Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)
1956-03-21 / 69. szám
iäüH. március 2 t, •szerda NÉPLAP :s „A jövő búzatermése már nem a báró Vay Miklósé, hanem a tiétek" # A Magyar Tanácsköztársaság napjai megyénkben SZAMUELLY TIBOR A nép forradalmi lelkesedése megbuktatta a Károlyi kormányt s megszületett minden vérontás nélkül a magyar dolgozó nép első állama, a Magyar Tanácsköztársaság. A kizsákmányolt munkások és családok forradalmi haragja elsöpörte a herceg Odeschalchyak, báró Vay-ak, Kállayak, And- rássyak szolgarendjét. A megyeházára, amelyet a nép keserves adófillérei- ből építettek az urak gyönyörű barakk-palotának, az úri rend fellegvárának, kitűzte a nép a szabadság őrös lobogóját. Hajtsuk meg az emlékezés zászlaját a dicső napok megyei eseményei előtt. 1919. március 21-én éjjel egyesült a nyíregyházi kommunista és szociáldemokrata párt is. A vármegye vezetésére öt tagú direktórium alakult, a városi régi vezetés helyébe háromtagú népbiztosi tanács lépett. A három népbiztos Kazimir Károly nyomdászsegéd, Beregi Sándor kereskedősegéd és Simonies József cipészsegéd lett. Másnap, március 22-én a megyei direktórium felfüggesztette Bencs Kálmán ellenforradalmi polgármestert hivatali állásától s a polgár- mesteri teendők ellátásával dr. Garaj Kálmán tisztviselőt bízta meg. Elmozdították állásából a városi rendőrkapitányt és alkapitányt is. A bankok élére két tisztviselő került. A megyében székelő ötödik hadosztály főnöke Szamuelly László lett, alti azonnal hozzákezdett a vörös hadsereg szervezéséhez. Az iskolák élére a reakciós egyházi személyek helyett Vajda Emil szocialista tanár és Ré- pánszki János kőműves került. Április közepén megalakult a forradalmi törvényszék, amelynek vádbiztosa dr Kovács Miklós nyíregyházi ügyvéd lett. A nép kezébe került irsay vagyára, Baruch cementgyára A megyei és városi direktóriumban kevés volt a kommunista, a részvevők nagyrésze annak a szociáldemokrata szervezetnek, volt a tagja, amelyik a világháború alatt, a nép ellen büntetőosztagokat szervező Károlyi-éra alatt egy gyékényen árult az urakkal, az ellenforradalommal. A tömegek nyomására, a kommunisták, elsősorban, a Szamuelly- fivérek fellépésére mégis hozzá kellett látni a Tanácsköztársaság törvényeinek, rendeletéinek megvalósításához. Nyíregyházán 1919. március 23 és április 26 között államosították a gyárakat, Irsay Gusztáv vasgyárát, Baruch Jenő cementgyárát és más üzemeket. A szocializálás végrehajtója Strikker Jenő vasúti mérnök, népbiztos volt, aki Budapestről jött Nyíregyházára, — éppen azért mert a helybeli szociáldemokraták akadékoskodtak. A pénzintézetek államosítását nem is hajtottál! végre a városban, a megyében. Dr. Fekete Sándor, az egyik pénzügyi biztos a Tanácsköztársaság bukása után így vallott erről a nyilvánvaló szabotázsról: „Elutaztam Pestre, ahol a bankok köztulajdonba vételére, az aktívák leltározására _ és ha a tisztviselői kar úgy . kívánja, a bankdirektor eltávolítására kaptam utasítást. Ezen utasítások vétele után hazajöttem és Kiss Róland előtt kijelentettem (a megyei direktórium elnöke volt), hogy ezen intézkedések végrehajtásánál — mint ahogy ezt kinevezésemmel kapcsolatban hangsúlyoztál! — szakértőre nincs szükség. Ezen intézkedéseket bármelyik proletár is végrehajtja. Végre is azon megállapodás értelmében, hogy Kiss Róland teljes szabadkezet ad, és megvéd a proletár oldalról esetleg ellenem intézendő támadások ellen, fogadtam el a kinevezést. Megkezdtem működésemet. A szocializáló rendeleteket nem hajtottam végre. A kölcsönök kiutalását, amely a legnagyobb veszélyt . képezte, előzetes megállapodás alapján kezeltem. Az utalványozásoknál a kölcsönt folyósító pénzin-; tézetek . ellenvetéseinek helyt adtam. Előre láttam a fejleményeket, és úgy igyekeztem vezetni az ügyeket, hogy azoknak eredményeképpen a nyíregyházi pénzintézetek szemben másokkal, a kommun mérlegét egy krajcár veszteség nélkül zárták be. Számos „megparancsolom” rendelétet egyszerűen összetépténi,” A proletárok lakáshoz lótnák Jíagy károkat okozott tehát az ébertelenség, ajneiy sem a közigazgatást, sem a gazdasági életet' nem tiszította meg a régi rend híveitől, meghagyta a megbízhatatlan szakembereket. Teljesen érthetetlen Fekete Sándor pénzügyi biztossá való kinevezése is, hiszen a Tanácsköztársaság előtt a Szabolcsi Agrár Takarék- pénztár igazgatója volt. Mindezek ellenére javult átdolgozok helyzete. Javítottak a munkabéreken. Államosították a házakat, beszüntették a földhaszonbér jövedelem kifizetését. A kommunisták élükön Szamuelly Györggyel, hozzáláttak a lakáskérdés megoldásához. A úri lakosztályokat -lefoglalták, és a proletárokat átköltözteti;: váb'o A népjóléti alapból közösségi célokra is. adtak pénzt. Ebből fizették például a felállított napközi gyermekotthonok költségeit. Március 29-én a Nyíregyházi Famunkásck Termelő és Értékesítő Szövetkezete öü.ííGü koro-j nát kapott szerszámok, gyalupadok. és nyersanya- I gok beszerzésére. Ez a j szövetkezet akkoriban 25: kisiparos számára biztosi- ' tett munkalehetőséget. MeBkátk érkeznek Xiráíytetekfe Pezsdülő élet kezdődött a falvakban is. A Tanács- köztársaság kisajátította a 100 holdon felüli földbirtokokat, s ezzel a történelemben első ízben szűnt meg Magyarországon a földesurak kegyetlen hatalma. 1919. április 4-én Rácz János kisfástanyai tanító, a tiszalöki tanács tagja már így beszélhetett a nagyfástanyai- cselédség előtt: „A jövő búzatermése már nem a báré Vay Miklósé, hanem a tiétek. A gazdatisztilak is szét lesz osztva, mert az rövid idő múlva úgy is a tiétek lenne. Báró Vay Miklóst utég a tanyáról is zavarjátok ki.” Demecser- ben Beregi, a megyei direktórium egyik tagja tartott beszédet: „Elek Lászlót majd kitelepítjük innen. mert az ő 500 holdját közietek fogjuk feloszA Magyar Tanácsköztársaság egyik vezéralakja a felejthetetlen emlékű Szamuelly Tibor Nyíregyháza szülöttje volt. Szamuelly személyesen találkozott Lenin elvtárssal, és hozta el a nemzetközi proletariátus nagy tanítójának üdvözlet t. Képünkön Szamuelly Tibor egy íoborzó gyűlésen beszél. (Szamuelly) 1019. áprilisában a ro-' mán imperialista csapatok megkezdték Szabolcs-Szat- már megszállását. Az áruló székely hadosztály megnyitotta előttük á frontot és Mátészalkán letette a fegyvert. Megélénkült az ellenforradalmárok tevékenysége. A régi rend hívei, az uralt, szívrepesve várták a haza függetlenségét és szabadságát sárbatipró külföldi megszállókat — inkább ezt választották, mint a nép hatalmát. Bujon például az ottani jegyző szervezte az ellenforradalmat. Ahogy közeledtek; ; a románok, Bistei Béia jegyző lánya faluszerte hiresztel- te: „készül már az akasztófa a kommunistáknak.” A jegyző veje, Fur- mann Géza fegyvereket osztott ki a kuiákok között. Az ellenforradalmi szervezkedés részletes terveit a jegyző nevenapján beszélték meg. Zalkodon Darányi János görögkató- likus pap Tolt az ellen- forradalmi szervezkedés vezére. Darányi János nemcsak lelki terrorral próbálta megfélemlíteni' a népet, hanem egy ízben j arra, vetemedett, hogy padlásáról a gyűlésező, nép közé lőtt. Húsvétkor j a nyíregyházi egyházak j papjai valamennyien rá- j galmazták és szidalmazták a Tanácsköztársaságot, lá- zítottak ellene. Ebben az időszakban a román megszállók előőrsei már j Nyírbátor, Nyírmada határában voltak. Á megyei j direktórium opportunista tagjai nem szervezték ]- meg a megye és város védelmét, hanem Budapestre menekültek. Két kommunista vezető maradt csak itt: dr. Zsöldos Péter és egy Demjén nevű százados, ök távbeszélőn kértek segítséget Debrecenből; s onnan meg is érkezett egy zászlóalj budapesti vasas és velük tüzérség. Új direktórium alakult, amely erélyesen lecsapott a rhind nyíltabban szervezkedő nyíregyházi ellenforradalomra, s a románokat váró hazaárulókra. Ezek vezetőjét, Szamuelly Tibor meggyilkolásának szervezőjét, Kovács István főhadnagyot kivégezték. A város szabadságáért! az ínséglakásokból, karakókból, földbevalyt odúkból. Szocializálták a nyíregyházi színházat, mozikat, kávéházakat és éttermeket. Az úri kaszinó helyiségeit átadták a munkás ifjúságnak. Megnyitották a könyvtárakat, olvasóegyleteket a proletárok előtt. Jelentős dolog volt, hogy megszervezték a megyei népjóléti alapot, amelyből sok száz dolgozó részesült .segélyben. Nemeth József nagyhalászi hadirokkant 300 koronát, Matuzsa István nyíregyházi cipészmunkás,, «Seine-.' súlyosan megbetegedett a felesége, 40i) koronát, Dómján Pálnő nyíregyházi hadiözvegy tőiip koronát, Laczkó ‘ Béla nyíregyházi hadirokkant 3000 koronát kapott, éif így to A direktórium harcba hívta a nyíregyházi munkásokat, proletárokat, a, város védelmére. A vörös katonák Nyírjes-tanyánál ásták be magukat és két napig tartó hősies harcban álltak ellent a túlerőnek. Csak akkor vo-, nultak vissza, amikor á' csatába egy román páncélvonat is beavatkozott és oldalczó tűz alá vette, a vörös katonák, munkások állásait. A vörös Csapatok vissza: vonultak Tokaj felé,- a nymán imperialista megszállók április 27.-én déli 1,2 -' rakor vonultak be a városba. s okéi a t.3ízegyházi urak egv küldöttsége- üdvözölte hódolat teli esc: dr. Gorái Kálmán. Oltványi Ödön. dr. La Kató, Ernő. dr. Walter Géza és- Zoltán Gáspár. — A megszállók hosszú ideig nem merészke eltel: tóvá bb Ny ír- • egyházánál. V vörös kstt nák folytatták . ellenállásukat. A nép is támogatta ezt a küzdelmet. Adatok vannak arra, hogy a nyíregyházi tirpáktanyákon élelmiszergyűjtés folyt a vörös hadsereg számára, s ezt az élelmiszert csempészútón juttatták el a Nyíregyháza környéki gze- gényparasztok a román vonalakon keresztül a nép katonáinak. A megszálló románok átadták a hatalmat a fehér banditák főgyilkcsá- ’ nők, Ilortliynak. Kegyet- lén. vérengzés követte ezt Százával gyikólták meg : sz.abolcs-szaünárí ' mun- : húsokat, szegénypai-aszt-. hat, tanárokot. mérnököké Ám a nép, emlékezetéé. Tóm lehetett . kitörölni éhsöségesMasyo'- Tanár kö---társaság emlékét. És most a szabad nv avar dolgozó nép hálává büszkessésgal .emlékezi ; rop első háláimár*! Hol Szamuellyt eltemették, titokban, éjidőn, hajlongtak sugdosó rekettyék, , kívül a temetőn. S• hogy ne találja senki meg megölt testét, az elgyötörtöt, a gödröt ásó gengszterek ■ elegyengették ott a -földel, s miko-r nem maradt semmi vállra vették kapájukat. A síron másnap hajnalon bugyogva egy forrás fakadt. Nem tudni már, ki vette észre, de híre ment a faluban, a szegény nép súgva mesélte, hogy kristálytiszta viza van, azt mondták, máris kanyarog belőle egy parányi ér, és azt is mondták, úgy bugyor mint késszúrás nyomán a vér. Á bíró fülébe jutott, tőle hallotta meg a pap, és a jegyző csendőrt hívott, kakastollast, szuronyosat. ;Ásót fogtak, csákányt, kapái, mindegyikük munkába göm j és izzadva órákon át hordták a forrásra a földet. Mikor úgy látták, semmi nyár vállra vették kapájukat. S a síron másnap hajnalon a <forrás újra felfakadt. Bugyogott, akár késszúrás nyomán a testből vér bugtjog, könnyezett fölötte a sás. zöld rekettye■ hajladozott. És este már szekérrel jöttek. . hurcoltak betont és követ, káromkodva, vadul nyüzsögi jl:. cltömni az ömlő vizet.. Aztán úgy látták, semmi nyo s keresztet vetett rá a pap. A síron, másnap hajnalon, ..-.a forrás újr.a felfakadt. Hiába raktak ott fölé betont. és sziklatömböket, . hiába raktak Ott köré, hogy őrizzék, csendőröket a víz mindig felszínre tört tisztán és félelmetesen. ■ .széjjelnyílt előtte a föld. ■ vassal kapcsozoit szikláid mb és.ömlött a víz győztesen. ixi emlékszik a zsarnokok •érbeborult tetteire? ifegőrzi azt, ki érte hali, nép jó emlékezete. Ha nem kiálthat, hát meséi, .. rejtekhelyül adja szívét, . mint szárnyas magvakat a - a halk szavakat hordja szét . Ha leönyvbeh nem írhatja K felrajzolja a tág egekre, fába, forrásba rejti el, felírja futó fellegekre, és mindenütt a mese zeng. , hevíti az ember szívét, jól tudja, ha csodát teremt, hogy márt terem tette, a nép. Kuczka Péter: Mindenkinek! Mindenkinek tani.” Általában javultak a falusi lakosság életkörülményei, amennyire ez lehetséges volt, a rendelkezésre álló rövid idő alatt. Popcsa László és Hegedűs István nyíregyházi munkások, mint a Tanácsköztársaság kül-. döttei,’ 1919. március 22.-én megjelentek a Dessewfíy grófok királytelki uradalmában, és az intézőt utasították, hogy a béreseknek a grófi vendégházba;; adjanak lakást. A király- telki béreseknek oly rossz volt a lakásuk, hogy az esővíz beesett a szobába. A falvakban megválasztott tanácsok élénk tevékenységet fejtettek ki. — Szakszerűen, gyorson, a dolgozók javára intézték az ügyeket, mint arról a íéntmaradt jegyzőkönyvek + ovi t'i cL-rvrl nnlr Szervezőik az eHenísrraáale»
