnak, mint Andrási Sándor bácsi, aki már 78 éves, de még a fák metszésében ugyanolyan munkát végez, mint bárme­lyik fiatal. Bétéri Ferenc is az elsők között dolgozik. Ahogy elmondja, ez évben is több, mint 1000 mázsa almatermést várnak. Egyesek azon a véleményen >vannak, — persze a kívül­állók, — hogy az elmúlt évi gazdagtermés után ezévben nem lesz termés. Ezt meg­akarják azzal cáfolni, hogy a gondos kezeléssel, figyel­mes munkával megközelí­tőleg annyi jövedelmet akarnak, mint az elmúlt évben. Ahhoz, hogy a csoport idáig jutott nagyrésze van ebben valamennyi tagnak. Odaadóan összefogva egy családként '••«‘»zik munká­jukat. i —i —ly

Next

/
Oldalképek
Tartalom