Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)
1956-03-20 / 68. szám
N t P L A P 1956. március 20. kedd *» Közel 21.000 forintot juttatnak el az árvízkárosultaknak az 53. sz. Autóközlekedési Vállalat dolgozói A Kőszívű ember fiai V tekérjfyarmati gépállomás beíejcíle a lráj»valnn'dá^f a termelűszŐTctkcxetckben Szatmocsépiés — versenyben (Kommentár a Kölesei Gépállomás március S-i Jegysöhönyvéhea) A jegyzőkönyv — ugyebár — közokirat. Mi teszi azzá? Minden bizonnyal az, hogy fontos tényeket rögzít hiteles formában. Ezeket később bármikor elő lehet venui és bizonyítani, hogy így és így tör- lént a kérdéses esemény, ezt mondta ez és ez. A egyzőkönyv tehát tükörképe valamilyen fontos eseménynek, vagyis nagy- jelentőségű dokumentum. Nos, ha ez így van, akkor a Kölesei Gépállomás március 5-i termelési értekezletéről nagyon elítélően nyilatkozik az, aki a mezőgazdasági igazgatósághoz beküldött jegyzőkönyvet végigolvassa. Sok időt és helyet elrabolna a hosszadalmas jegyzőkönyv Ismertetése. Elégedjünk meg a munka- versennyel foglalkozó részével. Ennek is azzal a pontjával, amelyben Kántor Dezső igazgató beszámolójához imigyen szóltak hozzá a értekezlet részvevői: Palatinusz Ferenc: „Hívják ki a dolgozók egymást versenyre. Vállalják el a dolgozók, hogy „egyénenként „hány egyéni parasztot fognak a tsz. részére megagitálni..” Utána szólt Smajda Imre: „A vezetőség munkáiét kötelesek vagyunk elősegíteni. Kihívom a* «szeszes brigádot úgy minőségi, mint mennyiségi versenyre, sőt „üzemanyag- fogyasztási” vcrs%iyre is.” Prosonczki elvtárs hozzászólásából csak ezt az egyetlen „bölcs” mondatot örökítette meg a jegyzőkönyv: „Csak olyan tervet vállaljanak el a dolgozók, amilyent teljesíteni tudnak.” Gacsályi elvtársnak különösen a következő két mondatát tartotta jegyzőkönyvbe valónak a jegyző- könyvvezető: „A vállalt tervért felelős a vállaló. Ha nem kell a nyújtott műszak, ne alkalmazzuk.” Több tárgy nem lévén, az igazgató felállt és ígérte, hogy „ezeket” a vállalásokat az idén értékelni is fogják nem úgy, mint tavaly. Jámbor Rozália pedig aláírta a jegj-zököny- vet és most már „nagyszerűek” a versenyvállalások, csak tejesítésre és értékelésre várnak. Bocsánatot kérek a kedves olvasótól, hogy ezekkel az általános, semmitmondó frázisokkal úntat- tarn. Ügy hat ez, mintha a hozzászólók abban keltek volna versenyre, hogy ki tudja üresebben elmondani a semmit. Nem mái ez, mint üres szalmacsép- lés. is kiköszörüli a csorbát — jegyezte meg Sári elvtárs. A számok valóban beszélnek magúktól is. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan érték el ezt a szép eredményt. — Nem olyan égbekiáltó dolog ez. Érteni kell aztm- berek nyelvén — magyarázta az elnök elvtárs. Aztán hozzátette: No persze jól meg kell szervezni a begyűjtést. — És hogyan szervezték meg? — A begyűjtési tervet mindig megbeszéljük a dolgozókkal. Most is a tanács vb. tárgyalta meg, hogy választmányi körzetenként a tanácstagok tartsák nyilván a hátralékosokat. Meg is tették. Negyvenöt körzetben tartottak kisgyűlést. — Milyen eredménye volt a kisgyűléselcnek? A két ember egymásra nézett — Itt volt például Bíró Istvánná tanácstag esete — vette át a szót Sári elvtárs. —, Több kisgyűlést tartott már, aminek az lett az eredménye, hogy körzetében egyetlen olyan dolgozó paraszt sincs, aki beadását ne teljesítette volna. — Sok olyan dolgozó paraszt van Bíró elvtársnö körzetében — vágott közbe az elnök büszkélkedve — aki' félévi, sőt egész évi sertés, tojás, tej és baromfi kötelezettségét rendezte. — No és a tanácstagok példamutatása?... Mindketten nevettek. — Volt egy érdekes esetünk — magyarázta az elnök. — Lakomecz László tanácstag nem teljesítette mindenből a beadását. Amikor arról volt szó, hegy a lanacstagoü tartsanak kis- gyüiéseKet a begyűjtés er- aekéoen, elsőnek jelentkezett. Megkérdeztük tőle: „Laci, ha téged számon- Kernek a aoigozók: hogy állsz a beadással, akkor m»i válaszolsz?’' Lakomecz László meg- nökkent... »Mit csinált? Nehány napon beiül 4000 forintot fizetett be, hogy rendezze hátralékát, — így aztán ő is megtarthatta a kisgyűlést — íolytattá az elnök. Nem is eredménytelenül. Ónodi István 5 holdas dolgozó paraszt az ö példája nyomán okulva félévi tojásbeadási kötelezettségét teljesítette... Az elnök körülnézett. Tekintete megakadt a táblán. Ez van rajta: „Az áliami kötelezettsegek példás teljesítéséért községünk élenjáró tanácskörzetének, elismerésül.” Odarnutatott: — Ez Is jó munkára serkenti a tanácstagokat. Hogyne serkentené! Hisz a tanács végrehajtó bizottsága rendszeresen értékeli a tanácstagok munkáját. A beadásban legjobb eredményt elért körzet tanácstagja kapja a dicsérő táblát. Ezt kifüggesztik a kapujára. A piros vándorzászlót pedig lakásában helyezik el, s mindaddig őrzi, míg másik tanácstag meg nem élőzi a versenyben... — Mert versenyeznek ám a dolgozók — mondta Sári elvtárs. — A községben több mint 308 egyénileg dolgozó paraszt kötött egymással eddig párosverseny- szerződést. A Béke-utcában minden dolgozó párosversenyben var. egymással. Ifjú Czihat Benjámin 3 holdas Nagy. Gábor 3 holdassal vetélkedik. Jelenleg Nagy Gábor vezet. Egy héttel előbb tett eleget évi sertés beada-- sának mint Czihat. Idős Sípos János 7 holdas szomszédját, Juhász Sándor 7 holdast hívta versenyre. — Vállalta, hogy adóját augusztus 20-ra rendezi, tojás, baromfi, tejbeadását pedig április 4. tiszteletére teljesít'. Beadásának égés-: évre elegek tett, adóját egy félévre rendezte. A községi pártbizottság nagy segítséget ad ebben a munkában. A népnevelő munkát úgy szervezték! meg, hogy minden tanács-J taghoz egy párttag népre -» velőt osztottak be. A baromfi és tojásbegyújtési nap, megrendezésében a napok-i ban több mint 20 népnevelő pár vett részt. Meglátogat-' ták azokat dolgozókat, akik kissé elmaradtak ai begyűjtésben. Meg is léit az eredménye. Egyetlen nap 350 kiló tojást, 1000 liter tejet gyűjtöttek be. — A verseny eredményéről hogyan szereznek tudomást a dolgozók? — Hangos híradón keresztül rendszeresen tájékoztatjuk a dolgozókat hogy ki jár az élen az adói és a beadás területén. Ezek-I nek nótát küldünk. Meg is érdemlik ezt stj tiszadadai dolgozó parasztok valamennyien, akik ha-< zafiságból kitűnőre vizsgás-* tak, s úgy készülnek április 4-re, mint igaz hazafiak/ akik elhatározták, hogy1 egész évi beadási kötelezettségüknek felét teljesí-í tik szabadságunk születés-I napjának tiszteletére. Farkas Kálmiuj Az Állami Népi Együttes hangversenye Oiókok magyar-szovjet barátsági hete o nvifgüvházi taníiékénzőben tragikuma, a bujdosni,keny- szerülés szomorúsága; de a; ünneplés felemelő hangjai is megszólaltak Vörösmarty: Liszt-ódájának előadása - ban. Néhány régi madrigal korhűen fivomhangú megszólaltatása után a magát i meg nem nevező műso-r- I közlő szavalta el a. Kőműves Kelement, ezt a kedves ismerős balladát, amely egyszerű, bensőséges, liraian tragikus hangjával bizonyara minden hallgató szívéhez szólt. Az est egyik fénypontja, s egyben az új zeneszerző nemzedék bíztató ígérete volt Sservánszky Petőfi versére irt „Kutyák dala“. A süvöltő zivatar, a talpnyaló ebek langyos meghunyászkodása, az ostortól való félelem mind hangot kapott ebben a nagyszerű kórusmübcv, amely emellett igen nagy terhnikai felkészültséget is igényel. F.lőadáHlag, mesterségbeli kidolgozásban, érettségben elsőrendűt nyújtott az énekkar, megújult, haladószslls- mü zenekultúránknak e. büszkesége. Ha valami ellen kifogást emelhetünk, az talán a műsor összeállításának sorrendje volt. Az internebb hatású madrigálok, a nehezebben érthető Bartók kórusok talán inkább a műsor elején találtak volna frissebb hallgatóságra, míg a bájos orosz apróságok a műsor végén sem lettek volna fárasztók. De ezt I inkább csak ügy zárójelben ! jegyezzük meg: hiszen a be- i fejező Szervánszky-mú és a színpompás ráadás (Cssnkí: ! Dudanóta) mégis csak meg- | adták a hangulati emelke- i dést a műsor végére. STRAKY TIBOR. A Pekingtöl Párizsig világot megjárt Magyar Állami Népi Együttes énekkarát lelkes, zsúfolt ház hallgatta végig szombat esti nyíregyházi hangversenyén. Nagy jelentősége volt ennek a hangversenynek az 'fjúság zenei nevelése szempontja- ’ ból is, hiszen az • iskolai' énekkarok is ' eljöttek és buzdítást meríthettek a nagyszerű együttes meghallgatásából. A műsor orosz kórusok megszólaltatásával kezdődött meg. Az énekkar Víg Rudolf volt szovjet ösztöndíjas karmester vezetésével hűen érzékeltette a művek hangulatát. Különösen meggyőző volt Borodin „Elátkozott királylányának“ megformálása, ame kitűnően idézte fel Csipkerózsika elvár ázsoltságának meseszerü hangulatát. Ezután a Kádár Kata balladát adta elő Szó- bek Anna. A különböző szereplők lelkiállapotának megfelelő hangon cs stílusban előadott ballada mély nyomott hagyott valameny- nyiünkben, mert az előadás szuggesztivitását tökéletesen kidolgozott technika segítette elő. Mindannyian meg- éreztük, mennyi nemes művészet van egy ilyen nép- költészeti remekműben akkor is, ha minden kíséret nélkül, unisono adják elő. Nem csodálkozhatunk, ha megihlették ezek a népdalok a zeneszerzésnek olyan két nagy mesterét, mint Bartókot és Kodályt, akiknek műveiből hallottunk I ezután néhányat, Darázs I Árpád, majd CsenJd Imre ] vezénylésével. Megelevenedett előttünk a puszta esrij hangulata, majd az élet »é-j gét érző öregek életének\ Az eredményes begyűjtés titkai iiszadadán A nyíregyházi 6-os számú általános iskola VIII/b. »ztátya március 10-én mii táti a be Jókai Mór: Kő- w ü cipher fiai című színmüvét. 18-án, vasárnap megismételték az előadást. A kép az egyik jelenetet ábrázolj«. az új könyv megszerzésének elhatározásával távozik a kiállításról. Továbbmenve a falakon képeket látunk, melyek a szovjet ipar, mező- gazdaság és a szovjet művészet nagy . eredményeiről tanúskodnak. Érdekes versenyre ad alkalmat az MSZT-tagoknak a barátsági hét. Most került megrendezésre az orosz fordítási verseny. Ez tulajdonképpen mór a második forduló. A versenyen jó eredményt elérő tanulók jutalmat kapnak. A szocialista realista szovjet képzőművészet megismerése céljából diavetítéssel egybekötött előadásokat tartunk „A mezőgazdaság a szovjet képzőművészetben” és „A mai szovjet képzőművészet” címmel. László Béla. A magyar-szovjet barát. jsági hónap keretén belül minden évben megrendezett diákok barátsági hetének megszervezése volt DISZ-szervezetünk e!s 5 feladata a szünet után. Ifjúságunk kettőzött erővel látott hozzá a Szovjetunió iránt érzett szeretet és hála kifejezéséhez, ami a barátsági hét sikeres megrendezésében nyilvánult meg. — Több tény igazolja a rendezés sokoldalúságát. Legszembetűnőbb a folyosón I elhelyezett szovjet irodalom legkiemelkedőbb alkotásait, a nagy orosz írók: Gogol, Tolsztoj műveitől egészen a mai szovjet írók: Éhren- fcurg. Szimonov műveiig. Mindenki felfedez egy- egv olyan könyvet, amit még nem olvasott, és | A Nyírbátori Gépállomás : dolgozói hétfő délelőtt röp- I gyűlést tartottak, melyen t dolgozók adományaikká: részt vállaltak az árvízkárosultak megsegítéséből. — Pénzes György brigádja pl átlag 50 forintot ajánlott fel Konyáin András, Becs László és Szilágyi János 100—100 forintot. A gépállomás dolgozói eddig kb 14200 forintot ajánlottak fel * A berkeszi gyermekott- | honban 240 gyermek van i Az árvízkárosultakkal kapcsolatos gyűjtés megindítása ma délben indult meg A gyermekek átérezték a: árvízkárosult gyermekei nehéz sorsát és utolsó fillérig összeadták a pénzüket: akinek 10 fillére volt 10 fillért, akinek 20 ’forintja volt 20 forintot adott, összesen 637 forint gyűli össze. A nevelők fizetésük 2 százalékát fizették be s? nMnvVói’/vmléo ?•» int»» Amikor a dunai arvizve szély híre eljutott me gyénkbe elsőkként a vas utasok és gépkocsivezetők szerelők jelentkeztek, hog; munkájukkal segítsék ; bajbajutottakat. És most amikor arról van szó, hogj forintjainkkal segítsük azo kát, akiket a pusztító árví; sújtott, újra ők jelentkeztél elsőnek. Tegnap reggel az Autó közlekedési Vállalat min- den munkahelyén röpgyű lést tartottak, ahol megbeszélték, hogy ki, hogvar segíthet. A vállalat dolgozói látták, hogy hogyan jöttek haza azok, akik személyesen is resztvettek a: áradat elleni harcban. — nem kellett sokat beszélni i segítés jelentőségéről. Egyöntetűen felajánlották vala. mennyien, hogy fizetésül bárom és félszázalékát eljut, tátják a károsultaknak. Ez £ közel 21.000 forint is n»g> segítségére lesz azoknak I.' 1 !.*■/-* f- ni 1 C rr j -fi- A Óll Az ibrányi tanácson megkérdeztük, miért nem halad a tojásbegyűjtés. Azl válaszolták, hogy „nem tojnak a tyúkok”. Máshol pedig a sertés, vágómarha, baront- fibeadás rossz eredményeire panaszkodtak, s ennek okait a legkülönfélébb módon magyarázták. Nem így a tiszadadai tanácsházán. Amikor afelől érdeklődtünk, mi újság a begyűjtésben, Sári Albert a begyűjtési hivatal vezetője elmosolyodott. Egész magatartásáról a biztonság, a nyugodtság sugárzott. — Lassan öt éve lesz’ hogy itt dolgozom a tiszadadai tanácson. Még soha nem Jjordult elő, hogy a járás területén a haimadik- nál rosszabb helyen lettünk volna. Csak végig kell lapozni a kimutatásokat, s mindjárt megtudjuk, hogy községünk mindig az elsők között teljesítette begyűjtési tervét. Előszedte a hivatalos iratokat, s örömmel . mutatta. Igaza volt. Sertésbeadási kötelezettségüket 81 százalékra, az egész évre tervezett 59 mázsa vágómarhából pedig 23 mázsát teljesítettek. Tojásból 95 százalékra állnak, baromfiból pedig 106.6 százalékra, míg tejből 125 százalékra teljesítették negyedévi tervüket. — Hiszen akkor most is maguk az elsők a járási begyűjtési versenyben — így van — inosolyo- dott el újból — Egyetlen hátralékos van csak a községünkben — szólt közbe Pál Gábor elvtárs, a községi tanács vb. elnöke. — Reméljük Béres István mert 24 teimeioszovetkezei részére csak 12 jármű áll: rendelkezésre. Mindegyül ! mezőgazdász a saját tér j melőszövetkezetét akart; : előnyben részesíteni. Végű J is a leggazdaságosabb ki- j használás elve győzött ■ amibe belenyugodtunk. — I Március 12-ig vsblamenny ; termelőszövetkezetünk kö jzös állatállományától szár 1 mazó trágyát kihordtuk. Dicsérettel kell meg említenem a gumikereke: járművek vezetőit. Kiss Já nos például Lanz-Bulldof gépével éjjel-nappal, hét köznap-ünnepnap egyarán és folyvást dolgozott. Ta vaszi tervét túlteljesítette Fábián Bertalan A 3 százalékos termés- többlet elérése nem könnyű ieladat. Egyes növényféle- .‘•égből 8—10 százalékkal is növelnünk kell a termést. Tehát minden erőt latba kell vetnünk. A trágyahordást már decemberben megkezdtük, de egészen január 20-ig az esős, lágy időjárás miatt csak mintegy 30 holdra való istállótrágyát tudtunk kihordani a gépállomás körzetében. A januárvégi fagyok beálltával azonban erőteljesen fogtunk hozzá a késedelem pótlásához. Két műszakot szerveztünk. A menetirányterv megállapításakor nagy vita támadt köztünk, ami érthető is,
