Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)

1956-03-17 / 66. szám

x t p r; a r 1956. március 11, srowfcaú PÄRTEPITES Ä tiszateleki népnevelők megvitatták a Központi Vezetőség 1956. március 12—13-i határozatát Nagy érdeklődéssel vitat­ták meg a Központi Veze­tőség határozatát a tiszate­leki pártalapszervezetek ve­zetőségi tagjai, a népneve­lők és a termelésben élen­járó pártonkívüli dolgozó parasztok. A határozat ismertetése után a hozzászólók többsé­ge kimondatta: ez a határo­zat még jobban megerősí­tette reményünket a Szov­jetunió eredményeinek lát­tán a tartós béke biztosítá­sában, s világosabbán lát­juk pártunk politikájának helyességét. Tovább erősö­dött az a tudat, hogy a XX. kongresszus újabb erőforrás nemcsak a Szovjetunió és a szocializmust épftő orszá­gok, hanem a kapitalista or­szágok békéért harcoló dol­gozói számára is. Számos hozzászóló a ha­tározat egyes részeiből ere­dő közvetlen feladatokról beszélt. Tóth Antal elvtárs községi agronómus elmon­dotta, hogy figyelmét meg­ragadta az életszínvonal emeléséről szóló rész. „Az életszínvonal emelése szo­rosan összefügg mezőgaz­daságunk fejlesztésével“ — ismételte a határozatból Tóth elvtárs. Az életszín­vonal emeléséhez tartozik — mondotta —, hogy idejé­ben és jó minőségben vé­gezzük a tavaszi munkát. Különösen nagy gondot kell fordítani a községben is az őszi vetések ápolásá­ra, mivel a hideg időjárás következtében egyes helye­ken meggyengültek veté­seink. Ha idejében levezet­jük a vadvizet vetéseinkről, korán kezdjük a tavaszi munkát, fejtrágvázunk és minél több komposzt trá­gyát használunk, akkor na­gyobb lesz a termés, emel­kedik életszínvonalunk. A hozzászólók többsége a KV. határozatainak azt a részét ragadta meg legjob­ban, amely hangsúlyozza': „Tekintetbe kell vennünk, hogy az előttünk álló esz­tendőkben a termelés nö­vekedését a termelőszövet­kezetek létrehozásával jfeell megvalósítanunk. Ezt csak akkor tudjuk végrehajtani, ha szakadatlanul figyelmet szentelünk a termelőszövet­kezetek munkájának, sza­kadatlanul, minden téren segítjük őket, és nem eii- gedhetjük, hogy egyes jó ter­melőszövetkezetek kiugró eredményei eltereljék a fi­gyelmet a meglévő nehézsé­gekről, amelyek legyőzése nélkül _rveinket megvaló­sítani nem tudjuk.“ Ezzel kapcsolatban Oláh Béla elvtárs, a Vörös Csil­lag TSZ elnöke elmondotta, hogy szövetkezetük nem kapott eddig megfelelő se­gítséget ahhoz, hogy a kez­deti hibákat mindén téren ,ki tudják javítani. Gyakran ölyan létesítmények emész­tették a pépzt, amelyek hasznát hosszú ideig nem tudják élvezni. Jellemző er_ rg, hogy 4 évvel ezelőtt be­vezették a villanyt szövet­kezet-"' központjába, azon­ban fény még most sincs'a tanyán. Az oszlopokra sze­relt ’ drótok es egyéb fel­szerelések tönkrementek, el­vesztek, csupasz oszlopok merédez’hek az- érnek. Egve- lőre arról sem tudnak, hogy mikór kap fényt a község, pedig 4 évvel ezelőtt kifi­zették az ezért járó 42.000 forintot. Bírálta a felsőbb szerveket, mert néhány év­vel ezelőtt annyi istállót építettek, hogy kettő azok­ból rn^st kihásználatlan. A. ráfordított tíz "és tízezer fo­rintot viszont, másutt gyü- mölcsöztethették volna. A határozaf ismertetése után elmondották a népne­velők, hogy “ezután még nagyobb lendülettel harcol­nak szövetkezetük szám­szerű fejlesztéséért. Számos olyan kérdésre kaptak vá- ls'—'■ amit eddig nem lát­tak tisztán, s ami gátolta a számszerű fejlesztést. Nem tudtak .álaszt adni gyak­ran olyan kérdésekre sem a népnevelők, hogy meny­nyi földjáradékot fizetnek a szövetkezetben, mi lesz a munkából kiöregedett tsz tagokkal, van-e szociális alap a szövetkezetben, s hogy mennyi munkaegysé­get lehet becsületes munká­val még ebben az eszten­dőben teljesíteni. . Arra is kiváncsiak a tiszateleki egyénileg dolgozó parasztok, hogy aki már egész évi ser­tés- vagy egyéb beadási kö­telezettségét teljesítette s közben,belép a szövetkezet­be kártalanítják-e? Most kaptak választ á népneve­lők arra, hogy aki eddig már egész évi sertés, tojás, vagy ' bgromfibeacjását tel­jesítette, s ha belép a szö­vetkezetbe, a beadott meny- nyisé-—* H tsz jk ióváíriák". az érdekelt dolgozó parasz­tokat pedig a tsz kártalanít- ja. Megállapodtak abban is, hogy a határozatot tanul­mányozva, az agitációt kö­zelebb viszik az élethez. így jobban segítik a közvetlen termelési feladatókat. A népnevelők mindén héten megbeszélik a munkájukban szerzett tapasztalatokat és mozgósítanak a tavatezi ,imr' időben történő vég­zésére, a soronkövetkező legfontosabb feladatokig. N.T. Történelmi adatok bizo- i nyitják, hogy az orosz és a magyar nép közötti barát­ság nem újkeletű, nem a felszabadulással született. Népünk mindig bizalom­mal, testvéri szeretettel te­kintett Kelet nagy népe fe­lé. . S nem véletlen, hogy a Rákóczi szabadságharcnak, tekintett népünk Oroszor­szág felé, amikor a nagy nép meg-megcsörgette lán­cait, hogy lerázza az úri' bilincseket a kezéről. S ez! érdeklődés nyomán nálunk is erősebbeknek, bátrabbak­nak érezték magukat mun­kásaink, földműves paraszt-* jaink. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa anyagának tanulmányozása a pártoktatásban A nyírkarászi földmunkások Oroszország felé néznek Az MDP Központi Yeze-] tőségének , megfelelő haté-,' rozata alapján 1956. március végétől kezdve — a jelen­leg folyó pártoktatást meg­szakítva — az SZKP XX. kongresszusának anyagát kell feldolgozni az alábbiak szerint: 1. A Politikai iskolákon és a Marxizmus—leniniz- mus alapjai tanfolyamokon az alábbi témák alapján: • A nemzetközi helyzet. A jelenlegi nemzetközi fejlő­dés néhány elvi kérdésé. Az ipar és a • közlekedés kérdései az SZKP XX. kongresszusán. A mezőgazdaság kérdései az SZKP XX. kongresszu­sán. A szovjet nép anyagi jó­létének fokozódása, kultu­rális színvonalának emel­kedése. A pártmunka, a pártélet kérdései . 2. Az úgynevezett sza­kosított tanfolyamokon a kongresszus anyagának fel­dolgozása az alábbi három téma alapján történik: A nemzetközi helyzet. A jelenlegi nemzetközi fejlő­dés néhány elvi kérdése. A gazdasági építőmunka kérdései a XX. kongresszu­son. A Szovjetunió hatodik ötéves terve.' K A . pártmunka, a pártélet kérdései". A kongresszusi anyagok feldolgozásába a lehetősé­gekhez képest ’ vonják be azokat a párttagokat is, akik a folyó évben egyéb­ként rendszeres pártokta­tásban nem vettek részt. Ily módon el kell érni, hogy a pártaktíva széles ré­tegei, elsősorban a népne­velők, pártbizalmiak stb. a pártoktatás keretében ta­nulmányozzák és megtár­gyalják az SZKP XX. kong­resszusa anyagát. W UjHpusú vasúti kocsi A képen: Az új személykocsi A Szovjetunió új ötéves tervében a szovjet közlekedési gépgyártás jelentős számban készít klíma­berendezéssel ellátott személykocsikat. A „Jegorov” va­gongyár új, teljesen fémből készült sze­mélykocsit bocsátott ki a távolsági vonalak számára. A kocsik ké­nyelmes, kétszemé­lyes fülkéit csengő­vei, rádiókészülékkel és szellőztető beren­dezéssel látták el. — Minden kocsiban zu­hanyozó van. A ko­csikban klímaberen­dezést szereltek fel. A tó ly oson telefon áll rendelkezésre, amely bekapcsolható az ál­lomások hálózatába, kétszemélyes fülkéje. (Foto N. Kulesov) 1 Néhány megyei törté- ■ nelmi adatot közlünk az alábbiakban. i A földmunkások és sze­gényparasztok 1897-es, 1898-as mozgalmai során fellángolt a forradalmi tűz Szabolcsban, Szatmárban is. Különösen a nyírkarászi mozgalom volt jelentős, ahol a bátor szegényparasz­tok a, földosztáshoz is hoz­záláttak. 1898 január 31-én a község lakosai felmérték a falu határát és papíron a földesúri földeket, majd többszázan felkerekedtek, berontottak a járásbíróság épületébe, hogy a telek­könyvek elpusztításával megpecsételjék a földosztó határozatukat. Egy egykorú; emlékirat többek között ezt írta e mozgalomról: „Azt híresztelték (t. i. a nyírkar rászi nép), hogy jön az orosz, aki az urakat üldöző és csak a népet szereti Az orosz majd fegyvert ad Várkonyinak, ki a gránicon felosztották egymás között már várakozik reája. Aratósztrájkok 1905 buzdítására Jelentős hatása volt Ma­gyarországra az’ orosz nép nagy 1905-ös forradalmi megmozdulása. A Nyírvi­dék többször hozott róla „magyarázó“ cikkeket, s ha­sonlóképpen tett a szatmá­ri „Magyar Földművelő“ lap is. Ennek szerkesztője így indokolja a cikket: „Olvasóink leveleiből vesz- szük észre, hogy az orosz- országi állapotok iránt szer­fölött érdeklődnek.“ A magyar urak megijed­tek. Kálmánchey János új­fehértói földbirtokos ré- mülthangú cikket írt a Nyírvidékben: „Meg va­gyunk romolva erkölcseink­ben. Vajha a társadalom irányítói felismernék még idejekorán hazánkban a ve­szedelmes munkásbérmoz­galmaink igazi okát s ten­nének róla. Különben egy pár évtized múlva ott tet­szünk, ahol ezidőszerint van a muszka társadalom.“ A nép pedig új erőt me­rített az orosz proletárok forradalmi fellépéséből. 1905. júliusában Császár- szálláson 84 arató, a Bököny melletti Veszprém tanyán ugyancsak több munkás kezdett aratósztrájkba. Ha­sonló sztrájkok voltak Nagyhalászon és több más községben. Egy jelentésben ezt olvashatjuk: „...Mind inkább gyakori abbak tesz­nek a cseléd- és munkás­szökések, így a szerződések; betartására való szorítás Is gyakoribb lesz, amit csak. karhatalommal hajhatunk végre.;. “ „A munkásnak arany helyzete van*" A Nagy Októberi Forra­dalom hatására megszüle­tett a Magyar Tanácsköz­társaság is. Később elbu­kott, de. a magyar munká­sok és parasztok soha többé nem feledkeztek meg arról, hogy minden nép felszaba­dulásának világító tornya a munkások és parasztok első szabad állama: a Szovjet­unió. Hiába akarta a Hor- Ihy-rendszer eltitkolni és elferdíteni a szovjet embe­rekről érkező híreket. A ti­szai járás főszolgabírója je­lentette akkoriban: „Zoller Károly mezőladányi lakos többek előtt az orosz mun­kásság helyzetét dicsérte. Azt a kijelentést tette, hogy ő Amerikán keresztül kap Oroszországból' leveleket, azokban a levelekben1 az orosz munkásosztály ked­vező helyzete van leírva, hogy ott ők jól vannak fi­zetve és minden nagyon, olcsó, úgy hogy a munkás­nak arany helyzete van.“ Ezért a híresztelésért nemcsak Zoller Károlyt1 büntették meg, hanem még a postaküldönc fiát is el­mozdították az állásából. Ám semmiféle terror nem! tudta megtiltani azt, hogy a magyar dolgozók bizzanak és reménykedjenek a szoV-1 jet emberekben. S nem is; csalódtak bennük: a szovjet emberek elhozták számunk-, ra a szabadságot s azóta a két nép közötti barátság; valóban elszakíthatatlan testvéri kapcsolat! Ünneplőbe öltözött embe­rek sürögtek-foroytak már­cius 10-én délután a Vajda­bokori tanácsháza körül Arcukon meglátszott, hogy valamihez készülődnék. Négy órakor : kezdődött meg az ezüstkalászos gazdatqn- folyam záróvizsgája. Há­romtagú vizsgabizottság előtt feleltek a két éven át tanultakról. A padokban öregebbek; fiatalabbak ültek. Nehéz dolog ám 40—50 éves kór­ban vizsgázni, — suttogták egymás között az idősebbek. 24-en vizsgáztak ezen a tan­folyamon, köztük volt a ta­nács kirendeltség vezetője is Tanyik János elvtárs. A bői kát. holdanként 145 mázsa terméseredményt ért el. ; A tanfolyam. viZSgájh után önképzőkör volt,1 amelyen átadták Molnár Aútíiás tan- folyamyezetőriek -a hallga­tók által veit 'ajándékot. Az önképzőkör után ;a vizsga­bizottság dlnőke Csf Nagy Dezső el társ kiosztotta- az ezüstkalászos1 gazd%tanfór lyarn bizonyítványát ás a velejáró ezüstkalászos lét- vényt. Ezután a tanfolyam hall­gatói a meghívott vendé­gekkel együtt közös vacso­rán vettek részt és reggelig tartó táncmulatsággal fejez­ték be az ezüstkalászos tan­folyam záróvizsgáját. A tiszaeszlári népfront-bizottság az aiiami fegyelem betartásáért A tiszaeszlári hazafias népfront bizottság legutóbbi ülésén az állampolgári kö­telesség betartásának kér­désével is ■ foglalkozott. A bizottság tagjai fel­hívással fordultak a község dolgozó paraszt­jaihoz cs az állammal , szembeni kötelezettsé­gek határidő előtti tel­jesítésére párosverseny mozgalmat kezdemé­nyeztek. Mindjárt a .'gyűlésen egy­más után hangzottak el. a .elajánl ások, versenykihívá­sok,. Hadak Ferenc, a nép- 'ftícnt-bizottság tagja vál­lalta, hogy egész évi adó­ját november 30-ig, tojás, baromfi és . sertés beadását május 30-ig, tej beadását június au-ig ; hiánytalanul rendezi. Vállalása teljesíté­sében párosversenyre hívta Csuha Bálintot, a termelési bizottság elnökét. Hasonló vállalakok teljesítésére hív­ta párosversenyre Mészáros István ' népfront-bizottsági tag Matuszka Mihály ta­nácstagot. A községi tanács ál­landó bizottságai együt­tes ülésen tárgyalták meg a népfront-bizott­ság felhívását és a vég­rehajtó bizottságnak ja­vasolták: vegye fel ezt a kérdést a következő tanácsülés egyik napi­rendi pontjaként. A javaslat alapján a ta­nácsülés határozatot hozott, hogy maguk a tanácstagok :s teljes mértékben támo­gassák. és segítsek sikerre a népfront-bizottság kezde­ményezését. A határozat után a tanácstagok es nép­frontbizottsági tagok kar­öltve a népnevelőkkel, kis gyűléseken ismerte­tik az állampolgári fe­gyelem betartásának je- : lentőségét, a beadás és ; az adófizetés pontos tel­jesítésének fontosságát. A hazafias népfront-bú, zottság által kezdeménye­zett kisgyűléseknek még csak a felét tartották meg a községben, de már ennek eredményeként is 300 tiszar eszlári. dolgozó paraszt kö­tött beadási és adófizetési párosverseny szerződést. D. Tóth László vb. elnök h. •» 1 az 1848—49-es függetlenségi küzdelemnek, forradalom­nak annyi rokonszenvezőjét találjuk az orosz nép sorai­ban. Költők, írók és kato­nák álltak a magyar hala­dás ügye mellé, s közülük többen ezért életüket is áldozták. Fokozott érdeklődéssel Jól vizsgáztak a Vajda-bokori „öregiskolások 24 hallgató kőéül tízen kap­lak „jéles'-t. A tanfolyam hallgatói a vizsgát egybekötötték azok­nak a termelvényéknek a kiállításával, amit a nyári termelési feladatok során, a tanultak alapján termellik. Bogár József /Kazár-bokori lakos búzáját hozta a kiál­lításra,. amibőikßt. holdan­ként 15.4 mázsát ért el. De elhozta cukorrépáját is, amiből csak 400 négyszög­ölt vetett kísérlet képpén és: 56 mázsát takarítóit be róla. Láttuk Bogár Mihály burgonyáját, amit 3fl0 négy­szögölön termelt és '32.5 má­zsa ter’tnést. vitt 'haza: Prki- tyák András répájával sze­„Jön az orosz, aki csak a népet szereti...“ Megyei történelmi adatok a magyar-szovjet barátságról

Next

/
Oldalképek
Tartalom