Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)

1956-03-21 / 69. szám

4 N E r L A F I95S. március 21, szerda ASSZONYOKNAK LÁNYOKNAK Sok ilyen asszony kell... A munka ég a kezében — szokták mondani. Min­dig tesz-vesz, mert ha nem csinálna semmit, meghalna a tétlenségtől. Az a jó ben­ne, hogy nem egyedül tevé­kenykedik. Megmozgatja a többi asszonyokat is. Az ősz­szel történt, hogy Ő, F. Kiss •Tózseíné a tsz közgyűlésén felállt és azt mondta: Ker­tészetet akarnak csinálni az asszonyok. — Minek az, nem lesz ab­ból semmi haszna a Dózsá­nak — így vélekedett a tsz elnöke. De Kissné min­dent megmagyarázott: — Én ezer öl földön min­dig termesztettem szerződés­re hagymát, zöldséget, sár- gnrénnt. karalábét és a hrv összeszámoltam a múlt év­ben is IP 000 forintot árul­tam abból a kis földből. A Dózsában meg még többet kell kihozni ezer ölből. — Ügy van, kell a kerté­szet — helyeseltek az asszo­nyok. A tsz közgyűlés megsza­vazott a kertészetre három hold földet. Igaz, hogy ne- he_in ment és az elnök mé® • őst is hitetlenkedik, de a ♦ -óság és főlog az asszonyok bíznak F. Kissnébem Ki ez az F. Kiss .Tózsefné? Olyan mint a többi pa­raszt asszony. Egyszerű bar- het ruhát visel, fején vilá­goskék kendő, ez kiemeli arcának egészséges színét, szőke haia nagv hullámok­ban omlik homlokára. Min­dig mosolyog. Egyszerű be­szédű, okos asszonv. A szo­bában esti félhomály és ba­rátságos meleg van. A nagymama feiéshez mossa a kezét. Gondosan törülgeti az edényeket. Nagvaoa az istállóba készül az állatokat etetni. Három szerződött te­henük és három növendék bikáink van. Az ősszel lén- tek be a Dózsába. Nemcsak az állatokat vitték be. ha­nem a tapasztalatot is. Hogy miért léptek a tsz-be? Egy-| szerű választ ad erre F. Kissné: — Eddig volt G és fél hold földünk — mondja — és éjjel-nappal dolgoztunk az urammal. Ebből a munká­ból kifizettük az adót, tar­tottunk minden évben szer­ződéses állatokat. Nem gaz­dálkodtunk rosszul, de az ősszel, amikor összehasonlí­tottuk a tsz tagok jövedel­mét a miénkkel — bizony az övék kétszer annyi volt, mint nekünk. Aláírtuk hát mind a ketten a belépési nyilatkozatot. F. Kiss Józsefet elnöki is-! kólára küldték. Hadd tanul­jon, mert hiszen ha vissza jön lesz mit csinálnia. A nagykáilói termelőszövetke­zetek közül a Dózsa TSZ- nek van a legjobb adottsá­ga. Közel a vasút, van ha­lastavuk, kertészetük és ami a legfontosabb, olyan nagy a munkakedv, hogy hegye­ket lehetne a tagsággal megmozgatni. F. Kissné nem régen tagjelölt lett. Miért kérte felvételét a tagjelöl­tek közé? Eddig is hallga­tott rá mindenki. —t A termelési tapasztala­tok mellé kell a párt szava, így sokkal könnyebben m. -magyarázhatok bármit a tagoknak és kívülállók­nak — mondja. Ügy beszél a tsz-rűl, hogy a miénk. így mondja: elha­tároztuk, hogy építünk eay húsz vagonos terményrak- tárt, egy húsz férőhelyes fiazta*ót. Veszünk 15 dareb szarvasmarhát. Most 120 baromfink van, de az idén 1200 darab lesz. A burgo­nya és a kukorica 50 száza­lékát fészektrágyázással vetjük és négyszer kapáljuk a kukoricát. Alakítottunk egy MNDSZ brigádot és versenyre hívtuk a járás asszonyait a 200 munkaegy­séges mozgalomban. — Mi termelőszövetkezeti asszonyok bebizonyítjuk a kívülállóknak, ho®v a tsz- ben nagyobb eredményt le­het elérni, mint a kisparcel- lákon. Lassan teljesen besötéte­dik a szobában. Lámpát gvóttanak. Nagymama tejet szűr, nagyapa is befejezte már az etetést, bejön, s leül az unoka mellé, aki nagy szorgalommal írja a leckét. Most végzi a VIII. osztályt, s tovább akar tanulni. Ver­senyez az apjával. Félévkor az apa győzött, de Jóska nem hagyja magát: év-vé­gére kitűnő akar lenni. Ap­ja akkor csak a gazdálko­dásban győzheti le. Verse­nyez a mamával is, de le­het, hogy ismét lemaradt: F. Kissné tavaly a Szabad Fö’d pályázaton ötödik lett „Fa­lunk tíz éve“ című dolgoza­tával, s most „Paraszt ifjú­ságunk boldogulásának útja a termelőszövetkezet“ című dolgozatával második helye­zést ért el. Sok ilyen asszony kell, mint F. Kiss József né. KENYERES IRMA Asszonybrigádok a víznyomta területek felkutatására Levél az édesanyákhoz Kedves Asszonytársak! Szeretném felhívni a fi­gyelmeteket a mi féltve őr­zött kincseink, a gyermekek nevelésére. Tudom sokan ideg-1 'tednek a napközi ott­hontól. Hogy eloszlassam a hétéi■ eket elmondok egy esetet, ami velem történi meg és sajnos szomorú vé­ge lett. 1027-ben nálunk Nyirpuzonyban még nem volt óvoda. Tavasszal ami­kor a férjemmel burgonyát ültetni indultunk a mezőre, fiamat kénytelen voltam idegen kézre bizni. de nem igen ügyeltek rá. És ami­kor hazamentünk a verem­ben találtam, rá: aludt. Két. ncLj múlva magas láz kezd­te nyötörni a gyereket, majd agyhártya gyulladd" következtében süket-néma maradt. Nagyon nehezen, de tanítattuk. 1940-óta Buda­pesten a Duna Cipőgyár dolgozója. Az üzemben min­denki megbecsüli és szereti, harmadik éve sztahanovista. De akármilyen lói végzi is a munkáiét, kint az élet­ben annál több csalódás éri. mert a kapzsi és öntelt emberek nagyon sokszor kihasználják testi fogyaté­kosságát. Ezért vem tudom elfelejteni soha azt az .7927- es napot és ezért kérek minden édesanyát, hogy bízza nyugodtan a gyerme­két a napköziotthonra, mert annak vezetői és dolgozói szívükön viselik a gyerme­kek sorsát és őrködnek tes­ti épségük felett. Ha kez­dettől fogva tökéletes és jó nevelést kapnak gyermeke­ink, annak csak mi láthat­juk a használ. SZABÓ KÁROLYNÉ Nyírpazony. A kölesei MNDSZ-szer- vezet a nemzetközi nőnap tiszteletére teaestet rende­zett, amelyen több mint 300 asszony és lány vett részt. A tsz. és az egyénileg dolgozó parasztasszonyok el­határozták, hogy a 3 száza­lékos terméshozam növelé­sének érdekében 5—5 tag­ból álló asszony brigádot szerveznek, akik segítenek ebben a mozgalomban. — Ezeknek a brigádoknak lesz a feladatuk az is, hogy a község határában a víz alatt álló területeket figyel­jék és azt a tanácsnak azonnal jelentsék. (Kiss László) MNDSZ-HIREK Az MNDSZ megyei elnökség köszönetét mond az MNDSZ vezetőségeknek, aktíváknak és pedagógu­soknak azért a lelkes munkáért, amellyel előkészí­tették és megrendezték a Nemzetközi Nőnap 10 éves évfordulóját. A Terményforgalmi Vál­lalat óvodájában a napák­ban szülői értekezletet tar­tottak. Az asszonyok felve­tették, hogy több esetben hideg volt az óvoda fekte- t5je, s erről a gyerekek is panaszkodtak. A vállalat vezetősége matracokat vá­sárolt a fektetőkre és a kályha köré csoportosították azokat. * A tiszaadonyi Alkotmány TSZ-ben március 8-ra meg­alakult az MNDSZ. Elindí­tották a 200 munkaegységes mozgalmat. Az égy kotló-alj mozgalomban eddig 10 ketló és 250 daráb tojás gyűlt össze a tsz. baromfi- állományának megalapozá­sára. Március 8-án ünnepélyes keretek között tartotta ala­kuló gyűlését és a vezető­ség választást a nyíregyházi villanytelep MNDSZ-szerve- zete. A Nemzetközi Nőnap megrendezéséhez nagy se­gítséget nyújtott a vállalat vezetősége, mert vendégül látta a jelenlévőket és hanglemezekkel segítette a kultúrcsoport munkáját. * A dohány fermen táiógy ár Rö-dclgozói teljesítették március 8-ra tett vállalásu­kat. A versenybe minden nő bekapcsolódott. Sajben Pálné és brigádja 123 szá­zalékos átlagteljesítményt vállalt és 136 százalékot tel­jesített március 8-ra. Rabó- csi Györgyné és brigádja 134 százalékra, Mikula Já- ncsné és Tompa Piroska 142 százalékra, Koczka András- né MEO-s 100 százalékra teljesítette vállalását. A legnagyobb rend uralkodik' Iszlai Gébemé és brigádja- munkahelyén. A présmun­kánál dolgozó nők 0.4 szá­zalékkal csökkentették a; selejtet s ezzel jelentős! megtakarítást értek él. * Nagy lelkesedéssel ünne-' pelték a Nemzetközi Nőnapi pot a tiszavasvári asszo-i nyok. Ebből az alkalomból! kiállítást rendeztek a gép­hímző, kézimunka és szabó-! varró szakkörök. 98 asszony és lány 176 darab kézi­munkája szerepelt a kiállí­tás anyagában. Délután az óvodások szórakoztatták kis; műsorukkal az édesanyákat, A Nemzetközi Nőnap alkal­mából öt sokgyermekes asz- szony kapott pénzbeli jutal­mat és több jól dolgozó MNDSZ-asszony könyvaján­dékot. * A mátészalkai állami gaz­daságban gyümölcs és nö­vénytermelési női brigádo­kat alakítanak az idei gaz­dasági évben. Megalakult as MNDSZ-szerteset Tornyospúleá n Sokat beszéltek közsé­günkben az MNDSZ-szer- vezet szükségességéről, de csak beszéltek. Végre az új pártbizottság cselekedett. Munkatervében szerepelt többek között; hogy a leg­rövidebb időn belül életre kell .hívni az asszonyok szervezetét. így a pártbi­zottság Balogh Sándor elv- társat az alapszervezet tit­kárát és G. Kiss Erzsébet pártvezetőségi tagot bízták meg azzal, hogy életrehív- ják a szervezetet. . Munká­jukat siker koronázta, mert a napokban löbb mint 30 asszony gyűlt össze a ta-> nácsházán. Ezen a megbe­szélésen ismertették az asz- szonyokkal az MNDSZ-szer- vezet jelentőségét, célját és feladatait. A jelenlévő 30; asszony kérte felvételét az; MNDSZ-be. A szervezés to- j vább folyik. Az asszonyok' | vállalták, hogy tovább nö-i vélik a szervezet taglétszám j mát. így 20 dolgozó asz-! J szonyt szerveztek be alig j néhány nap alatt. Az asz- j szonyok együtt ünnepelték; l meg a nők nemzetközi ün- I népét. Barkóczi István. (2.) A kis szakajtó kos ir­ha krumplit szedeti, s az: hámozgatta apró vágások­kal, közben a lányát fi­gyelte hosszan', összehúzott szemöldökkel, — Biztos vagy te a dol­godban, Irén? — kezdte a faggatást. — Biztos az. hogy Kálmán más nőnek udva­rol? — Honnan tudjam én j azt? — csattant fel Irén. —! Még soha nem láttam sen- j kivel mászkálni, de utó- végre is nem lehetek szün­telenül a nyomában. — Látta Valiid őket együtt? — Nem... nem láda — akadozott az asszony. — Na hát akkor mii akarsz? —• Későn jár haza, s mi­kor együtt vagyunk, örökö­sen a fáradtságáról, a nagyj strapájáról beszél. Nem elég\ ez? — Ó te csacsi gyerek! —! SUMSEV iM)H iS: „JCü ikiűIt élet” nevette el magát Kelemen­né, — hogy I-.kelsz már, ilyen önző? I-lisz Kálmán j vidéken dolgozik, hajnalba l! meg késő es.e jön, hát j hogy kívánhatod tőle, hogy' folytonosan a szoknyádon! üljön? — Helyben is hapsi t v A-1 na állást — esettant fel el fiatalasszony. — De akkor mm i: ke e vett volna annyin — Mama pariját fogjtü?\ Hisz értelmes szót sem vált-j hatolt vele, mikor hazajön! — Ki van merülve sze­gény — védte még mindig a vejit Kelemenné; Ügy érezte, hogy a férfi, aki most távol vom, megérdemli a vé­delmet, mert amióta a esa-J Iád tagja lett, rendes, dől-j gos, csak á családjának óla1, embernek ismerte. Hirtelen \ nem talált magyarázatot az' Irén heves felindulására, j Letette kezéből a krvmpli- hámózó kést. cs mcst már erélyesen kérdezte, mint egy vizsgálóbíró. — Mikor vesztetelt össze? — Mosl. Ma este. Alig egyí órája. — Hogy kezdődött a ve-, ezekedéi ? — Kálmán ma korábbam jött haza a szokottnál és a szemérevetettem, hogy tel­jesen elhanyagol. Hogy lás­sam már két éve, hogy mo­ziban sem voltunk együtt. Hogy a problémáimra, tér- \ veimre hosszú ásításoickal j felel. Aztán azt is mond- í iám. hogy biztosan nője | van! — És mit válaszolt Kai-1 mán? — Először csak hallgatott,! hagyta, hogy én beszéljek. I Ez a nemtörődöm közömi>ö - ség méginkább kihozott at sodromból. Akkor mondt tm. neki a nőügyet. Erre aztán', ö is dühbejött. Persze ta1 gadta, hogy udvarolna va­lakinek és a rengeteg elöl- j. gat hozta fel védelmére, j De én ezt úgysem hisze n és egyébként sem érdekel | már az egész. — Kicsit ki­fújta magát, a. heves beszedi és az egymás után elszí vett1 cigaretták rekedtessé tet­ték a hangját. Kisvártatva megszólalt: — Elválok!... Kelemenné mereven jrte-. zeit a lányára. Aztán, hogy nagyobb nyomatékot r.:ljo:t' szavainak, a fialalassrviw elé lépett. — Elválsz? Hm. MlirlT Milyen indokkal? És mi lesz a gyerekkel apa nél­kül? Vagy újra férjhez: mégy? Mostohát viszel Kál­mán Ica mellé? — Heves kézmozdu latokkal kísérte szavait, s arcán a ráncok mélyebbek. kuszáltabbak leltek. Ügy útit ott Irén előtt, mint valami haragvo isten, aki minden pillanatJ bari egyetlen mozdulattal elsöpörhet szobát, búloro-\ kát, és természetesen azj asszonyt is. mindenkit és\ mindent a föld színéről. (Folytatjuk.) bzabo-varro tanfolyam

Next

/
Oldalképek
Tartalom