Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)

1956-03-20 / 68. szám

N t P L A P 1956. március 20. kedd *» Közel 21.000 forintot juttatnak el az árvízkárosultaknak az 53. sz. Autóközlekedési Vállalat dolgozói A Kőszívű ember fiai V tekérjfyarmati gépállomás beíejcíle a lráj»valnn'dá^f a termelűszŐTctkcxetckben Szatmocsépiés — versenyben (Kommentár a Kölesei Gépállomás március S-i Jegysöhönyvéhea) A jegyzőkönyv — ugye­bár — közokirat. Mi teszi azzá? Minden bizonnyal az, hogy fontos tényeket rögzít hiteles formában. Ezeket később bármikor elő lehet venui és bizonyí­tani, hogy így és így tör- lént a kérdéses esemény, ezt mondta ez és ez. A egyzőkönyv tehát tükör­képe valamilyen fontos eseménynek, vagyis nagy- jelentőségű dokumentum. Nos, ha ez így van, ak­kor a Kölesei Gépállomás március 5-i termelési ér­tekezletéről nagyon elíté­lően nyilatkozik az, aki a mezőgazdasági igazgató­sághoz beküldött jegyző­könyvet végigolvassa. Sok időt és helyet elra­bolna a hosszadalmas jegyzőkönyv Ismertetése. Elégedjünk meg a munka- versennyel foglalkozó ré­szével. Ennek is azzal a pontjával, amelyben Kán­tor Dezső igazgató beszá­molójához imigyen szóltak hozzá a értekezlet rész­vevői: Palatinusz Ferenc: „Hív­ják ki a dolgozók egy­mást versenyre. Vállalják el a dolgozók, hogy „egyé­nenként „hány egyéni pa­rasztot fognak a tsz. ré­szére megagitálni..” Utána szólt Smajda Im­re: „A vezetőség munká­iét kötelesek vagyunk elő­segíteni. Kihívom a* «sze­szes brigádot úgy minő­ségi, mint mennyiségi versenyre, sőt „üzemanyag- fogyasztási” vcrs%iyre is.” Prosonczki elvtárs hoz­zászólásából csak ezt az egyetlen „bölcs” mondatot örökítette meg a jegyző­könyv: „Csak olyan tervet vállaljanak el a dolgozók, amilyent teljesíteni tud­nak.” Gacsályi elvtársnak kü­lönösen a következő két mondatát tartotta jegyző­könyvbe valónak a jegyző- könyvvezető: „A vállalt tervért felelős a vállaló. Ha nem kell a nyújtott műszak, ne alkalmazzuk.” Több tárgy nem lévén, az igazgató felállt és ígér­te, hogy „ezeket” a válla­lásokat az idén értékelni is fogják nem úgy, mint ta­valy. Jámbor Rozália pe­dig aláírta a jegj-zököny- vet és most már „nagysze­rűek” a versenyvállalások, csak tejesítésre és értéke­lésre várnak. Bocsánatot kérek a ked­ves olvasótól, hogy ezek­kel az általános, semmit­mondó frázisokkal úntat- tarn. Ügy hat ez, mintha a hozzászólók abban keltek volna versenyre, hogy ki tudja üresebben elmon­dani a semmit. Nem mái ez, mint üres szalmacsép- lés. is kiköszörüli a csorbát — jegyezte meg Sári elvtárs. A számok valóban beszél­nek magúktól is. Arra vol­tunk kíváncsiak, hogyan ér­ték el ezt a szép ered­ményt. — Nem olyan égbekiáltó dolog ez. Érteni kell aztm- berek nyelvén — magya­rázta az elnök elvtárs. Az­tán hozzátette: No persze jól meg kell szervezni a be­gyűjtést. — És hogyan szervezték meg? — A begyűjtési tervet mindig megbeszéljük a dol­gozókkal. Most is a tanács vb. tárgyalta meg, hogy vá­lasztmányi körzetenként a tanácstagok tartsák nyilván a hátralékosokat. Meg is tették. Negyvenöt körzet­ben tartottak kisgyűlést. — Milyen eredménye volt a kisgyűléselcnek? A két ember egymásra nézett — Itt volt például Bíró Istvánná tanácstag esete — vette át a szót Sári elv­társ. —, Több kisgyűlést tartott már, aminek az lett az eredménye, hogy körze­tében egyetlen olyan dol­gozó paraszt sincs, aki be­adását ne teljesítette volna. — Sok olyan dolgozó pa­raszt van Bíró elvtársnö körzetében — vágott közbe az elnök büszkélkedve — aki' félévi, sőt egész évi sertés, tojás, tej és baromfi kötelezettségét rendezte. — No és a tanácstagok példamutatása?... Mindketten nevettek. — Volt egy érdekes ese­tünk — magyarázta az el­nök. — Lakomecz László tanácstag nem teljesítette mindenből a beadását. Ami­kor arról volt szó, hegy a lanacstagoü tartsanak kis- gyüiéseKet a begyűjtés er- aekéoen, elsőnek jelentke­zett. Megkérdeztük tőle: „Laci, ha téged számon- Kernek a aoigozók: hogy állsz a beadással, akkor m»i válaszolsz?’' Lakomecz László meg- nökkent... »Mit csinált? Ne­hány napon beiül 4000 fo­rintot fizetett be, hogy ren­dezze hátralékát, — így aztán ő is meg­tarthatta a kisgyűlést — íolytattá az elnök. Nem is eredménytelenül. Ónodi Ist­ván 5 holdas dolgozó pa­raszt az ö példája nyomán okulva félévi tojásbeadási kötelezettségét teljesítette... Az elnök körülnézett. Te­kintete megakadt a táblán. Ez van rajta: „Az áliami kötelezettsegek példás tel­jesítéséért községünk élen­járó tanácskörzetének, elis­merésül.” Odarnutatott: — Ez Is jó munkára ser­kenti a tanácstagokat. Hogyne serkentené! Hisz a tanács végrehajtó bizott­sága rendszeresen értékeli a tanácstagok munkáját. A beadásban legjobb ered­ményt elért körzet tanács­tagja kapja a dicsérő táb­lát. Ezt kifüggesztik a ka­pujára. A piros vándorzász­lót pedig lakásában helyezik el, s mindaddig őrzi, míg másik tanácstag meg nem élőzi a versenyben... — Mert versenyeznek ám a dolgozók — mondta Sári elvtárs. — A községben több mint 308 egyénileg dolgozó paraszt kötött egy­mással eddig párosverseny- szerződést. A Béke-utcában minden dolgozó párosver­senyben var. egymással. Ifjú Czihat Benjámin 3 holdas Nagy. Gábor 3 holdassal ve­télkedik. Jelenleg Nagy Gá­bor vezet. Egy héttel előbb tett eleget évi sertés beada-- sának mint Czihat. Idős Sí­pos János 7 holdas szom­szédját, Juhász Sándor 7 holdast hívta versenyre. — Vállalta, hogy adóját augusztus 20-ra rendezi, to­jás, baromfi, tejbeadását pedig április 4. tiszteletére teljesít'. Beadásának égés-: évre elegek tett, adóját egy félévre rendezte. A községi pártbizottság nagy segítséget ad ebben a munkában. A népnevelő munkát úgy szervezték! meg, hogy minden tanács-J taghoz egy párttag népre -» velőt osztottak be. A ba­romfi és tojásbegyújtési nap, megrendezésében a napok-i ban több mint 20 népnevelő pár vett részt. Meglátogat-' ták azokat dolgozókat, akik kissé elmaradtak ai begyűjtésben. Meg is léit az eredménye. Egyetlen nap 350 kiló tojást, 1000 liter te­jet gyűjtöttek be. — A verseny eredmé­nyéről hogyan szereznek tudomást a dolgozók? — Hangos híradón ke­resztül rendszeresen tájé­koztatjuk a dolgozókat hogy ki jár az élen az adói és a beadás területén. Ezek-I nek nótát küldünk. Meg is érdemlik ezt stj tiszadadai dolgozó parasz­tok valamennyien, akik ha-< zafiságból kitűnőre vizsgás-* tak, s úgy készülnek április 4-re, mint igaz hazafiak/ akik elhatározták, hogy1 egész évi beadási kötele­zettségüknek felét teljesí-í tik szabadságunk születés-I napjának tiszteletére. Farkas Kálmiuj Az Állami Népi Együttes hangversenye Oiókok magyar-szovjet barátsági hete o nvifgüvházi taníiékénzőben tragikuma, a bujdosni,keny- szerülés szomorúsága; de a; ünneplés felemelő hangjai is megszólaltak Vörösmarty: Liszt-ódájának előadása - ban. Néhány régi madrigal korhűen fivomhangú meg­szólaltatása után a magát i meg nem nevező műso-r- I közlő szavalta el a. Kőmű­ves Kelement, ezt a kedves ismerős balladát, amely egyszerű, bensőséges, liraian tragikus hangjával bizonya­ra minden hallgató szívéhez szólt. Az est egyik fény­pontja, s egyben az új ze­neszerző nemzedék bíztató ígérete volt Sservánszky Petőfi versére irt „Kutyák dala“. A süvöltő zivatar, a talpnyaló ebek langyos meghunyászkodása, az os­tortól való félelem mind hangot kapott ebben a nagyszerű kórusmübcv, amely emellett igen nagy terhnikai felkészültséget is igényel. F.lőadáHlag, mesterségbeli kidolgozásban, érettségben elsőrendűt nyújtott az ének­kar, megújult, haladószslls- mü zenekultúránknak e. büszkesége. Ha valami ellen kifogást emelhetünk, az ta­lán a műsor összeállításá­nak sorrendje volt. Az inte­rnebb hatású madrigálok, a nehezebben érthető Bartók kórusok talán inkább a mű­sor elején találtak volna frissebb hallgatóságra, míg a bájos orosz aprósá­gok a műsor végén sem let­tek volna fárasztók. De ezt I inkább csak ügy zárójelben ! jegyezzük meg: hiszen a be- i fejező Szervánszky-mú és a színpompás ráadás (Cssnkí: ! Dudanóta) mégis csak meg- | adták a hangulati emelke- i dést a műsor végére. STRAKY TIBOR. A Pekingtöl Párizsig vi­lágot megjárt Magyar Álla­mi Népi Együttes énekkarát lelkes, zsúfolt ház hallgatta végig szombat esti nyíregy­házi hangversenyén. Nagy jelentősége volt ennek a hangversenynek az 'fjúság zenei nevelése szempontja- ’ ból is, hiszen az • iskolai' énekkarok is ' eljöttek és buzdítást meríthettek a nagyszerű együttes meghall­gatásából. A műsor orosz kórusok megszólaltatásával kezdő­dött meg. Az énekkar Víg Rudolf volt szovjet ösztön­díjas karmester vezetésével hűen érzékeltette a művek hangulatát. Különösen meg­győző volt Borodin „Elátko­zott királylányának“ meg­formálása, ame kitűnően idézte fel Csipkerózsika el­vár ázsoltságának meseszerü hangulatát. Ezután a Kádár Kata balladát adta elő Szó- bek Anna. A különböző szereplők lelkiállapotának megfelelő hangon cs stílus­ban előadott ballada mély nyomott hagyott valameny- nyiünkben, mert az előadás szuggesztivitását tökéletesen kidolgozott technika segítet­te elő. Mindannyian meg- éreztük, mennyi nemes mű­vészet van egy ilyen nép- költészeti remekműben akkor is, ha minden kíséret nélkül, unisono adják elő. Nem csodálkozhatunk, ha megihlették ezek a népda­lok a zeneszerzésnek olyan két nagy mesterét, mint Bartókot és Kodályt, akik­nek műveiből hallottunk I ezután néhányat, Darázs I Árpád, majd CsenJd Imre ] vezénylésével. Megelevene­dett előttünk a puszta esrij hangulata, majd az élet »é-j gét érző öregek életének\ Az eredményes begyűjtés titkai iiszadadán A nyíregyházi 6-os számú általános iskola VIII/b. »ztátya március 10-én mii táti a be Jókai Mór: Kő- w ü cipher fiai című színmüvét. 18-án, vasárnap megismételték az előadást. A kép az egyik jelenetet áb­rázolj«. az új könyv megszerzésének elhatározásával távozik a kiállításról. Továbbmenve a falakon képeket látunk, me­lyek a szovjet ipar, mező- gazdaság és a szovjet mű­vészet nagy . eredményeiről tanúskodnak. Érdekes ver­senyre ad alkalmat az MSZT-tagoknak a barát­sági hét. Most került meg­rendezésre az orosz fordí­tási verseny. Ez tulajdon­képpen mór a második for­duló. A versenyen jó ered­ményt elérő tanulók jutal­mat kapnak. A szocialista realista szovjet képzőművé­szet megismerése céljából diavetítéssel egybekötött előadásokat tartunk „A me­zőgazdaság a szovjet kép­zőművészetben” és „A mai szovjet képzőművészet” cím­mel. László Béla. A magyar-szovjet barát. jsági hónap keretén belül minden évben megrende­zett diákok barátsági heté­nek megszervezése volt DISZ-szervezetünk e!s 5 fel­adata a szünet után. Ifjú­ságunk kettőzött erővel lá­tott hozzá a Szovjetunió iránt érzett szeretet és hála kifejezéséhez, ami a barát­sági hét sikeres megrende­zésében nyilvánult meg. — Több tény igazolja a ren­dezés sokoldalúságát. Leg­szembetűnőbb a folyosón I elhelyezett szovjet irodalom legkiemelkedőbb alkotásait, a nagy orosz írók: Gogol, Tolsztoj műveitől egészen a mai szovjet írók: Éhren- fcurg. Szimonov műveiig. Mindenki felfedez egy- egv olyan könyvet, amit még nem olvasott, és | A Nyírbátori Gépállomás : dolgozói hétfő délelőtt röp- I gyűlést tartottak, melyen t dolgozók adományaikká: részt vállaltak az árvízká­rosultak megsegítéséből. — Pénzes György brigádja pl átlag 50 forintot ajánlott fel Konyáin András, Becs László és Szilágyi János 100—100 forintot. A gépál­lomás dolgozói eddig kb 14200 forintot ajánlottak fel * A berkeszi gyermekott- | honban 240 gyermek van i Az árvízkárosultakkal kap­csolatos gyűjtés megindí­tása ma délben indult meg A gyermekek átérezték a: árvízkárosult gyermekei nehéz sorsát és utolsó fil­lérig összeadták a pénzü­ket: akinek 10 fillére volt 10 fillért, akinek 20 ’forint­ja volt 20 forintot adott, összesen 637 forint gyűli össze. A nevelők fizetésük 2 százalékát fizették be s? nMnvVói’/vmléo ?•» int»» Amikor a dunai arvizve szély híre eljutott me gyénkbe elsőkként a vas utasok és gépkocsivezetők szerelők jelentkeztek, hog; munkájukkal segítsék ; bajbajutottakat. És most amikor arról van szó, hogj forintjainkkal segítsük azo kát, akiket a pusztító árví; sújtott, újra ők jelentkeztél elsőnek. Tegnap reggel az Autó közlekedési Vállalat min- den munkahelyén röpgyű lést tartottak, ahol megbe­szélték, hogy ki, hogvar segíthet. A vállalat dolgo­zói látták, hogy hogyan jöt­tek haza azok, akik szemé­lyesen is resztvettek a: áradat elleni harcban. — nem kellett sokat beszélni i segítés jelentőségéről. Egy­öntetűen felajánlották vala. mennyien, hogy fizetésül bárom és félszázalékát eljut, tátják a károsultaknak. Ez £ közel 21.000 forint is n»g> segítségére lesz azoknak I.' 1 !.*■/-* f- ni 1 C rr j -fi- A Óll Az ibrányi tanácson meg­kérdeztük, miért nem halad a tojásbegyűjtés. Azl vála­szolták, hogy „nem tojnak a tyúkok”. Máshol pedig a sertés, vágómarha, baront- fibeadás rossz eredményei­re panaszkodtak, s ennek okait a legkülönfélébb mó­don magyarázták. Nem így a tiszadadai ta­nácsházán. Amikor afelől érdeklődtünk, mi újság a begyűjtésben, Sári Albert a begyűjtési hivatal veze­tője elmosolyodott. Egész magatartásáról a biztonság, a nyugodtság sugárzott. — Lassan öt éve lesz’ hogy itt dolgozom a tisza­dadai tanácson. Még soha nem Jjordult elő, hogy a já­rás területén a haimadik- nál rosszabb helyen lettünk volna. Csak végig kell la­pozni a kimutatásokat, s mindjárt megtudjuk, hogy községünk mindig az elsők között teljesítette begyűj­tési tervét. Előszedte a hivatalos ira­tokat, s örömmel . mutatta. Igaza volt. Sertésbeadási kötelezettségüket 81 száza­lékra, az egész évre terve­zett 59 mázsa vágómarhá­ból pedig 23 mázsát teljesí­tettek. Tojásból 95 száza­lékra állnak, baromfiból pe­dig 106.6 százalékra, míg tejből 125 százalékra telje­sítették negyedévi tervü­ket. — Hiszen akkor most is maguk az elsők a járási begyűjtési versenyben — így van — inosolyo- dott el újból — Egyetlen hátralékos van csak a községünkben — szólt közbe Pál Gábor elvtárs, a községi tanács vb. elnöke. — Reméljük Béres István mert 24 teimeioszovetkezei részére csak 12 jármű áll: rendelkezésre. Mindegyül ! mezőgazdász a saját tér j melőszövetkezetét akart; : előnyben részesíteni. Végű J is a leggazdaságosabb ki- j használás elve győzött ■ amibe belenyugodtunk. — I Március 12-ig vsblamenny ; termelőszövetkezetünk kö jzös állatállományától szár 1 mazó trágyát kihordtuk. Dicsérettel kell meg említenem a gumikereke: járművek vezetőit. Kiss Já nos például Lanz-Bulldof gépével éjjel-nappal, hét köznap-ünnepnap egyarán és folyvást dolgozott. Ta vaszi tervét túlteljesítette Fábián Bertalan A 3 százalékos termés- többlet elérése nem könnyű ieladat. Egyes növényféle- .‘•égből 8—10 százalékkal is növelnünk kell a termést. Tehát minden erőt latba kell vetnünk. A trágyahordást már de­cemberben megkezdtük, de egészen január 20-ig az esős, lágy időjárás miatt csak mintegy 30 holdra való istállótrágyát tudtunk ki­hordani a gépállomás kör­zetében. A januárvégi fa­gyok beálltával azonban erőteljesen fogtunk hozzá a késedelem pótlásához. Két műszakot szerveztünk. A menetirányterv megállapí­tásakor nagy vita támadt köztünk, ami érthető is,

Next

/
Oldalképek
Tartalom