Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)

1956-03-17 / 66. szám

Lelkes kultúráiét Oroson íárost tanácstagok ! munkában .Auxi József városi ta­nácstagot fogadóóráján vá­lasztói azzal a kéréssel ke­resték fel, hogy a Kálla­iiig határában lévő hidat javítsa meg a város, mert eletveszélyes közlekedni rajta. Viszont ha nem ké­szül el idejében, igen nagy mértékben hátráltatja a mezőgazdasági munkákat. Auxi József a kérést a város és község­gazdálkodási osztályhoz to­vábbította. A hidat a közel­jövőben rendbehozzák. A 28-as választókerület tanácstagja Mészáros Imré- né. Megszervezte társa­dalmi munkával a nyíregy­házi vasúti pályaudvar előtti tér rendbehozását. — Tervük, hogy a szemetet elhordatják és utána par­kosítják a teret. • S most szóljunk a nyír­egyházi városi tanács ál­landó bizottságairól. A városi tanács állandó bizottságai közül talán első­nek az ipari állandó bizott­ságot lehet említeni ered­ményes, jó munkájáért. — Tagjai igen aktívak. Az állandó bizottságnak 30 tagból álló, jól dolgozó al­bizottsága van. Különösen eredményes volt munkájuk a kisiparosok munkájánál ellenőrzése és o kontárok leleplezése terén. Tervsze­rűen látogatják a kisiparo­sokat. A hiba éppen abbéi ádódik az állandó bizottság munkájában, hogy tú’zot- tan a kisiparosok munkáját segítik és ellenőrzik, s nincs meg ez az aktivitás az állami vállalatok ellen­őrzésénél. Az állandó bizottság nem tájékozott eléggé a város területén lévő helyi ipari üzemek munkájáról, életé­ről, pedig hasznos javasla­tokkal, tapasztalatokkal so­kat tudnának segíteni. A végrehajtó bizottságnak se­gítenie kell az ipari ál­landó bizottságot, hogy ilyen értelemben is kifejthesse tevékenységét. Nem lehet jó munkájáért dicsérni a városi tanács és községgazdálkodásának ál­landó bizottságát. Ez bár már háromszor volt átszer­vezve, még most sem élet­képes. Még alakulása óta mindössze egyszer ülése­zett s még kevesebb mun­kát végzett. Pedig sok ten­nivaló volna a város terü­letén. A városi tanács vég­rehajtó bizottsága ter­jessze sürgősen tanácsülés elé e bizottság munkájának értékelését és segítse életre a városgazdálkodási mun­kát. Az elmúlt évben nehezen ment a kultúrmunka Oro­son. Néhány nappal ezelőtt a községben jártam, smost örömmel számolok be a változásról: igen lelkes kul- túrcsoportot láttam szere­pelni közel 300 néző előtt. Hogy az orosiak is kedve­lik a kultúrát, ezt az is bi­zonyítja, hogy az úttör 5- tánccsoport a szülők anyagi segítségével szerezte be a táncruhákat. A kultúrcsoport felké­szültsége jó volt, meglát­szott az, hogy Tóth László iskolaigazgató feleségével, a kultúrotthon igazgatójával és a többi pedagógussal so­kat foglalkozott a csoport­tal. Nem lennék őszinte, ha nem mondanám cl azt is, Ez évben több, mint 150 ezer forint értékű létesít­ményekkel gazdagodik Zaj- ta község. A tanácsülés március 23-án tárgyalja az 1950. évi községfejlesztési tervet, de a lakosság már jóváhagyta a tanács tervja­vaslatait, így ezek szerint több, mint 3 kilométer hosszan a község valameny- nyi utcájában 80 cm-es ba­hogy Oroson nemcsak az úttörőkkel foglalkoznak ilyen lelkesen a pedagógu­sok, hanem ugyanez a munka folyik a DISZ-bei, is. Szintén háromfelvoná-' scs színdarabot tanulnak április 4-re. A pedagógusok kapcsolat ta jó a tanáccsal is, mert az ezüstkalászos tanfolyam mot és az ismeretterjesztő előadások szervezését kö-c zösen végzik. Ebből a munt kából is igen szépen kivet szik részüket Kruták Pál tanácstitkár, Márton Gyula állatorvos és Mohácsi Andt rás elnökhelyettes, akik he-: tenként tartanak ismeret- terjesztő előadásokat a község dolgozói részére. Biri Géza JT népművelési előadó, tonjárdát építenek. A lege­lőt is fásítják. Sor kerül több, mint 25 holdnyi sza­kaszon a legelők trágyázás sára. Szívesen kapcsolódott be a lakosság is e tervek megvalósításának munkájá­ba, és 40 ezer forint ér­tékű társadalmi munkál vállaltak a dolgozók. Botos iVlagdí 150 000 forint értékű létesítménnyel gazdagodik Zajt« Mit ssinál a mándoki «Krészségiígyt állandó bizottság? <ílntiepéhj. Szakaidban A Mándoki Tanács egész­ségügyi és szociálpolitikai állandó bizottságának ter­vei között szerepel, hogy a község közepén lévő körül­belül 5000 négj’zetméter ki- tex’jedésú mocsarat lecsa­polják. Ehhez a munkához több évre van szükség, hisz a községfejlesztési hoz­zájáruláson kívül a lakos­ság nagyrészének társadal­mi munkájára, a vezetők támogatására van szükség. E terv megvalósítása meg­változtatná Mándok község képét. A jelenlegi mocsár helyén szép park létesülne, a dolgozók egészségének vé­delmére, pihenésének bizto­sítására. Az állandó bizottság tag­jai ellenőrzést tartanak a község élelmiszert és italt kiszolgáló boltjaiban, a mozi helyiségében, és az udvarokban. Megállapítot­ták, hogy a mozi környéke, udvara -nem felel meg az egészségügyi követelmé­nyeknek. Az állandó bi­zottság már többízben kér­te a Moziüzemi Vállalatot, hogy szüntesse meg ezt az áldatlan állapotot, de hiába. Itt az ideje, hogy a dol­gozók kulturális nevelését szolgáló épület udvara és környéke vonzó és kultú­rált legyen. Az állandó bizottság szo­ciálpolitikai munkát is vé­gez. Az elmúlt évben hat arra rászoruló személyt utaltattak be szociális ott­honokba. Az idén is figye­lemmel kísérik a gondozási igényre jogosultak helyze­tét, körülményeit, s ahol le­het, segítenek. Gero Sándor. Bensőséges keretek között adták át Szakolyban a sok­gyermekes anyáknak az El­nöki Tanács kitüntetéseit: 10 anyasági érdemérmet. Az ünnepi beszéd után a községi tanács vb. elnöke adta át a sokgyermekes anyáknak. Ezután kedves a megyei tanácsnál. 20- án t Bíró Imre Bujon. Bu- rilc János NyírcGtáolyban. is a Érv Kálmán FchérKyanrbütcn. A. Najjy Sándor Nyírboeátou. 21- áfii dr. Molnár Jenő a me­nyei tanácsnál. Gulyás Emiliié Nufrykállóban .dr. Merényi Osz­kár Nyíregyházán a közsazda- sáai technikumban. Szarvas Ernő Kéken. dr. Moskovico Ká­roly Tisztaberekén. MHánkovie3 Imre Ges%t ereden. Pásztor Ben­jámin Tiszaeszláron. Szatke Gyula Nyírbátorban. 22- énj dr. Molnár- Jenő a me. eyei tanácson. Yincze József Dombrádon. Antal Pál Tiszabe- csen. Bányai Tibor Tissalökön » kőzetei tanácsnál. Orosz Fe­meglepetésten volt részük a megjelenteknek. A szako. tyí szociális otthon gondo zottjai műsoros estét ren­deztek. Szép szavalatok, ének és íáncszámok követ­keztek ezután, amelyek- mindegyikét Kocsa Tivadar padagógus tanította be. délelőtt 9 órakor. H Józsi Irén Gyulaházán, délután. 23- án: Hajdú Sándor a ms- ítyei tanácsnál. Fábián Lajos Jármiban, Gcrlcy Ferenc Nyír. egyházén az irodaházban. 5 órakor. Fülön Marsit Kisvár’, dán. 24- érj: Gulyáé Kmihw a me­syei tanácsnál. Bán Györev Ti. sz-adadán, Békefi Benő íiroata. kon. délelőtt 11 órakor. Leldi József Nyíró aronyban. egle 1 órakor. Méhész Ferenc Béri*, szén délután 3 órakor. Varsa Erzsébet Nyírbátorban. Nya. kacska Péter Nyfrlusosou tart fc.radőőrát. Megyei tanácstagok fogadóórái f4áro<u3 19-n: Kocsis László reno Pócepetriben. SzeJee Gy\l* lázié Szamostatárf alván. Ko* cs&ny Gyula Saabolcsbákán, Sxa bolesSsa lm ár megyei Tanácsok Lapja Villanyórák, játszó utca, két külterületi mozi és még számos nagyszerű létesítmény Nyíregyháza es évi tervében Hírt adtunk már arról, hogy több, mint 10 millió forintos be­ruházást kap az 1956-os évben álla­munktól Nyíregyháza város; A nyíregyházi városi tanács a kö­zeljövőben tárgyalja meg azt a számos ja­vaslattal bővített szép tervet, amelyet a városfejlesztési alapból kíván megva­lósítani. Körülbelül 3 millió forintos hozzá­járulásra számítanak ez évben a város dol­gozói részéről a ta­nácsnál a tervek megvalósításához és a lakosság 300 ezer forint értékű társa­dalmi munkát vállal parki padot szerelnek fel. A piacon új áru­sító pavilonokat épí­tenek. Nagyobb ösz- szeggel segítik a fel­sősimái és sóstóhegyi termelőszövetkezetek sportfejlesztését. Bu­dapesti tapasztalatok alapján a Malom ut­cán létesítik Nyíregy­háza első játszó utcá­Jú helyre adjuh pénzünket A múltban hosszú évtizedek kellettek ahhoz, míg egy-egy gyalogjárda, sportte­lep vagy filmszínház megépítését tervbe­vették, s újabb hosz- szú évek múltak el, amíg a tervből rész­ben valami lett. Ez évben pedig száz és száz régen fájó ss~ . bet gyógyít be a vá­rosfejlesztési terv, — Május 1-re a Lenin tér és a Beloiannisz tér parkosításával még szebb lesz váro­sunk. A Mártírok tere is megváltozik. Virágágyak éa szép zöld fű gyönyörköd­Gyalogjárdat építe­nek többek között a Ságvári telepen, a Moszkva utcán, lekc- vezik a Búza teret, gyermekek játszhat­nak a szülők nagy örömére a Martino­vics téren, a Homok téren és a Vörös­marty téren létesíten­dő gyermek-játszóte­reken, a környék ap­róságai. teti a környék lakóit. A város modern képét adja majd, hogy több villany­órát helyeznek el a különböző forgalmas pontokon, bővítik a közvilágítást, sok ját. A gyermekek ré­szére játszóparkot építenek a Sóstón. Felsősimán és Sóstó­hegyen moziterem építéséhez ad a város hozzájárulást. To­vább építik a szabad­téri színpadot és a városi színházat. Nagyon sok új léte­sítménnyel gazdago­dik ez évben Nyír­egyháza város. A vá­rosi tanács, valamint annak végrehajtó bi­zottsága még további, megvalósítható ter­veket sző mindnyá­junk örömére. Parkosítási tervek Rosszemlékű „városfejlesztés" „ ... Megkaptuk a régi vásártér helyén képződő új utcák lakosainak panaszát. Nincs az egész kör­nyéken jó víz, s a lakosság helyzete le­hangoló. A lakosok azt kérik, hogy ne epekedjenek hiába és ne rettegjenek egy esetleges tűzvészé de­lemtől.“ (Nyírvidélz, 1938. április 13.) „A horr.cktenger elleni védekezés meg­oldása egyszerű. Lo- csoltatni kellene az utcákat. Az öntözés viszont nagy problé­ma Nyíregyházán. Többet kellene az ön­tözésre felvenni cs általában az utcák tisztogatását nem a könnyen mellőzhető és megtakarítható köztehernek lehetne felfogni... “ (Nyirvidélc, 1938. április 6.) „Mint minden jó ügynek, mely egy szuggesztív erejű tá­mogatóban köszönhe­ti a közönség javára való létet, a nyíregy­házi sportuszoda is megkapta a maga lelkes támogatóját Vajay Károly dr. fő­ispán személyében, aki lelkes sportszere­tettel, a vérbeli sport­ember aktivitásával állt az ügy segítségé re. A főispán és a polgármester együt­tes munkájának nagy sikere, hogy az ügy most már rövid idő múlva dűlőre jut.“ (Nyirvidék, 1938. február 25.) „Elodázhat itlan fel­adatomnak tartom talán legelsőscrban köztemetőnkben ecv rc.vatalozó felépítését. A költségvetés here tein belül már a fo­lyó évben megépül a kertmunkásképző is- loolq, valamint az út­javításra költségveié sileg rendelkezésünk re álló összegből v háztulajdonosok meg terhelése mellett ki- burkoltatjuk a Bűző tér 1. és 2. szám alatti házak előtti járdát.' (Szobor Pál pol­gármester 1938. évi költségvetési beszédéből.)’ o Mondanunk " sem kell,, hogy a két Bú­za téri ház járdáján kívül ezekből a pa nászokból, megoldás­ra váró dolgokból s az igen vérszegény beruházási „tervek­ből“ a felszabadulás előtt semmit sem va­lósítottak meg. NYÍRBOGÁTI HÍRADÓ 5 %r gazda nélküli kútról Hat új hangszóróról A DISZ-nek nyújtott segftségeöi Nyírbogáton az egyik új iskolaépületnél van egy ke- rekeskút, amely már régeb­ben elromlott, és senki sem udja, hegy ki a gazdája. A községi tanács végrehajtó bizottsága sajnos, nem vál­lalja a gondnokságot. A tanulók napról-napra ide­járnak iskolába, s nincs ahonnan igyanak. Kérem ezúton is a tanács veze­tőit, kutassák ki a kút gaz­dáját. W. Hangos heti híradót szer­kesztett a tanács és a párt­szervezet. Vasárnap, amikor legnépesebbek a falu utcái, megszólal a hangszóró és elmondja, mi történt az el­múlt héten községünkben. A híradó anyagát a párt- szervezet, a községi tanács, a termelőszövetkezetek, a földművesszövetkezet, a DISZ-szervezet életéből me­ríti és közli a falu kulturá­lis híreit. Kanda János elvtárs, a községi tanács vb. elnöke a DISZ tagyűléscn felszó­lalt. Többi között az aiáb ’ólakat mondotta: — Az ifjúság komoly erőt képvisel a mi községünk­ben, s a tanács egyik leg sürgősebb feladatának tart­ja a DISZ-nek való segít ségnyújtást. Mi segítünk » fiataloknak, terveik megva hasításában; abban, hog> amit Kállaitok, — 44 hole szántó és 20 hold kaszáló megmunkálását — teljesí­teni Is tudják. Kanda elvtárs ezután el­mondta, hogy a községi ta­nács vb. biztosítja a fiata­lok sportolási lehetőségét Fügefii Imi'».

Next

/
Oldalképek
Tartalom